2019. október 21., hétfő

A keskeny út, amit nem szeretünk

Keskeny út és szoros kapu: ilyen az ösvény Jézus szerint, ami a jó irányba és a megfelelő célhoz visz. Másként fogalmazva, az igazsághoz való közelférkőzés nem feltétlenül jelent kellemes érzéseket, sőt valószínűleg együtt járhat a keskeny mezsgye kényelmetlenségével. Talán pont ezért kerüli rengeteg ember az igazságot és talán pont ezért nehéz hozzásegíteni őket ahhoz, hogy felismerjék az ösvényt, ami arrafelé vezet. Az elmúlt héten ezt többször is volt alkalmam megtapasztalni.

Az emberek jó része utál olvasni és különösen is utál tanulni. Ám a tudásra, ami többnyire sok olvasással és tanulással szerezhető meg, bizony sokan ácsingóznak. Vagyis egyszerűen megfogalmazva, jó lenne jobban érteni a valóságot, világosabban látni a világ mélyebb struktúráit, érteni az összefüggéseket a politikában, a tudományokban, a vallásban, a társadalmi kérdésekben - természetesen mindezt a lehető legkisebb erőfeszítéssel. Ezért aztán az emberek megpróbálják megtalálni azt az utat, ami a valóságban nem létezik: az ismeretszerzés, a válaszkeresés, a megértés gyors és fájdalommentes útját, amin viszonylag rövid idő alatt végig lehet rohanni és besöpörni a sok tudást.

Az elmúlt héten volt lehetőségem az egyik örök gumicsontot egy kicsit megint rágni: szinte hihetetlen, de a teremtés és evolúció, a hit és tudomány témakörén sehogy nem fog az idő. Sokak fantáziáját izgatják a témához kapcsolódó kérdések, legyen akár hívő, akár hitetlen, de a többség annyira mégsem izgatott, hogy alaposabban utánajárjon e témáknak. Nem azt mondom, hogy professzornak kell lenni ezekben a kérdésekben, de lehet anélkül is mélyebbre nézni, hogy az ember a fél életét rászánná ezekre a kérdésekre. Elmesélem röviden néhány konkrét tapasztalatomat, mert azt gondolom nagyon tanulságosak!

Középkorú férfi jön oda hozzám és feltesz nekem egy kérdést, de inkább úgy tűnik, közölni akar velem valamit: azt olvasta "valahol", hogy az egész evolúcióelmélet az összeomlás határán van. Szinte az összes meghatározó tudós már kihátrált mögüle. Udvariasan megkérdezem tőle, pontosan hol olvasott ilyesmit, nos, természetesen azt nem tudja, de "olyanok mondták neki, akik nagyon értenek hozzá". Beismerve saját tudatlanságomat a témában, elismerem, hogy én nem értek hozzá, de azért rákérdezek arra, ő maga mennyire ismeri ezt a kérdést. Kiderül, hogy semennyire - én meg kapva az alkalmon, diplomatikusan azt javaslom neki is, magamnak is, hogy talán mielőtt erőteljes véleményeket fogalmazunk meg, melyek tulajdonképpen az ismerethiányunkra alapszanak, jobb lehet megismerni miről beszélünk. Vagy inkább bízzunk a saját tudáshiányunkban és nem azokban, akik rendelkeznek ezen a területen értékelhető ismerettel? Hát igen, hát igen... jön a válasz, de neki vannak barátai, akik ezt mondták és azok okosak, azok tudják...

Másvalaki döbbenten áll a kijelentésem előtt, hogy a bibliai teremtéstörténet megértéséhez azt javaslom, ismerjük meg az akkori kor teremtésmítoszait is - merthogy nyelvezetükben, sőt itt-ott tartalmukban is mutatnak hasonlóságokat. "De minek ezt tudni? Azokat nem Isten jelentette ki!" - hallom az érvet, mire megjegyzem, nem a kijelentettség a fontos, egyszerűen hasznos lehet megérteni azt a kort, amiben ezek a szövegek keletkeztek, mert akkor talán magukat a szövegeket is jobban megértjük. No de hát - jön a válasz - érthető ez így is: csak kinyitjuk a Bibliát az elején, elolvassuk és kész is vagyunk. Minek ehhez ismerni a kortörténetet? 

