2014. július 3., csütörtök

Gandhi a harmadosztályról

A kereszténység exkluzivitást hirdet: nincs rajta kívül semmiféle más út, ami az igazsághoz vezethet. Ha keresztény vagy, csak akkor haladsz a jó irányba, ellenkező esetben véged. Ez egy rendkívüli állítás, és mint tudjuk, a rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékot követelnek. Ezt a rendkívüli bizonyítékot azonban ma nem tudjuk felmutatni - az exkluzivitáshoz azonban továbbra is ugyanúgy ragaszkodunk.

"A keresztény emberek jámbor életében semmit sem találtam, amit ne lelhettem volna fel más hiten lévő emberek életében is. Más életekben is fölfedezhettem ugyanazt a megújulást, amiről a keresztények között hallottam beszélni. Filozófiai szempontból semmi rendkívüli nem volt a keresztény hitelvekben." - mondta annak idején Gandhi. Mindez nem csak az ő véleménye volt, és ahogy elnézem, az emberek tulajdonképpen ma sem értik, mi olyan fantasztikus a kereszténységben, hogy minden mást hátrahagyva csatlakozzanak hozzá. Gandhi nem utálta a keresztény hívőket, sőt kifejezetten szimpatizált Krisztussal. Szavait egyszerűen félretolhatjuk annyival, hogy ez csak egy emberséges hindu álláspontja, aki bár önfeláldozó lélek volt, nem értette a lényeget, ráadásul egy hamis vallás követőjeként lépett fel. Ám ahogy Philip Yancey írja, még ha nem is fogadjuk el, akkor sem tudjuk egykönnyen kiverni őt a fejünkből - túlságosan széles ecsetvonással jelölte meg a történelmet ahhoz, hogy ne vegyünk róla tudomást.

Gandhi szerint tehát nincs a keresztényekben semmi különös. Van valami sajátságosan szívbemarkoló abban, hogy mindezt pont egy hindu mondta. (Ha pontosabbak akarunk lenni, akkor Gandhi dzsainista volt, ami persze nem érintetlen a hinduizmustól). A hinduizmus alapelvei szerint nem térít úgy, ahogyan mi tesszük, hanem magába olvaszt: ez az egyik oka, hogy erősen szinkretista. Nem kell, hogy ez tetsszen nekünk, nyugodtan nevezhetjük elvtelen kompromisszumnak is, azt azonban meg kell látnunk, hogy egy ilyen rendszer nagyfokú toleranciára is hajlamos. Ha egy ostoba radikalista, ajkán csöpögő gyűlölettel mondja azt, hogy a kereszténység nem jobb más vallásoknál, akkor legyintünk és könnyedén rámutatunk: persze, hogy így beszél, nem is lehet másként. Gandhi azonban legtöbbünket megszégyenítő és toleráns ember volt, nem fékeveszett fanatikusként ejtette ki száján az idézett szavakat, csupán őszintén fogalmazott. Ezért fáj annyira, amit mondott. Nyitott gondolkodású, alaphangon konstruktív személyiségként is azt tapasztalta, hogy a kereszténységben láthatók nem különböznek a máshol láthatóktól, akkor pedig nem méltó az exkluzivitásra.

A keresztények nem tudják igazolni, hogy miért pont náluk pattog a labda, és úgy tesznek, mintha az elmúlt kétezer évben mindenki sötétben tapogatózott volna rajtuk kívül. Igazolás alatt természetesen nem teológiai eszmefuttatást, dogmatikai levezetéseket vagy a Szentírás bizonyos passzusainak idézését értem. Én ugyan igaznak tartom ezeket, de a hittudományi fejtegetések egy kívülálló számára nem relevánsak, esetleg nem is érti őket, meg egyébként nem is érdekli. Az kellene inkább, hogy az igazság kiüljön az arcunkra. Kibuggyanjon a szavainkból, láthatóvá váljon a tekintetünkből, tapinthatóvá legyen, ahogy a dolgunkat tesszük. Krisztusnál mindez csodálatosan működött, a követőinél szinte már az elején megfeneklett. Pedig a cselekedetekre váltott igazság rábeszélés nélkül is képes meggyőzni Krisztusról. Ahogy a Passióban vívódik Pilátus és azt kérdezi a feleségétől: "De hát mi az igazság?", a válasz mindent összefoglal: "Ha magadtól nem ismered fel, senki nem mondhatja azt el neked". Nos, ez a felismerés marad ma el, mert a kereszténységet elnézve nem tükröződik rajta vissza semmi olyan, amit fel lehetne ismerni a Mesteréből. Az a mindenről meggyőző hitelesség nem csillan vissza, ami ebben az ijesztően sovány indiai emberben megvolt.

