Általában heves vita zajlik arról, hogy a Bibliában vannak vagy nincsenek ellentmondások, illetve a látszólagosnak nevezett ellentmondásokat valóban látszólagosaknak, vagy tényleg valóságosaknak kell neveznünk. Ebben a témakörben ezúttal mégsem ezekkel a kérdésekkel akarok foglalkozni, hanem egy talán megdöbbentően hangzó felvetést próbálok megfogalmazni: az ellentmondásokra adott esetben úgy is tekinthetünk, hogy az erősíti a szöveg hitelességét.Nem a provokáció a célom. Nem fogok teológusokat idézni, szakirodalomra hivatkozni, csupán egy gondolatkísérletet teszek, mely megpróbál felvetni egy lehetőséget! Az is lehet, hogy ezt a lehetőséget el kell vetni, mert kiderül hogy nem jó, és az is lehet, hogy van benne gondolat. Ezért nevezem pusztán lehetőségnek.
A legtöbb keresztény a "bibliai ellentmondás" kifejezés hallatára émelygést érez. Az ellentmondás, mint olyan, úgy jelenik meg a lelki szemeink előtt, mint amit a lehető leghamarabb le kell küzdenünk. Ennek egyszerűen az az oka, hogy ha ellentmondással találkozunk, az általában erős bizonytalanságérzethez vezet, a kontroll elvesztésének a lehetőségét vetíti elénk, amivel nehezen tudunk együtt élni. Hitünk integritásának érdekében, sőt valahol mentális sértetlenségünk biztosításáért is addig próbáljuk kalapálni magyarázatainkat, ameddig valamiképpen meg nem győzzük saját magunkat arról, hogy az ellentmondás minden jelét felszámoltuk. Rosszabb esetben erre nem vagyunk képesek, és egyszerűen igyekszünk tudomást sem venni az ellentmondásról.
De az a lehetőség soha nem merül fel bennünk, hogy az ellentmondások nem feltétlenül ellenünk, hanem értünk is dolgozhatnak. Mit értek ezalatt? Hadd próbáljam ezt megvilágítani az evangéliumok kontextusában! Azért választom ezt a szövegkörnyezetet, mert főként a szinoptikusok révén ott könnyű összehasonlítást végezni: elegendő a Jézusról szóló leírásokat egymással párhuzamosan tanulmányozni.
Nyilvánvaló tény, hogy az evangéliumok (mármint Máté, Márk és Lukács szövegei) egyszerre hasonlítanak egymásra és különböznek is egymástól. Ez a két tény magyarázatot igényel, és ebben a magyarázatban könnyű kétféle szélsőségbe csúszni:
1. Ha két vagy több szöveg komoly hasonlóságot mutat egymással, akkor felvethető a plagizálás, az egymásról másolás gyanúja, vagy az, hogy a szerzői közös forrásból másolták ki a saját szövegüket. Mint egy iskolai dolgozat esetében, ahol két beadott dolgozat kísértetiesen ugyanolyan: teljesen logikus ilyenkor másolásra következtetni.
2. Ha két vagy több szöveg komoly eltéréseket mutat egymáshoz képest olyan részletekben, melyeknél arra számítunk, hogy alapvetően meg kellene egyezniük, akkor jogosan vethető fel a gondolat, hogy az egyik vagy mindkét szöveggel gond van.
Amikor ellentmondásos részeket olvasunk az evangéliumi textusokban, akkor gyakran mindkét érzés magával ragadhat bennünket. Egyszer azt kérdezzük, hogy "miért ilyen egyformák a szövegek?", máskor meg azt, hogy "miért van közöttük ekkora eltérés?". Szerintem ezeknek a kérdéseknek a jogossága mindig azon múlik, hogy mekkora a hasonlóság vagy az eltérés foka két, hasonló témáról szóló szöveg között.
