2012. augusztus 2., csütörtök

Szex a házasság előtt?

Nagyon ritkán, csupán egyszer-kétszer futottam bele abba a kérdésbe, amikor nem keresztény emberekkel a hitemmel kapcsolatos kérdésekről beszélgettem, hogy miért propagálja az egyház a házasságon belüli szexualitást és utasítja el a házasság előtti nemi életet? Őszintén szólva nehezen tudtam érvelni, igaz a témával sem foglalkoztam túl sokat.

Két gyűrű mind felett...
Adott két ember, akik szeretik egymást, ezt pedig nemi életükben is kifejezik. Nem csalják meg a másikat, nincsenek titkos kapcsolataik, és még az is lehet, hogy egyszer talán összeházasodnak. Mi a baj ezzel? A kérdésre a keresztény egyházaknak kell válaszolni, melyek nem fogadják el az ilyesféle idillikus állapotokat, mert meggyőződésük szerint a szex csakis a házasság keretein belül képzelhető el két ember között.

Mondhatnánk egyszerűen azt az érvet, hogy Isten ezt így akarja és kész. Minden bizonnyal jobban tudja mi a jó nekünk, mint mi. Számunka elegendő lehet ez a válasz, azonban nem fogja meggyőzni azt a szexuálisan túlfűtött társadalmat, melyben autótól a fogkeféig, lakáshiteltől a gyógyszerekig mindent bikinis lányokkal, fotómodellekkel és izmos férfiakkal lehet csak eladni. Miért is mondjanak le felnőtt férfiak és nők a puszta, zsigeri érzésekről azért, mert egy több ezer éves könyvből papok ezt prédikálják nekik? Miért kapcsolják a testi élvezetet egy olyan intézményhez, mint a házasság, ami csak papírhoz köthető és bármikor felbontható?

Meggyőződésem szerint a válaszok kutatását nem is a szex, hanem a házasság oldaláról kell elindítani. Úgy gondolom a házasság nem korlátot, hanem keretet ad az élvezeteknek. A két kifejezés között nagy a különbség: míg az elsőben az akadályt, a másodikban a rendet lehet megtalálni. A kérdés inkább az, szükség van-e ilyesféle keretre vagy az erotikát mindenféle szabályozás nélkül érdemes kiélni a maga teljességében?

Nos, a szex és a kultúra kapcsolatát többek között J.D.Unwin angol antropológus is kutatta, aki megvizsgált 88 olyan civilizációt, melyek felbukkantak és később eltűntek az emberi történelem színpadán. Mindegyik civilizáció esetében azt találta, hogy életciklusuk kezdetén igen szigorúan álltak az erkölcsök és a szexualitás kérdéseihez, később azonban az emberek egyre szabadabban kezelték ezeket a területeket. Először a nemi betegségek jelentkeztek, azután felbomlottak az otthonok. A gyermekek már ingatag környezetben nőttek fel, viselkedési mintáikat természetesen szüleiktől vették és egyre szabadabban gondoltak az erkölcsökre, valamint a szexualitásra is. Unwin kutatásai egyértelműen azt az eredményt hozták, hogy a magas szexuális korlátozás magasabb, a kisebb szexuális korlátozás alacsonyabb nívót jelent egy társadalomban. A civilizált kultúrák emellett azzal is kitűntek, hogy a házasság előtti szüzesség mellett az abszolút monogámia pártján is kitartottak.

Dr. James Dobson szerintem jól összefoglalja mindezt:
"Ki tagadhatná, hogy komolyan meggyengül az olyan társadalom, amelyben a férfiak és nők közötti heves szexuális késztetés családok millióin belül válik a gyanakvás és intrika eszközévé; melyben egy nő sohasem tudja, mit csinál a férje, ha nincs otthon; melyben a férj sem bízhat meg a feleségében, ha ő nincs otthon; melyben a mennyasszonyok fele már az oltár előtt terhes..."
Ha elfogadjuk a fenti kutatás eredményeit, akkor azt mondhatjuk, az emberi civilizációk történetének tanulsága szerint a házasság intézményének meggyengülése mindig káros, a házasságon kívüli szex pedig nem erősíti, hanem aláássa azt. Ezzel szemben a monogámián alapuló társadalmak, melyek a szexualitást a házasság égisze alatt gyakorolják, életképesebbek.