Gandhi mindent megtett azért, hogy azonosuljon a szegényekkel. Egyetlen példaként érdemes megemlíteni, hogy kizárólag harmadosztályon volt hajlandó utazni, szorongva a mosdatlan parasztok és állataik között, zsúfoltságban és szennyben. Egyszer rákérdeztek, miért teszi ezt. "Mert negyedik osztály nem létezik" - jött a válasz. Szégyenkezve kell elismernem, Gandhi hinduként élt meg keresztény alapelveket úgy, hogy lehetségesen tudatában sem volt azoknak, és úgy, ahogy a keresztények többsége sosem volt képes. Minek tagadni, ebbe én is beletartozom.

21 megjegyzés :

  1. Az előző beírásom eltűnt.
    Szóval. egyetértesz azzal, hogy a kereszténységben nincs semmi exkluzív, ugyanolyan mint a többi vallás? Mindegy a keresőnek, hogy milyen úton indul? Mert Gandhi ezt mondja, te pedig komment nélkül közölted.
    üdv
    belll

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves bell!

      Ajánlom a bejegyzés alaposabb elolvasását még egyszer. Idézem magamat: "Igazolás alatt természetesen nem teológiai eszmefuttatást, dogmatikai levezetéseket vagy a Szentírás bizonyos passzusainak idézését értem. Én ugyan igaznak tartom ezeket..."

      Úgy látom, érveink, logikai-bibliai levezetésünk van arról, hogy a kereszténység exkluzív. De egy kívülállónak ezek az érvek nem mérvadók, mert számukra a Biblia nem referencia. Tehát hiába igazolod szentírási módon, hogy a kereszténység az igazi vallás, mivel maga a Szentírás nem releváns számukra, ez nem lesz meggyőző. Akkor mi fogja meggyőzni? Az, ha hitelesnek látja a kereszténységet.

      Remélem így érthetőbb.

      Törlés
    2. Szia Sytka!
      Igazából nem a te hitedet kérdőjeleztem meg, de G. állításából az következik, hogy a kereszténység 12=egytucat vallás és nem igazolható az exkluzivitás. Szerintem meg igen.
      Abban biztos megegyezünk, hogy a kereszténység mélyen lehetőségei alatt teljesít.
      Az ige azt tanácsolja a vitás esetekre, hogy vizsgáljuk meg a gyümölcsöket. Nos a reformációig tényleg nem sok mindent lehet válaszolni Gandhinak, de utána a protestáns keresztény világ kiemelkedett és dominánssá vált a világ többi kultúrája felett. A keresztény emberek minden hiányossága ellenére, a keresztény világ messze emberibb és élhetőbb életminőséget produkált mit a világ többi része. A keresztény világ áldottabb és áldássá vált a világ többi részére is. Annak ellenére, hogy rengeteg rosszat is ismerünk a történelemből. De azok a rosszak akkor is megtörténtek volna, ha a sok jó nem jelenik meg. Szóval a nyugat életminősége a kereszténységben gyökerezik és a nyugat romlásának az oka is az alapoktól való eltávolodás. Világ migrációs irányai pontosan mutatják azokat a gyümölcsöket, amik az exkluzivitást igazolják.
      üdv
      belll

      Törlés
    3. Bell, az a probléma, hogy a gyümölcsök megvizsgálása is bizonyos prekoncepciók mentén, szubjektív módon történik. A protestantizmus kiemelkedése neked alaphangon pozitív gyümölcs - de vajon így vannak vele katolikus testvéreink is? Az általam egyébként nagyrabecsült és abszolút tisztelt Luther Márton bátor szókimondása és ragaszkodás a bibliai hit egyedül üdvözítő erejéhez az egyik oldal - Jakab levelének lenullázása, vagy éppen az antiszemita kiszólások a másik. A reformáció nagyon komplex eseménysor, sok rossz és sok jó gyümölccsel. Arról nem is beszélve, hogy a különféle protestáns irányzatok nem a katolicizmussal álltak csak szemben, hanem sokszor mélyen megvetették egymást is, és harcoltak a másik ellen. (Gondolj például arra, hogy Luther szorgalmazta az anabaptisták üldözését, vagy fordítva, Münzer Tamás erőszakkal akart változásokat generálni.) Akkor ez most jó gyümölcs vagy rossz? Hogy éppen ki melyiket hangsúlyozza, az nagyban függ attól, milyen kegyességi irányzat felé érzi magát elkötelezettnek.

      Másrészt, amit leírsz, nem sokat mond el a kereszténység, mint vallás igazságtartalmáról. Vajon "attól lesz igaz" a hitünk, mert a protestantizmus dominált a nyugati demokráciák kulturális arculatának megrajzolásában? Ha egy vallás a világ egy adott szegmensében társadalomformáló erővé válik, akkor az az igazi vallás? Ezzel óvatos lennék, én nem ebben keresném az igazságot.

      Törlés
    4. Kedves Sytka!

