Izrael volt a kiválasztott nép: ez egy olyan tény, amit minden erőfeszítés nélkül ki lehet olvasni az Ószövetségből. Kiválasztottnak lenni esély és veszély egyszerre. Esély arra, hogy a kiválasztott megmutassa a nem kiválasztottaknak a helyes utat, de veszélyt is rejt magában. A kiválasztottak szeretnek a többiek fölé nőve jobbnak és különbnek látszani. Az elmúlt hetek közéleti történései alapján sajnos ezzel kellett szembesülnöm...
Az Ószövetség finoman szólva sem nevezhető egységesnek, ami Izraelnek a különféle nemzetekhez való viszonyát illeti. Valamikor elképesztően brutális és ellenséges ez a viszony, és egyenesen más népek elpusztítására vonatkozik, számomra nagyon nehezen megmagyarázhatóan. Máskor pedig elfogadó és barátságosan invitálja az idegeneket Jahve közelébe. A teológusok véleménye megoszlik abban, hogy ez az inkoherencia milyen okokban keresendő és a bibliai hagyományanyag többrétegűségén, a redakción és más paramétereken át sokféle komplex okkal magyarázható. Ám összpontosítsunk akár az ellenséges, akár az elfogadó oldalra, hangsúlyozva bármelyik jellegzetességeit, annyiban valószínűleg egyetérthetünk, hogy Izraelnek rendeltetése volt a világban.
A választott nép küldetésének kiindulópontja pedig - az Ószövetség minden nyíltan erőszakos passzusa ellenére - pozitív volt: "Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége" (Gen 12,3). Ezt mondja Isten Ábrahámnak, az egész Biblián átvonuló, hatalmas sztori legelején. A terv tehát az lett volna, hogy Izrael népe ezt az áldást képviselje és közvetítse a nemzeteknek, ám erre nem volt képes. Walter Brueggemann helyesen jegyzi meg:
"Izrael elhívatása a világ válsága mellé van helyezve, egy válság mellé, amely azért keletkezik, mert a nemzetek nem fogadták el szerepüket egy olyan világban, ahol Jahve az uralkodó."
Szó se róla, hihetetlenül nehéz feladatot kaptak a zsidók. A népek nem igényelték Jahve jelenlétét, Izrael pedig nem is tudta azt közvetíteni, sőt hajlott arra is, hogy bizonyos történelmi kontextusokban feladja a saját megbízatását. Az Ószövetség prófétai művei másról sem szólnak, minthogy ostorozzák a kiválasztott nemzet köreiben tapasztalható korrupciót, a társadalmi és politikai igazságtalanságokat, a megromlott szellemi állapotot, ami súlyos következményeket vont magával Izraelre vonatkozóan.
Ha a "választott nép" fogalmát újszövetségi környezetben értelmezzük, akkor a "második menetben" már a keresztényeké lesz a főszerep. Nekünk is az lenne a dolgunk, hogy hívjuk a népeket Jahve-hoz, feltárva előttük az evangélium szépségét, Jézus tanításainak és személyének mindent felforgató hatását. Nem kell az egekig magasztalnunk az apostoli idők kereszténységét, de annyit kiolvashatunk a tetteikből, hogy a kereszténység üzenetét minden nemzet felé nyitottan hirdették. Ha kiválasztottnak tartjuk magunkat, szerintem az a legkevesebb, hogy ezzel az attitűddel fordulunk másokhoz.
Az elmúlt hetekben azonban megint rá kellett döbbenjek, hogy a környezetemben élő keresztényekben nagyon mély gyökerei vannak a rasszizmusnak. Amikor arról olvastam a hírekben, hogy roma embereket ötvenezer forintos büntetésre ítélnek azért, mert hiányzik a lámpa a biciklijükről, az én drága keresztény testvéreim kapásból előszedték a teljes fegyvertárat, ami a cigányok milyenségének ledorongoló elemezgetését illeti. A homoszexuálisok felvonulása után egyre másra szembesültem - keresztényektől is - a mocskolódó, kénköves ítéletet előrevetítő megjegyzésekkel, de egyetlen egyet sem láttam, ami arról szólt volna, mit lehetne tenni a melegek érdekében. Amikor pedig Izraelben kirobbant a jelenleg is zajló konfliktus a Hamasz egyébként valóban kegyetlen akciói kapcsán, a keresztények körülöttem nyíltan vagy kisebb társaságban az összes arab ember mélyen rasszista minősítésébe fogtak - az "olyanok ezek, mint a cigányok" és az "Isten majd jól leveri őket" tartalmú megjegyzésekkel tarkítva.