Befejezésül hadd tegyek említést Csányi Vilmos egyik etológiával foglalkozó könyvéről, ahol a szerző megállapítja, hogy az emberi fajra alapvetően a monogámia gondolatköre a jellemzőbb. Még a poligám társadalmakban is kialakul a főfeleség, a kedvenc feleség intézménye, noha persze a monogám csoportoknál is megjelennek poligám tendenciák. Mégis, egy százas skálán, ahol a tiszta monogámia az egyes, a tiszta poligámia a százas értéket kapná, az emberi faj kb. tizenötös értékkel végezne, vagyis erősen hajlik a tartós kötődésre.

Ha természetünk szerint ennyire hajlunk a monogám kapcsolatokra, miért ilyen népszerűtlen sok esetben a házasság? Erről szeretnék írni legközelebb!

35 megjegyzés :

  1. Csak futólag olvastam utána, de én azt találtam, hogy Unwin szerint a primitív, sok esetben egyszerű hitű törzsek szexualitása szabados, míg a fejlett népek szexualitását a szigorú vallási-erkölcsi rendszer szabályozza. Úgy mérte a kultúrák fejlettségét, hogy megszámolta hány templommal rendelkeztek. Roger Money-Kyrle szerint Unwin statisztikája azt méri, hogy az adott kultúrában mennyire vallásosak a férfiak, függetlenül attól, hogy lányaik kurvák vagy szemérmesek.

    Amúgy szerintem a szexet nem a házasságtól kell függővé tenni, hanem attól mennyire kész valaki felelősséget vállalni a tetteiért.

    VálaszTörlés
  2. "Amúgy szerintem a szexet nem a házasságtól kell függővé tenni, hanem attól mennyire kész valaki felelősséget vállalni a tetteiért."

    Ezt nem teljesen értem, fejtsd ki kicsit bővebben.

    A tétel egyébként, miszerint a házasság intézményének romlása társadalmi instabilitást hoz, a szexualitás házasságra való koncentrálása viszont erősíti magát a házasságot, ezáltal a társadalmat, szerintem önmagában logikus. Persze vitatkozhatunk róla. :-)

    VálaszTörlés
  3. A szexnek következményei vannak. Ma már kevesebb, mint régen, de azért vannak. Az egyik a szexuális partner felé irányuló kötődés fokozódása, ami fájdalmasabbá teszi majd a szakítást, ha lesz. A másik a szexuális úton terjedő betegségekkel való fertőzés, ami gyakori partnercseréknél nagyobb esélyjel következik be. A harmadik a terhesség, és az új életért vagy épp megszüntetéséért való felelősségvállalás. Ezek csak a leggyakrabban említettek. Egy embert akkor tekintek szexuálisan érettnek, ha legalább ezekkel a következményekkel számol.

    Attól, hogy egy tétel logikus nem biztos, hogy igaz is. Amúgy szerintem nem mosható össze a házasság előtti nemi élet a házasságok romlásával. Régen olvastam egy kutatást, miszerint azok a házasságok, melyekben a felek éltek nemi életet házasság előtt gyakrabban értek véget, mint azok, melyekben szűz felek házasodtak. Csakhogy a kutatás nem talált korellációt a kettő között. Mindkettő sokkal inkább korellált az erkölcsi normák erősségével.