A fentebb írt iskolai dolgozat hasonlatánál maradva, ha egy osztályban a gyerekek azt a feladatot kapják, hogy írjanak röviden a második világháború kapcsán Pearl Harbour bombázásáról, nyilvánvaló, hogy két mód kínálkozik arra, hogy alaposan elhibázzák az egészet. Az egyik, ha dolgozataik túlzottan hasonlítanak egymásra - például mindenki szinte szó szerint ugyanúgy és ugyanabban a sorrendben írja meg az esszét (ez esetben fennáll a lehetőség, hogy egymásról másolgatták). A másik ha hatalmas eltérések vannak a dolgozatokban - például egyesek szerint a bombázás január 1-én, mások szerint augusztus 12-én történt, egyesek szerint Amerikában, mások szerint Ausztráliában (ez esetben nem felelnek meg a téma kritériumainak). Mindkettő valószínűleg elégtelen osztályzatot fog jelenteni.
Mindezt talán azzal lehetne összefoglalni, hogy egy beszámoló hitelességét nem segíti az sem, ha alapvető ellentmondásokkal terhelt, és az sem, ha a többféle verziók szemlátomást túlzottan hasonlítanak egymásra. A két szélsőség között meghúzódó "arany középút" pedig az lehet, hogy az ugyanarról beszámoló forrásokban bár vannak kisebb feszültségek és ellentmondások, mégis alapvetően megegyeznek egymással. Az alapvető egyezőség annak a jele lehet, hogy a beszámolók tulajdonképpen hitelesen ugyanarról a dologról szólnak, míg a kisebb eltérések biztosítanak bennünket arról, hogy a különféle szerzők nem egymásról másoltak. Így aztán az a furcsa helyzet állhat elő, hogy az evangéliumi beszámolókban felbukkanó apróbb eltérések ahelyett, hogy gyengítenék a szöveg hitelét, éppen azzal erősítik, hogy felmenthetik a plagizálás gyanúja alól.
De hol lehet meghúzni a határt a "még elfogadható" ellentmondásos részlet, és a "már nem elfogadható" között? Ez szerintem nem egyszerű kérdés, és elismerem, hogy a válaszom teljesen szubjektív próbálkozás.
De hol lehet meghúzni a határt a "még elfogadható" ellentmondásos részlet, és a "már nem elfogadható" között? Ez szerintem nem egyszerű kérdés, és elismerem, hogy a válaszom teljesen szubjektív próbálkozás.
Számomra az egyik választóvonal a "kóser" ellentmondás és az elfogadhatatlan között, hogy az üdvtörténetileg jelentős alapot érint vagy sem. Ha az evangélium szerint az lenne a helyzet, hogy Jézus kereszthalála egyszer megváltás, másszor nem több egy jó ember kivégzésénél, akkor az a hitem alapjait érintő, egymást kizáró két kijelentés volna. Ha egyszer arról olvasnék, hogy a Szentlélek eljött pünkösdkor, másszor meg arról, hogy még várnunk kell a Szentlélekre, mert még nem jött el, a két egymásnak ellentmondó kijelentés megint egy üdvtörténetileg fontos eseményt tenne instabillá. Nem hiszem, hogy a Biblia hitelessége fennmaradna, ha üdvtörténeti jelentőségű dolgokban lenne alapvető ellentmondás benne, de ilyesmiről nincs tudomásom.
Mindezzel csupán azt akartam érzékeltetni, hogy az ellentmondások nem feltétlenül az ellenségeink. A kisebb eltérések az önálló munka és feldolgozás jelei is lehetnek, és ilyen minőségükben éppenhogy támogathatják a szöveg hitelességét. Nem értek a joghoz, de ez talán hasonlíthat ahhoz, amikor egy baleset szemtanúi nem száz százalékban - azaz nem minden apró részletre kiterjedően - ugyanúgy számolnak be a bíróság előtt az általuk látott balesetről. Ha a tanúvallomások túlzottan eltérnek egymástól, az minden bizonnyal gyanút ébreszt a bíróban, ha pedig milliméterre megegyeznek, az annak a jele is lehet, hogy a tanúk valamiképpen megegyeztek egymással és betanult szöveget mondanak, amivel épp az igazságot kívánják leplezni.
