2013. március 3., vasárnap

Jób könyve - irodalmi alkotás vagy történelem?

Az előző téma kapcsán - lezárva a provokatív bejegyzéseim sorát - szeretnék egy konkrét példát mutatni arra, mi a különbség a relativizálás és a tényszerű kutatás között. Jób könyve kapcsán a teológusok általában nem tartják fontos kérdésnek, hogy valódi történelmi esemény áll a könyv hátterében vagy sem, mert a szöveg lényege, mondanivalója, tartalma az irodalmi értelmezés esetén sem sérül. De milyen érvek miatt tartják valószínűbbnek utóbbit előbbinél?

A legtöbb keresztény irtózik a gondolattól, hogy a Biblia néhány része nem történeti, és azt hiszik, ha valami nem történt meg, akkor az automatikusan nem igaz. Képtelenek különbséget tenni a "megtörtént?" és az "igaz vagy hamis?" kérdések között, pedig könnyen belátható, hogy egy dolog igazságtartalma nem feltétlenül függ annak történetiségétől.

Jób könyve kapcsán a teológusok jó része úgy véli, kevés vagy semmilyen történeti realitás nincs a könyv mögött, hanem irodalmi alkotásról van szó, mely az igaz ember szenvedésének okával foglalkozik. Itt persze a bibliatudománytól irtózók azonnal felcsattannak: a liberális teológia relativizálni akarja Isten Igéjét! Bele sem gondolnak abba, hogy mit jelent a relativizálás. Ha egy szöveg olyan vonásokat hordoz, melyek erősen irodalmi jellegére utalnak, akkor az nem lehet relativizálás ha ezt megállapítjuk, hanem éppenhogy az igazságnak való megfelelés. Éppen azzal adjuk meg a Bibliának kijáró tiszteletet és akkor vagyunk korrektek, ha ezt kimondjuk. Jób könyve pedig pontosan ilyen alkotás. Milyen érvek szólnak amellett, hogy inkább irodalmi, mintsem történelmi munka ez az egyébként zseniális könyv?

1. Semmiféle utalást nem találunk azzal kapcsolatban, mikor élt Jób: sem róla, sem felmenőiről nincs semmi a könyvben. Úc földje is bizonytalan adat. Maga a főszereplő Jób sem kap konkrét, történelmi arculatot: valahol a Keleten élt, valamikor - ezek a kifejezések nem illeszkednek jól egy történelmi személyhez, de egy irodalmihoz igen. Mindez nem perdöntő bizonyíték, de feltétlenül figyelemre méltó és nem mellőzhető!

2. Jóbot a történet szerint Isten megáldotta: hét fia, három lánya született, és tekintélyesebb volt minden keleti embernél. Hétezer juh, háromezer teve, aztán ötszáz pár ökör, ötszáz szamár jószága volt: ezek mind tízes kerekítések. Mindez történeti véletlen, vagy irodalmi eszköz? A tíz és a hét a teljesség, tökéletesség számai, az "ezer", a "tízezer" pedig tipikusan szimbolikus számok a Bibliában, melyek rengetegszer előfordulnak. Mindezen felül az ókori embernek komoly áldás volt, ha gyermekei születtek, s főként a fiak száma volt nekik nagyon fontos. Az egész Keleten eszményi állapotnak számított, ha valakinek hét fia, három lánya van. (Hét lány, három fiú már nem igazán nevezhető eszményinek... Elnézést kérek a hölgyektől! :-)). Jób ráadásul az egész Kelet legtekintélyesebb embere a történet szerint. Micsoda véletlen: pont Kelet legtekintélyesebb és leggazdagabb emberének van hét fia és három lánya! A könyv végén még az is kiderül, hogy Jób leányai a legszebbek voltak a vidéken. Nahát! Éppen a vidék leggazdagabb emberének van ideális számú gyermeke, s pont neki van ideális számú vagyona, végül "véletlenül" a legszebb leányai! Ha valaki tisztán történetinek tartja Jób könyvét, szélsőséges, sőt extrém véletlenek sorozatával kell számolnia, az irodalmi értelmezés esetében azonban ez teljesen normális és megszokott elrendezés.

