Mi vezet el addig, hogy az egyházban népszerű, szinte már ikonoknak számító ismert emberek durva erkölcsi bukásokkal hullanak alá? Hogyan lehet, hogy senki nem látta egy-egy bukás előjeleit az ilyen emberek körül? És ha valaki elbukik, mi a bűnrendezés módja: csupán elegendő gyorsan bocsánatot kérnie vagy ennél komplexebb folyamat veszi kezdetét és a helyreállás hosszasabb ideig eltart?
Utólag visszanézve a felvételt úgy érzem nem sikerült mindenhol pontosan azt kimondanom, amit egyébként szerettem volna. Ennek oka nemcsak valamiféle általános fáradtság részemről, hanem az is, hogy az ilyesféle kényes kérdések szálai borzasztó szövevényesek, nagyon érzékeny területeket érintenek, ráadásul nehéz úgy beszélni róluk, hogy az ne tűnjön se ítélkezőnek, se bulvárízűnek, se csámcsogónak, se a dolgokat elkenegetőnek. Mindenesetre szerintem azért elhangzott jó néhány érdekes gondolat mindenki részéről, a témát pedig érdemes ezek mentén tovább tárgyalni.
A videót megnézhetitek itt:
Nem jó témaválasztás, a kereszténység reálisan annyit ígér, hogy a keresztény ember szignifikánsan (pl. 5-10%-kal) jobb lesz, mint kereszténység nélkül lenne. Tehát NEM ígér olyat, 1. hogy tökéletes lesz; 2. hogy jobb farkas lesz, mint egy ateista bárány; 3. hogy 15%-kal lesz jobb önmagánál. Röviden: a keresztény vadmalac 5-10%-kal lesz kevésbé vad malac, mint ha ateista lenne, de attól még a kiinduló állapotából következően vadóc malac marad. Érdemes ezt minden részletében alaposan átmeditálni, és levonni a következtetéseket.
VálaszTörlésA "mit kezdjünk a nem tökéletes keresztényekkel és hogyan szégyelljük magunkat miattuk" vita tehát értelmetlen és káros.
A kereszténység a világ tökéletesítője olyan értelemben, hogy mindenkit a lehető legjobbá tesz önmagához képest. Versenytársai pedig az alternatív világlátások és életformák. Nem az a kérdés, hogy XY keresztény "ikon" miért nem angyal, hanem hogy milyen lenne ez az XY bármilyen más világnézettel. Aki komolyan úgy véli, hogy XY más világnézettel bizony jobb ember lenne, mint keresztényként, az legyen következetes, válassza maga is azt a világnézetet.
Lehet, hogy felületesen olvastam a válaszát, de egyáltalán nem erről volt szó a beszélgetésben. Arról biztos nem, hogy "más világnézettel jobb ember lenne" .Emellett nem botlásokról beszélnek, hanem kifejezetten bűncselekményekről. Monostori Tibor Facebook hozzászólása azonban mégis elgondolkoztató. (tudom, nem ide válaszként kellene írnom, mert nem idevaló most) Mégis úgy méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy ezeket a hatalommal való visszaélés típusú "bűncselekményeket" csöppet érintették volna. Itt egyedi esetek, egyedi megközelítése zajlott, neveket nem mondtam volna. Vagy mégis? Akkor pl. Jean Vaniert is. Legnagyobb fájdalmamra.
Törlés"a kereszténység reálisan annyit ígér, hogy a keresztény ember szignifikánsan (pl. 5-10%-kal) jobb lesz, mint kereszténység nélkül lenne."
TörlésMit ígért "a kereszténység"? Mi ez az 5-10% és 15%? Honnan jönnek ezek a számok? Miért nem 12% vagy 20%? Mit szerettél volna ezekkel kifejezni? Nem értem.
"A "mit kezdjünk a nem tökéletes keresztényekkel és hogyan szégyelljük magunkat miattuk" vita tehát értelmetlen és káros."
Igen, tényleg az, csakhogy nem arról szólt a beszélgetés, hogyan szégyelljük magunkat mások botlásai miatt. Hanem az, miért történhet meg, hogy semminek nincs következménye az egyházban és kinek lenne dolga erről beszélni, hogyan lenne dolga, mit kezdjünk a súlyos erkölcsi bukásokkal az egyházban. Szó nem volt arról, hogy mi szégyenkezzünk miatta. Habár okunk az valahol volna rá...
Talán egy autós példa rávilágít, miért őrölünk többnyire két malomban: a műszaki ember (ez lennék én) két autót a paraméterei alapján hasonlít össze; a nem műszaki ember pedig szín, külcsín, érzet, ideálok, stb. alapján. A kereszténység és vetélytársai műszaki paraméterekkel eredményesen hasonlíthatók össze, és mindig a kereszténység hozzáadott értéke domborodik ki. Nem műszaki szempontok alapján az összehasonlítás zavarossá válik, az eredménye is zavaros illetve irreleváns.
