2018. szeptember 27., csütörtök

Az édenkerten belül és kívül...

Kezdjük azzal, hogy jelenleg négy macskám van! Soknak tűnhet - főleg azoknak, akik nem szeretik a macskákat. Akkor már egy is sok, ám ha  tényleg szeretjük őket, akkor négy sem az. A macska márpedig szerethető és ezt tudja is magáról a kis szemétláda, ezért tart bennünket, emberi lényeket alázatos szolgáinak. De minek írok ilyesmiről egy teológiai blogban?

Csaknem elviselhetetlen számomra ha azt látom, hogy valaki ártatlanokat bántalmaz. Lehet az felnőtt vagy gyerek, fiatal vagy öreg, semmivel nem tud senki úgy felbosszantani, mint amikor emberi mulasztásból vagy gonoszságból ártatlanoknak kell szenvedniük. Ugyanígy igaz ez az állatokra is: süt belőlük egyfajta ártatlanság, valamiféle gyermeki tisztaság, bizonyos érintetlenség, ami teljesen kiveszett az emberek világából. Ahogy látom, ezekkel az érzésekkel nem vagyok egyedül: gondoljunk csak arra, milyen elképesztő indulatokat váltott ki néhány hónapja a hírekben, amikor a Fővárosi Állatkert egyik vemhes szurikátáját megölte egy tinédzser. Az emberek dühe szinte az egekbe ért, talán már túlságosan is magasra szökött, és sokan kezdték mondogatni, hogy "le kéne nyugodni, mert csak egy szurikátáról van szó", no és "vannak fontosabb dolgok ebben az országban, mint egy kisemlős halála". Ez pedig teljesen igaz.

És mégis...

Miért készített ki ilyen sokakat ez az incidens? Miért reagáltunk rá ilyen érzékenyen, hiszen ha a jobbik eszünket előszedjük, akkor utólag talán kissé szégyenkezve belátjuk, hogy egy szurikáta nem érte meg az indulatok ilyen mértékű elszabadulását. Mi van az állatokban, ami ilyen mértékű rokonszenvet vált ki az emberekben?

Ha a teológus válaszolhat belőlem erre a kérdésre, akkor valami olyasmit mondok, hogy bűnös emberként sem veszett ki belőlünk az a képesség, hogy felismerjük és nagyra értékeljük az ártatlanságot. Az állatok - ha ölnek is - nem erkölcsi megfontolások mentén teszik. Csak a túlélésükért küzdenek. Nem harapják át egymás torkát néhány százalékért, nem pusztítják vagy csonkítják meg a másikat, mert az más focicsapatnak szurkol vagy más a pártpreferenciája, esetleg az övéktől eltérő vallást követ. Legyen bármilyen véres a természet, ahhoz a vérhez nem sok ilyesféle szándékosság tapad. Mi emberek békésebbek vagyunk egy csimpánzhordához képest - de ha gyilkolunk, ha valamit vagy valakit bántalmazunk, hát akkor sokszor sunyi és aljas gonoszságból, számításból és jól kiérlelt dühből tesszük.

Stephen Greenblatt elképesztő érdekes könyvet írt Ádámról, Éváról és az elveszett Édenkertről, illetve leginkább arról, hogyan gondolkodtunk mi emberek a paradicsomi állapotokról az elmúlt több ezer évben. A könyv utolsó fejezete arról szól, hogy a darwinizmus térhódítása hogyan gyengítette meg az Ádám-Éva sztori történelmi hitelességét. Az evolúcióelmélet terjedése a felvilágosodás racionalitásba vetett hitével együtt teljesen megtépázta a teremtéstörténet szó szerinti értelmezésének elfogadhatóságát. De bármekkora sebet is ejtett rajta, és gondolkodjunk bármiképpen is a bibliai narratíváról, tagadjuk akár vehemensen a szöveg történeti hitelességét, mégsem tudunk szabadulni az Édenkerttől. És ennek az egyik oka az, hogy egy olyan világ vesz körül bennünket, amelyben úgy igazából csak mi emberek vagyunk bűnösök, csak mi követünk el erkölcsi kihágásokat, mi aljasultunk le ilyen mértéktelenül. Az állatok azonban megőriztek valamit a romlatlanságból.