Ismét más kereken nekem szegezi a kérdést: most akkor a teremtéstörténet az mese vagy történelem? Mondjam meg, ő csak egy igen-nem választ akar, ne bonyolítsuk ezt tovább! Persze nem azt kap, tőlem biztosan nem: megpróbálnám elmagyarázni, hogy ez nem azok közé a kérdések közé tartozik, amiket érdemes egyetlen tőmondattal gyorsan lerendezni. Nem véletlenül kutatják ezt rengetegen szinte azóta, hogy a szöveg leírásra került. Különben is, a mese szót nem találom célravezetőnek: a szövegben inkább a mítosz stílusjegyei látszanak, ami önálló műfaj, sajátos szabályokkal. "Öööö... a mítosz, hát az mese, nem?" - látom rajta, hogy nem érti, nem is érdekli igazán, ő csak egy gyors választ akart kapni, rövidre akarta zárni a kérdést. Nekem meg valahol ott kellene elkezdenem válaszolni, milyen műfajok vannak a Szentírásban, ezen belül mit jelent és mit nem jelent a mítosz, hogyan működik és így tovább. Nyilvánvaló, hogy én vesztettem: ilyesmire nem leszek képes két percben.

Aki emberekkel foglalkozik, tudja hogy az milyen fárasztó. És aki normális, időnként alaposan el is fárad tőle. Hiszen sokszor nemhogy egyről a kettőre, de nulláról a "nullaegészegyre" se lehet eljutni. Pedig nincs más út, csak a keskeny, a végén a szoros kapuval - az a bizonyos másik út, a kényelmes, a könnyebb és járhatóbb nem az élethez, ennél fogva nem az igazsághoz vezet. Ám fontos észrevenni azt is, hogy nem a tudáshiány a probléma (hiszen azzal magam is bőségesen rendelkezem), hanem a belenyugvás. A nemtudás szeretete, a hiányállapothoz való ragaszkodás - talán ez az a betegség, amin nagyon nehéz segíteni. Márpedig ha gyorsan akarunk válaszokat kapni ilyen kérdésekre, az is a belenyugvás egyik gyilkos módja.

10 megjegyzés :

  1. Vannak alapismeretek, amiket alsós korban kellene tanítani, akkor nem hiányoznának később. Nem a felnőttek tehetnek róla, hogy alapvető bölcseleti kérdések maradtak ki a tananyagból. Ha nem tanulnánk számtant, az 1+1 is gond lenne, lehetne rajta sopánkodni.

    Ilyen alapismeret lenne szerintem az axiomatikus és kritikai gondolkodás összefüggése, a tudomány és hit össze nem függése, az evolúció mint (tényleg, igazán és tuti frankón) személytelen mechanika vs. az ember értelmező nézete, sok-sok kor tapasztalata és a Biblia világa. Ez alapszintű oktatási feladat, és nem az egyéni felnőtt ismeretterjesztésre tartozna. Ésszerűen mit lehet tenni? Tananyagot írni, és javaslatot tenni a bevezetésére.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Vannak alapismeretek, amiket alsós korban kellene tanítani, akkor nem hiányoznának később.
      Ilyen alapismeret lenne szerintem az axiomatikus és kritikai gondolkodás összefüggése, a tudomány és hit össze nem függése, az evolúció mint (tényleg, igazán és tuti frankón) személytelen mechanika vs. az ember értelmező nézete, sok-sok kor tapasztalata és a Biblia világa."
      ...
      Laci, a legfőbb gond kijelentéseddel az, hogy listádban egyetlen egy tétel sem alapismeret.

      Törlés
    2. Peti, számodra, úgy tűnik, tényleg nem számít alapismeretnek, és ez kár. (De ha haladónak gondolod őket, és magadat is haladónak tartod, akkor szintén végiggondolandók, nem?)

      Pl. Arisztotelész még tudta, hogy ami axiomatikus, az nem lehet egyben kritikai is, mert a két megközelítés kizárja egymást – nekünk is illene tudni.

      Darwin még tudta, hogy az evolúció egy mechanizmus, mechanikus kimeneti eredményekkel, és nincs köze a "végső mozgatóhoz"; nekünk is illene tudni.

      A judaisták még tudták (sőt tanulják ma is), hogy a Biblia egy sok évezredes hagyomány szerkesztett, tökéletlen lenyomata, és nem egy az egyben lediktált szöveg, nekünk is illene tudni.

      A közéleti viták 99%-a értelmetlen az alapismeretek fényében, tudatlanok vitatják a sok évszázada kidolgozott bölcseleti következtetéseket, és ezen bizony segítene, ha beépülnének az alsós tananyagba.

      Nota bene, ha a heliocentrikus világkép nem lenne alsós ismeret, azt is pont olyan érzelmi alapon vitatná (el) az emberiség igen magas %-a, mint a fenti alapdolgokat, és Sytka szenvedne, szegény, hogy meggyőzze a szkeptikusokat, hogy állítólag nem a Nap a Föld körül, hanem... Ez közoktatási feladat, nem az egyéni hősiesség terepe.

