 |
| Robin Williams |
Állítólag Pascal azt mondta, még ha valaki fel is akasztja magát, az is a szenvedés elkerülésére törekszik - csak erre nem talál más módot. Az öngyilkosság kérdése, mely egyfajta ideológiai evolúción esett át az egyházban, még mindig radikális reakciókat vált ki egyes keresztényekből.
"De elárulok egy titkot: bújjanak csak közelebb, közelebb. Verseket nem azért írunk és olvasunk, mert az menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert mindannyian az emberi fajhoz tartozunk. Az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel! Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság, ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz. De a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem. Ezek azok, amiért érdemes élni." - mondta elképesztően megragadó alakításában a most elhunyt Robin Williams. A kiváló színész, aki tanár úrként még tudta, milyen dolgokért érdemes élni, magánemberként meg akart halni. Az öngyilkosság útját választotta, amikor felakasztotta magát, hogy a fentebb idézet Pascal gondolat szerint ezáltal kerülje el a szenvedést.
"De elárulok egy titkot: bújjanak csak közelebb, közelebb. Verseket nem azért írunk és olvasunk, mert az menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert mindannyian az emberi fajhoz tartozunk. Az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel! Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság, ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz. De a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem. Ezek azok, amiért érdemes élni." - mondta elképesztően megragadó alakításában a most elhunyt Robin Williams. A kiváló színész, aki tanár úrként még tudta, milyen dolgokért érdemes élni, magánemberként meg akart halni. Az öngyilkosság útját választotta, amikor felakasztotta magát, hogy a fentebb idézet Pascal gondolat szerint ezáltal kerülje el a szenvedést.
Az öngyilkosságra, mint erkölcsi minősítést igénylő tettre a keresztény válasz sokak részéről egy hangos és azonnali nem. A vélemények szerint az öngyilkos kiveszi a döntés jogát Isten kezéből, bűnt követ el és a kárhozatra kerül. Én azonban nem vagyok ebben a kérdésben ilyen határozott, ennek pedig több oka van.
Kezdjük azzal, hogy maga az öngyilkosság, mint kifejezés a XVI-XVII. század terméke, és mitagadás, nem aratott osztatlan tetszést. A gyilkosokat ugyanis általában elítéljük, de hogyan is lehetne elítélni valakit, aki tettes és áldozat egy személyben? Ez a gondolat szerintem máris rávilágít egy fontos tényre: az öngyilkosságot elkövetőt nem csak gyilkosnak, de áldozatnak is látnunk kell, mármint ha a mérleg mindkét serpenyőjébe hajlandóak vagyunk érveket pakolni. Aki erőteljesen elítéli az öngyilkosságot elkövetőt, az a kifejezésből csak a "gyilkosság" részletet szereti kiemelni, de az "ön" a szó elején figyelmen kívül marad.
Mivel az öngyilkos szó nem volt teljesen megnyugtató, később próbálkoztak meghonosítani helyette a szabad halál elnevezést is, de ezzel kapcsolatban automatikusan felmerült a kérdés: mennyire nevezhető szabad döntésnek, amikor valaki teljes elkeseredésében véget vet a saját életének? Nos, a mai orvostudomány és pszichológia szemléletmódja jelentősen eltér a régiek véleményétől. Míg Platón tiltotta, Arisztotelész gyávának nevezte, Aquinói Tamás bűnnek hívta a szuicid viselkedést, a mai korban ott tartunk, hogy az öngyilkosságot alaphangon betegségnek gondoljuk. Aki saját létének kioltására képes, az beszűkült, egészségtelen tudatállapotban teszi, amit tesz - legalábbis az esetek legnagyobb részében. A beteg és a bűnös pedig két olyan halmaz, ami nem mindig metszi egymást. Ha az öngyilkost betegnek tekintjük, nem bánhatunk vele úgy, mint egy megátalkodott bűnössel - sem próbálkozása előtt, sem után.
Az talán ennyiből is látszik, hogy az öngyilkosság igazi velejét nemhogy a dolog lényegét tekintve, hanem már a fogalmak szintjén sem sikerült igazán jól megragadni. Az óvatosság tehát teljesen indokoltnak tűnik ebben a kérdésben.
Az talán ennyiből is látszik, hogy az öngyilkosság igazi velejét nemhogy a dolog lényegét tekintve, hanem már a fogalmak szintjén sem sikerült igazán jól megragadni. Az óvatosság tehát teljesen indokoltnak tűnik ebben a kérdésben.
A szociológia egyik nagy öregje, Durkheim azt mondja, öngyilkosságokra ott kerül sor, ahol az egyén szociális kötődései nagyon gyengék, a társadalom körülötte pedig labilis. Ez a két komponens hatékonyan ráerősít a szuicid magatartásra - és itt ismét felhívnám a figyelmet arra, hogy nemcsak az elkövetőről, hanem a vele nem törődő, közömbös társadalomról is szó van. Durkheim véleménye persze nem ad teljes magyarázatot, és nem is kívánja az életben maradtakra áthárítani a felelősséget, de elgondolkodtató, ha egy társadalomban sok az öngyilkosság. Mi magyarok állítólag elég "jók" vagyunk ebben - ez pedig már nemcsak az öngyilkosokról, hanem mindannyiunkról szól. Vajon amikor kritizáljuk őket, magunkat is készek vagyunk megítélni?