    Azt is megjegyezném, hogy a házasság megszűnése nem feltétlenül rossz vagy jó számomra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megtaláltam az előző cikket: Kahn R.J., London K.A. (1991) Premerital Sex and the Risk of Divorce Journal of Marriage and Family Vol. 53, No. 4 pp. 845-855

      Törlés
    2. Három felelősségpontot említesz, melyek a szexuális érintkezés következményei:
      1. a szakítás esetleges fájdalmassága
      2. szexuális fertőzés veszélye
      3. terhesség

      Ezek a problémák szerintem könnyebben kezelhetők házasságban, mint azon kívül. A házasság elkötelezettséget jelent - vagyis nehezebbé teszi a szakítást (formálisan és lelki értelemben is), mint egy laza társas kapcsolat. Kilépni egy házasságból macerásabb, mint egyszerűen otthagyni egy barátot vagy barátnőt.
      A fertőzés veszélye - ahogy te is írod - sokkal nagyobb partnercserék esetén. Zárt monogám kapcsolatban a felek nem igazán vannak kitéve szexuális érintkezésből fakadó veszélyeknek. A házasság ebben is jobb.
      A terhesség és az új életért való felelősségvállalás pedig ugyancsak könnyebb egy elkötelezett kapcsolatban, főleg ott, ahol már közös családi fészek van.

      Szerintem minden a házasság mellett szól.

      Ha pedig így van, akkor a tétel nem csak logikus, hanem működőképes is. Akkor is ha találnak, vagy ha nem találnak korrelációt. Ahogy pedig említettem Csányi művét, a monogám gondolkodás ráadásul alaphangon igen közel áll hozzánk - persze az még nem házasság, de legalábbis az egyetlen partner melletti kitartásra ösztönöz.

      Számomra a házasság megszűnése ezért alaphangon rossz. Annak a pártján állok, hogy egy házasságot a végsőkig próbálni kell megmenteni, megújítani és semmiképpen nem értek egyet a kortendenciával, ami félvállról kezeli ezt a kérdést.

      Törlés
    3. Szerintem is sok minden szól a házasság mellet. Csak számomra az volt a kérdés, hogy szól-e valami logikus érv a házasság előtti szex ellen.

      Törlés
    4. ÜDv Norbs

      2 magyarázat van erre...
      - Egyik a világ érve és magyarázata..nagyon sok a képviselője
      - Másik meg az Isten érve és magyarázata.. kevesen vannak akik elfogadják

      Ismered mind a kettőt.

      Törlés
  4. nagyrészt töményen rossz dolgokat írtok... :(

    VálaszTörlés
  5. A házassággal a társ jövőjére vállalunk garanciát, a magunkét pedig bebiztosítjuk. Mi, keresztények. A világ meg tőlem azt csinál, amit akar.

    VálaszTörlés
  6. öööö...ez azért így durva, hogy tőlem azt csinál, amit akar.../:)

    VálaszTörlés
  7. "A szexnek következményei vannak. Ma már kevesebb, mint régen, de azért vannak."
    Sztem ez a megállapítás nem állja meg a helyét...több okból kifolyólag.
    azért, mert valaki képes számolni az említett következményekkel, nem jelenti azt, hogy a következmények "megszűnnek" számítani vagy csökkennének. Vagy hogy megoldottnak tekinthetőek.
    Továbbá, bár lehet, hogy kevesebb a kézzelfogható következmény - egy konkrét példával élve, a világra jött babák száma - de nem kevesebb az abortusz. sőt.
    S mindenekelőtt ne feledkezzünk meg a lelki következményekről, amelyek nem látványosak, de annál súlyosabbak. És nem merülnek ki az érzelmi kötődésben és az esetleges szakítás fájdalmában...
    lehet, hogy látszólag a következmények "kevesebbek, mint régen", de a lélek mit sem változott - s ezt bizonyítja, ha őszinte beszélgetésbe elegyedünk pl
    abortuszt választó lányokkal/hölgyekkel, vagy olyan fiatal lányokkal (én lányokkal beszélgettem), akik házasságon kívül éltek/nek szexuális életet (az aktuális partnerrel); amit közülük a legtöbben elmondanak, döbbenetes.
    Mindezek azt bizonyítják, hogy a következmények egyáltalán nem csökkentek, sőt, egyre több a sérült fiatal (és persze egyre nagyobb a képmutatás). Mi ez, ha nem következmény?..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ezek a női naívság következményei. A szex sokszor bűnbakk.