Az újszövetségi istenadta nép, a kiválasztottak szent papságának jó része bizony keményen rasszista. Nemhogy Krisztus jó illatát nem árasztja magából, hanem orrfacsaró bűz dől belőlük, amit a világ intelligensebb fele egyre nehezebben képes tolerálni. És ez még akkor is igaz, ha a romák, az arabok, a homoszexuálisok életvitelében egyébként bőven találhatunk kapaszkodópontokat. Vajon tényleg az lenne a dolgunk, hogy más nemzetiségű, más felfogású emberekbe rúgjunk egy nagyot? Ezzel a küldetéssel bízott meg bennünket a Jóisten? Mi lesz akkor, ha egyszer a mi fenekünk válik célponttá?
Hát az egyensúlyt nekem is nehéz megtalálni. Itt vannak például a homoszexuálisok. Én teljesen tiszteletben tartom, hogy mindenkinek joga van olyan szexuális életet élni, amilyet akar. Semmi közöm hozzá. Ám ha az illető engem nézett ki partnerének(volt rá példa) és ezt erőszakosan közli, akkor ne várja el tőlem, hogy a reagálásom nem megfelelő lesz. Illetve ha olyan módon mutatja be a másságát ami a jóizlést mélyen sérti ráadásul mindezt szándékosan, akkor ne csodálkozzon, ha a reagálás pont olyan lesz, mint az ő bemutatkozása.
VálaszTörlésSzóval a roma és homokos kérdésben nehéz egyensúlyt találnom, és az az igazság, hogy még csak hibásnak sem érzem magam. Olyan hozzáállással találkozok a részükről, ami először megrémiszt, félelmet kelt. És azt hiszem nem csak én.Annak idején sokat verekedtem cigányokkal. Minden esetben az egyedüli ok az volt, hogy hosszú volt a hajam. De ez nem tartott vissza attól, hogy a legjobb barátaim, vagy épp a szerelmeim között ne legyen roma. Homokosokat is vertem meg, mert gusztustalanul közeledtek. De ez sem tartana vissza attól, hogy normálisan viselkedő, nem provokáló homoszexuális párt tiszteletben tudjak tartani. De ha egy homoszexuálisokat védő, támogató felvonulás nemzeti érzelmű faszszopóként tekint a magyarságot tragédiaként sújtó és azt akként megélő emberekre, akkor ne várja, hogy a viselkedésemben a kedvesség legyen az uralkodó.
Nem merem azt mondani, hogy az érzéseimben igazam van. Csupán azt, hogy én is képtelen vagyok kiegyensúlyozottan tekinteni erre a kérdésre. És ha rasszista vagyok akkor az azért van, mert kisgyermekkorom óta meg kellett küzdenem a cuccaimat ellopó, verekedő romákkal, illetve fiatal kiskamaszként kellett védekeznem a nálam sokkal erősebb ferdehajlamú buzi ellen. Hála Istennek sikerrel, de az eset mély nyomokat hagyott bennem. Szóval ha rasszizmussal vagy homofóbiával vagyok vádolható, akkor ott nem én tettem meg az első lépéseket.
Fontos téma, örülök, hogy írsz róla.
VálaszTörlésNem egyszerű kérdés.
VálaszTörlésVoltam olyan közösségben ahol megtért roma találkozó volt, igen örültem ennek és jól éreztem magam.
Volt olyan is amikor a szomszédomban egész éjjel dajdajoztak a még pici gyermekeim meg sírtak éjjel mert remegett a lakás. A rendőröket elküldték a sunyiba és folytatták, amikor hajnal 2-kor meg átmertem szólni csak egy hajszál hiányzott hogy 10 részeg roma nem támadt nekem a saját lakásom ajtajában. Na ekkor elég rasszista érzésem volt.
Sok hasonlót tudnék mondani(mert volt még egy pár), ahol az elfogadás és a felháborodást is megéltem.
Társadalmi szinten szerintem az a gond, hogy egyes csoportok a saját mocskukat erőszakosan a képünkbe akarják tolni, erre én sem vagyok vevő, de még toleráns sem. Vannak országrészek, gyülekezetek, ahol mindez elméleti kérdés, van ahol nagyon is gyakorlati, mindennapi húsbavágó probléma.
