2014. január 18., szombat

Az egyház rejtett tanterve

Szabó László Tamás több mint két évtizeddel ezelőtt írt egy nagyon fontos könyvet "A rejtett tanterv" címmel. Munkája néhol kissé száraz, elveszik néhány részlet elemzésében, mégis roppant súlyos kérdésre tapint rá, nevezetesen arra, mi zajlik az iskolákban tanítás címszó alatt. Nem könyvajánlót akarok írni, inkább felvetem a kérdést: vajon mi lehet az egyház és a gyülekezetek rejtett tanterve?

A jelenséget szerintem mindannyian ismerjük. A gyerek iskolába jár, ott tanul egy csomó mindent, Ady életrajzától az ivaros szaporodáson át a kétismeretlenes egyenletig. Szabó László Tamás azonban nem erre volt kíváncsi, mert azt mondja, a leadott tanterv mellett létezik egy sokkal erősebb mechanizmus, egy látens hatásrendszer, amit ő rejtett tantervnek nevez. Lehetetlen volna az egyébként sok helyen lebilincselő kis kötetet alaposan ismertetnem, csupán egyetlen példát ragadtam ki, hogy érthetővé tegyem miről is van szó.

A könyv említ egy vizsgálatot, amit egy bizonyos Anyon folytatott az 1978/79-es tanévben, öt angol iskola 5. osztályában. Az osztályok közül kettőbe munkásszülők gyermekei jártak, kettőbe középosztálybeli szülőké, egybe pedig a társadalmi elithez tartozó családok csemetéi. Anyon figyelte az órák menetét és beszélgetett is a pedagógusokkal. 

A munkásgyerekek osztályában - például a matekórákon - azt vette észre, hogy a tanár néhány perces magyarázatban alapfogalmakat tisztázott, meghatározta a megoldás lépéseinek sorrendjét azzal a kitétellel, hogy ezt mindig így kell csinálni. Nem indokolta meg a feladatot, és amikor egy kislány megpróbált saját ötlete szerint valamit mondani az egyszerűsítésre, leintette. A magyarórákon ugyanez az algoritmus zajlott, azaz szigorúan kötött sorrendben rutintevékenységeket tanultak a diákok. "Ezek a gyerekek úgyis csak az egyszerű központozást fogják használni" - mondta a tanár az interjúban. A munka irányításának eszköze parancsok kiadása volt, a gyerekek persze mindig arra törekedtek, hogyan bújhatnának ki ezek alól. Ugyanakkor az órán sosem kerültek olyan helyzetbe, hogy bármiről is dönthettek volna. A döntéseket mindig a tanár hozta meg, és azok alapját sosem közölte a gyerekekkel.

A középosztálybeliek osztályában a tanulók már felismerték és tudatosították milyen értelmi művelet képezi például az osztás műveletének alapját. A házi feladatok ellenőrzése során a tanár nem csak az eredményt kérdezte meg, de azt is, hogyan jutottak el a megoldásig. A nyelvtanórák tekintetében a tanár véleménye az volt, hogy "meg kell tanulniuk helyesen beszélni, üzleti és köszönőleveleket fogalmazni". Az órák alapja a tankönyv volt, mely nem képezheti vita alapját. Egyáltalán, a kritikát veszélyesnek tartják a nevelők, mert a szülők megütköznének miatta. A gyerekek egy bizonyos határon belül kérdezhetnek, de messzire általában nem merészkedhetnek. A dolgok miértje nem vetődik fel kérdésként. 

Az elit osztályban a tanóra közepében az értelmi erők fejlesztése állt. A tanár az önálló gondolkodásra ösztönözte a diákokat, akik maguk választhatták meg, milyen módszert és eszközöket alkalmaznak egy-egy probléma megoldásához. Kifejezetten preferált, hogy a társadalmi problémákat megbeszéljék (pl. "miért sztrájkolnak a munkások, és ez jó vagy rossz?").

