2020. június 28., vasárnap

Ez már nem ateizmus

Adódik néha, hogy a dolgok érdekesen összecsengenek az ember életében. Néhány nappal ezelőtt néztem meg a Boldogkői-Nagy vita harmadik fordulóját, miközben az elmúlt hetekben Richard Dawkins (egyébként nem túlságosan izgalmas) önéletrajzi könyvét is bújom, ahol a szerző számos vitaélményét leírja. A kettőnek elvileg semmi köze nincs egymáshoz, ám azt hiszem mégis felsejlett előttem valamiféle nyugtalanító felismerés. Úgy vélem, a kereszténységnek ma már nem ateistákkal kell vitatkoznia, a helyzet megváltozott, az árok mélyült - és egyáltalán nem mindegy, mi erre hogyan reagálunk.

Érdekes kis epizód lehetett Dawkins életében az a pillanat, amikor egy 2006-os előadását követően a nézők soraiból Neil DeGrasse Tyson nyilvánosan kritikát fogalmazott meg a szavaival kapcsolatban. Dawkins ugyanis egy másik tudós szerinte túlságosan vallásos színezetű világképét bírálta, és valószínűleg a bírálat megfogalmazása közben elvethette kissé a sulykot. Neil erre reagálva többek között a következőket fogalmazta meg Dawkinsnak:

"Hadd mondjam meg, hogy az ön megjegyzései rendkívül élesek, de távol áll tőlem, hogy hasonlóan beszéljek önnel... Ugyanakkor ön a nyilvános tudományos ismeretterjesztés professzora, és nem az a feladata, hogy az igazságot közölje a publikummal. Ez két különböző minőség. (...) Egy oktató nemcsak jól tárja fel az igazságot, hanem ösztönzőleg is hat a hallgatóságára. Az ösztönzés nem azt jelenti, hogy "itt vannak a tények, ti pedig vagy idióták vagytok a megemésztésükhöz, vagy nem", hanem azt, hogy "itt vannak a tények, és tegyünk róla, hogy fogékonyak legyetek rájuk". Csak a tények és a fogékonyság együttesének van hatása."
Dawkins jópofáskodó, de meglehetősen erőtlen és vulgáris válaszát nem kívánom idemásolni (aki akarja, elolvashatja a "Gyertyaláng a sötétben" című könyvében), mindazonáltal a vele szemben megfogalmazott tűpontos kritika megszívlelendő igazságot tartalmaz. Egyet nem érteni nem nagy dolog, rámutatni milyen hülye a másik, nos, az pedig alávaló nívótlanság. Mi lenne akkor a helyes? Egyesek szerint az, ha a tényekről és csakis a tényekről esne szó a vitákban. A művészet azonban mégsem a tények pőre bemutatása, hanem a fogékonyság megteremtése - ezt nagyon-nagyon jól látja Neil DeGrasse. Mindig a fogékonyságért kell küzdeni, nem a másik legyőzéséért. A fogékonyság megteremtése visz el a tényekig, szinte magától értetődően, ahogy egy csónakot rátesznek egy áramlatra, és az áramlat majd gondoskodik a többiről.

A fogékonyság megteremtése iránti fogékonyság viszont pontosan az egyik olyan komponens, ami teljes egészében hiányzik az új ateizmus szószólóiból. Ők ugyanis láthatóan nem abban érdekeltek, hogy a fogékonyság légkörét generálják maguk körül. Az új ateizmus eleve nem teremteni akar valamit, hanem lerombolni. Amit ők szeretnének, az a vallás megsemmisítése, a hívő emberek nevetségessé tétele, a teológia porig alázása. Nem a mondanivalójuk melletti fogékonyság, hanem a hittel szembeni undor atmoszféráját munkálják: ez azonban szerintem már nem ateizmus, hanem sokkal több annál. 

Vannak olyan ateisták, akikkel keresztényként is lehet együtt menni egy darabon. Ilyen például a filozófus Szalai Miklós, vagy éppen a kiváló szerző Tim Crane. Nyilvánvaló, hogy egy meggyőződéses keresztény soha nem fog velük sem egyetérteni, de a közös hangot mégis megtalálhatja.

