2012. szeptember 29., szombat

Nem készült, született - interjú az Egyszerű Fordítás egyik fordítójával

Az egyik, a háromféle borító közül
Bizonyos értelemben az év legjelesebb teológiai-tartalmú eseménye, hogy ezekben a napokban lát napvilágot egy igen régóta várt projekt gyümölcse: itt az Egyszerű Fordítás teljes verziója! Ó- és Újszövetség, a lehető "legmagyarabbul" olvasható, laikusoknak, szakembereknek egyaránt. A blogban újdonságként - mielőtt leírnám véleményemet az új kiadványról - a botcsinálta riporter bőrébe bújtam és egy rövidke kérdezz-felelek formájában megkerestem Szőcs Zoltánt, aki a szöveg egyik fordítója volt.

Óriási munka, nagy felelősség, hosszú várakozás, alaposan felcsigázott olvasóközönség. Valószínűleg az Egyszerű Fordítás elkészítése nem volt egyszerű. Szőcs Zoltán válaszolt a kérdéseimre.

- Még mindig sok olyan nyelv van a világon, melyre nincs lefordítva a Szentírás, de a magyar nem tartozik ezek közé, hiszen elég széles kínálatból válogathatunk. Miért volt szükség arra, hogy a számos magyar bibliafordítás mellett rendelkezésre álljon az Egyszerű Fordítás is?
Szőcs Zoltán: A Szentírás mérhetetlen gazdagságát egyetlen fordítás sem adhatja vissza teljesen, viszont mindegyik hozzátesz valamit a korábbiakhoz. Így gyarapszik a megértésünk mélységben, szélességben, magasságban. Minden generációnak meg kellene birkóznia az új fordítás feladatával - ahogyan halad az idő, a Szent Szellem egyre többet kijelent az Írás titkaiból. Másrészt a nyelv is él, azaz változik, amihez alkalmazkodnunk kell. A hagyományos egyházak abban a tévedésben vannak, hogy lehetséges egyetlen "tökéletes és teljes értékű" bibliafordítást elkészíteni, amely mindent lerögzít, és az illető felekezet egyfajta "hivatalos etalonja" lehet. Évszázadokig ilyen igénnyel lépett fel a Vulgata. A reformáció egyik nagy gátszakadása éppen az volt, hogy e koncepció helyett minden nemzetnek a saját nyelvén kell újrafogalmaznia a Biblia üzeneteit. Nyilvánvaló, hogy amikor az első nemzeti nyelvű bibliafordítások megszülettek - akkor történt az igazi áttörés, az volt a valódi reformáció első lépése! Valójában egy bibliafordítás soha nincs befejezve - azt csak egy időre abbahagyni lehet.
- Ha missziós célzattal készült az Egyszerű Fordítás, vannak-e visszajelzéseitek arról, mennyire forgatják nem hívő emberek?
Zoltán: Hozzám nem érkeztek ilyen visszajelzések. Ezt a könyvterjesztők tudnák megmondani.
- Sokan azzal "vádolják" az Egyszerű Fordítást, hogy nem csak egyszerű, hanem teológiailag pontatlan. Bár érthető, de inkább értelmez, mintsem az eredeti szöveg tartalmát adja vissza...
Zoltán: A fordításban közreműködő csapat minden tagja teljes erővel arra törekedett, hogy az eredeti szöveg értelmét adjuk vissza, de mai magyar nyelven. Semmiféle teológiát nem vittünk bele. A team sok szakembert is tartalmaz, akik a maguk területén magas fokú képzettséggel (akár doktori fokozattal is) rendelkeznek, valódi bibliatudósok, nyelvészek - és hosszú évek óta főállásban ezzel foglalkoznak. Az első nyersfordítást számos ilyen szakember lektorálta, javította, ellenőrizte - éppen azért, hogy semmilyen teológiai "ferdítés" ne kerülhessen bele. Hitünk és meggyőződésünk szerint valamennyien megtettük, amit megtehettünk, hogy ez a fordítás az eredeti szövegek értelmét hűségesen visszaadja mai magyar nyelven. Nyilván lehet még rajta javítani - ezt a munkát fogjuk is folytatni, és minden javító szándékú javaslatot szívesen fogadunk. Ha valakik jobbat, hűségesebbet tudnak készíteni, annak csak örülni fogok. Szabad a pálya, mutassák meg, hogyan kell igazán jó fordítást készíteni! Én leszek az első, aki gratulál nekik, ha megérem!  
- Gondolom ezt a hatalmas munkát nem egyedül végezted. Mi volt a te szereped a fordítás egész folyamatában és kikkel dolgoztál együtt? 