TörlésIlyen műszaki paraméter, hogy a kereszténység mindenkiből eggyel jobbat csinál, mint ami egyébként lenne, a többi világnézet meg nem jár ilyen hatással, sőt gyakran ellenkező hatással jár.
Ha felelősen arról akarnánk vitázni, miért derül ki időnként valami (felháborító vagy akár köztörvényes) egyes keresztényekről, akkor előbb 'benchmarking' adatokat kell szerezni arról, hogy a többi világnézet képviselőiről mi derül ki és milyen gyakran. E nélkül a beszélgetés zavaros, irreleváns, stb.
Úgy tűnik, ez a megközelítés / gondolkodásmód alapvetően idegen tőled, kár. De legalább világos, hogy a módszertani különbségek miatt jutunk többnyire más eredményekre. Ahhoz, hogy a világ jobbá váljon általunk, nem elég a saját portánkat fényesíteni. Ahogy a saját Mercedesünket sem elég kritizálni, ha az alternatíva Trabant.
Ez vicc, vagy provokáció? Nem tudom eldönteni.
Törlés"Ilyen műszaki paraméter, hogy a kereszténység mindenkiből eggyel jobbat csinál, mint ami egyébként lenne, a többi világnézet meg nem jár ilyen hatással, sőt gyakran ellenkező hatással jár."
VálaszTörlésMár megbocsáss a szóért, de ez az állítás egy, az objektivitás látszatába burkolt marhaság.
Az, hogy egy egyén a kiinduló állapotához képest mekkora jobbá válási (fejlődési) potenciállal rendelkezik, az nem tudható, nem mérhető. Objektíve nem összehasonlítható, hogy az egyik világnézet kihozza az emberből a potenciált, a másik pedig nem.
A saját autós hasonlatod cáfolja a gondolatmenetedet, ha összehasonlítást akarsz tenni világnézeti alapon.
A kiinduló pont két mindenben azonos paraméterekkel rendelkező autó, max. 200-as sebességgel. Az autó önvezető. Mindenben azonos közlekedési helyzetben és környezeti viszonyok között mindkét autó pontosan ugyanazt fogja tenni. Az ateista autó is és a keresztyén autó is. És egyik sem fogja túllépni a 200-as tempót, a keresztyén autó sem.
A keresztyén autó nem attól lesz más, mert tunningolják. Akkor mehetne 200 fölött is. Hanem attól, hogy beleül egy sofőr, kikapcsolja az önvezető automatikát, átveszi az irányítást. Ő pedig jól tudja kezelni az esetleg ellentmondó táblákat, a tisztázatlan forgalmi helyzeteket, jobbak a "szenzorai" mint az autóé, stb. Ezért a sofőr vezetése alatt az autó nem fog balesetezni, célba jut. A keresztyén autóval akkor történik baleset, ha az önvezető automatika időnként visszakacsol és felülbírálja a sofőrt. :)
Minden ember ugyanazokkal lényegi a paraméterekkel rendelkezik, amelyek meghatározzák az életét, a "működését". Ami különbséget látunk, az "működésére" nincs hatással, mint ahogy e tekntetben mindegy, hogy egy autót kékre vagy pirosra fényeznek. Minden ember akár tudatos döntéssel meg tugja haladni azt az önmagát, ami spontán módon lenne. Ami a keresztyén életét lényegében megkülönbözteti a más világnézetűtől, hogy más világnézet esetében - a hasonlattal élve - ugyanannak a szoftvernek egy javított verzióját töltik fel, ergo hibás marad, míg a keresztyénnél az irányító lesz más. Amikor és amíg vissza nem veszi a volánt.
Az állításod, gondolatmeneted pedig a keresztyén hübrisz kísértésével fenyeget. Ezt kerülni kéne.
Ugyanis a keresztyén embernek sohasem szabad megállapítania, hogy 5-10 %-kal jobb vagyok mint lennék. Megélniie ezt végképp nem! Pont ellenkezőleg. A helyes megállapítás önmagáról csak így lehet helyes, biblikus: rosszabb vagyok, mint lennem kellene, lehetne. Mert a keresztyén ember mércéje, összehasonlítása alapja nem korábbi önmaga, nem is a többi ember - hanem Krisztus.
Egyébként ezt igazolja az elbukott ikonok esete is. Hatalom, pénz, szex. Amiért pellengérre állítja a világ(i sajtó) ezeket az embereket, azok a világban teljesen bevett, tolerált jelenségek. Vagy egyenesen a siker mércéje. Gazdagság. A sikeresség, tehetség, szorgalom mércéje. Mindenki annyit ér, amennyije van. Hol vagyunk már legalább attól, hogy "csak az első milliót ne firtassuk" (Rockefeller)?
A világ a bukott ikonokat nem önmagához hasonlítja, hanem kimondatlanul is Krisztushoz. Ezért állítja őket pellengérre.