Állítólag Christopher Hitchens önmagát anti-teistaként határozta meg, azaz nem egyszerűen ateistának látta, hanem olyasvalakinek, aki kifejezetten harcol a vallással szemben. Őszintén szólva én még ezt a meghatározást is kevésnek érzem arra, ami most van kibontakozóban, hiszen a teizmus tagadása egy valamiképpen személyes és beavatkozó istenség létének elvetését jelenti. Gyanítom azonban, hogy az új ateisták nem állnak meg ezen a ponton, és legalább ennyire anti-deistáknak nevezhetők. A legjobb kifejezés szerintem - még ha kissé körmönfont és hosszú is - az antiszupernaturalisták lehetne, azaz valami olyan meggyőződés, ami teljes egészében harcol a természetfeletti, mint lehetséges létező ellenében. 

Szinte hallom az olvasóim ellenvetését: "minek új nevet adni az ilyesminek? Minden ateista tagadja a természetfelettit!" Amiért én javaslom ezt a névadást, az a szándékokban és a hangsúlypontok eltolódásában van. Az intellektuálisan igényes ateizmus vallásbírálata érezhetően más, mint az antiszupernaturalisták hangvétele. Egyrészt, az ilyen ateistákon érezhető, hogy alaposan elolvasták a Szentírást vagy más vallások szövegeit, törekedtek a filozófiai jártasságra, és ha nem is professzori szinten, de ismerik az egyháztörténetet, vagy szélesebb értelemben a vallástörténetet. Másrészt, a kiegyensúlyozottabb ateizmus képes a vallás jó oldalára is koncentrálni. Nem csupán a tisztesség kedvéért foglalkozik ezzel, hanem mert őszintén úgy gondolja, vannak értékek a vallásokban. Harmadrészt pedig a tevékenysége nem merül ki pusztán a vallás bírálatában, hanem valamiféle értéktöbbletet is próbál magával hozni - legyen az a humanizmus vagy a tudomány hangsúlyozása. Magától értetődik, hogy az igényesebb ateizmus hangvétele és retorikája is normálisabb és nem valakik legyőzésére, hanem a korábban már említett fogékonyság megteremtésére összpontosít. Szerintem ilyen ateistákra jó példa a korábban említett Szalai Miklós, Tim Crane vagy éppen Kurt Flasch. Egyébként ezek az ateisták nem keserű elzárkózásra, hanem önkritikára ösztönzik a keresztényeket - ami jól mutatja, hogy a fogékonyságot igenis el lehet érni akár a másik oldalon is.

Mindezek foltokban persze előfordulhatnak az agresszív antiszupernaturalistáknál is, de a hangsúly sosem helyeződik át a vehemens, agresszív, lekezelő attitűdről valami másra. Sőt, a fentebb említett három pont esetében nagyságrendi a különbség. Amit látni, hogy az antiszupernaturalistáknál gyakran hiányzik a Szentírás vagy a vallások szent iratainak még általános ismerete is, a vallásban szinte mákszemnyi többletértéket sem tudnak meglátni, valamint a pozitív értékek esetében - groteszk módon - csaknem vallásos imádattal kerül felemlegetésre a humanizmus és a tudomány.

Én úgy látom, az antiszupernaturalizmus már itt van a küszöbön, sőt talán át is lépte azt. Amivel ezt a bejegyzést zárni szeretném, hogy hangot adjak egy aggodalmamnak, ez azonban már a kereszténységet illeti. Amikor a kereszténység agresszív kihívásokkal találkozik, hajlamos azokra hasonló agresszióval válaszolni. Ha az inga kileng az egyik, akkor kileng a másik irányba is. Sajnos benne van a pakliban, hogy minél agresszívabb formákban mutatkozik az ateizmus, annál agresszívabb reakció érkezik majd a hívőktől. Az agresszió szerintem senkitől sem elfogadható, de keresztényektől különösen visszás. Másra lenne szükség: de mit tehet egy hívő az antiszupernaturalistákkal?