"És megnyilatkozának mindkettőjüknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek" - írja a Genezis szövege arra utalva, hogy az ember ráébredt erkölcsi felelősségére, bűnös leplezetlenségére és szégyellni kezdte magát. A csimpánzok viszont semmit sem titkolnak és nincs bennük szégyenérzet sem. Ha csiklandozzák őket, vigyorognak, ha mérgesek, vicsorognak. Ha izgalomba jönnek vagy fenyegetik őket, ugrálnak és üvöltenek, láthatóan minden gátlás nélkül. A hím csimpánz ha izgalomba jön, mutogatja a többieknek a merevedését, és a közösülés is nyíltan történik, mindenki szeme láttára - sőt, a nősténybe gyakran még a kölykei is kapaszkodnak közben. Szent Ágoston egyszer azt írta, bizonyára Ádám és Éva is nyíltan, mások előtt szeretkeztek egymással, mert ártatlanok voltak és nem voltak képesek szégyenkezni.

Nem hiszünk az Édenkert valóságában? Pedig úgy tűnik, az állatok körülöttünk bizonyos értelemben még mindig az Édenkertben vannak!

Ők prezentálják számunkra mindazt (ha csak részlegesen is), ami nekünk már elveszett. Hogy miként kell a jó és rossz tudásának hiányában élni, mit jelent szégyenérzet nélkül szabadon létezni. Ha kedvesnek találjuk és szeretjük az állatokat, az talán azért is van, mert kicsikét az Édenkertet véljük visszatükröződni bennük, ami kis irigységgel is eltölthet minket, de leginkább jóleső napsugárként vetül ránk. És ha bántják őket, akkor olyan érzésünk van, mintha ezt a szent és ősi ártatlanságot zúznának össze, ezt a romlatlanságot feldúlnák, ami legbelül bennünket is megsebez. Azt a töretlen ártatlanságot, ami nagyon vonzó a számunkra, amire az Édenkerten kívül is maradt bennünk fogékonyság. Persze teológusként mindenképpen hozzá kell tennem, hogy az igazi ártatlanságot elsősorban nem is az állatokban, hanem az "Utolsó Ádámban", azaz Jézusban is érzékeljük - amikor Vele foglalkozunk, amikor az Ő szavait olvassuk. 

A tudomány el akarja mondani nekünk, hogyan zajlott a teremtés, honnan vannak a fajok és az élővilág jelenlegi diverzitása. Ádám és Éva története pedig arról szól, hogy a saját sorsunk valamikor az idő kezdetén a mi felelősségünk volt, az erkölcsi bukás a mi döntésünkön múlott. A döntést meghoztuk, de az állatok nem követtek benne minket - hanem megmaradtak emlékeztetőnek arra, honnan indultunk. A szó tudományos és teológiai értelmében is...

22 megjegyzés :

  1. Khmmm... azigen! Ez majdnem a torkomon akadt öregem. Másodszori olvasásra persze kiöklendeztem, de elsőre megijedtem, hogy a megfulladok.

    Szóval mi is van??? Mit is tudtunk most itt meg?
    1. Az embernél meg az állat is erkölcsösebb és ártatlanabb.
    tehát:
    2. Az ártatlanságom legfőbb bizonyítéka, ha nyilvánosan megdugom a feleségem a gyerekemmel a hátamon.
    3. Rothadjon meg mindenki, aki embernek született, és nem állati erkölccsel rendelkezik.
    4. Az a rothadt mocskos evolúcióelmélet az, ami útjában áll a fent vázolt magasabb rangú keresztény erkölcsiség kibontakozásának.

    Kössszz az infókat. Nem baj ha ezek után pornósite- ok linkjeit megosztom a blogodon ugye? Rrmélem nem fog zavarni.

    Csak egy kérdés: számodra mit jelent az a szó, hogy emberség? Hm?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Balivi!

      Szeretnélek figyelmeztetni: még egy ilyen stílusú komment és végleg repülsz ebből a blogból. Meguntam a hozzáállásodat és a nyers, feleslegesen bántó stílusodat.