" Az öngyilkosság útját választotta, amikor felakasztotta magát, hogy a fentebb idézet Pascal gondolat szerint ezáltal kerülje el a szenvedést."-egy kis megjegyzés:ez az ember már az aktus előtt is nagyon szenvedett.A magánélete romokban hevert(három házasság),anyagilag a tönkremenés határára került,alkohol és drog problémák,a falhoz ért,nem látott kiutat.Maga is beszélt súlyos depressziójáról amellyel éveken át birkózott és amitől nem tudott szabadulni.Nagy művész volt,de a magánélete csőd volt,az utóbbi időben nem csinált nagy filmeket sem.Öngyilkossága számomra kísértetiesen hasonlít egy másik kiváló színész,Philipp Seymour Hoffman esetére,aki az év elején túladagolta magát(ő csak 47 éves volt).Érdekes párhuzam a két kiváló művész között:mindketten húsz éven át "tiszták"voltak és azután visszaestek.Ez a húsz éves periódus alatt csinálták a legjobb filmjeiket.
VálaszTörlésEz egy nagyon nehéz téma.Elnézést,hogy nem a poszt fő mondanivalójához szóltam hozzá.Még gondolkodnom kell és várom mások reagálását.Nem török pálcát felettük.Engem az izgat,hogy bizony a hívő ember is kerülhet olyan helyzetbe,hogy mindenből elege lesz...van amikor az élet kegyetlenül nehéz tud lenni...Végül,ő végzett magával,hogy elkerülje a további szenvedést,de előtte is nagyon szenvedett,nem tudott megszabadulni a kötelektől amelyek fogva tartották és nem talált más kiutat,rövidre zárta a dolgot.Viszont ő is felelős azért,hogy ilyen helyzetbe jutott.Titok számomra,hogy egy ilyen ember akit olyan sokat szerettek,hogy maradhatott ennyire magára...?A poszt kitűnő,gondolatébresztő,hiánypótló.
Még többször át kell olvasnom.E szomorú eset apropója és a poszt alapján remélem egy termékeny eszmecsere fog itt kialakulni...
Jó meglátásaid vannak, és teljesen igaz, hogy Williams már előtte is szenvedett. Talán azért maradt ennyire magára, mert a körülötte élők - mondhatni a sztárvilág színe-java - ehhez hasonló cipőben jár a magánéletét tekintve.
TörlésBátor poszt ez, tetszik. Irigyeljük vagy szánjuk a sztárvilágot? Kövessük vagy kerüljük a sztárvilág mintáját?
TörlésNa erre szokták mondani:nesze semmi fogd meg jól!Te itt valamit önteni akarsz az üresből a lyukasba.Nem erről van itt szó.Valami egészen másról,de ezt te nem érted vagy nem akarod érteni.Ezért teszel fel ilyen értelmezhetetlen és felesleges kérdéseket.Az esemény csak apropó volt egy jelenség megértésében.A jelenséggel pedig foglalkozni kell,ezért jó a poszt...Ezért nem kell ilyen komoly témánál odavetni fiktív és alibi kérdéseket.
TörlésKiegészítés:fenti reakcióm L.V.-nek szólt
TörlésÉrt hozzá :DDDDDD
TörlésNem hiszem, hogy a sztárság önmaga ezt eredményezi. A sikert ugyanúgy el kell tudni elviselni, mint a kudarcot. Mind a kettőhöz ép lélekre van szükség, és azon belül legfőképpen ép jellemre. A lottónyertesek többsége pl. valójában tönkremegy abba, hogy nyert egy csomó pénzt, mert egyszerűen lezüllik tőle. A könnyen-gyorsan kultúra 5 perces sztárjaival is ez történik: nulla teljesítménnyel akarnak jól élni, és nem sikerül nekik, aztán mennek a süllyesztőbe. A tehetség kifúj (egyáltalán van neki, ha ilyen hamar kifúj?), munkaszeretet nincs, iskolázottság nincs, jön a lezüllés: az önmagamból kivetkőzés, a botránysztorikkal bulvárlapok címlapjára kerülgetés, kétségbeesés. Ehhez párosulhat a drog, az alkohol, szinte borítékolható a végkifejlet: az öngyilkosság, jó esetben megtérés Istenhez. Ha ebben a kultúrában a szülők és a tanárok nincsenek észnél, a fiatalok könnyen rámehetnek.
TörlésAzt érdemes megvizsgálni, hogy a valóban sikeres sztároknak mi a "receptjük", hiszen belőlük is vannak, talán nem is olyan túl kevesen. Eszembe jut pl. Dustin Hoffman, Meryl Streep, és még tudnék kapásból vagy másfél tucatot sorolni. A családi kötelékek és a jellem, vagyis az érzelmi és a morális alapok együtt képezik a hátterüket. Ha az egyik pillér hiányzik, könnyen borulás és tragédia a vége.