Márpedig ha ez a furcsa okfejtés helyes, akkor még az is elképzelhető, hogy éppen azzal tehetünk kárt, amikor megpróbáljuk a Bibliát steril szöveggé varázsolni, és megoldani, kibogózni, kiegyengetni minden "gyanúsnak" tűnő kisebb szövegelemet, ahol eltéréseket szimatolunk. Ismét igyekszem megjegyezni, hogy mindez csupán egy gondolatkísérlet részemről. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Sok apologéta érvel így az evangéliumok viszonylag jó megbízhatósága mellett. (Pedig ha a cápa a tenyeredből eszik, a lábadból is fog :D.) De hogy a nálad konzervatívabbak fölényes pszichoanalizálását ennyi év után se unod...
VálaszTörlésMi volt ebben a pszichoanalízis, pláne a fölényes? Éppenhogy igyekeztem nagyonis óvatosan fogalmazni.
Törlés"A legtöbb keresztény a "bibliai ellentmondás" kifejezés hallatára émelygést érez. Az ellentmondás, mint olyan, úgy jelenik meg a lelki szemeink előtt, mint amit a lehető leghamarabb le kell küzdenünk. Ennek egyszerűen az az oka, hogy ha ellentmondással találkozunk, az általában erős bizonytalanságérzethez vezet, a kontroll elvesztésének a lehetőségét vetíti elénk, amivel nehezen tudunk együtt élni. Hitünk integritásának érdekében, sőt valahol mentális sértetlenségünk biztosításáért is addig próbáljuk kalapálni magyarázatainkat, ameddig valamiképpen meg nem győzzük saját magunkat arról, hogy az ellentmondás minden jelét felszámoltuk. Rosszabb esetben erre nem vagyunk képesek, és egyszerűen igyekszünk tudomást sem venni az ellentmondásról."
TörlésEbben tényleg van némi analízis, de fölényesnek nem nevezném. Az az érzés, hogy zavar bennünket, ha ellentmondással találkozunk (engem is), mindenkit érint, nemcsak a "nálam konzervatívabb" embereket.
TörlésEngem már régóta nem zavar az ellentmondás. Elfogadtam, hogy ez az a természetes közeg, ami csakis Isten akaratával illetve engedélyével jöhetett létre. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben viszont az ellentmondások következményét a hasznunkra kell fordítanunk
TörlésSefatias, ez a lényeg! Jól foglaltad össze: tényleg az lenne a dolgunk, hogy az ellentmondásokból következőket a hasznunkra kellene fordítani. Ez a bejegyzés pontosan erről szól.
TörlésAz Istentől ihletettség miatt a Bibliában nem lehet ellentmondás. Emiatt az ellentmondásokat fel kell oldani. A teológusok jelentős része (főleg konzervatívok) komoly melót ölnek bele abba, hogy a látszólagos ellentmondásokat feloldják. Ennek eredményeképpen sokkal nagyobb kárt okoznak, mint az eredeti probléma, ami valójában nem is az, csak épp másképp kell tekinteni A Bibliára és az ihletésre. Nagyon jó példa erre a két teremtéstörténet. Egy konzervatív keresztény semmi pénzért nem ismerné el, hogy két teremtéstörténet van. Inkább mindenféle sületlenséget elhisz a vezetőinek, csak hogy be ne kelljen ismernie, hogy ellentmondásba ütközött. Pedig az ellentmondás elismerése hasznosabb, és jobb eredményekkel jár keresztény szempontból, mint az eb karóhoz kötése
VálaszTörlésCsak egy dogmát kellene kidobni a francba, de ez valami nem tudom milyen oknál fogva nem megy.