3. Jób története négy súlyos katasztrófáról ad tudósítást. A "véletlenek" itt is egymásra halmozódnak. Mind a négy katasztrófa ugyanazon a napon történik, s mindegyiknek épp egyetlen túlélője van. Mindegyik hírt visz Jóbnak, mindegyikük éppen akkor toppan be, amikor az előző még beszél, se hamarabb, se később. Pontosan úgy, hogy Jóbra a legnagyobb hatást gyakorolják. (Ez az elrendezés az ókori irodalmi művekben egyébként klasszikus motívum - a történetírásban ellenben semmiképpen nem az.) Véletlenül éppen az utolsó katasztrófa a legsúlyosabb a négy közül, ezzel "véletlenül" éppen a fokozás irodalmi eszköze érvényesül. Ha történelmi szövegről van szó, ez már-már a hamisítást gyanúját is magában hordozza, de irodalmi értelmezés esetén minden tökéletesen helyére kerül.

4. Jóbbal három barátja száll vitába: Elifáz, Bildád és Cófár. A vita felépítése is elég művészi szerkezetű. A három barát és Jób vitája három szakaszban zajlik, melyek egyenként három szópárbajt tartalmaznak. A vitában a megszólalás sorrendje mindig azonos: először jön Elifáz, aztán Jób válaszol, azután Bildád, majd Jób felel, utolsóként Cófár, végül Jób neki is reflektál. Ez a szerkezet ismétlődik, soha, senki nem vág a másik szavába, a sorrend szigorúan kötött. Mindez nagyon életidegen egy valóságos vitától, ráadásul a szöveg ritmikusan felépített formában hangzik. Egyetlen reális vita nincs, ami művészi formában, ekkora precizitásban zajlana - ez teljesen idegen, ha történelmi beszámolónak tekintjük. A problémát fokozza, hogy történeti esetben még egy kérdés adódik: ki "gyorsírta" egyszerre ezt a hosszú beszélgetést menet közben? Jób maga fejből megjegyezte az egész vitát és utólag leírta? Nincs szó sehol senkiről a könyvben, aki jegyzőként jelen volt és rögzítette a vitát, ami egyébként is nagyon furcsa lenne egy ilyen szituációban.

A sort nagyon hosszan lehetne még folytatni, példáknak azonban talán ennyi is elég. Mielőtt valaki félreértené: nem az a cél, hogy az egész Bibliáról kimutassuk, minden amit eddig történetinek hittünk, az valójában irodalmi szöveg. Ez egyébként sem lenne igaz. A cél az, hogy a szövegeket megvizsgáljuk, és a vizsgálat eredményei alapján mérlegeljük a kérdéseket. Relativizálás az lenne, ha olyan esetben is ragaszkodnánk az irodalmi értelmezéshez, ahol ennek ellenkezőjére utaló jelek vannak túlsúlyban. Jób könyve esetében a szöveg irodalmisága semmit nem von le a könyv értékéből, a tartalma az igaz szenvedéséről egyáltalán nem csorbul.

Ezzel a bejegyzéssel a bibliakritikai vitát lezárttá szeretném tenni itt a blogban.

17 megjegyzés :

  1. "Ezzel a bejegyzéssel a bibliakritikai vitát lezárttá szeretném tenni itt a blogban."
    Hála Istennek! :)

    VálaszTörlés
  2. No látod kedves Sytka, ezt én teljesen máshogy gondolom.
    Számomra Jób valóságosan élő személy volt. Mert Isten bizony a történelmi személyként említi. Ezék. 14,14-ben Noéval és Dániellel együtt. Persze van, aki e kettő történetiségét is vitatja.
    Másrészt, amiket elmondtál egyáltalán nem zárják ki a történetiséget. Miért lehetetlen, hogy irodalmi eszközökkel jelenítenek meg egy megtörtént esetet? A Shakespeare-i Rómeó és Júliának is valószínűsíthető, hogy volt valós történelmi alapja. Egy történet, amit az irodalom eszközeivel örökítettek már jóval Shakespeare előtt, majd világhírűvé ez a remek drámaíró tollával lett.
    Ha a Jób könyve igaz történet, könnyen lehet, hogy még a törvény előtti időből van, amikor nem volt írásos lejegyzés, hanem éppen a szöveg irodalmi jellege segítette az áthagyományozást. Hogy 500 szamara volt, vagy 483, amit egyszerűen felkerekítettek minden misztérium nélkül, számomra igen nevetséges kifogás a történeti hűséggel szemben.
    Melkhisedek sem volt történelmi személy, minden nemzetség nélkül?
    Látod szerintem ezek tényleg csak kötözködések a szöveggel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezzel teljesen egyetértek!!!! Magam is így gondolom!!!
      1.A binlia Szerzője Isten.A hajunk szála is számon van tartva.:-)
      AZ Isten fogalmát nekünk is ki kellene tágítanunk!Jóbnak is ki lett tágítva.Ami elég veszélyes üzemmód számunkra!Kérdések kérdések hátán jönnének!Merünk,akarunk- e ezen gondolkodni!? KI AZ ISTEN? :-) Tér idő felett áll? Már maga ez a felvetés.....vagy behatároljuk!