TörlésEgyetértek. Az öngyilkos nem bűnös, hanem beteg. A társadalomnak ugyanolyan betegségként kell kezelnie ezt, mármint a szuicid gondolatokat, mint az alkoholizmust és a drogot, ráadásul általában együttjárnak. A dolog másik vetülete a művészet és a showbusiness lélekromboló hatása. Nem a ezeknek a dolgoknak a létével van baj, hanem a mértékkel és a hatással. Ez bizony maga a kísértés, ahol csak Isten adhat útmutatást és menekülést.
VálaszTörlés"Az öngyilkos nem bűnös, hanem beteg."
TörlésÉs a pedofil? Ő beteg vagy bűnös, vagy mindkettő?
Az öngyilkosnak is vannak magán kívül áldozatai: a szerettei, Williams esetében a rajongói.
A pedofilokról olvasd el Gruber László: Pedofilia és a Katolikus Egyház cimű tanulmányát. (Jel kiadó Erkölcs Teológiai Tanulmányok)
TörlésElolvashatom épp A pedofilia és a materialista lekvárbefőzés c. könyvet is, de a fenti kérdésemhez egyiknek sincs köze.
TörlésHát nem tudom... Te állandóan vered a nyálad, hogy te mekkora katolikus vagy, és hogy a létező legjobb módszerrel vizsgáltad meg a vallásokat, és a legjobb módszerrel működő gép a katolikus egyházat dobta neked, aminél nincs jobb. Eddig akárhogy próbáltam neked katolikus teológiával érvelni, azt mindig leszóltad, és hüölyeségnek tartottad. Aki az általad viccesen A pedofilia és a materialista lekvárbefőzésnek nevezett könyvet írta, az a katolikus teológia doktora, teológiai tanár. Ő írt egy igen komoly tanulmányt a pedofiliáról. Ezért merészeltem neked ajánlani, mivel te kérdeztél rá a pedofiliára.
TörlésNéha az az érzésem, hogy amikor veled beszélek, valaki olyan szól hozzám, aki már Istennél is okosabb
Mindössze igyekszem összefüggően gondolkodni, közben kérdéseket teszek fel. Ha még nem szögeztem volna le, Isten szerintem mindentudó, én meg korántsem. Vannak az ésszerű gondolkodásnak az ókorban lefektetett szabályai, mindenki rendelkezésére állnak Platón és Arisztotelész műveiben. Én ezeket követem Descartes, Leibniz, Pascal, Kant és a mai következményetika gondolatmenetei alapján. Ezt bárki megteheti, könnyen lehet, hogy nálam jobb eredménnyel, aminek örülni fogok.
TörlésFentebb azt a kérdést tettem fel, hogy ha az öngyilkosság csak betegség, és nem bűn, akkor hogy állunk a pedofiliával. A pedofiliát ugyanis egyszerre tartjuk betegségnek és bűnnek.
Ennek alapján a szuicid hajlam még nem bűn, hanem betegség, de a hajlamot cselekedetre váltani már bűn is.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törlés"És a pedofil? Ő beteg vagy bűnös, vagy mindkettő?"
TörlésKedves László!
Furcsa kérdés, mondhatnám kereszténység alapfokon, már bocsánat...
Szóval a válaszom az, hogy az öngyilkos és a pedofil is beteg ember, de hogy bűnös volt-e KORÁBBAN abban, hogy ide jutott, azt így nem lehet megmondani. Ha a pedofíliát egyszerre tartod bűnnek és betegségnek, akkor összemosod az Isten előtti bűnt, az erkölcsi bűnt és a jog szerinti bűnt. Ha el akarom viccelni, akkor az öngyilkosság és a pedofília olyan, mint az életbiztosítás: nem lehet kipróbálni, vagy bekövetkezik vagy nem. Hogy ki miért lesz pedofil vagy öngyilkos, az egyéni történet, nem lehet megítélni általánosságban, Robin W. esetében sem vállalkoznék rá, hiszen csak újsághírekre alapozhatunk. Más annak a helyzete, akit gyerekkori trauma ért, vagy genetikailag hajlamos, és más annak, aki a jómódban már nem talált elég célt és örömet az életben, ezért lett alkesz, drogos, aztán depressziós, aztán öngyilkos, vagy pedofil. Tehát lehet, hogy már a hajlam kialakulása maga a bűn, de maga a tett, az már betegség. Erre utalt Sytka is, amikor a közösség és a társadalom felelősségét veti fel. Hívőként bizton állíthatjuk, hogyha bárki, még önuralomra képesen elfogadja Isten hívását, talál egy neki jó gyülekezetet és lelki vezetőt, akkor a tragédia nagyobb valószínűséggel nem következik be, és új életre talál, illetve belátja, hogy orvosi kezelésre és szigorú kontrollokra van szüksége, pl. nem maradhat egyedül gyerekkel. A bűn Isten előtt tehát nem maga az öngyilkosság vagy egy gyermek molesztálása lesz, hanem az, hogy előtte, amikor még megvolt a belátási képessége, akkor nem tett semmit ennek az elkerülése érdekében. De amikor maga a tett bekövetkezik, az már betegség, azt Istenre hivatkozva nem kérhetjük számon rajta, legfeljebb az előzményeket. Vagyis azt, hogy - ha lett volna rá módja - nem tudott ellenállni a kísértésnek.