      Törlés
    3. Laci, már megint mellébeszélsz, csúsztatsz és maszatolsz. Tudom, hogy ezt missziód érdekében teszed, amit Szabados Ádám nagyon találóan a "vérteslászlóizmus vallás"-nak nevezett, de számomra, és talán mások számára is mindez nevetséges torzítása a valóságnak.

      Arisztotelésszel, Darwinnal és a judaistákkal kapcsolatos kijelentéseid amellett, hogy tévesek, irrelevánsak is a vita szempontjából, mert azok a "tudások", melyeket nekik tulajdonítasz biztosan nem alapismereti tudások, és ők sem alsós korukban szerezték.

      "Nota bene, ha a heliocentrikus világkép nem lenne alsós ismeret"
      Laci, a heliocentrikus világkép nem alsós ismeret, mert a középiskolás tananyag része. Mégis, hogy gondolod, hogy a a heliocentrikus világképet bárki is meg tudná érteni alapvető fizikai ismeretek (súly, tömegvonzás, mozgás, energia, erő, nyomás, stb. nélkül? Éppen az általam említett fizikai ALAPISMERETEKET tanítják az általános iskolában, na persze nem alsóban.

      Miért gondolod, hogy bárki megérthetné az evolúciót alapvető biológiai (genetika, ökológia, populációbiológia) kémiai és biokémiai, valamint geológiai ismeretek nélkül? Éppen az említett biológiai ALAPISMERETEKET tanítják az általános iskolában, na persze nem alsóban.

      Végezetül álljon itt az a kijelentésed, amin jót nevettem:
      "A judaisták még tudták (sőt tanulják ma is), hogy a Biblia egy sok évezredes hagyomány szerkesztett, tökéletlen lenyomata, és nem egy az egyben lediktált szöveg, nekünk is illene tudni."
      ...
      Nos, tudjuk. Nekem nincs evvel a kijelentéseddel semmi gondom, de azt gondolom, hogy a legtöbb keresztény hívő nem ért veled egyet. Abban már én sem értek veled egyet, hogy mindennek (is) szerepelnie kellene az alsós tananyagban.

      Törlés
    4. Peti, az az érdekes, hogy a legszilárdabb meggyőződések attól olyan szilárdak, hogy alsós korból, a tanító nénitől származnak, amikor még nincs kritikai reflexió. Vagyis amit biztosan tudni vélünk a világról, és amiből felnőttként sem igazán engedünk, nagyrészt gyermeki-érzelmi alapokon nyugszik.

      Ezért lenne fontos, hogy értelmes elmék összerakják, hogy egy adott korban mi legyen alapismeret, és azt tanítsák, hogy később ne legyen belőlük parttalan, érzelmeskedő, vádaskodó vita. Talán eddig egyetértesz velem. Valószínűleg egészen mást tennél te a tananyag részévé, mint én, de az alapismeretek közös halmaza azért összehozható társadalmi egyeztetéssel. Erre pl. az éghajlatváltozás és más összkihívások miatt is szükség lesz.

      Törlés
    5. Azt hiszem, már ebben sem értek veled egyet.
      Nem értem, miért ragaszkodsz az alsós korhoz? Miért nem az óvodás kort emlegeted? Nézd, milyen fontos dolgokat tanítanak óvodás szinten:

      1. Játssz szépen!
      2. Ossz meg mindent a többiekkel!
      3. Ne üsd meg a másikat!
      4. Tedd vissza a dolgokat oda, ahol találtad őket!
      5. Ne vedd el, ami nem a tied!
      6. Pakolj el magad után!
      7. Kérj bocsánatot, ha megbántottál valakit!
      8. Moss kezet evés előtt!
      9. Húzd le a WC-t!
      10. Szunyókálj minden délután!
      :-)

      Törlés
    6. Két dolgot is szépen bemutatsz: 1. Sytka jól gondolja a posztban, hogy öreg kutya nem akar új kunsztot tanulni, akkor sem, ha az alap; 2. hogy milyen logikával jutott el a genderlobby épp az óvodákba.

      Törlés
    7. Laci, Sytka írása valóban jó, de megjegyzésedből úgy tűnik, hogy azt is félreérted: ő nem beszél "öreg kutyáról". Próbáld megérteni, mert neked is szól és hasznodra válna.

      Törlés
    8. Peti, hozzád konkrétan mit szól, és miben válik hasznodra?

      Törlés
  2. Sziasztok!
    A cikkben említett beszélgetés felvételét itt találjátok: https://www.youtube.com/watch?v=jTw_3jBtYug

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)