Ez a nincs csengő, kiesett a zsebkendő....megbüntették, ez egy(mádia által kavart) marhaság. Csak végig kell menni egykét borsodi falun és meglehet tudni, hogy ez mit is jelent.
Annak meg nagyon tudok örülni amikor olyan romákkal hozott Isten össze, akiktől példát lehet venni, vagy olyan megtérteket is láttam aki mellett én messze eltörpültem.
Zoli, tudom mit érzel. Nekem is vegyesek a tapasztalataim. Szerintem mindenki tudna mesélni (rém)történeteket, amikor romák inzultálták, illetve az ellenkezőjéről is, amikor sokat merítettünk az ő hozzáállásukból, lelki gazdagságukból.
TörlésA lényeg azonban az, hogy viselkedjenek bárhogyan is, az alapvető attitűd Isten szeretete, amivel nekünk hozzájuk viszonyulnunk kell. Tudom, ez trivialitásként hangzik, mégis, a legtöbb keresztény (legalábbis körülöttem) bár hangoztatja ezt, de rendszeresen tetten érhető, hogy belül, önmagában az ellenkezőjét éli meg.
Abszolút egyetértek veled Sytka, az érzések és a negatív tapasztalatok nem szabad, hogy elnyomják az alapvető Krisztusi attitűdöt a szeretetet ás ennek a gyakorlati mindennapi megélését. Bocsánat, ha az ellenkezője jött le. A lényeg azon lenne, hogy időnként tényleg komoly harcba kerül megélni, gyakorolni az érzéseink ellen is Isten kegyelmét és szeretetét.
TörlésAz is biztos, hogy tágabb értelemben szól a poszt, és a keresztény rasszizmus féleség, ítéletesség tényleg létező probléma. Nagyon ellentmondásos és a média által kavart társadalomban élünk, nagyon nehéz függetlenítenünk magunkat.
Az izráeli konfliktusról nekem az a véleményem, hogy jelenleg Izráel egy világi állam, mely igen nehéz helyzetben van és erőből oldja meg a problémákat. Ebben lehet, hogy nem is nagyon van más lehetősége emberileg. Ugyanakkor igazán(de azért persze ott van, pl. meggyilkolt tinik) nem a zsidók szenvednek többségében, hanem a palesztinok. Arról lehetne beszélni, hogy mennyire jogosan, de a gyermeküket elveszítő szülők az biztos, hogy nem lesznek Izráel barátok. Ez az erőszak ördögi körforgása.
Zoli, a te hozzáállásod pillanatnyilag az egyetlen értelmes a közelemben. Az izraeli-palesztin konfliktust tekintve csak szélsőséges (antiszemita vagy filoszemita) érvelésekkel találkozok - persze maga a helyzet is szélsőséges, ezt belátom.
TörlésEgyébként úgy gondolom, Izrael korrektebbül jár el pillanatnyilag, de ne feledjük, hogy nem egy országgal, hanem egy terrorszervezettel küzd. Mindenesetre a civil arab lakosságot én nagyon sajnálom, főleg azokat, akiket golyófogónak maguk elé állítanak - semmiféle mentsége nincs a Hamasznak. De nem kellene velük háromszázmillió arabot összemosni...
Sajnos a kérdés nagyon átpolitizálódott, ezért nehéz objektíven kezelni ezt a témát. A politika és a média egy része visszaél a rasszizmus fogalmával, politikai fegyverként használva azt. Könnyen megkaphatja a rasszista jelzőt az, aki egyébként valós társadalmi problémákat vet fel, csak nem a "jó" oldalon áll. "Előítéletes" lesz az is, aki tények alapján utólagos(!) ítéletet alkot. Jellemző a kettős mérce alkalmazása, ami ugye jogosan piszkálja az ember igazságérzetét.
VálaszTörlésMindezek nem segítik elő a fennálló problémák higgadt, megoldásra irányuló tisztázását.
Érdekes amit említesz a cigányok és arabok rasszista minősítéséről. Én meg inkább azt tapasztalom, hogy aki erősen cigányellenes, az jellemzően az arabok mellett áll az arab-izraeli konfliktusban.
"Könnyen megkaphatja a rasszista jelzőt az, aki egyébként valós társadalmi problémákat vet fel, csak nem a "jó" oldalon áll."