Apai nagyapám öngyilkos lett
VálaszTörlésEgyik apai nagybátyám öngyilkos lett
Édesapám öngyilkos lett.
Amikor én is az akartam lenni, akkor az az egy dolog tartott vissza, hogy a fiam ezeket ne mondhassa el magáról.
"Durkheim azt mondja, öngyilkosságokra ott kerül sor, ahol az egyén szociális kötődései nagyon gyengék"
VálaszTörlésEz (az egyik) szociológiai magyarázat, de valójában a lélektani magyarázat is ugyanez. A társas kötődések depressziós állapotban a leggyengébbek. A depresszió pedig valójában saját magam ellen fordított agresszió, ami valamilyen veszteséghez kötődik, egész pontosan valamilyen veszteség okozta gyászhoz. A veszteség okozta gyászfolyamat legmélyebb szakaszai a tiltakozás és harag, a szomorúság és a félelem. Ha valaki ezekben a mély szakaszokban megreked, könnyen depresszióssá válik, és eljuthat akár az öngyilkosság gondolatáig. Veszteség-gyász-depresszió-öngyilkosság. Vagyis tudnunk kell gyászolni, azaz a veszteségeinket tudnunk kell kezelni, mert adott esetben az életünket menti meg. El kell jutnunk a kimenő szakaszokba: az elfogadáshoz és végül a megújuláshoz. Ez Robin Williamsnek nyilván nem sikerült.
Sefatias, Isten a tudatkörödbe tolta, hogy másra vagy kiválasztva, mint a felmenőid, megtörted a ciklust. Ha van, vagy lesz gyereked, magyarázd el neki ezeket a dolgokat, amikor valamilyen veszteség éri (fontos: MINDEN veszteség gyászt vált ki - a kedvenc tollad elvesztésétől az elbocsátáson át valamelyik szeretted haláláig. Létfontosságú az érzelmeink tudatos felismerése, és a mély szakaszok kezelése magam és mások veszélyeztetése nélkül. Az is fontos, hogy a gyász közösségben, családban, rokonok, barátok között történjen, mint pl. a romáknál vagy a zsidóknál. Ebben ők zseniálisak.) Útmutatót kaphatsz George Kolhlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál. c könyvéből (Háttér Kiadó).
Épp Petrarcát olvasok. Azt hiszem ilyen jól még senki nem fogalmazta meg a depressziót. Pedig nem mai gyerek
TörlésEgy fontos pontosító gondolat. Valójában a gyász már eleve gyenge kötelékkel rendelkező embereket terít le annyira, hogy nem állnak föl belőle, és az öngyilkosságba menekülnek. A társas kötelékteremtő készségünket otthonról, a családból hozzuk magunkkal. Senki nem születik magányosnak, de a gyerekneveléssel azzá tehető.
VálaszTörlésZárójelben: az "Ateista és agnosztikus klub"ezzel a videóval búcsúzott Williams-től,aki filmszerepei mellett stand-up-ban is remekelt:
VálaszTörlésRobin Williams Live on Broadway-Biblical history,ebben a Bibliát gúnyolja ki.
Fenn van ez a YT-on is egy másik hasonló videójával.Mivel a belinkelésben ügyetlen vagyok nem linkelem be,de ha beütitek akkor megnézhetitek.
Keresztyénként annyit mondhatok,hogy a Biblia alapján Isten nem engedi magát kigúnyolni.Amit az ember vet azt aratja.Laikus vagyok,de az öngyilkosságnak komoly szellemi háttere is van.Aki a tűzzel játszik annak komoly esélye van,hogy megégjen.Erre számos énekes,együttes,színész szomorú sorsa a példa.Ezek egy része nem simán ateista vagy liberális hanem okkultan terhelt is.A kábítószer és az alkohol ennek csak a kísérő elemei.Olyan kapukat nyitnak ki amelyeket nem szabad kinyitni.A siker érdekében besétálnak egy csapdába amelyből nincs kiút,vagy csak olyan mint amilyent ez a színész választott.Csak azért írtam erről,hogy éreztessem,hogy egy ilyen eset mögött szellemi dolgok is meghúzódhatnak.
Mivel érintett vagyok a témában(fennt már leírtam, hogy miért) Ezért tudom, hogy az öngyilkosságra való hajlamnak nem feltétlenül vannak szellemi okai. Ha egy családban több az öngyilkosság, akkor a család még élő tagjai is nagyobb valószínűséggel választják a probléma megoldásnak ezt a módszerét.