Zoltán: A munkában több bibliafordításra szakosodott nemzetközi szervezet, intézmény, és számos külső szakértő működött közre. Magyar részről is többen dolgoztak a fordításon. Maradjunk abban, hogy az eredmény teljes mértékben team-munka gyümölcse. A WBTC  (World Bible Translation Center, a Biblia különféle nyelvekre való lefordításával törődő szervezet - Sytka) több, mint 30 éve jött létre, és azóta széles szakembergárdával rendelkezik. Több tucat bibliafordítást "szültek meg" kínai, indiai, afrikai nyelveken és arabul  is - Európában hasonló fordítások készültek román, bolgár, lengyel, horvát, és ki tudja még hány nyelven. A BLI mögött is hosszú történet áll.
- Egyébként nehezebb volt az Ószövetséget egyszerű nyelvezettel visszaadni, mint az Újszövetséget?
Zoltán: Nem. Csak szeretni kell - akkor minden "olajozottan megy". Persze, vannak különösen nehezen érthető  részek az eredeti szövegben, de ez külön probléma.
- Mégis, melyik szakaszok okozták a legnagyobb fejtörést a fordítási munka során? Esetleg volt személyes kedvenc részed?
Zoltán: A csoporton belüli nézetkülönbségek szeretetben történő áthidalása: inkább ez volt a nehéz, nem a fordítás. A kedvenc részeim az 1Mózestől a Jelenésekig terjednek. Az apokrif könyveket nem szeretem, ám azokkal nem is kellett foglalkoznom. Viccen kívül, a próféták írásai, az Énekek Éneke, Jób, a Példabeszédek és a Jelenések könyve (ez különösen nagy élmény volt számomra), Pál szenvedélyes levelei, a Zsidókhoz írt csodálatos levél, az Apostolok Cselekedetei, a történeti könyvek... a helyzet az, hogy mindet nagyon szeretem! Mi volt igazán nehéz? Az evangéliumok! Önmagában hosszú téma, bele se kezdjünk, mert nem tudnám abbahagyni. A teljes anyag, a történetek, a beszélgetések, a tanítások izráeli környezetben zajlottak, és héberül, valamint arámiul hangzottak el. Ám ami a kezünkben van, az görög nyelvű szöveg, amit valószínűleg héberből fordítottak. Még előttünk áll annak feltárása, hogy eredetileg hogyan is hangozhattak a szövegek, mi is történt, ki és mit mondott kinek, és aki hallotta, mit értett meg belőle.
- Milyen személyes indokok vesznek rá valakit arra, hogy egy ilyen munkába belefogjon?
Zoltán: Álmomban sem gondoltam, hogy egyszer ilyesmiben részt vehetek majd... Eredetileg arra kértek, hogy segítsek a munkában - egy korábbi változatot kellett javítanom, hogy helyes magyarsággal szólaljon meg -, amit elvállaltam, megcsináltam, ahogy tudtam. A reakció az volt, hogy a munkát folytassam! Ez 12 évvel ezelőtt történt. Fejest ugrottam a feladatokba, azután pedig már nem is akartam belőle kimászni. Nagyon nehéz körülmények között, de jól haladtam, végül 2003-ban megjelent az Újszövetség egyszerű fordítása. Szívesen fogadták, egyben máris kérték az Ószövetséget is ebben a stílusban. A WBTC - látva a nagy igényt a folytatásra - azt mondta, vágjunk bele.
Ugyanakkor mindvégig hátszéllel vitorláztam. Ha azt állítom, hogy Isten a kezében tartott ebben az időszakban, akkor a tizedét sem mondtam el a valóságnak. Valójában egy ilyen munkát nem lehet "kiadni" valakinek. Nem lehet "kitalálni", hogy "ugyan csináljunk már egy új magyar Bibliát!". A jó fordítás nem készül, hanem születik - erről megkérdezheted a költő-műfordítókat! Ők azt mondják ihlet kell hozzá - mi ezt másképpen fogalmazzuk, mert tudjuk Kitől jön az erő a futáshoz. Másképpen nem lehetséges végigfutni ezt a pályát! Azt gondolom, hogy a magyar nyelv az egyik legnagyobb kincs a világon. Ahogyan mi megfogalmazzuk az igéket, abban felcsillan valami egészen eredeti és új szín, amelyet más nyelveken nem lehet kifejezni. Persze tisztában vagyok vele, hogy ez minden más nyelvre is érvényes - de nekünk a magunk kertjét kell gondoznunk.

Az új Egyszerű Fordítás teljes verziója október elsejétől már rendelhető!