13 megjegyzés :

  1. Mit tehet...javasolja nekik a Telepszichopatikus Turbomixer használatát. :) Komolyan sajnálom, hogy ez a szerkezet nem létezik. Én ajánlanám mindenkinek.
    És a leírása: "A Telepszichopatikus Turbomixer az extrapolált anyaganalízis elve alapján hozza létre a teljes Univerzum képét. Minthogy az Univerzum minden egyes darabja így vagy úgy kölcsönhatásban áll minden más részével, elméletileg lehetséges, hogy az ember akár egy kiflicsücsökből is extrapoláljon a teremtés egészére, beleértve az összes napot, ezek összes bolygójával, összetételével, gazdasági és szociális történetével.

    A férfi, akinek a Telepszichopatikus Turbomixer feltalálása köszönhető, mindezt csak azért tette, hogy bosszantsa vele a feleségét.

    Trin Tragula, mert így hívták az illetőt, álmodozó volt. Gondolkodó, spekulatív filozófus, vagy ahogy a felesége jellemezte: komplett idióta.

    Az asszony folyton nyaggatta őt. Vagy a töméntelen idő miatt, amit az űrbe bámulva töltött, vagy azért, mert mindenáron meg akarta fejteni a ziherejsztű dinamikai egyenletét, vagy mert nem tudott betelni a különböző helyekről származó kiflicsücskök spektrografikus elemzésével.

    - Térj már észre! ,- mondta neki az asszony negyvennyolcszor is napjában. - Igazán lehetne már egy kis arányérzéked!

    Így hát a férfi megépítette a Telepszichopatikus Turbomixert, csak azért, hogy megmutassa neki.

    A Telepszichopatikus Turbomixer egyik végébe beledugta a valóságot-úgy, ahogy azt egy kiflicsücsök alapján extrapolálta, a másik végébe pedig az asszonyt. Így aztán, amikor a készüléket bekapcsolta, hitvese egyszerre láthatta a teremtés egészének végtelenségét s benne önmagát a megfelelő arányban.Trin Tragula legnagyobb megdöbbenésére a sokk teljesen meg semmisítette nője agyát. Csak az töltötte el némi vigasszal, hogy meggyőző módon bebizonyosodott ezáltal, miszerint egy ekkora Univerzumban az arányérzék megengedhetetlen luxus egy gondolkodó lény számára."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez meg mi a manó volt? :-)

      Törlés
    2. "de mit tehet egy hívő az antiszupernaturalistákkal?" Erre a kérdésedre adtam válasz. :) Persze ez csak opció. :))

      Törlés
  2. Aki a hatalom mint olyan ellen támad, az ténylegesen nem a hatalommentességért, hanem egy alternatív hatalomért küzd. Aki a transzcendencia ellen támad, detto.
    Nincs hatalmi vákuum, és transzcendenciavákuum sincs. Minden civilizációnak része egyfajta természetfeletti alapra hivatkozó etika (lásd: Harari, Sapiens). Pusztán ezt belátva el kellene, hogy menjen a "természetfeletti"-t támadók kedve attól, hogy kifűrészeljék maguk alól a civilizáció ágát.
    Őszintébb és logikusabb azt mondani, mint anno Robespierre, hogy az eddigi keresztény transzcendens alappal szemben "mi tudunk egy jobb, szebb transzcendens alapot, íme:". Csak ezután meg is kellene érvelni, hogy mi lenne az, és mitől jobb, szebb. És meg kellene magyarázni, hogy Robespierre-nek miért nem jött be a projekt.
    Így eljuthatnánk a transzcendens modellek piaci versenyéhez, előkerülhetnének az észszerű érvek arról, hogy ténylegesen mi a jó az embereknek. (Pl. együttérzés mindennel és mindenkivel vs. önmagadat, mint embertársadat; mindenki legyen munka nélkül gazdag vs. aki nem akar dolgozni, bizony szűkölködhet.)
    Egy ilyen diskurzusnak lenne észszerűsége és haszna.

