2012. július 4., szerda

Tényleg depressziós írás a Prédikátor könyve?

Az ószövetségi Prédikátor könyvét túlzás nélkül atomjaira szedte a bibliakritika. Szinte nincs olyan témakör, melyet ne vitattak volna vele kapcsolatban. Salamon szerzősége, a könyv keletkezése, az állítólag előforduló anakronizmusok, nyelvészeti furcsaságok, a hapax legomenonok, a könyv világias stílusa mellett az egyik leggyakoribb ellenvetés, hogy a Prédikátor könyve lehangoló, negatív szemléletű mű. Nekem az egyik kedvencem.

Hányatott sorsa volt: még a második században is zajlottak rabbinikus viták arról, hogy a Prédikátor könyve „beszennyezi a kezet vagy sem”. Ahogy L. Lowell Smith írta:
"Nincs megtestesült lelki fölemelkedés ezeken a lapokon... A Prédikátor könyve... csak egyet végez el, a zavarba ejtést."
Többek véleménye csendül ki ebből a megállapításból. Crenshaw a könyv „elnyomó tendenciájáról” beszél, ami az emberi életet haszontalannak, teljes ellentmondásnak tartja. Scott szerint „racionalista, szkeptikus, pesszimista és fatalista” munka, mely a legtöbb nézetében ellentétes a vallásos zsidók életszemléletével.

A napokban olvastam egy lektorált elemzést a kérdésről, ahol a szerző összeszedte a repetíciókat, a leginkább előforduló ismétlődő kifejezéseket. Mint kutatásából kiderült, a Prédikátor könyvében főként három témakör váltakozik: az élet értelmének keresése („mi haszna van...?”-formulák), az élet abszurditásának felemlegetése („hiábavalóság”-formulák), valamint az élet pozitívumainak megemlítése („nincs jobb”-formulák). Bár nem szeretném ismertetni az egész vizsgálódási módszert, ennek végén a szerző nagyjából arra jut, hogy e három közül a legterjedelmesebbek az élet abszurditásáról, mulandóságáról, a halálról és elmúlásról szóló fejtegetések. Ezek mintegy 37,75%-át teszik ki a Prédikátor könyvének, minden más téma kisebb terjedelemben osztozkodik.

Kétségtelen, hogy nem ez a bibliai irat az, amit életunt és depressziós emberek kezébe elsőként adnék, ha célom az volna, hogy kicsit jobb kedvre derítsem őket. Már a második vers is elég lehangoló lehet sokaknak:
"Igen nagy hiábavalóság - mondja  Prédikátor -, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!" (Préd 1:2)
Ha már együtt szomorkodunk, megemlítem, hogy az itt olvasható hebel kifejezés nem csak „hiábavalóság”-ot, hanem szó szerint „párát” vagy „leheletet” takar és a dolgok ideiglenességét, pusztulásra ítélt állapotát fejezi ki. Pontosan így hívták a Teremtés könyvében Ábelt (lehelet), aki az első emberpár Kain által meggyilkolt fia volt.

Fontos azonban egy másik, pontosan huszonötször ismétlődő kifejezést is észrevenni: „a nap alatt”. Talán ez az a perspektíva, amit feltétlenül szem előtt kell tartani olvasás közben. A Prédikátor alapvetően evilági nézőpontból, mondhatni „földhözragadtan” szemlélődik,  és ebből a perspektívából vonja le következtetéseit is. Ahogy William MacDonald szerintem megragadóan írja, a prédikátor „tűvé teszi a világot, hogy megoldja az élet rejtélyét”, kutat a válaszok után. Roy B.Zuck szerint négyféle választ biztosan találhatunk a könyvben:
  1. Isten nélkül az életnek nincs értelme
  2. az életben sok dolgot nem lehet megérteni
  3. a hagyományos bölcsesség indokolatlanul optimista
  4. az egyetlen igazán helyes válasz az élet értelmére az istenfélelem
Az utolsó pont egyértelműen pozitív végkicsengést ad – ezt még azok is elismerik, akik az egész művet lehangolónak és depressziósnak vélik. Ahogy a bevezetőben említettem, nekem ez az egyik kedvenc könyvem a Szentírásban és egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor magam alá kerültem volna a Prédikátor gondolatait olvasva. Sokkal inkább nevezném realistának, mintsem negatívnak ezt a szöveget. Pont úgy írja le a nap alatti valóságot, ahogy azt saját bőrünkön tapasztalhatjuk. Ilyen a világ, ilyen az élet.

5 megjegyzés :

  1. A legnagyobb gond az, hogy a legtöbb keresztény bár nem meri kimondani, hogy baja van a Prédikátor könyvével, viszont azokat nagy magabiztossággal közösíti ki, akik a Prédikátor könyvének írójához hasonló emberek...

    VálaszTörlés
  2. Egyébként számomra nagy bizonyíték a Biblia igazsága mellett az hogy számomra hitelesek, valódiak azok az emberek akikről olvasok benne. Mármint azok, akikről elég sokat meg lehet tudni.
    Ilyen pl. Dávid, Pál apostol, Salamon, meg ügye Jézus.

    Salamon különösen.

    Úgyhogy nekem dumálhatnak azok akik azt mondják hogy a Biblia egy innen-onnan összeeszkábált mű...

    Persze ez megint csak nem olyan bizonyíték ami "bármikor megismételhető" mint egy tudományos bizonyítás.

    VálaszTörlés
  3. Ha azt nézzük, mi is az élet, hogyan alakult ki, milyen kölcsönhatásban áll a természet egésszével, akkor az életnek tényleg nincs értelme.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valamit megragadhatott ebből az író.

      Törlés
    2. Én nem hinném, hogy Salamon olyasmit gondolt volna, hogy az élet Isten nélkül jött volna létre, vagy létezne. Ő az Istentől magára hagyott világról beszél főleg.

      De amúgy értem amit írsz. Én Darwinról szoktam elgondolkodni, hogy mit érezhetett, és méghozzá valószínüleg úgy, hogy neki se nagyon volt társa ezekben a kételyekben.

      Nézd meg a Torinói ló c. filmet, vagy ha nem akarod, csak a benne lévő 5 perces monológot. Az kb erről szól, elképesztően durva. Fenn van yutubon az egész film meg a monológ is külön.

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)