      Törlés
    2. Hidd el, hogy én is unom a feleslegesen bántó, és kollektív bűnösségel vádoló, és szerintem a jézusi tanításhoz köze nincs, dogmatikus bejegyzéseidet. És mivel engem embernek szült az anyám, és egy értelmetlen és szerintem élet és emberelles dogma miatt nem akarok megválni ettől az örökségtől, ezért ahol csak lehetőségem van, ennek hangot is adok, és mivel én nem tudom a blogodat törölni, más lehetőségem jelenleg nincs. Neked viszont van, mementónak felesleges meghagyni a bejegyzéseimet, és a bloghozzáférésemet. Sajnos nem tudom megígérni amit kérsz. Dönts belátásod szerint. Üdv: balivi

      Törlés
    3. És akkor ezt most hova is tegyūk kedves "Északi fény"? Hm?

      Törlés
  2. Balivi tudtad, hogy "a magyar gyerekek negyede funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát"?
    Segítek.
    Nem, nem ezeket tudtuk meg a fenti bejegyzésből, nem értetted meg a lényegét.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Balivi!

    Akkor csak a te kedvedért először a blog működéséről, aztán a kommented színvonaláról...

    Tizenhárom éve írom ezt a blogot. Szerintem nem vagyok szigorú moderátor, amit talán az is bizonyít, hogy ateistától buddhistán át keresztényig mindenki megfordult már itt, és ezt ráadásul szívesen is vettem. Ennyi év alatt mindössze két alkalommal kellett innen elküldenem embereket - egész pontosan felkínáltam nekik is, hogy változtathatnak a stílusukon, és akkor maradhatnak, de ők nem ezt az utat választották. (Az egyikük engem hülyézett le nyilvánosan (de ha mással tette volna is, ezt nem tűröm meg itt), a másikuk közölte, hogy örömét leli abban, ha a keresztényeket cukkolhatja. Ilyesminek itt helye nincs.)

    A kommentelők felé mindösszesen két kérésem van:
    1. NE írjanak névtelenül! Te rendre ezt sem teljesíted, hiszen roppant nehéz a "Balivi" szót beírni névnek a komment dobozba.
    2. NE viselkedjenek bántóan! Ezt most (nem először) sikerült megint elérned. Ezen túl olyan vagy, mint a jelenlegi magyar kormány, aminek mindenről Soros György jut eszébe - csak te Pál apostollal műveled ugyanezt. Tekintet nélkül arra, mi az adott bejegyzés témája, szétoffolod a kommenteket a "pálfóbiáddal". Hadd jelezzek akkor vissza tisztán és világosan: az olyan hozzászólásaidat, ahol a "Pál" szó szerepel, egyből áttekerem, egy fél sornyit nem vagyok hajlandó olvasni belőlük! De azt hiszem ha itt maradsz és ezt kívánod folytatni, akkor mostantól inkább moderálni fogom.

    Ezt írod:
    "Hidd el, hogy én is unom a feleslegesen bántó, és kollektív bűnösségel vádoló, és szerintem a jézusi tanításhoz köze nincs, dogmatikus bejegyzéseidet."

    Kiváló, akkor nem értem minek kínzod magad azzal, hogy olvasod ezt a blogot? Ha ennyire bántóan dogmatikusnak találsz, akkor ne gyötörd magad velem! Ilyen egyszerű.


    "mivel én nem tudom a blogodat törölni, más lehetőségem jelenleg nincs"

    Nem igaz, már hogyne volna más lehetőséged: indíts saját blogot, grundolj össze olvasókat, frissítsd rendszeresen és fejtsd ki a véleményed a világról! Írj egy anti-Pál apostol blogot, ahol pontról-pontra kifejted az álláspontodat. Hidd el, én sem fogok odamenni közölni veled milyen dogmatikus vagy - elférünk egymás mellett a széles virtuális térben. Viszont ha itt akarsz maradni, akkor az nem opció számodra, hogy fölényeskedő hangnemet ütsz meg vagy sem. Ez a te döntésed, mert a saját kommentjeid mégiscsak te írod, nem én.

    VálaszTörlés
  4. És akkor a másik a négy pontod, amit a meglehetősen visszataszító kommentedben írtál:

    "1. Az embernél meg az állat is erkölcsösebb és ártatlanabb."