9 megjegyzés :

  1. Ma reggel lehetőségem volt megnézni. Nagyon tetszett. Az alapos lábjegyzeteléssel és a terjedelmes függelékkel egy nemhívők számára is jól érthető, de hívőknek is építő és hasznos, az eredeti szöveg szempontjából pedig a lehetőségekhez képest eléggé hű fordítást sikerült készíteni. Szerintem az MBT-féle fordítás óta ez a legnagyobb esemény a magyar bibliák történetében.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is úgy gondolom, hogy ez az egyik legnagyobb pont az utóbbi időben a bibliakiadások tekintetében. Őszintén szólva sokkal hangsúlyosabbnak érzem, mint a nemrég kiadott új-Károli fordítást.

      Törlés
  2. Végre! Köszönjük! Már meg is rendeltem!

    VálaszTörlés
  3. Honnan vette a feltehetően tanult riportalanyod, hogy az evangéliumokat "valószínűleg eredetileg héberül írták"? Épp ellenkezőleg: valószínűleg ezeket eredetileg görögül írták görög nyelvű befogdóknak. Sőt! Lutherék pont azért nem vettek bele a protestáns Bibliába bizonyos ószövetségi könyveket, mert nem volt eredeti héber szövegük, csak a keleti mediterráneum közös nyelvéül szolgáló "közös görög" nyelven írt eredeti verziójuk.

    VálaszTörlés
  4. Yuki, kérdésedet továbbítottam feltehetően tanult riportalanyomnak. :-) Amint válaszol, közzéteszem!

    VálaszTörlés
  5. Kedves Olvasóim!

    A Yuki által felvetett kérdés kapcsán szeretném megjegyezni, hogy az interjúban a "héberül, valamint arámiul" mondatrészben az arámi nyelvet ÉN tüntettem fel - mivel biztos voltam benne, hogy interjúalanyom ezt kifelejtette amikor választ adott nekem. Kiderült, nem így van: Zoltán kifejezetten csak a héberre gondolt. Ezzel kapcsolatban lásd az ő kommentjét.

    VálaszTörlés
  6. Erről először 1988-ban, Jeruzsálemben hallottam egy keresztény konferencián, ahol
    David Bivin tartott előadást a Jerusalem School of Synoptic Research (ez egy tudományos kutatóintézet Jeruzsálemben) munkájáról.

    1983-ban David Bivin egy könyvében (Understanding the Difficult Words of Jesus) és azóta is számos cikkében foglalkozott ezzel a kérdéssel. Mások is írtak erről. A cikkek a Jerusalem Perspective folyóiratban jelentek meg - és elérhetők az interneten.

    A Jerusalem School of Synoptic Research honlapján rengeteg információ található ebben a témában is: www.jerusalemperspective.com

    VálaszTörlés
  7. Kedves Zoltán és Sytka!

    Nyilván Sytka elszólása az arámiról jó intuícióról árulkodik. Amikor Jézus szövegei elhangzottak, akkor arámiul esetleg görögül hangozhattak el. Illetve zsinagógában esetleg héberül. Szerintem (nem mintha ez bárkit is érdekelne) az evangéliumok forrása a szóbeli visszaemlékezés lehetett, és akkor a szövegek inkább arámiak voltak, illetve ha másodkézből származtak, akkor görög. Persze mért ne lehetett volna, hogy Máté(?) vagy aki tudott írni héberül, az papiruszra vesse Jézus mondásait, szavait, esetleg egy szerkesztett szöveget. A kérdés, hogy aztán ezt mire használták? Felolvasi ugyanis csak a jeruzsálemi gyülekezetben tudták volna, ahol héberül tudó feltehetően férfiközönségnek szólt volna -- szemben a paulinus módszerrel, ahol mindenkinek, nőknek is szóltak a felolvasott levelek -- a nép aktuális nyelvén. Bivin "héber szövegrekonstrukciója" elég meredek dolognak tűnik, de végül is érdekes lehet. Érdekes, de szerintem nem releváns, ahhoz, hogy Zoltán azt mondhassa, hogy a görög szövegek héber eredetin alapulnak. Akkor inkább arámi szóbeli történeteken.

    Pozitivum, hogy a fordítás során semmilyen teológiai megfontolás nem vezette a kezüket. Az anakronisztikus is let volna, hacsak nem a Kr. u. 70-110-es évek teológáját vették volna alapul, ami vszont pont ezekben a szövegekben van kifejtve.

    VálaszTörlés
  8. Én katolikus vagyok és érdekelne, hogy ez református, katolikus stb. Biblia, vagy pedig ökumenikus jellegűnek tekinthető?
    Dr. Harmath Attila

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)