      Törlés
  8. 1Móz 2,24 Annakokáért elhagyja a férfiú az ő ayját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
    Mt 19,5 És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a
    férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik
    feleségéhez, és lesznek ketten egy testté .
    3. Mk 10,8 És lesznek ketten egy testté! Azért többé
    nem két, hanem egy test.
    1Kor 6,16 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a
    paráznával egyesül, egy test vele? Mert
    ketten lesznek, úgymond, egy testté .

    Szerintetek nincs abban valami átkozott, ha valaki (ugyebár) házasság előtt egyesül több partnerrel (ami ugye paráznaság) és lesz azokkal mind "úgymond, egy testté"? Hát ennyire egyszerű és lelki, szellemi oldalról...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. egyszerűeknek egyszerűen szól.

      Törlés
    2. a nem cinikus válaszom a kérdésedre: nincs benne semmi átkozott. Teljesen természetes és áldott dolog a házasság előtti szex. Mindenkinek úgy és annyi, amennyit felelősen vállalni tud.

      Törlés
  9. Akik meg elvesznek, azoknak bonyolultan. Ez így van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Láttad a Hülyék paradicsoma c. filmet? Biztos olyan lesz a menny is!

      Törlés
    2. Az egyszerű és hülye nem egymás szinonimái. Ahogy a bölcsesség és a bonyolultság sem. Stb.

      Törlés
    3. Ilyet én sem állítottam. Az a film címe volt.

      Törlés
    4. No persze, nem állítottál, csak a két állítást párhuzamba tetted.
      Ezzel a logikával szoktad azt is eldönteni, hogy mi szorul újraértelmezésre?

      Törlés
  10. Kedves Norbert,

    Mit nem lehet ezen érteni?
    Kifejtenéd kérlek, hogy miért választottad a sértegetést a párbeszéd helyett?

    Isten szeretetét szabad akaratunkból fogadjuk be vagy utasítjuk el. Ha szeretjük őt, akkor a teljes írást elfogadjuk az ő szavaként, ami mind igazság! A Bibliában nincs benne MINDEN kérdésünkre a válasz, de MINDEN benne van, ami az ÉLEThez szükséges.

    Tudod, van egy kedvenc vicces történetem, amivel csak az a baj, hogy nem vicc, tehát hívjuk inkább intelemnek:

    Mit mond a hívő ember Istennek, mielőtt bebocsátást nyer a Mennybe?
    -Uram, legyen meg a te akaratod.
    És mit mond az Úr az őt tagadó, engedetlen gyermekének, mielőtt az a pokol tüzére jut:
    -Gyermekem, legyen meg a te akaratod.

    Adjon nekünk az Úr mindannyiunknak szemet a látásra és fület a hallásra. Ámen.

    Üdv,
    Csaba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A cinizmust éreztem megfelelő válasznak arra, amit írtál. Én nem gondolom, h a bibliában minden igaz (mit jelent egyáltalán ez a szó ebben az esetben?!) Azt gondolom, hogy a biblia egyes kijelentései, mint amilyen a szexszel kapcsolatos is koronként újraértelmezésre szorulnak és kerülnek is.

      Törlés
    2. Norbs, miért gondolod így? Mi alapján döntöd el, hogy mi szorul újraértelmezésre? Mi szerint értelmezed újra?

      Törlés
    3. A lelkiismeretem és a logikám alapján. És a elmémmel értelmezem újra.