    Azt írtam volna, hogy az állat erkölcsösebb az embernél? Én nem emlékszem ilyesmire. Azt viszont valóban írtam, hogy ártatlanabb! Az állat nem erkölcsösebb, hanem erkölcsi nélküli, nem tudja mi a jó és rossz erkölcsi értelemben - ez pedig emlékeztethet minket az édenkerti ártatlan állapotra. Remélem, így már érthetőbb.

    "2. Az ártatlanságom legfőbb bizonyítéka, ha nyilvánosan megdugom a feleségem a gyerekemmel a hátamon."

    Hát ha te magadat és az embereket is ártatlannak tartod... Mert ugye a bejegyzésben említett csimpánzok is azért csinálják ezt, mivel ők még ebben a "boldog tudatlanságban" élik az életüket. Amennyiben önmagadra és a körülötted élőkre is igaz ez...

    "3. Rothadjon meg mindenki, aki embernek született, és nem állati erkölccsel rendelkezik. "

    Ez olyan szinten marhaság, hogy nem is tudok rá mit válaszolni. De mit jelent az "állati erkölcs"? Nem pont azt írtam, hogy ők még nem tudják mi a jó és rossz - akkor hogyan lehet erkölcsük?

    "4. Az a rothadt mocskos evolúcióelmélet az, ami útjában áll a fent vázolt magasabb rangú keresztény erkölcsiség kibontakozásának."

    Mindig nagyon érdekesnek találom, amikor pont nekem mondja valaki, hogy mószerolom az evolúcióelméletet... Ez főleg olyanok szájából bájos megjegyzés, akik láthatóan évek óta figyelemmel kísérik a blogomat...

    Balivi, a kristálytiszta igazság az, hogy egy fél mondatot sem értettél meg a post tartalmából. A meg nem értésedből aztán egy indulatokkal vastagon bemázolt, teljesen zagyva és értelmetlen kommentet kerekítettél ki alpári stílusban. Az olvasókra bízom annak eldöntését, mit szólnak ehhez, én már leírtam fentebb a véleményemet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

      Törlés
  5. Sytka, nehéz téma a fenti, egy műszaki hasonlat segíthet a mai helyzetünk értelmezésében.
    Tegyük fel a példa kedvéért, hogy kezdetben volt a hálózattal esetlegesen kommunikáló számítógép. Jöttek-mentek bitek, bájtok erre-arra, ahogy épp sikerült. Azután némelyik gépbe hálózatoptimalizáló felügyeleti kártya került. Az ilyen gép igyekszik „kedvesen” küldeni-fogadni a biteket-bájtokat, és követi, naplózza magának, hogy mikor mennyire sikerült ez a „kedvesség”. Így óriási hálózatokban tud működni, aránylag zökkenőmentesen. Közben azonban „neurotikus” lett: régen nem tudta, mi a kedvesség, nem mérte magát ilyen mércével, most meg tudja, és méri magát.

    Az optimalizáló kártya nélküli gép jobb/ártatlanabb, mint az optimalizált? Külső nézetből nem, épp fordítva. Az optimalizált gép belső nézetéből meg eldönthetetlen, hiszen almát hasonlítana a körtével. Akiben van optimalizáló kártya, nem tudja kivenni magából, kénytelen használni, de a kártya nélküli lét valójában nem hasonlítható össze a kártyással.

    A hordalét és a falulét közötti átmenetben kellett beépülnie az emberi agyba a prefrontális kortexnek, amitől „lelkiismeretünk” és -furdalásunk lett. E nélkül nem tudnánk nagyobb csoportokban élni.

    Az etológus Csányi Vilmos szerint az állatok teljesen mechanikusak. Következésképp nem lehet velük „kegyetlenkedni”, nincs olyan agyi területük, ami a pillanatnyi fájdalomingereket „szenvedés”-képpé állítaná össze. Ezért szerintem a „kegyetlenkedés” valójában nekünk jelent szenvedést, a prefrontális kortexünk miatt, mert elképzeljük, hogyan viselkedik egy kegyetlenkedő az embertársaival. Az állatkínzást tiltani és büntetni célszerű – a társas emberlétre kivetített hatása miatt.