TörlésEzenkívül mivel olyan kőrben mozogtam ahol az alkohol és a kábítószer napi fogyasztási cikk volt, ezért tudom, hogy ezen szerek használata legtöbb esetben társadalmi problémákra vezethető vissza, és nem az Ördögre. Bár ennek a témának egyáltalán nem vagyok szakértője, abban biztos vagyok, hogy az ilyen életet élő, illetve depressziós embernek többet segítünk azzal, ha áldozatnak tekintjük, mintha a felelősségét hangsúlyoznánk ki
Nem tagadom,hogy az öngyilkosságra való hajlamnak genetikai okai is lehetnek:vannak családok ahol generációkon át öröklődik a hajlam.Sőt olvastam olyan településekről ahol sokkal nagyobb az öngyilkossági arány mint más településeken.Ami az ördögöt illeti:ma néztem meg egy pár videót ahol énekesek és színészek vallanak arról,hogy szövetséget kötöttek az ördöggel a siker érdekében.Most liberális atyámfiak részéről BI-FI-vel leszek megvádolva,de ezek az emberek nyíltan vállalják,hogy ők a Sátán hívei.Én már egy más korosztály vagyok,de kiemelnék két éneket amely egy az egyben erről a kötődésről szól:Sympatyhy of Devil(Rolling Stones) és Hihghway to Hell(AC/DC).Sokszor hallgattam és nagyon szerettem a Queen "Bohemian Rhapsody" c. számát,de többet nem hallgatom,mert egy videón lefordították a szövegét és az ének egyik fordulatában Freddy Mercury ezt énekli:"Beelzebub(satan) has devil put aside for me...for me...for me..."(Belzebub az ördögöt helyezte elém).És ez csak a rock zene területe.Csak társadalmi problémákra visszavezetni a dolgot...biztos van ilyen,de van az is amiről én próbáltam itt beszélni.A személyes gonosz létező és igen aktív.Az egész nyugati kultúra át van itatva ezzel.Kifigurázzák a keresztyéneket,a Bibliából és a hitből gúnyt űznek,sajnos ezekben szegény Williams is részt vett.Fellépéseit sok millióan nézték a TV-n,a YT is tele van vele.Szerintem ennek a hatása a saját maga számára is rombolóvá vált,hogy a nézőkre való hatásáról ne is beszéljek.Aki az ördöggel cimborál,aki kigúnyolja a Bibliát,hívőket,hitet és nem utolsó sorban magát Istent azt már nem lehet társadalmi vagy szociális esetként kezelni.Nem vagyok sem szociológus,sem pszichológus,sem lelkész,lehet,hogy hülyének néznek majd sokan akik ezt olvassák,de én már találkoztam a Gonosz romboló erejével.Ki helyez kényszergondolatokat ez emberek fejébe....?Ez a liberális felfogása ellenére is egy keresztyén blog,ezért mertem előhozakodni a jelenség ezzel a vetületével.Az élet ezzel a vetületével pedig egyre kevesebbet foglalkoznak a komoly keresztyének.Ami az emberekben rossz az visszavezethető valamilyen devianciára,abberációra,szociális vagy társadalmi okokra.Én nem tagadom ezeket az okokat de szerintem léteznek szellemi okai és következményei ezeknek a jelenségeknek.
TörlésA Sympathy for the Devil a címe ellenére nem sátánista dal. A Sátán történelemben játszott szerepéről szól. Ilyen alapon Az ember tragédiáját is sátánistának minősíthetnénk.
TörlésA Bohemian Rhapsody esetében nem volt pontos sem a szöveg, sem a fordítás. A kérdéses rész így hangzik: "Beelzebub has a devil put aside for me" - ez úgy fordítható, hogy "Belzebúb félretett nekem egy ördögöt" vagy "Belzebúb készenlétben tart számomra egy ördögöt". Szerintem nyugodtan hallgasd tovább, mert nagyon jó dal. A sátánista utalásokat nem a Queennél kell keresni.
A Highway to Hell már neccesebb. Ez tényleg a Sátánhoz való kötődésről szól. de itt sem a szó szoros értelemben vett sátánizmusról van szó.
"az öngyilkosságnak komoly szellemi háttere is van."
VálaszTörlés"ezen szerek használata legtöbb esetben társadalmi problémákra vezethető vissza, és nem az Ördögre."
Az ún. "szellemi háttér" és a "szerek használata" a deviancia különböző formái, vagyis ezek a társas kapcsolatok zavarának, az egészséges társas kötelékteremtésre való képesség hiányának a következményei. Röviden: akik szeretet nélkül szocializálódnak, esetükben nagyobb az esély, hogy deviánssá (drogossá, sátánistává, emóssá meg egyéb abnormális szubkultúrák részeivé) válnak, még rosszabb esetben bűnözőkké, szerencsés esetben pedig leküzdik a szocializációs hátrányt.
Én csak annyit tudok mondani,hogy a Rolling Stones,Beatles,Queen,Led Zeppelin zenéjében,énekeinek szövegeiben,a lemezborítókon igencsak megjelenik a Sátán iránti szimpátia,hogy a keményebb zenekarokról(pl.Black Sabbath vagy az AC/DC)ne is beszéljünk.Én ezeket a régieket ismerem,de biztosan van "utánpótlás".Ezek nyíltan felvállalják ezt a "filozófiát".