TörlésSzemély szerint nem látok a fenti megközelítésben kivetnivalót, én is hasonlóképpen gondolom - a különféle eltérések az eltérő nézőpontokból és tanúvallomásokból fakadó természetes különbségek, amelyek az írások autentikus jellegét erősítik. Ha igaz lenne az a közkeletű és elég naív nézet, hogy "az egyház meghamisította a Bibliát", ezeket a látszólagos vagy valós ellentmondásokat mind nyugodtan fel lehetett volna oldani - de pont a szöveg iránti tiszteletet (és a szöveg megőrzésének párhuzamos útjainak/tradícióinak meglétét) mutatja, hogy ilyen nem történt (nem is történhetett a szöveg megőrzésének decentralizált jellege miatt).
VálaszTörlésAz biztos, hogy az évszázadok során történtek általában nem szándékos másolási hibák (ennek számos formája van), ezért a különféle fennmaradt kéziratok között vannak kisebb-nagyobb különbségek, egyesekben vannak betoldások is, másokból komplett részek hiányoznak. Ráadásul a mazoretikus szöveg tele van margó bejegyzésekkel, a Septuaginta és az azt idéző újszövetség is számos ponton eltéréseket mutat attól.
Mégis ami csodálatos, hogy a különböző korokban írt könyvek alapvető harmóniát mutatnak, és a különféle fennmaradt iratok közti különbségek is olyanok, hogy végső soron a megfelelő eszközökkel a legtöbb különbség feloldható, vagy ha nem, akkor sem érint semmilyen fundamentális teológiai kérdést, sőt, az alternatív verziók inkább mélyebb betekintést adnak.
Én egyetértek azzal a nézettel, hogy a Bibliai kijelentés mind szerkezetét, mind tartalmát tekintve direkt (és természetfeletti módon) olyan, hogy komplex "védelemmel" rendelkezik saját integritásának megőrzése érdekében - a Kijelentő figyelembe vette, hogy a kijelentést embereken keresztül adja, a kijelentést évezredeken keresztül kell átörökíteni egy olyan közegben, amikor nincs hibátlan digitális adattárolás és hash kód számítás, gyakran csak szóban és töredékesen lehet azt közvetíteni a befogadó fél számára (pl. régen nem volt az ember mobilján ott az egész Biblia, vagy a könyvnyomtatás előtt általában nem volt egyéni használatú Biblia). A bibliai üzenet egy "holografikus"* üzenethez hasonlít olyan értelemben, hogy még ha csak részeit vizsgáljuk, abból is mindig a teljes üzenet szellemisége és lényege árad.
A fentiek teszik egyébként lehetővé szerintem azt is, hogy a Biblia egyátalán fordítható más nyelvre - ha a magyar vagy angol Bibliát olvasom, az ugyanúgy Biblia, és ugyanazt a kegyelmet és üzenetet közvetíti autentikusan, mint a görög vagy héber, mert az egész üzenet lényegileg ellenáll a fordításból fakadó imperfekcióknak is. Ezzel szemben pl. a Korán nem lehet fordítható, a Korán fordítások nem számítanak Koránnak, csak egyfajta interpretációnak, és ezért alkalmatlanok egy odaszánt muszlim számára hitéleti szempontból.
* a hologramos analógia nem biztos hogy érthető - arra gondolok, hogy ha pl. egy kétdimenziós, lencsék által készített hagyományos fotó felét eltávolítom, az információ 50%-a elvész. Ha egy holografikus - pl. light field techológiával készített - holografikus adat fele eltűnik, a kép lényegileg nem degradálódik, esetleg csak a felbontása csökken. Mindegy, hogy egy kis nyíláson vagy egy nagy ablakon át nézem a túloldalt, ugyanazt a teljességet szemlélem, holott a szememhez lényegesen kevesebb fénysugár - és így információ - jut el a kis nyíláson át, mint a nagy ablakon keresztül.