    Lesz-e nekünk újra paradicsomi állapot? Lelkiismeret nélküli tutira nem lesz, ezt a minőségi ugrást nem lehet visszacsinálni. A bennünk lévő mércének önként minél jobban megfelelve azonban haladhatunk a földi paradicsom felé. Ha erkölcsi tanításként olvassuk a Bibliát, erről (is) szól.

    VálaszTörlés
  6. A „Ne árts!” nagyon erős tabu. Maradjon is az!
    Vagyunk egy jó páran e világban – és számunk egyre növekszik, ez az életszemlélet divatos manapság -, akik ezt az elvet, a ’nem ártás’ elvét kiterjesztjük az állatokra is. Magam is közel három évtizede vega vagyok. Így talán érthető, ha különösen megérintett ez a bejegyzés. Nagy vitákat tud generálni ez a húsevés-nemhúsevés téma, de nemigen szeretném ebbe a pusztán gasztronómiai irányba elvinni a beszélgetést, feltehetően Sytka sem erre szánta. Ez a komment tehát nem a vega-vegán térítés helye!
    Csupán arra a finom kis momentumra szerettem volna rávilágítani, hogy a „Ne árts!” és az e körben nyilván ismert „Ne ölj!” elvek ugyanazon generális szabály változatai. A ne árts szélesebb körben tiltja a kegyetlenkedést, nemcsak az élet konkrét elvételére vonatkozik, hanem a posztban említett kegyetlenkedésekre is. Közös bennük, hogy nem azt mondják:
    ne árts az embereknek, ne öld meg az embereket …. nekem ebből az jön le, hogy az állatokra is vonatkozik.
    Keleten emberek milliárdja számára evidens elv, hatalmas, ősi kultúrkör épül a „nem ártás”, Áhimsza egyetlen, mindent átfogó parancsolata, mint minden törvények szülője köré.

    VálaszTörlés
  7. A lélek olyan finom, láthatatlan és megfoghatatlan dolog, amit megtapasztalni pont ilyen szituációkban lehetséges, ahogy Sytka is írta: a lelkifurdalás mutatja meg a természetét. Nem kellemetes érzés, ha –akarva, akaratlanul – ártottam valakinek és az önreflexióm, „lelkem” megszólal, így legközelebb igyekszem majd tudatosabban viselkedni, és a tetteimet úgy irányítani, hogy azok ne legyenek bántók. Erről szól az egész, éppen erről. Mondjon bárki bármit ezen a ponton bizony megragadható a lényeg, tetten érhető a megfoghatatlan!
    A dolog még szól kicsit a hatalomról is. Az erősebbnek valahol hatalma van a gyengébb fölött. Mindig van lehetőség ezt a potenciális hatalmat kegyesen megélni. Személy szerint az én életemnek nagy fordulópontja volt igazán megérteni ezt a szót: kegyelem…. és ez pont ezen a ponton történt meg. Van egy mondás: adj valakinek a kezébe hatalmat és megismerheted igazi jellemét! Valahol Isten is kegyet gyakorolt velünk , emberként valamiféle hatalmat kaptunk (…. és rendre elbukunk a vizsgán) …. mert emberségünk próbája szerintem is az, hogy a nálunk gyengébbel, a kiszolgáltatottal, az ártatlannal és együgyűvel hogyan viselkedünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagy általánosságban igazat adok neked, szerintem is kb. így van, a Buddha, Lao Ce is így tudta és hirdette. Csakhogy...

      Jordan B. Petersont hallgattam, aki azt mondja, hogy „az együttérzés nem megfelelő alap egy komplex társadalom szervezéséhez”. Neki is igazat adok, konkrétabban és pragmatikusabban kell ahhoz gondolkodnunk, hogy ne legyünk állandóan tele panasszal a világunk állapotáról.

      Az élet tele van Philippa Foot-dilemmákkal (egy ember „A” sínen, 2 ember „B” sínen, jön a vonat, te kezeled a váltót), amik elől az átlagember menekül, de amikkel minden vezető naponta szembesül.

      És az a jó hír, hogy Jézus még ilyesmikre is gondolt a tanítása keretében.