      Törlés
  3. Ja még a három barát.
    A próféták könyvei is szerkesztett könyvek. (Hogy a kanonizálás szerkesztettségéről ne is szóljak.) Ennek alapján mégsem gondolhatjuk komolyan, hogy nem létezett mondjuk Ézsaiás.

    VálaszTörlés
  4. En is ugy ertem, Job valosagos szemely volt a kovetkezok alapjan:
    - Jakab 5:10-11
    - Ezekiel 14:14 + 20

    VálaszTörlés
  5. A következő "kérdéses személy"majd Jónás lesz,habár őt Jézus
    igazolja.De ez a cet gyomrában,hát ez meredek...Azután jöhet-
    nek Mózes könyvei,majd a csodák valódisága...felvonul majd a
    liberális teológia minden "fegyvere".Ugyebár "demitologizálni
    kell a Bibliát amint azt egy híres liberális teológus ajánlot
    ta és cselekedte.Egyébként számomra Jóbot maga az ÚR hiteles-
    íti a könyv 1.részében:"Észrevetted-e szolgámat Jóbot?".A
    Biblia nem fiktív személyként kezeli Jóbot.Számomra sem az,
    mégha a történet vége szinte meseszerű-de ez mind Isten nagy
    hatalmáról szól,Neki semmi sem lehetetlen...
    Ha így elkezdünk "mazsolázni" akkor végén hova jutunk?
    Mindent relativizálunk,minden kérdésessé válik.Ha kivessz-
    ük a Bibliából a természetfelettit akkor mi fog maradni?!
    Ez már nem lesz Szent Írás hanem csak egy ókori bölcsleti
    könyv.Egyébként is úgy látom,hogy frontális támadás éri a
    Bibliát,ki kell mozdítani a hit alapját,megkérdőjelezni
    annak tekintélyét és hitelességét.Kinek kell egy megcsonk-
    ított Biblia?Értem én,hogy az ember eredeti akar lenni, meg
    próbálgatja a határokat,csak vigyázni kellene,hogy a víz-
    zel ne öntsük ki a gyereket.Ezeknek a liberális okosok akik
    játszadoznak az Írással a maguk és sajnos mások vesztére.
    Végül:az "Ethosz"idei első(2013/1)számában van egy nagyon
    elgondolkodtató írás a történet-kritikai módszernek nevez-
    ett tévtanítás igen negatív hatásáról:egy nőnek majdnem
    ráment a hite és az üdvössége...Egyébként a Biblia "átélt"
    minden eddigi ilyen jellegű támadást,ezeket a jelenlegieket
    is sértetlenül túléli,mert a Biblia egy GYÉMÁNT,ezek pedig
    csak "karcolgatások".Valamilyen vezérlőelv kell,hogy legyen
    az ember életében,nekem ilyen vezérlőelv a Biblia:ehhez
    igazítom életemet és ezen mérek le dolgokat,etalon a szám-
    omra amely segít nekem eligazodnom ebben a zűrös világban.

    VálaszTörlés
  6. A bejegyzés címkéje ez: "filózás". De szerintem az ilyen eszmefuttatás a bibliakritika legalja. Se haszna, se alapja nincs - véleményem szerint. Inkább arról szól, hogy a Bibliát eleve csak irodalmi műnek tekintő teológusok az utolsó pilléreket is kirúgják a Biblia alól. Hol a határ? Jézus élt? Feltámadt? Lelki értelemben is érthető a feltámadás, hogy nem kelt életre, de az egyház tovább őrzi a tanítását, így olyan, mintha életre kelt volna. És pont 500-an látták? Túl kerek szám.

    A Jób 42:11 - ha jól tudom - egy ismert pénzt említ meg, így Jób könyvének van történelmi vonatkozása.

    VálaszTörlés
  7. Mondtam én Syt, keskeny és veszélyes az út, és nincsenek rajta társak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Norbi, igazad volt. Tényleg nincsenek rajta társak. Te nyertél.