Ha összegezni akarjuk Anyon kutatásait, akkor kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, a munkásgyermekeket a rejtett tanterv eleve engedelmességre, tekintélytiszteletre, pontosságra kondicionálja. A másik két csoportban is féken van tartva a kreativitás és a kognitív képességek használata, de az elit osztályban működik leginkább úgy, ahogyan kellene. A rejtett tanterv ennél persze jóval összetettebb, számos szálon átszövi az iskolai életet, ott van minden pórusában, meghatározza az egész rendszer menetét, hangvételét és irányát. Egyetlen mondatban úgy foglalhatjuk össze, hogy az iskolában a gyerek - a tananyagon kívül, mely többnyire lexikális tudás és nagy részét egyébként is elfelejti bizonyos idő elteltével - azt tanulja meg, hogyan kell helyesen alkalmazkodni egy intézmény elvárásaihoz.

Ijesztő konklúzió, hogy kiskorunktól fogva ezt a szellemi csomagot kapjuk kisebb-nagyobb dózisokban. Ami még ijesztőbb, hogy mindez szerintem sokszor átitatja a gyülekezetet és az egész egyházat is. Minden felekezetnek, közösségnek, irányzatnak megvan a rejtett tanterve. Ez persze lehet akár jó is - sokszor azonban nem az. Hasraütésszerűen kiemelve egy példát, ahogy magam tapasztaltam, sok keresztény látens módon megtanulja, hogy akkor tud jól érvényesülni az egyházban, ha minden helyzetben - egy baráti beszélgetés során vagy éppen egy vitában - elő tud venni egy igeverset és azt hozzáteszi a mondanivalójához. Ha egy érvelésben nincs egy idézet Pál apostoltól vagy Mózestől, akkor az már nem is tűnik teljesnek. Így azután rejtett módon gyakorlattá válik, hogy a Biblia nagyszerű eszköze annak, hogy tekintély adjon szavainknak - attól függetlenül, hogy amit mondunk, az helyes vagy sem.

Nyilván számos hasonló jelenséget tudnánk mondani, ha az egyház rejtett tantervéről van szó. Vajon melyek ennek a látens rendszernek a jó és rossz elemei? Mit lehetne tenni, hogy előkerüljenek rejtettségükből és őszintén beszéljünk róluk?

24 megjegyzés :

  1. Sok igazság van ebben, az Egyházra nézve is, de én úgy látom, hogy inkább a régebbi, idősebb hívők között van ez az igevers idézés kényszer , a fiatalok már nem is vesződnek ezzel. Ami a legjobban zavar, az a félmondatos, szövegkörnyezetből kiragadott citálás, amelynek jól fejlett példája a "ne ítélj", ami így ebben a formában nem igaz. A másik kérdés viszont, hogy az Újszövetséget olvasva nagyon sokszor találkozunk akár Jézusnál , akár a későbbiekben Igék idézésével, természetesen jó helyen. Talán a klasszikus, mikor a pusztában a megkísértéskor a Sátán is jön az Igékkel (rosszul alkalmazva), és Jézus is (természetesen jól alkalmazva). Úgyhogy szerintem nem is annyira az idézettel van baj, hanem a félremagyarázással (na meg a kényszerességgel). Viszont nehezen bírom az olyan prédikációkat, amik nyomokban sem tartalmazzák Isten Igéjét. Ti hogy vagytok ezzel?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zsuzsa, persze, nem maga az a tény rossz, hogy idézzük, de azért véleményem szerint az állandó és kényszeres idézgetés is rossz. Ez csupán egy kiragadott példa volt részemről, hogy a rejtett tanterv hogyan nevel bennünket olyasmire, amit direkt tanításban nem hallunk.

      Törlés
  2. Az Igével kétféleképp lehet bánni: megkérdezhetjük rajta keresztül Isten véleményét, vagy pedig használhatjuk a saját, megdönthetetlen véleményünk igazolására. Ez utóbbi volt Sátán módszere is, amikor Jézust megkísértette. Az idézet önmagában nem jelent semmit, ha nem Isten akaratából hangzik el, nem az ő tervét támasztja alá, hanem az óember egóját táplálja, annak hízeleg.

    VálaszTörlés
  3. Egy általánosan elfogadott rejtett tartalom az, hogy a biblia istene jó, célja az emberek fejlődése.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Isten jósága nem rejtett tartalom, hiszen egy az egyben le van írva, ráadásul direkt módon hirdetik is szószékekről, tanítások során. Nem ilyesmire gondoltam.