Tulajdonképpen egytértünk: én is úgy látom, hogy az ellentmondásos részek nem érintenek semmi fundamentálisat. Azért a Korán kapcsán a fordíthatatlanság inkább doktrinális alapelv: nem lefordíthatatlanabb a Korán, mint a Biblia, csak a muszlimok úgy döntöttek, hogy az arab nyelv túl varázslatos. ☺
TörlésSytka! Egy ellentmondásnak nem lehet haszna. Elolvasom Newton fizikáját és megértem. Aztán elolvasom Eisten fizikáját és nem értem, ezért azt mondom, hogy a kettő között ellentmondás van. Aztán azt mondom, hogy a kétféle fizika közötti ellentmondás hasznos. Csak ekkor azt nem látom, hogy maga az ellentmondás vezetett a kétféle fizika kialakulásához, és nem a kétféle fizika léte hozta létre az ellentmondást. Így van ez a bibliai ellentmondásokkal. Nem maga a szöveg okozza az ellentmondást, az csak rávilágít arra. A szövegből felismerhetem az ellentmondást kétféle tanítás között.
VálaszTörlésAnnyiban viszont van haszna az ellentmondásnak, ha az elvezet az igazsághoz. Ha mindenáron fel akarom oldani és hasznosnak nevezem az ellentmondást, mondván, hogy ha ez is, meg az is "fizika" és ezért mindkettő igaz, akkor magát az ellentmondást nem fogom érteni, ami a kétféle fizika kialakulásához vezetett.
VálaszTörlésTalán annyi különbség azért van, hogy a természettudományos dolgok sokkal kevésbé flexibilisek és nehezebben viselik el az ellentmondásokat, mint a humántudományos kérdések. A filozófiai problémákat sokkal szabadabban lehet magyarázni, ellentétes trendek, paradigmák egymással párhuzamosan is tudnak létezni, míg a "kemény tudományokban" ez elvétve fordul elő.
TörlésIgen ez igaz. De akkor hadd hozzak egy konkrét példát. Pál azt írja a Galata 3- ban, hogy Krisztusban nincs nő és nincs férfi. A teremtés könyvében meg azt olvassuk, hogy Isten az embert férfinek és nőnek teremtette, amit egyébként Jézus is megerősített. Nem az oldalbordás sztorit, hanem azt, hogy kezdetben férfinek és nőnek. (Itt jön be amit Sefa mondott a két teremtéstörténetről.)
TörlésVan ellentmondás? Igen van.
Namármost ha Isten Krisztusban megszüntette a nemiséget, (mert Pál ezt mondja, és felesleges azzal érvelni, hogy ezt nem is úgy, hanem így, mert ő ezt komolyan gondolta és le is írta), akkor én nem akarok Krisztusban lenni. Szeretném Jézust követni, de ebbe az állapotba nem, ha ez ezzel jár. Akkor én nem vagyok, lehetek keresztény. Belenyugodtam. Viszont nem fogom megpróbálni feloldani a páli meg a jézusi tantásban rejlő ellentmondást, csak azért, hogy igazolhassam a biblia szó szerinti ihletettségét, meg azért, hogy keresztény lehessek. Akkor pokolra megyek azt jóccakát, de ilyen kijelentéseket nem fogadok el. És sorolhatnám.
Érted a problémámat?
Egyébként a fentiek miatt nem értem a keresztények homoszexualitás elleni kirohanásait. Mert ha igaz az, hogy Krisztusban nincs nemiség, akkor inkább örülniük kellene, hogy a gender, meg a homoszexualitás miatt igazolva van egy "isteni" kijelentés a bibliából. Sytka! A maszatolás ide vezet! Ezek komoly dolgok ám!
TörlésDe könyörgöm! ha jönne valaki ma és ezt mondaná, hogy Krisztust hirdetem nektek, akiben nincs férfi és nincs nő, meg a többi, akkor körberöhögnéd te is, meg én is! De ha ez egy biblia című könyvben van leírva, ráadásul egy apostolkirály tollából, akkor már nagyon komolyan kell venni ugye?
TörlésAz ellentmondás abban segít, hogy pálcát törhess tanítások felett. Mert ahogyan Jakab is mondja:
Törlés"Vajjon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt? Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő fügét? Azonképpen egy forrás sem adhat sós és édes vizet. Kicsoda köztetek bölcs és okos?
Majd hozzáteszi: van bölcsesség, amely felülről jő, és van ami földi, testi és ördögi.