      Törlés
  8. Az a kép nagyon jó.Sytka add már meg a festő nevét és a kép címét.

    VálaszTörlés
  9. Itt most hadd védjem meg Sytkát. Egy könyv értelmezését mindig a műfaj határozza meg. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy Jób könyve irodalmi célzattal született, didaktikus könyv. A bölcsesség-irodalomhoz sorolják, nem a történeti könyvekhez, mert az irodalmi jellege ezt egyértelművé teszi.

    Hogy Jób létező személy volt-e, az a könyv célja szempontjából másodlagos. Ezékiel és Jakab utalásai alapján hajlok arra, hogy létező személynek tekintsem. Az viszont egyértelmű számomra is, hogy a szerző - a bölcsesség-irodalom műfaji sajátosságainak megfelelően - szabadon és kreatívan használta fel tanító céljaihoz ennek az ókori bölcsnek a történetét.

    És hiszem, hogy a Szentlélek pontosan ebben a formában akarta a könyvet a kezünkbe adni, az épülésünkre.

    VálaszTörlés
  10. hú, endi mennyi álnéven írt! XD

    VálaszTörlés
  11. Kedves Olvasóim!

    Mivel elment a kedvem az egésztől, ezzel a bejegyzéssel határozatlan ideig az egész blog írását befejezettnek tekintem.

    Sziasztok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De sajnálom Sytka, nagyon tartalmasak és gondolat ébresztőek a bejegyzéseid, komolyan sajnálom, hogy ide jutott az egész.

      Törlés
  12. 3-as pont: a sátán szerintem direkt így időzítette
    persze azt nem tudom hogy egy nem történelmi sátán tud-e így időzíteni :P

    4: szerintem ezek az emberek bölcsebbek voltak mint hogy egymás szavába vágba 1-2 mondatos váltásokkal vitáztak volna, mint ahogy korunk felsőbbrendű gigaintelligens népe XD

    4: jézusnak is voltak olyan tettei amiről nem olvassuk hogy bárkinek elmondta volna, mégis leírták az evangéliumokban. és még lehetne sorolni...

    a többi is rossz érvelés :P

    VálaszTörlés
  13. Sytka, jó szívvel és őszintén közelítettél meg nehéz kérdéseket, amiket minden hívőnek érdemes tisztáznia. Sajnálom, hogy nem tudtam a blogodról, mert úgy látom, itt pl. ki kellett volna állni a témaválasztásod mellett. Nagyon kell az ilyen közös gondolkodás. Vigasztal a tudat, hogy kereső ember vagy, aki szeret hangosan gondolkodni -- tehát csak időleges lesz a visszavonulásod. :o)

    VálaszTörlés
  14. Köszönöm a cikket!A cikk remekül összeszedte azt amit mindig is ereztünk a Job könyvet illetöen.Tagadhatatlan,hogy orditanak a könyvböl az irodalmi jegyek.
    Szamomra keresztenykent mind ennek tudata nem,hogy gyengiti a bibliaba vetett hitemet hanem pontosan ellenkezöleg...erösiti.

    Sajnalom ha valkinek a keresztenysege ezen mulik,hogy vajon törtenelmileg hiteles-e ez a bibliai könyv, es ha igen mennyire az :(
    Mert mind kettö ällitas lehet igaz es hamis is,...ettöl meg nem szakad le a mennyezet.

    Igaz lehet azert,mert a törtenet olyan tavolra nyulik vissza az idöben amikor meg az iras es az olvasas sem volt mindenki kivaltsaga.Nyilvanvalo,hogy a (valos) törtenetet szaj hagyomanyozhatova kellett tenni az uto nemzedekekenek.
    Ezert kerültek bele olyan (nepmesekben is fellelhetö)elemek amik könnyben megjegyezhetöbbe tettek a törtenetet.Mi több tanithatobba.

    Ha az egesz valamiert nem is igaz törtenetileg,akkor is egy olyan ertekes(peldazat)marad ami mindenki szamara hiterösitö,es remenyt fecskendezö.
    Az hogy mas biblia irok hivatkoztak ra,az pedig semmivel sem több mint amikor mi hivatkozunk ra egy-egy beszedünkben tanitasi celzattal függetlenül attol,hogy a sztori törtetileg kifogasolhatatlan volt-e vagy sem.
    Hasonloan mint ahogyan az sem erdekel minket,hogy Jezus irgalmas szamaritanus emberröl valo peldazata megtörtent-e vagy sem.
    Üdv: Kingdom

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)