      Törlés
  11. Értem, köszi a választ.
    Éppen ebben a blogban ír Sytka a civilizációk életciklusaik adott szakaszainak erkölcsi tisztaságáról vagy romlottságáról, amely utóbbiak is feltehetőleg az adott korokban,történt "újraértelmezések gyümölcsei" voltak.
    A múlt század 2. felének újraértelmezéseként robbant a szexuális forradalom, ami mára odáig jutott, hogy a gyermekek már 12 éves koruk környékén megkezdik társas szexuális életüket megélni és ciki, ha valaki még szűz. Elfogadottságért kiállt a homoszexualitás, ami azzal követeli a heteroval azonos bánásmódot, hogy ő "más". A forradalmian közös élvezetek már házastársakat is swinger klubbokba csábítanak, miközben hard core vonalon meg a perverzitás (már évtizedek óta) nem ismer határokat, amikor már állatos műfaj is létezik!!!
    Ha ezen bármit újra kéne értelmezni, akkor véleményem szerint az erkölcsök irányába kéne (visszafelé?) haladni.

    A Biblia igazságának kérdését tisztelettel meghagyom a frissen végzett teológus bloggernek ;-)

    Üdv,
    Csaba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A Biblia igazságának kérdését tisztelettel meghagyom a frissen végzett teológus bloggernek ;-)"

      Nagyon kedves tőled, de azt hiszem elvinnénk a témát egy egész más irányba. Én a Bibliát igaznak tartom, a betű szerinti ihletettségében viszont nem hiszek. A bibliaértelmezésünket tartom rossznak sok esetben, nem a Bibliát.

      Törlés
  12. Ebben a témában az egyház álláspontja egészségesebb, mint a világé. (Ez látszik szerintem a gyümölcsökön is)
    Bár szerintem az egyház ide is becsempészett emberi követelményeket. Minek ahhoz papír, hogy szaporodjon az ember? Teljesen felesleges szerintem ennyire konokul házassági papírhoz kötni az együttlétet. Szerintem elég ha a két fél teljesen komolyan gondolja a kapcsolatukat, tehát nemcsak egy futókaland ami csak a szexről szól.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A házasság közügy. Nem magánügy. Még a megélése sem az teljesen.

      Törlés
    2. Közügy? Lehet. Ezen még nem gondolkodtam, kifejthetnéd mire is gondolsz.
      Nekem elsőre furán hangzik, de lehet csak azért mert a XX-XXI. században szocializálódtam.

      Törlés
    3. Bizony a házasság általában kettőnél több embert érint. Ha csak ketten (egy férfi és egy nő) élnének egy helyen, akkor sem lenne így, hisz amint gyerekük lesz, máris tágul az érintett emberekkel köre. Ám társadalomban élünk. A házassággal kijelölöm azt az embert, akit ebből nagyobb közösségből magaméként akarok kezelni. Tehát szükségszerűen érintett a tágabb környezet. Ezzel persze éppen a magánélet határait jelölöm ki, de előtte tudnom kell például, hogy más nem élt-e már ezzel előttem. Ha igen, máris mást is érint egészen konkrétan is .
      De ott van a két felnőtt családjai is. A szülőknek is vannak megalapozott és jogos igényeik. Ha csak mint örökhagyókra gondolunk rájuk szintén nagyon konkrét formát ölt az érintettség.

      Igen a XX-XXI. Sz-i szocializáció könnyen feledtet el egyébként fontos dolgokat ez ügyben.

      Törlés
  13. (Folytatás:)

    Miért fontosak a fentiek a mai párkapcsolatban?

    Először is tudni kell, hogy a statisztikai adatok könyörtelen eredményei azt mutatják, hogy 10 induló párkapcsolatból csak 2-3 olyan, hogy egymáshoz valóak, és el tudják viselni egymást! Vagyis akár 4-5, vagy több együtt járás és egymás megismerésére tett kísérlet kell ahhoz, hogy megtaláljuk a nekünk házasságra megfelelőt.