TörlésOlvastam,hogy emberek akik ilyen hatású zenét hallgattak azoknak komoly pszichikai/szellemi problémái voltak....Erről írhatnék többet is mert a témához sokat olvastam,de ez elvinné a témát.Én egy konzervatív keresztyén vagyok,hiszek a Sátán és a démonok létezésében és azok hatására a mai kultúrára.Nem rajongok a katolikusokért de Ratzinger pápa tett egy fontos kijelentést a mai kultúráról ezt a kultúrát a HALÁL KULTÚRÁJÁNAK nevezte.Ez vesz körül bennünket.A keresztyén elem szinte eltűnt a kultúrából.A válaszod pszichológiai részéhez nem tudok hozzászólni,laikus vagyok,de egyezek veled.Én azonban nem szűkíteném le a dolgokat csak a szociális háttérre, a mai világban a szellemi háttér egyáltalán nem semleges,sőt...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésA zene területe olyan, amibe a keresztények jelentős része úgy nyúl bele, hogy fogalma sincs mi az. Én magam fundamentalista keresztényként hüledeztem, hogy vallásos emberek mennyi marhaságot hordanak össze a rock zenéről. Persze úgy, hogy sosem hallgattak ilyen zenét, és nem is ismerik azt a közeget. Nem akarom elvinni a beszélgetés fonalát, írtam erről a blogomon. Megtalálod a cimkefelhőben a "zene" címszó alatt
Törlés(u.i.: Én is belefutottam a kommenmotor hibájába, pedig számítottam rá :) )
Arpicus, leírtad a bűnt, a bibliai Sátán hatását, ami elválaszt Istentől, és a megromlott emberi természet következményeit. Keresztyénként ismerjük a választ: aki felszáll az Örömhír bárkájára, az Isten védelme alá kerül.
TörlésFelmerült fentebb, hogy az öngyilkosság bűn. Arra szoktam törekedni, hogy a Biblia nyelvét a lélektan nyelvére fordítsam, ti. tökéletes a párhuzam. Lélektanilag hova jut egy depressziós, kétségbeesett öngyilkosjelölt? Az öngyűlölethez. Önmagát szerető ember, még ha depressziós is, nem lesz öngyilkos. A depresszió lefelé tekeredő spiráljában felerősödnek a negatív én-üzenetek, köztük az önvád és az önbecsmérlés. Sefatias erősíthet vagy cáfolhat most engem, de aki öngyilkosságot fontolgat, nem csak kétségbeesett, hanem méltatlannak is érzi magát az életre, ha pedig esetleg hívő, akkor Isten szeretetére. Ha Isten szemében bűn az öngyilkosság, akkor végső soron a hitetlenség, a szeretetében való hit hiánya a bűn. A keresztyén tanítás egyik lényeges üzenete, hogy a bűneid, a bűnre való hajlamod mellett is bocsáss meg magadnak és szeresd magad, mert Isten így is szeret és visszafogad. Ezt utasítja el az öngyilkos, amivel ellöki magától Isten kegyelmét.
Senkinek az érzelmeit nem szeretném megbántani, de ha valakinek gyerekei vannak, és öngyilkos lesz, képtelen vagyok megértő lenni az illetővel szemben (pláne, ha még azokat is megöli!). Ez az aktus nem csak összezúzza a gyerekek lelkét (hiszen egy szülő pl. baleset miatti halálát is alig heveri ki egy fiatal gyerek, ha egyáltalán kiheveri), de még üzen is nekik: "Ti sem kellettetek". Lehet betegségnek tekinteni az odavezető utat, de az aktus mégis több annál.
:) Mind az erősítéshez, mind a cáfoláshoz olyan mértékben kellene kitárulkoznom, amit semmiféleképp nem szeretnék egy ilyen fórumon. De nem olyan egyszerű ez a helyzet. Sőt állítom, hogy sokkal bonyolultabb,mint amit most leírtál.Én megjártam a poklok poklát, de nem szívesen tudósítanák róla
Törlés"A zene területe olyan, amibe a keresztények jelentős része úgy nyúl bele, hogy fogalma sincs mi az."-ebben csak részben adok igazat Sefatiasnak.Jómagam a 70-es években nagyon is benne voltam a rock zenében,elég sok ismerettel rendelkeztem a 60-as és 70-es évek rock,blues és jazz zenéjéről.Sok lemezem volt,sokat olvastam kiemelkedő rock,blues és jazz zenészekről.Olvastam is erre specializált folyóiratokat.Ezt még kezdő hívő koromban is folytattam.Ahogy azonban haladtam előre a hívőségben úgy láttam ennek a dolognak a sötét oldalát is.