    VálaszTörlés
  3. "Az új ateizmus eleve nem teremteni akar valamit, hanem lerombolni."

    Az új ateizmus egy a tudományra, filozófiára, humanizmusra és racionalitásra épülő új társadalmat akar építeni, ami túl lép az irracionális vallási és egyéb tradíciókon. Egy boldogabb, szabadabb, jobb világot szeretnénk.

    "Amit ők szeretnének, az a vallás megsemmisítése, a hívő emberek nevetségessé tétele, a teológia porig alázása. Nem a mondanivalójuk melletti fogékonyság, hanem a hittel szembeni undor atmoszféráját munkálják: ez azonban szerintem már nem ateizmus, hanem sokkal több annál."

    A vallás önmagát semmisíti meg. 2000 évetek lett volna bármiféle komolyan vehető érvet felhoznotok a kereszténység mellett. Az emberek a lábukkal szavaznak. Nem fogunk könnyeket ejteni, amikor kihal a kereszténység.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Egy boldogabb, szabadabb, jobb világot szeretnénk."

      Szerintem ez vallásos képzet (és kissé naiv is), mondhatni ez az ateizmus, mint valláspótlék földi eszkatológiája.

      "A vallás önmagát semmisíti meg."

      Maga a vallás? Aligha. Az intézményes vallás ellen hatnak tendenciák (például a szekularizmus), de az ember alaphangon hajlik a vallásos gondolkodásra, és a vallást is csak valláspótlékokkal tudja helyettesíteni. Lehet, hogy ezek a pótlékok nem személyes istenség(ek)re irányulnak, mindazonáltal vallási igényeket töltenek be és funkciókat látnak el.

      A többi sületlenségre csak hosszasan tudnék választ adni, de mivel kategorikus odamondások, lezárt mondatok és gyakorlatilag indulatlevezetések, inkább szolgálják a fenti posztom illusztrációját, mintsem egy termékeny vita kiindulópontját. :-)

      Törlés
    2. "de az ember alaphangon hajlik a vallásos gondolkodásra, és a vallást is csak valláspótlékokkal tudja helyettesíteni."

      Annyira ócska ez a valláspótlékozás. Vannak emberek, akik hajlanak a vallásos gondolkodásra, vannak akik nem. Ha a nem vallásosak világnézetét valláspótléknak állítod be, ami a vallás szerepét tölti be, akkor azzal csak átdefiniálod a dolgokat. Az ateizmus, humanizmus nyilván betölti a vallás egyes funkcióit, másokat viszont nem. Ettől még nem lesz vallás, vagy valláspótlék.

      Ha egy vallás (vagy a képviselői) nem képes változni, nem alkalmazkodik a világhoz, nem képes releváns válaszokat adni, nem módosítja az erkölcsi rendszerét, nem nyújt vonzó alternatívát, nem vonzza be az embereket a templomba, nem képes bizonyítani az igazát, akkor csak saját magának tehet szemrehányást, ha kihal.

      Törlés
    3. Kedves M.A.T.!

      Nem tudom el szoktad-e olvasni a saját kommentjeidet?

      "Az ateizmus, humanizmus nyilván betölti a vallás egyes funkcióit, másokat viszont nem. Ettől még nem lesz vallás, vagy valláspótlék."

      Ha valami betölti más valami funkcióit, akkor annak pótlékaként szolgál. (Még akkor is, ha ez a "betöltés" nem száz százalékos.) Bőséges tapasztalatunk van arról, hogy a vallások helyét hogyan töltötte be az ateizmus: gyakorlatilag a valláshoz hasonló megoldásokkal.

      De hisz' te is pont ezt teszed a fenti kommentjeidben. Először felvázolod a szép, új, vallásmentes világot - ami egy az egyben olyan, mint a vallások eszkatológiája az eljövendő szép új korról. Utána kerek perec kijelented, hogy a vallás meg fog szűnni - mi más ez, mint kinyilatkoztatás?

      Tehát éppen te magad illusztrálod azt, ami ellen érvelni szerettél volna.