      Törlés
  4. Félünk egymástól, ezért mennek ilyen rosszul a dolgok. Félünk, hogy mit fog a másik szólni, hogy fog reagálni. Hogy megaláz, kiközösít, ha merek őszinte lenni. Persze, okunk is van félni, mert amikor a másik ember őszinte, az is fáj, mert érzéketlen bunkó, mert igazságtalanul vádol, mert megkérdőjelezi azt, amiben hiszek - pedig nem is akarta. Hát akkor neki is biztos fáj, ha én őszinte vagyok.

    Hogyan szeressük egymást úgy, hogy ne meneküljünk képmutatásba? Hogyan legyünk őszinték úgy, hogy az a másik embert ne botránkoztassa meg?

    Persze, ha két emberről van szó, és van idő beszélgetni, még van némi esély, hogy eljutunk valameddig. Na de egy gyülekezet? Ötven ember, százötven, ötszáz? Hogyan fogom mindnek elmagyarázni, hogy miért vagyok ma éppen ilyen? És hogyan fogja nekem mind elmagyarázni, hogy hogyan ne értsem félre? hogy lássam a kirakat mögött az embert? hogy ne általánosítsak? hogy ha sértő, akkor is legyek iránta jóhiszemű?

    Lehetünk-e elég óvatosak? "Ezek mekkora barmok, hogy ilyen hülye közösségi szabályokat találnak ki!" illetve: "Ez mekkora barom, azt hiszi, egyszerűbb az élet, ha folyton másképp akarja!"

    Lehet-e az őszinteség hatékony?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Lehet-e az őszinteség hatékony?"

      Nem, nem mindig hatékony, sőt valamikor kárt okoz. De ez azt jelenti, hogy ne törekedjünk rá? A magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy adott esetben még akkor is kifizetődő őszintének lenni, ha rövid távon károm származik belőle.

      A bejegyzés nem teljesen arról szól, mint a kommentek, amit kicsit bevallom őszintén sajnálok. :-) Kíváncsi lettem volna, hogy ti milyen rejtett tantervet fedeztek fel az egyházban - lehet ez jó és lehet ez rossz egyaránt.

      Törlés
    2. A rejtett tanterv szerintem a képmutatás. A szabadság, igazság, szentség "nyílt tantervével" egy csoportnyomáson alapuló, lojalitásra épülő rendszer iránti engedelmességre nevelés. Ez volt a fejemben, amikor a kommentet írtam.

      Maga a rendszer, ami iránt engedelmességre akar nevelni, sok szempontból kétségtelenül emberségesebb, mint a legtöbb alternatíva: közösség- és családorientált, foglalkozik a társadalom peremére szorulókkal, metafizikai válaszokat kínál, célt és reménységet sugall az embernek. De számomra mégis a vezérkulcsszavak hitelessége kérdéses. Talán először csak az intézményes működés (egyházfegyelem) vagy a közösségi identitást jelentő szokások kedvéért mond le a közösség a szabadság valódi gyakorlásáról, de ha ez elfajul, később egy valódi orwelli rendszer alakul ki, ahol a szabadság valójában a behódolást, a szeretet pedig a közösségi elvárásoknak való megfelelést jelenti. Ennek a jele pl. az, amikor valaki felveti, hogy az ifibe meghívjanak-e egy bizonyos személyt előadást tartani, és a döntő kérdés úgy hangzik, hogy az illető "megtért-e". Ez szimplisztikus kirekesztés.

      Törlés
  5. Úgy gondolom, isten jósága mégis csak rejtett tartalomként funkcionál. Ahogy az ateisták körében az is, hogy isten gonosz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Norbi, az ateistáknál ez valóban így van, ám Isten jó mivoltát a Szentírás többször is konkrétan (nem rejtetten) kijelenti: Róm 2,4; Róm 11,22; 2Kor 9,14;
      Ráadásul erről egy átlagos gyülekezetben direktben, prédikálva vagy tanítva, a bizonyságtételeken keresztül is lehet hallani.

      Én "rejtett tanterv" elnevezés alatt valami olyasmit értek, ami nincs közvetlenül kommunikálva, hanem egy adott közeg "szellemi levegőjében" tetten érhető, és az emberek többnyire egy intézményhez, csoporthoz, szervezethez alkalmazkodva tanulják meg. Ismét szeretném kiemelni, hogy ez nem feltétlenül csak rossz dolgokat jelenthet, számos olyasmi is van, ami pozitív, de rejtett tantervként szocializálja az embert.