Felhívás keringőre! Felhívás pálcatörésre!
tényleg erre jó az ellentmondás. Nem jelenhetsz ki jelentéktelen dolgokat dogmatikusan. El kell fogadnod, hogy bizonytalan a helyzet és emiatt nem törhetsz pálcát a másképp gondolkodók felett
Törlésszóval a pálcatörés helyett a pálcatörés elkerülése lehet az eredmény
TörlésJelentős dolgokat meg kijelenthetsz dogmatikusan, és pálcát törhetsz? Nyilván ezért lehet Páltól elfogadni, ha egy másképp gondolkodót megátkoz ugye? Mert ő "jelentős" dolgokat jelentett ki. Hagyjuk.
Törlés"El kell fogadnod, hogy bizonytalan a helyzet és emiatt nem törhetsz pálcát a másképp gondolkodók felett"
TörlésEzt ne nekem mond. Nem szokásom átkozódni. Olyan nincs, hogy nem foglalsz állást. Amúgy meg Jézus is pálcát tört.
Például mikor tört pálcát Jézus azok felett, akik nem hisznek a háromságban? Vagy azok felett, akik nem tekintik szószerintinek a teremtési beszámolókat? Mikor tört pálcát Jézus azok felett, akik orális szexben találnak élvezetet, vagy épp önkielégítést folytatnak?
TörlésJézus nem tör(he)t(ett) pálcát azok felett, akik nem hisznek a háromságban, mert akkor még nem volt ilyen tan a nevéhez kötve. Nem hallhatott róla, gondolom pálcát sem tört. A teremtési beszámolókkal nem a szószerintiség a baj, hanem a többes szám:-) Orális szex? Gondolom nem ment be a hálószobákba, ezért sztem ezért sem tört pálcát:-) A farizeusok tanítása felett viszont pálcát tört.
TörlésÉs mivel az előbbiek miatt nem, az utóbbi miatt pedig pálcát tört, ezért aztán a bűnösök barátjának nevezték. Az ellenségei:-)
A hálószobában kukucskáló Isten ne zavarjon. Szerintem nem tesz ilyet:-)
TörlésEgyébként meg mi lenne Sefa, ha kötözködés helyett a lényeges kérdés(eke)t tennéd fel?
TörlésNem kötözködtem. a kérdéseimet meg direkt tettem fel, mert ezek olyan kérdések, amelyekkel sem Jézus, sem a Biblia nem foglalkozik, ám a keresztények kizárják egymást a kereszténységből miattuk
TörlésJa értem. Hát mindig is kirekesztő vallás volt. Alaptermészete. Nem biztos hogy ez baj:-)
TörlésA felvetésedet túl megengedőnek érzem, a konkrét példádat viszont túl szigorúnak.
VálaszTörlés„Ha az evangélium szerint az lenne a helyzet, hogy Jézus kereszthalála egyszer megváltás, másszor nem több egy jó ember kivégzésénél, akkor az a hitem alapjait érintő, egymást kizáró két kijelentés volna.”
Ez pont, hogy pusztán a történetíró szubjektív értékítéletének különbsége, olyan, mint ha az utcán egy férfi alaposan megnéz egy nőt, majd ráfütyül és az egyik történetíró ezt zaklatásként, míg a másik udvarlásként írja meg. Attól még, hogy csak az egyik változat egyeztethető össze valaki hitével ill. erkölcsi értékrendjével, a másik még tényszerűen nem mond ellent, pusztán más hittel, erkölcsi értékrenddel rendelkező történetíróról tanúskodik.
Ezzel szemben mondjuk üdvtörténetileg nem túl jelentős, hogy hol tanult Jézus, mégis ha két forrás két egymástól távoli helyet jelölne meg, ráadásul úgy leírva a történetet, ami kizárja, hogy mindkét helyen tanult, csak az egyik leírásban az egyik, a másikban a másik nem lett megemlítve, az teljesen nyilvánvaló tévedést, vagy hazugságot jelentene legalább az egyik történetíró részéről, ami megkérdőjelezi a történet többi részének hitelességét.