      Törlés
    2. Kegyelemmel teli nap ez a mai, nekem is megadatott, hogy igazat adhassak neked László: az esetek túlnyomó többségében nehéz eldönteni, hogy a tetteimmel ártok vagy nem, illetve mikor ártok kevésbé, ha már elkerülhetetlen. Millió és még egy példát lehet ilyen kínzó dilemmákra mondani. Az biztos, hogy teljesen kizárni lehetetlen …. de a bölcsességgel áthatott, rendületlen és szakadatlan ’elkerülő magatartás már elég jó lehet.
      Vannak persze mentális technikák, amikkel élhetünk a döntés pszichés terhét könnyítendő és technikai lehetetlenségét áthidalandó (hiszen gyakran nem tud az ember olyan mértékben eltávolodni a konkrét szituációtól, ahonnan nézve egyáltalán lehetséges dönteni, legtöbbször nem tudunk eléggé „felülemelkedni”). Magyarul ezt a technikát csak úgy mondanánk: „Nem én vagyok a cselekvő”
      A keleti Tanítás szerint nem szimplán azonos ez azzal, hogy úgymond mindent ’Isten nevében’ teszünk, jót is, rosszat is, tehát nincsen felelősségünk a tetteink fölött. Véletlenül sem. Aki ilyet mondana, az éppen saját aprócska hatalmát, kompetenciáját kérdőjelezné meg. „Kicsi annak birodalma, aki még saját magán sem uralkodik!” Szerény értelmezésem szerint inkább olyasmit jelenthet ez, hogy a psziché olyan mélyebb, direkt módon kevésbé elérhető rétegére hagyatkozunk a „jó” döntés érdekében, ami természeténél fogva folyamatosan közelebb áll a személyiség középpontjához, s felette a hétköznapi tudatosság megtéveszthető/megvesztegethető szintjének. Visszautalva Sytka gondolataihoz talán ez az emberi szubjektum említett ’ártatlan’ rétege: „naham karata”, nem én vagyok (legyek) a cselekvő, hanem az örökkön bennem élő tiszta, isten-gyermeki lélekdarab.

      Törlés
    3. Ismét sok szép gondolat van abban, amit írsz – így érte el a keleti társadalom azt a szintet, amelyről a nyugati társadalomba vágyik. :)

      Törlés
    4. Drága Ember! :D
      ... már amennyiben ...

      Törlés
    5. Van egyensúly az érzelmi-holisztikus gondolkodás és a pragmatikus-logikai elemzés között: depresszió ellen jobb a meditáció, mint az antidepresszáns, tüdőgyulladásra viszont penicillinszármazékot célszerűbb szedni.

      Ha rajtam múlna, minden pragmatistának tanítanék holizmust, és minden holistának tanítanék pragmatista elemzést. Találd ki, melyik oldalon lenne nagyobb az ellenállás.

      A Buddha részéről zseniális gondolat az élőlényekkel való általános együttérzés, teljesen egyetértek (persze nem a megalapozó lélekvándorlással), szeretem a beszédeit. A modern elemző gondolkodás arra mutat rá, hogy az állattal tudományos alapon nincs miért együttérezni – az együttérzés mégis fontos, valójában az emberi jólétet növeli. Az együttérzés a prefrontális kortexünkbe van huzalozva, programozva. Ha már van prefrontális kortexünk, nem tudjuk nem használni.

      Törlés
  8. (Konkrétan a depresszió ellen konkrétan nem a meditációt ajánlott ... legalábbis semmiképp nem a befelé forduló meditáció, inkább -ha már feltétlenül- az aktív, mozgásos már-már meditatív tevékenységek, mint pl. séta a természetben, stb .... Bocsánat, ezzel a kis kiegészítéssel együtt vegyük úgy, hogy tied az utolsó szó, László!)

    VálaszTörlés
  9. Kedves Kommentelők!

    Jelezni szeretném mindenki számára, hogy mivel balivi a felszólítás ellenére sem változtatott semmit a stílusán és hozzáállásán, innentől kezdve minden megjegyzése törlésre kerül. (Függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív tartalmú szövegről van szó.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tanulja meg a web népe, hogy „Ne szórakozz Zohannal!”?

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)