      Törlés
    2. Az ateisták és a teisták esetén is így van. Vagyis a legtöbbüknél. Az ateista irodalom gyakran tünteti fel úgy istent, mintha csak rossz tulajdonságai lennének. A teista irodalom pedig pont az ellenkezőjét teszi. Pedig ha a szentírásba beleolvasunk láthatjuk, hogy istennek mindkét tulajdonsága megvan. Néha részrehajló, néha igazságos, néha teremt, néha gyilkol, egyszer sebez, aztán gyógyít. Mindezt azért, hogy elérje a célját. Nem mondom, hogy isten jó és rossztulajdonságai egyensúlyban lennének, de azt igen, hogy minkettő megjelenik a történetekben. Azt gondolom az egyik oldalon rejtett tartalom az, hogy istennek csak pozitív tulajdonságai vannak. A másikon pedig az, hogy istennek csak negatív tulajdonságai vannak. A biblia és a lelkészek/papok az "isten jó" tartalmat erőssíti azokkal a kijelentésekkel, amit te is említettél.

      Törlés
    3. norbs, szerintem Sytka másra gondolt rejtett rendszerek alatt. Hadd illusztráljam egy példával, mégpedig a te hozzászólásaid példájával.

      A hozzászólásaid láthatóvá tett célja a párbeszéd, rejtett rendszere viszont a volt vallásoddal szembeni tiszteletlenség. Ezt az ironikus és provokatív megjegyzéseiden túl olyan jelekből is ki lehet olvasni, mint az "Isten" és "Biblia" szavak kis kezdőbetűvel írása. Mindkét esetben tulajdonnévről van szó, ami a magyar helyesírás szabályai szerint (tehát nem csak vallásos szóhasználatban) nagy kezdőbetűvel írandó, te mégis kis kezdőbetűt használsz. Mivel egyébként jó a helyesírásod, a szándékosság valószínűnek tűnik. Ez egy a rejtett mechanizmus, amely akár erősebb is lehet, mint a felszínen mutatott szándékod a párbeszédre.

      Ilyen rejtett mechanizmusok az egyházon belül is előfordulnak, ezekre kért Sytka további példákat. A te példád másról szól.

      Törlés
    4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    5. Mi másról szól a példám Ádám?

      Törlés
    6. Noha én is érzem Norbi szándékát a provokációt illetően, a téma amit felvet ("Néha részrehajló, néha igazságos, néha teremt, néha gyilkol, egyszer sebez, aztán gyógyít. Mindezt azért, hogy elérje a célját."), pestiesen szólva megér egy misét. Azzal, hogy Isten néha emberi számítás szerint elég furcsán bánik bizonyos személyekkel, szerintem nagyon inspirálóan foglalkozott Brueggemann ószövetségi teológiája. Lehet, hogy írok majd róla egy külön bejegyzést!

      Törlés
  6. Sytka, szerintem az egyik ilyen rejtett rendszer a mai kereszténységben a teológia demokratizálása és a teológusokkal szembeni bizalmatlanság. Ennek van jó és rossz oldala egyaránt. Egy másik kialakulóban lévő rejtett rendszer az, hogy a kötelesség rossz motiváció, az őszinteség pedig mindig erény. Ennek a kettőnek is van jó és rossz oldala.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ádám, amit a teológusokkal szembeni bizalmatlanságról írsz, azzal abszolút egyetértek, noha szerintem megállapításod kiegészítésre szorul. A magam részéről ebben a kérdésben egyfajta tudathasadásos állapotot érzékelek. Egyfelől folyamatosan arra kondicionálják a keresztényeket, hogy "a dolgokat nem kell bonyolítani", meg "a teológia csak összezavar, az egyszerű emberek mindig is jobban értették az Igét" - ezek pedig növelik a teológusokkal szembeni bizalmatlanságot. Másfelől mégiscsak szívesen lobogtatjuk, hogy ikszipszilon professzor tekintélyes valaki, aki ért a dolgokhoz, nomeg elvárt, hogy egy gyülekezet lelkésze elvégezzen egy teológiát... Főként egy olyan posztmodern korban, ahol az iskolai végzettségnek túlértékelt szerepe van.