TörlésKérdés van-e egyáltalán "jó" oldal, és nem rasszizmus már az is, ha valaki oldalakra oszt egy-egy nemzetiséget? Lehet, hogy én egyszerűsítem le a dolgokat, de a Szentírásban alaphangon azt találom, hogy senki sem jó - még akkor sem, ha "gonosz létünkre" tudunk egyébként jó dolgokat is tenni. Ha van olyan doktrína, amit szinte napi szinten igazolva látok, az az eredendő bűn, és az emberi faj erkölcsi romlottsága. Ez a bibliai kiindulópont: egyikünk sem tökéletes, mindannyian kegyelemre és javulásra, fejlődésre szoruló lények vagyunk.
"Én meg inkább azt tapasztalom, hogy aki erősen cigányellenes, az jellemzően az arabok mellett áll az arab-izraeli konfliktusban."
Keresztényeknél ez másként van: nekik "hivatalból" szeretni kell a zsidóságot, vagy legalábbis úgy tenni, mintha szeretnék őket. Ezért a cigányokat ki nem állhatják, de a zsidók mellett kiállnak. Keresztény körökben több helyen inkább a túlságos filoszemitizmus a domináns, mely gondolati rendszerben valami szinte már attól tökéletesnek számít, ha zsidó gyökerekre vezethető vissza. Ha valaki így gondolkodik, és a zsidóságot automatikusan magasabbra emeli másoknál, az egyben azt is jelenti, hogy a többieket - pláne a zsidókkal szemben állókat - alacsonyabb rendűnek fogja tartani. Ez magyarázza a jelenséget, hogy sok keresztény utálja a roma vagy az arab embereket, és nem érez szinte semmi megrendülést, amikor ártatlan arabok halálról olvas, sőt más magyarázatokat is kitalál ("dehogy szenvednek az arabok annyit, ezt csak az arab sajtó próbálja így beállítani" és ezekhez hasonlók).
Ezek a szellemi gyökerek sajnos nagyon-nagyon mélyen élő prekoncepciókból, ismerethiányból, előítéletekből, és rossz tapasztalatokból fakadnak és elképesztő önfegyelem kell ahhoz, hogy valaki elinduljon az ellenkező irányban. Nem teszek úgy, mintha ez nekem nem lenne probléma, hiszen én is meg tudok telni rossz gondolatokkal, viszont szeretnék küzdeni ellenük.
A "jó" oldalt itt idézőjelesen használva úgy értem, hogy az kapja meg a rasszista jelzőt, aki nem az ilyen jelzőt osztogatókkal azonos politikai oldalon áll. Egyébként én sem gondolom, hogy a társadalmi, etnikai konfliktusok esetében lenne egyértelműen jó és rossz oldal.
TörlésSajnos az az általános, hogy történelmet is ezen az alapon nézik, és jó-rossz oldalra osztják fel a szereplőket, meg sem próbálva megérteni más szemszögből a dolgokat.
Azért ez a "hivatalból szeretni kell a zsidóságot" katolikus és református körökben jóval kevésbé jellemző.
"Azért ez a "hivatalból szeretni kell a zsidóságot" katolikus és református körökben jóval kevésbé jellemző.
TörlésJa, de nem azért mert olyan kiegyensúlyozottak. Ott az antiszemitizmus erős, főleg lelkészi körökben...ez is óriási probléma, hanem nagyobb.
Igen, de az antiszemitizmusnak is megvannak az okai. Ezt is figyelembe kell venni, ha egyáltalán el akarunk indulni a probléma megoldása, vagy legalább tisztázása felé. Az nem elég, ha csak azt mondogatják, hogy az antiszemitizmus rossz dolog, csúnya, fúj, nem szabad...
TörlésAmíg politikai célokból rasszistáznak és antiszemitáznak, csak tovább gerjesztik a problémát.
Discipline,
Törlésa politikai ok egy dolog, de amikor az egyházban, azok vezetői közül sokan nyíltan rasszisták, ez óriási gond. Nem becsülöm le az evangéliumi kereszténység időnként túlzott kritikátlan cionizmus pártolását sem, mint ami probléma és nem kiegyensúlyozott, józan, vagy valamiféle túlzott eszkatalógikus várradalom egyoldalúsága. Viszont az egyházban fellelhető antiszemitizmus már okozott történelmi szinten is nagy tragédiákat, vagy azokhoz vezető utat egyengetett.
Az antiszemitizmusnak tényleg megvan az oka, mint minden rasszizmusnak, gyűlölködésnek. A lényegen viszont nem változtat, hogy ez egy igen veszélyes bűnös megbélyegzés és megnyilvánulás, aminek a kereszténységben nincs helye.