      Törlés
    4. Kedves M.A.T.! Próbálom egy egyszerű példával illusztrálni, milyen funkciót tölthet be a természetfelettibe vetett hit a társadalmak életében.
      Színek "nincsenek", csak fényhullámhosszok. Ezt fogják tanítani a festőiskolában? Okosság lenne a fizikusoknak bevonulni a festőiskolába, és "tudományos" rendet vágni benne? Aki fizikus, annak nem meggyőző a színelmélet, aki festő, annak meg keveset mond a hullámhossz modell. Mivel mindkét szakma szép, jó és hasznos, a két modell hosszú távon együtt fog élni.
      Ennek analógiája a természetfelettihez való viszonyunk: a magatartás-szabályozásra alkalmasabb az ú.n. vallás. Technikai fejlesztésre alkalmasabb az ú.n. tudomány. Hosszú távon is együtt fognak élni, tudományosan ugyanis nem lehet magatartást szabályozni, hogy az jó legyen az embernek (Robespierre is megtapasztalta hamar). A "tudomány" hívei meglehetősen érzéketlenek az emberi életre és jóllétre - ha másokéról van szó.
      Vadul tudományosnak lenni annyit tesz, mint nem ismerni önmagunkat és a tudományos tevékenység természetét.

      Törlés
    5. "Ha valami betölti más valami funkcióit, akkor annak pótlékaként szolgál. (Még akkor is, ha ez a "betöltés" nem száz százalékos.)"

      A vallás, a filozófia és a tudomány is szolgáltat világmagyarázatot, világkép is építhető belőle. Ettől még a tudomány nem lesz egy vallás, a sok közül, vagy valláspótlék, mivel olyan funkciókkal rendelkezik, amire a vallás sohasem volt képes, technológia építhető rá. A jóslatai ellenőrizhetőek, képes a folyamatos önkorrekcióra, haladásra, stb.
      Azt is szokták keresztények mondani, hogy az ateizmus is egy hit, szerinted az ateizmus meg valláspótlék. Ateista szemmel úgy tűnik, mintha relativizálni próbálnátok az ateizmust, egyik kutya másik eb.

      "Bőséges tapasztalatunk van arról, hogy a vallások helyét hogyan töltötte be az ateizmus: gyakorlatilag a valláshoz hasonló megoldásokkal."

      Például?

      "De hisz' te is pont ezt teszed a fenti kommentjeidben. Először felvázolod a szép, új, vallásmentes világot - ami egy az egyben olyan, mint a vallások eszkatológiája az eljövendő szép új korról. Utána kerek perec kijelented, hogy a vallás meg fog szűnni - mi más ez, mint kinyilatkoztatás?"

      Látjuk, hogy a legboldogabb, leggazdagabb társadalmak egyben a legvallástalanabbak is. Ez a megfigyelés a tapasztalatra épül, racionálisan feltehetjük, hogy ha teljesen eltűnik a vallás, akkor ez a trend nem fog a visszájára fordulni.
      A vallásosság rohamosan csökkent a fejlett világban, Magyarországon is. Elképzelhető, hogy stabilizálódik egy szinten, vagy teljesen össze is omolhat a szervezett vallás. 10 évente 10% pontos csökkentéssel meddig maradnak keresztények Magyarországon?.

      https://ateistaforradalom.blog.hu/2019/07/29/_kereszteny_magyarorszag

      Törlés
  4. A szokásos keresztény gyűlölködés, a tehetetlen dühtől remegő elmebeteg, akinek ellenség mindenki aki ellent mer mondani a tévképzeteinek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tehetetlen dühtől remegő elmebetegnek látsz, olyasvalakinek, aki ellenségnek látja azokat, akik nem értenek egyet vele, és nem tűri meg őket pl. itt a blogban? Hát az biztos, hogy sokféle bélyeget sütögettek már rám eddig, de ezt még soha. :-)

      Törlés
    2. Gondolkodtam a minap, hogy vajon ki(k)ről íródott ez: https://888.hu/piszkostizenketto/kommentelo-4259685/
      Lehet, hogy többek között TNC-TBC-ről?

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)