    Ha egy induló kapcsolatban berobban a szerelem, akkor a droghatás, és az alacsony szerotonin szint nem teszi lehetővé, hogy józanul, és értelmesen döntsünk, és nagy a valószínűsége, hogy nem egymáshoz valók házasodnak össze (az 50%-os válási statisztikák fele pont emiatt történik). Meg kell próbálni tehát megismerni egymást, és kivárni a másfél évet a szerelem megszűnéséig.

    A másik probléma - szerelem nélkül is(!) - az, ha szexuális kapcsolatba kezdünk. Ekkor, még mielőtt jól megismernénk egymást, kötődést alakítunk ki, s e kötődés érzés meghamisítja még a reálisnak tűnő döntésünket is. Ha a kötődés miatt együtt maradunk, akkor csak évek múlva derül ki - egyre poklibbá váló házasságunk alatt - az, hogy nem kellet volna összeházasodni. Egy válásnál a gyermek - bárki bármit is mond - sérül, minimum annyiban, hogy mintának eltanulja a "ha nem sikerül, hát elválunk" attitűdöt. De a szétválás - pláne ha hamarább dönt így az egyik fél - mindenképpen nagyon nehéz és fájdalmas a kötődés miatt. Kemény lelki trauma ez, mert úgy érezzük: "egyek vagyunk". Manapság a szerelmi csalódás mindennapos, időnként komoly következményekkel. De hát ezt választottuk a testi kapcsolat megkezdésével. Ha pedig mindezt szerelemben kezdtük, akkor annak elmúltával a hetekig, hónapokig megmaradó alacsony szerotoninszint - mivel már nincs a PEA - tovább súlyosbítja a helyzetet a depressziós állapottal!

    Miért problémás még az elhamarkodott szex? Lehet, hogy problémáink vannak egymással, ám a szex utáni kielégültség, majd az ismételten feltörő, és újabb szeretkezésre sarkalló vágyak a problémákan nem megoldják, hanem elkendőzik. Mintha szőnyeg alá söpörtük volna. Hónapok, évek alatt ezek fölhalmozódnak, s kitörnek. Ahelyett, hogy még időben észre vennénk, és a "békítő szeretkezés" helyett megbeszélnénk, és tényleg megoldanánk (vagy rájönnénk, hogy nem egymáshoz valók vagyunk)!

    Miért rossz a kötődés utáni szétválás még? A kötődés nem múlik el, éveken át kísért. Az új kapcsolatban is újra meg újra felbukkan a régi. A kötődést ezzel magunkban szétdaraboljuk több személyre (akár 4-5-re), s az "igazi"-nál már nem lesz akkora összetartó ereje, sőt zavart keltenek az emlékek. Sok kapcsolat után akár képtelenné is válhatunk újabb kötődésre. Ekképpen hiába találtunk egymásra, mégis szétválhatunk az előre programozott monogámiánk felőrlése miatt.

    (a párkapcsolati félresiklásokat - hormonok ismerete nélkül is - szépen tárgyalja az évtizedekkel ezelőtt megjelent "Spielhózni" c. kiváló mű)

    Mi a megoldás? Nyilvánvalónak látszik, hogy a házassággal várnunk kell a szerelem elmúltáig (ha van), de a szexszel is minimum addig, amíg meg nem ismerjük annyira egymást, hogy a házasságra döntést hozhassunk. Ha meg igen a válasz, akkor miért ne tudnánk kivárni azt a néhány hónapot? Miért ne tudnánk gyakorolni egy kicsit a házasság alatt is időnként szükségszerűen megjelenő önmegtartóztatást?

    Vagyis: talán fel kellene találni a keresztény hagyományt, és meghonosítani?

    Európa demográfiailag katasztrofális állapotban van. Meg tudná mondani ezután valaki, hogy miért születik olyan kevés gyerek? Lehet, hogy Unwin tanulmánya újabb bizonyítékokkal bővül?



    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)