A kérdés már csak az, hogy kinek az érdeke az antiszemitizmus? Nekem úgy tűnik, mintha szándékosan tartanák előtérben a témát. És nem azok, akik antiszemitizmussal vannak vádolva.
TörlésAz antiszemitizmus a zsidók létéből adódik,akármelyik korról is beszélünk. Teológiai szinten pedig az istengyilkosság vádja, az isteni elvetés adja az alapot. Ez sem új. Az más kérdés,hogy a zsidók is kisarkitják es felszinen tartják ezeket a dolgokat, hogy kellő alappal vádolhassák a kereszténységet, ott is ahol ez szerintem nem jogos.
TörlésEgyetértek, a kereszténységben nincs helye semmilyen gyűlölködésnek. Egyrészről mindenkinek egyéni felelőssége, hogy mentes legyen a gyűlölettől. Másrészt viszont sokat segítene a gyűlölködéssé fajult idegen- ill. zsidóellenesség mélyén húzódó problémák őszinte feltárása és társadalmi szintű megvitatása. Tudom, hogy ez naivan, szinte utopisztikusan hangzik, de ez vezethetne valamilyen megoldáshoz.
TörlésCsakhogy erre nem nagyon van esély, amíg politikai érdekből nemcsak előtérben tartják, de egyenesen szítják az antiszemitizmust, a rasszizmust. És tényleg nem azok, akik antiszemitizmussal vannak vádolva.
"Az antiszemitizmus a zsidók létéből adódik" - ez azért túlzott leegyszerűsítés. Kétségkívül van egy teológiai vetülete a dolognak, a középkorban valószínűleg ez volt a meghatározó, de később inkább a zsidóságnak a gazdasági életben, a pénzvilágban betöltött szerepe került előtérbe. Ma még hozzájön ehhez Izrael állam politikája, amit sokan nem néznek jó szemmel (enyhén szólva). Én úgy gondolom, hogy önmagában a zsidók léte, még a teológiai vonatkozásokat is belevéve, nem indokolna ilyen mértékű antiszemitizmust.
TörlésA behelyettesítés teológiája ma ugyanúgy megvan mint régen.
TörlésEhhez hozzájön egy magyar specialitás, miszerint Isten választott népe a magyar és nem a zsidó.
A pénzvilág szerepe pedig nem egyszerűen úgy jön elő, hogy sajna ez is van a zsidóságnál. Hanem mint egy konspirációs elmélet, melynek a lényege, hogy minden gonosz cionista, szabadkőműves(persze zsidó) összeesküdött a világ ellen.
Az egész holocaust, koncentrációs tábor egy nagy cionista blöff.
A szomorú, hogy egyes egyházi körükben ezt, lehet hangoztatni és jó néhány lelkész követője van.
Ja, hasonló beszélgetést még szabadegyházi körből is elcsíptem.
Amit írsz, az egy abszolút szélsőség (bár bizonyos körökben tényleg elterjedt nézet). Ezen kívül az antiszemitizmusnak egész széles skálája van még, az olyan enyhe zsidóellenességig, amit még antiszemitizmusnak sem igen lehet nevezni.
TörlésTovábbra is azt mondom, hogy az antiszemitizmus ellen azok tudnának legtöbbet tenni, akik jelenleg politikai okokból gerjesztik azt. Ebben a médiának óriási felelőssége van.
"az antiszemitizmus ellen azok tudnának legtöbbet tenni, akik jelenleg politikai okokból gerjesztik azt"
TörlésEgyetértek, ez fontos része a helyzetnek.
Álláspontom szerint a keresztényellenes agymosás eredménye az, ahogy ma a rasszizmusról gondolkodunk. A többségi álláspont szerint az a rasszista, aki cigányozik, zsidózik, arabozik. Ellenben nem rasszista az, aki a cigányokat, zsidókat, arabokat védi az őket bírálókkal szemben. Ez visszaélés a rasszizmus fogalmával, Jézus egészen mást tanított.
Az a tényleges rasszizmus, amikor faji alapon előnyben/hátrányban részesítünk valakit. Rasszizmus tehát, ha szerinted egy cigány jobban lophat tőled, mint te egy cigánytól. Szintén rasszista vagy, ha szerinted egy zsidó jobban nyomulhat a te károdra, mint te az ő kárára. Rasszista vagy, ha a feketék szerinted bánthatják a fehéreket, de fordítva nem. Rasszista mindenki, aki faji alapon eltér a szimmetrikus etikai szemlélettől.