És sajnos van sötét oldala.Erről tudnék sokat írni,de ez nem a poszt témája sem a helye.A 80-as évektől fogva egyre kevésbé érdekel ez a terület.Egyébként is ez a zene széles kapun bejött a gyülekezetekbe,dicsőítésnek nevezik.Viszont nem utasítom el most sem ezt a zenét,szeretem hallgatni pl.Sting-et vagy Leonard Cohen-t,Joan Baez-t stb.Még van egy sor kedvencem.Viszont a komoly zenét is nagyon szeretem,különösen Beethovent.Tehát ezen a területen járatos vagyok,tudom mit és miért írtam le.Nekem van fogalmam mi a rock zene és mi van a hátterében.Abban is igazad van,hogy sok hívő úgy szól hozzá,hogy valóban nincs "képben"a témában.Ma a rock zene bejött a gyülekezetbe(elég silány minőségben),én azért a régi és az új énekek között is megtalálom a LÉLEKEMELŐ zenét.Meg lehet hallgatni pl.Janis Joplin énekeit.Kiváló énekesnő volt,élvezni is tudom a dalai("Mercedes Benz")de ez nem lélekemelő zene.Vagy egy másik stílus:nagyon szép dalokat énekelt a Mamas and Papas vagy a Seekers.Ez már inkább pop zene,de nagyon nyugtató zene,szép harmóniák.A heavy metalt meg a punckot viszont sohase hallgattam.Olvastam a tragikus sorsú és tehetséges rock zenészek életéről,tudom miről beszélek.Ezen a területen nem vagyok amatőr.Legutúbb akkor kaptam fel a fejem amikor Amy Winehouse haláláról értesültem aki halálra itta magát.Nagyon tehetséges énekesnő volt,de valami mindig nyomasztóan hatott rám amikor néztem és hallgattam zenéjét,amellett,hogy az énekei és az előadása magas szintű volt.Végül:ne hidd barátom,hogy minden keresztyén tökkelütött ha a rock zenéről van szó.Itt egy kicsit általánosítottál.A blogodon megnézem azt a mi a zenéről írtál.Szeretem olvasni az írásaidat habár több mindenben nem értek veled egyet.Apropó hívő és zene.Egy néhány évvel ezelőtt megjelent erre a témára egy kitűnő könyv:
TörlésBolyki László:Milyen zenét szeret Isten?
Kedves György!
TörlésKöszönöm,hogy ismét tanítottál és ezzel a soroddal bátorítottál is:
"Keresztyénként ismerjük a választ: aki felszáll az Örömhír bárkájára, az Isten védelme alá kerül." :)
Most egy kicsit magam alatt vagyok,soraid gyógyítólag hatnak rám.Nem akarok hízelegni,de minden hozzászólásod annyira fajsúlyos,hogy szinte poszt-ként kezelem.Köszönöm!
"Bolyki László:Milyen zenét szeret Isten?"
TörlésPéldául ilyent: https://www.youtube.com/watch?v=qY8z1w1JzMs
32 éve belőle "drogozom". Kb. 50 album a saját neve alatt, még 20, ahol közreműködik, 20 Grammy-díj 36 jelölésből (senkinek nincs ennyi a világon), minden elképzelhető zenei díj, szavazás nyertese. Amit ad, az biztos recept depresszió és öngyilkosság ellen. Nem mellesleg: boldog házasságban él, 3 gyereket nevel. Lehet terjeszteni a példát, így is lehet sztár valaki.
Itt egy másik példa. https://www.youtube.com/watch?v=9c_E8uIiCC0
Mellette is boldog család, 4 gyerek, mögötte szerető szülők (álltak).
A közös bennük? Amikor interjút adnak, elmondják, hogy hálásak, hogy tanulhatnak. Itt kezdődik valami, e nélkül a nagy semmi, a nihil, a süllyesztő várja az 5 perces gyorsan-könnyen senki-sztárokat.
Azért hál'Istennek van több ilyen példa, tudnék nem egyet mondani, szerintem ti is.
Köszönöm a kommentedet, Arpicus, de mint a múltkor írtam, semmim nincs, amivel dicsekedhetek.
TörlésÉrtem.Én nem hízelegni akartam,csak nekem nagyon bejönnek a hozzászólásaid! :)
TörlésAz első YT-s videó bejött,a második sajnos nem.Megpróbáltam a Google-ban és YT-ban is de nem jött be semmi.Hibát jelöltek meg.Én pontosan azt írtam be amit te megjelöltél de nem jött be.Biztosan nálam van a hiba.Pat Metheny-ről eddig még nem hallottam,a jazz-rock-ot követtem a leggyengébben.Meg fogom hallgatni és olvasok majd róla.A másikat nem találtam :(
Sajnos ez a blog forma amit Sytka használ nem teszi lehetővé a direkt rákattintást,de én is ügyetlen vagyok...
A másik Steve Winwood, most 65 éves, 15 éves kora óta profi zenész.
TörlésKedves Arpicus!
TörlésA zenében ízlésről beszélünk. AC/DC meg Black Sabbath? Hát ha valaki ezt hallgatja hetekig, csak és kizárólag, akkor ugyanúgy begolyózik, mintha hetekig kizárólag van Gogh képeket nézegetne vagy Ady Endre költeményeit olvasná. Pedig mindegyik művészet és van benne érték. Mértékkel kell kezelni,ennyi a titka. Ha nem így lenne, akkor oda jutunk vissza, hogy a keresztény nem olvashat ezt, nem hallgathat azt, és bűnös az, aki azt hallgatja, olvassa, és végül semmiben sem tér el Jehova tanújától.
Kedves István!