      Azt azonban kicsit még körülírhatnád, hogy "az őszinteség mindig erény" alatt pontosan mit értettél. Van tippem, de inkább neked hagyom meg a válaszadást. :-)

      Törlés
    2. Arra a tendenciára gondolok, amikor a nyíltan megélt vágyakat jobban díjazzuk, mint azt, ha valakinek nincs kedve megcsinálni valamit, kötelességből mégis megteszi. Ez is egy rejtett tanterv, mely akár erőteljesebbé is válhat, mint a hivatalos etikai állásfoglalás.

      Törlés
    3. Elnézést, hogy közbeszólok, de rejtett tantervnek nem azt nevezzük, amit a tanár/vezető ad át rejtetten a tanulóknak/követőknek? Úgy érzem, ti általános tendenciákról beszéltek. Vagy úgy érzitek, hogy a gyülekezetekben a vezetők sugallják ezeket?

      Törlés
    4. Igen, szerintem ez sok helyen ma már vezetői szinten sugallt belső kultúra. A mondatban a "díjazzuk" a kulcsszó.

      Törlés
    5. Márpedig ezek általános tendenciák:
      - a teológia demokratizálása, akárcsak az elszakadhatnámság egyfajta protestáns virtus(sá vált)
      - a teológiatörténet tudatos ignorálása pedig kifejezetten jellemző lett az é-amerikai protestantizmusra
      - míg a XVIII. sz.-ban az amerikai kereszténység még a felvilágosodás magabiztosságával használta kora tudományát, addig a XX. sz.-ra (alapvetően a tudományos módszertan megváltozása miatt) vagy liberálissá vált, vagy elszakadt a kortárs tudományosságtól
      - a XX. sz.-ban egyébként is bizalmatlanság alakult ki az élvonalbeli tudományok iránt a háborús alkalmazások (pl. atombomba) és a laikusok által megközelíthetetlen elméleti részletek (pl. kvantumelmélet) miatt

      De ha azt mondjátok, hogy ezek csak vezetők által sugallt értékek, amik "természetes okból" nincsenek meg a betérőkben, az jó hír, mert az azt jelenti, hogy nem kell mélyre ütni a kapát, hogy kigyomláljuk őket. :D

      Törlés
    6. Nem, egyáltalán nem mondom, hogy ezek csak vezetői szinten sugallt értékek. De ahol vezetői szinten is megjelennek, ott rejtett tantervvé válnak.

      Törlés
    7. >>szerintem az egyik ilyen rejtett rendszer a mai kereszténységben a teológia demokratizálása és a teológusokkal szembeni bizalmatlanság. Ennek van jó és rossz oldala egyaránt.<<

      A teológia általam megismert része szinte minden esetben szubjektív. A teológus a saját nézeteit mindig Isten szerintibbnek tekinti, mint a másik teológusét. És viszont. Egymásnak ellentmondó nézetek tömegeibe lehet belefutni. Amikor az egyiket olvasom, az ő érvei tűnnek logikusnak. Ha a másikat, akkor meg az övé. Éppen ezért nem vagyok benne biztos, hogy egy monarchikus vagy arisztokratikus teológia jobb eredményesebb, mint egy demokratizált teológia. Arról nem is beszélve, hogy én úgy látom, hogy a demo eléggé el van hanyagolva, miközben a teológia virágzik. Az Istenimádat, a vallásosság szerintem nem a tudásról, hanem a szeretetről szól.
      "Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétől"
      Én úgy látom, hogy az elmélet egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ebben egyetértek Spectator/Káposztafej kollégával. Ezzel nem a teológiát szeretném leszólni, lekezelni, mert akkor szemenköpném magam, ugyanis ez a terület számomra is fontos, és képességeimhez mérten igyekszem minél jobban kivenni belőle a részem.
      Éppen ezért én a "rejtett tantervnek" azt látom, hogy a teológus hirdeti, hogy Isten velem van. Ezért ti meg gyertek utánam. A Baj csupán annyi, hogy meglátásom szerint a teológus pont ugyanannyit téved, ment az, aki nem az. Ezért bizalmatlanok az emberek a teológusok iránt, mert túl magabiztosak, miközben semmi okuk nincs rá, és a "demo" ezt igen jól látja. Tehát ha a teológus arisztokrácia szeretné, ha biznának benne, akkor latin és görög szavak helyett Istenfélő tettekre lenne szükségük

      Törlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)