Az antirasszizmus és a jogvédelem egymásra épülő, ügyes biznisz: a jogvédelem bebeszéli az embereknek, hogy kötelességük nincs, csak joguk. Így megteremti azokat a tartalmi problémákat, amelyek tünetként faji indulatokat gerjesztenek. Az antirasszisták pedig védelmet kínálnak a tünetekkel szemben, miközben tovább gerjesztik a lényegi problémákat.
Ezekkel a lényegi problémákkal foglalkoznak azután egyre többen úgy, hogy rasszista kijelentéseket tesznek. Erre ismét jönnek a jogvédők és az antirasszisták, stb., stb.
A megoldás Jézus nyomán teljesen egyszerű: ha én nem rabolok ki éjszaka másokat, másoktól sem tűröm, hogy ilyet tegyenek, akkor sem, ha egy jogvédett rasszhoz tartoznak. Ha én a rokonságommal nem nyúlom le a zsidó közösség összes erőforrását, akkor nem tűröm el, hogy a zsidó közösség lenyúlja az én összes erőforrásomat. Ez demokratikus humanizmus, egységes mérce, igazságos gondolkodás. Amennyiben elkezdünk így gondolkodni, a rasszizmus pillanatokon belül megszűnik, szerintem az antirasszisták nagy bánatára. Más biznisz után kell majd nézniük. :)
Igen, lényegében erről van szó.
TörlésVeszélyes játék ez, de a demokrácia ezt lehetővé teszi, sőt nagyon kedvez az ilyen manipulatív játékoknak.
Az Európa Tanács egy kezdeményezése a cyberbullying és az online gyűlöletbeszéd ellen: http://nohatespeechmozgalom.hu
VálaszTörlésA gyűlöletbeszéd ellen egyszerű a megoldás: ki kell mondani a tényleges, jogos, tartalmi problémákat. Ha ezt tesszük, nincs szükség gyűlöletbeszédre.
TörlésA gyűlöletbeszéd célszerűtlen válasz arra, ahogy a politikailag korrektek elfojtják a tényleges problémák kitárgyalásának lehetőségét, érzelmi nyomás alá helyezik a közvéleményt, amelynek egy része kódolni kezdi az üzeneteit. Ebből lesz a gyűlöletbeszéd (döntő része).
Ki beszél ma arról, hogy a cigányok szerezzenek rendes iskolai végzettséget, tudjanak és akarjanak dolgozni, éljenek meg a saját becsületes munkájukból? Ha így kezdünk beszélni, akkor a gyűlöletbeszéd kikopik a közéletből.
A gyűlöletbeszéd elleni megoldás részeként arról is beszélni kell, hogy zsidó embertársaink szíveskedjenek - magukat és ambícióikat korlátozva - biztosítani a nem zsidók esélyegyenlőségét, segítsenek az emberiségnek a felzárkózásban. Ha kimondjuk ezt a demokratikus és igazságos igényt, akkor az antiszemitizmus talajvesztett hóborttá válik.
TörlésKíváncsi vagyok, alkalmazzák-e majd Richard Dawkins esetében is:
Törléshttps://www.youtube.com/watch?v=51rR4aC9aMg
A "gyűlöletbeszéd" maga is manipulatív, kettős mércés fogalom, ezért nem meglepő, ha kettős mércével alkalmazzák.
TörlésAz ideák és világnézetek szabad piacán nincs tisztelet, bocs. A tisztelet protekcionizmus, az ideák szabad piacának gátja. Ha egy gondolat következetlen, akkor ezt ki lehet mondani, sőt ki is kell. Amelyik idea nem viseli el ezt a tesztet, jobb, ha kikopik az emberiség életéből.
Ha a kereszténység annyiból állna, amennyi Dawkins érveléséből kiderül, akkor indokolt lenne a történelem szemétdombjára hajítani. Csakhogy a kereszténység nem annyiból áll, és ezért fontos, hogy a keresztények gondolkodjanak, érveljenek. A Dawkins-féle primitív kritika néhány egyszerű állítással helyre tehető. A kereszténység nem csak a világ legéletképesebb és legversenyképesebb világmodellje, hanem egyben a legpontosabb, legátgondoltabb is, az egyetlen olyan modell, amely a mai szinthez képest jobbá és igazságosabbá teheti a világot. Ezt persze ki kell tudni fejteni.