TörlésKöszönöm a korrekciódat,Igazad van.Azonban AC/DC-t és a Black sabbath-ot nem említeném egy sorban van Gogh-al vagy Ady-val.Egyszerűen nem ugyanarról a kategóriáról van szó.Van Gogh és Ady művészek voltak,míg e két zenekar olyan messze van a művészettől mint Makó Jeruzsálemtől.Mint kontrasztot említettem ezt a két bandát.Vannak ezektől vadabbak is.Mindenesetre hívő fiataloknak semmiképpen sem ajánlanám hogy hallgassák a zenéjüket.Igazad van:ízlésről is beszélünk,de igényességről is.Ha nem muszáj ne táplálkozzunk szeméttel.Nálam valahogy a Biblia olvasása és tanulmányozása,egyáltalán a hívői élet nem egyeztethető össze ilyen zene hallgatásával.Kizárják egymást.Utolsó mondatoddal teljesen egyetértek.Senkinek sem kell előírni,hogy mit olvashat vagy milyen zenét hallgathat.Én azonban olyan zenét és könyveket olvasok amelyek valamilyen módon gazdagítják az életemet.A változatosság is fontos szempont.A zene is tud kábítani.Van nagyon szuggesztív zene amelynek egyszerűen nem tudsz kimozdulni a hatása alól.Megbabonáz mert szellemi töltete van.Hallgattam ilyen zenét...nem veszélytelen dolog.Tehát:igazat adok neked és elfogadom az észrevételedet de ezzel le is zárom a megnyilvánulásaimat ebben a dologban mert ez valóban már egy kicsit messze van az alaptémától.Számomra ez a bibliai idézet az igazodási pont az ilyen kérdésekben és ezzel zárom a válaszomat:
"Egyébként pedig, testvéreim,ami igaz,ami tisztességes,ami igazságos,ami TISZTA,ami szeretetreméltó,ami jóhírű,ha valami NEMES és dícséretes azt vegyétek figyelembe."-Filippi 4,8
Ezek azok a "paraméterek"amelyek ajánlottak(szerintem)egy egészséges,fejlődő hívő élet éléséhez.Nem mindegy,hogy mivel és hogyan táplálkozunk lelkileg...egyáltalán nem mindegy!
Őszintén bevallom, hogy a Black Sabbath számomra az a klasszikus, amitől mindig feláll a szőr a kezemen. A blogomon írtam a zene hatásáról rám. Ha sytkát zavarja, akkor menjünk át oda és ott folytassuk. Ha nem, akkor annyit írnék, hogy a rock zenék szövegei (kivéve a kifejezetten sátánista zenekarokat, de még azokat sem kell komolyan venni. Bathory, Venom stb)egyáltalán nem károsak. A blogomon ezt írtam:
Törlés" A közhiedelemmel ellentétben a legkeményebb stílusú zenének sincs semmi köze a sátánizmushoz. A keményzenét hallgató fiatalok a társadalmi problémákra reagálnak azzal, ahogy öltözködnek vagy viselkednek. A zenekarok szintén a fiatalokat, és az emberiséget érintő nehézségekről írnak számokat. A legtöbb háborúellenes, kábítószer ellenes, vagy más társadalmi nehézséggel foglalkozó szám, valamelyik rock zenei stílusban íródott. A 80-as években az akkor fekete bárányként elkönyvel rendszer idegen Beatrice, a Szállj el katicabogárka című háborúellenes számával, valamilyen díjat is nyert. Érdekes módon ezek a zenekarok sokszor készítenek Istenhez szóló elkeseredett imákat. Mind a magyar, mind a külföldi metál zenekarok esetében sok példát találunk torzított gitárral, üvöltve előadott, elkeseredett Istenhez szóló imákra. "
"A közhiedelemmel ellentétben a legkeményebb stílusú zenének sincs semmi köze a sátánizmushoz" - Ez azért nem egészen így van. Ami ezekben a zenékben gyakran jelen van, azt inkább úgy nevezném, hogy kacérkodás a sátánizmussal. Ez egyrészt tudatlanságból ered, illetve egyfajta divat is, aminek próbálnak megfelelni. De ha komolyra fordulna a dolog, nem hiszem, hogy valóban felvállalnák ezt a hozzáállást. Vállaltan és komolyan sátánista zenekar tényleg nagyon kevés van.
TörlésEgyébként a rockzenében tényleg sok az érték, a Black Sabbath például szerintem is a nagy klasszikusok közé tartozik. Pontosabban szólva volt egy olyan korszakuk, amikor tényleg művészi zenéket csináltak. És ezek a zenék nyugodtan emlegethetők egy szinten akár van Gogh-al, akár Ady Endrével.
Számomra az az alapkérdés, hogy ha a csillogó Hollywood-i világ ilyen gagyi, ennyire a fordítottja a díszleteknek, akkor miért áll oly sok embernél piedesztálon.
VálaszTörlésNagy szükség lenne olyan művészetre, ami egyszerre jó, szórakoztató, és a díszletek mögött is azonos önmagával, vagyis hiteles, és tényleges boldogság felé mutat.
Ezt a művészetet nekünk, keresztényeknek kell létrehoznunk, mert más nem hozza létre helyettünk.