      Rendszeres olvasód vagyok és nagyon jókat írsz, és elnézést, hogy elsőre egy negatív kommenttel jövök, de Luther "antiszemitizmusa" mindig kiveri nálam a biztosítékot. Luther teológiája tiszta és nem kirekesztő. Úgy gondolom, hogy ezt éppen a holokauszt értette meg az európai protestánsokkal. Persze van, akinek még nem sikerült ez. Luther az adott korban élt, az adott kor stílusában vitázott. Lényegében Erasmust is elküldte melegebb éghajlatra, a parasztokról és a katolikusokról pedig pontosan ugyanúgy nyilatkozott, mint a zsidókról. Ilyen volt a kor közélete, a teológiája ettől gyökeresen eltér, ott semmilyen emberről nem találunk kirekesztő gondolatot. Meg ugye azt is tudjuk, hogy abban a korban simán zárulhatott egy hitvita a máglyán vagy a harctéren (Zwingli). Számomra érthető, hogy ilyen kockázatok mellett a közéletben sem fogták vissza magukat a felek. Szóval, ha már Gandhival példálózunk, akkor kezdhetjük ott, hogy elválasztjuk az embert a művétől. Ady istenes és szerelmes verseit is lehet úgy olvasni, hogy az ember ne kövesse, vagy akár ne is értékelje a költő életmódját.

      Maradok lelkes olvasód, üdvözlettel

      István70
      (Elnézést, de nem tudom, hogy kell ide bejelentkezni, ezen a néven szoktam hozzászólni már keresztény blogokhoz is.)

      Törlés
    5. Ja igen, és Luther egy igen naiv ember volt, pl. kezdetben fel sem tételezte, hogy a búcsúcédulákat a pápa jóváhagyásával árulják. Na, amikor rájött, akkor aztán Antikrisztustól kezdve mindennek lehordta a pápát. A lázadó parasztokat is nyugtatta, de amikor elszabadult a pokol, akkor a gyilkolásukra szólított fel. A zsidókról meg elhitte a hazugságokat, hogy templomok gyújtanak fel, ezért írt úgy róluk. Luhert, mint embert nem követném sehova, de a hite az enyém is.

      Üdv

      István70

      Törlés
  2. Nekem is mindig eltűnnek a kommentjeim. Már napok óta. Ráadásul minden figyelmeztetés nélkül. Most gépelhetem be megint

    VálaszTörlés
  3. Szóval iszonyatosan jó ez a poszt, és a Belllnek irt válaszod is. Piszkosul szeretem a blogodat, és nagyon nem bánnám, ha egyszer összefuthatnánk egy pár órás beszélgetésre

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon kedves vagy, köszönöm. Az összefutásnak leginkább földrajzi akadályai lehetnek, mert ha jól gondolom, te erősen vidéken laksz, én meg Pest közelben. Egyébként szívesen. :-)

      Törlés
    2. Ez nálam nem gond. Brátán Janival, Szabados Ádámmal is randiztam már, meg jónéhány emberrel. Meg tudom oldani :)

      Valami nem stimmel a kommenteléssel. A blogspoton eltűnnek a kommenjeim

      Törlés
    3. Oké, akkor megbeszéljük a napot és az órát! :-)

      Én is észrevettem, hogy a blogmotorral valami gond van, csak ezt nem tudom orvosolni. Viszont figyelem a kommenteket, és ha valamelyik spam-be kerül (már ha eljut addig...), azt legalábbis át tudom rakni. Érdemes vágólapra tenni a beírt kommentet, mielőtt elküldöd, mert ha eltűnik, rögtön visszaszúrod és megpróbálod ismét elküldeni!

      Törlés
  4. Kedves Sytka!
    Először is szeretném megköszönni ezt a nagyszerű blogot, az érdekes témákat, az őszinte kérdésfelvetéseket!
    Csak pontosításként szeretném megjegyezni, hogy Gandhi nem dzsaina, hanem hindu volt, de hatottak rá a dzsainizmus eszméi is, amelyekben nagy hangsúlyt kap az erőszakmentesség.
    "Gandhi hinduként élt meg keresztény alapelveket" - persze ezeket ő hindu alapelvekként élte meg, tehát az alapelvek szintjén elég sok a közös dolog, nem igaz?

    VálaszTörlés
  5. Kedves Discipline!
    Isten hozott a blogon. Köszönöm a pontosítást, ami Gandhi hovatartozását illeti. Nehéz kérdés mennyire hindu és mennyire keresztény alapelvekről beszélünk, és kétségtelen az is, hogy az alapelvek szintjén van egy közös halmaz a vallások etikai rendszerében. Azonban azt kell mondjam, hogy az etikai rendszer csúcsértékében (ami köré az etikus / nem etikus dolgok felépülnek) már alapvető az eltérés.

    Lehet, hogy erről írok legközelebb!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A közös halmaz szerintem jóval tágabb az etikai rendszernél. Érdeklődéssel várom az írásodat a témában!

      Törlés
  6. Nem ismerem Gandi életét, gondolatait, főleg, hogy miket gondolt ébredés után... :)
    Nem tudom, hogy az ő "példamutató élete" mennyi embert vonzott az ő "igaz" hite követésére stb stb.
    Azt gondolom, hogy nem mindegy, hogy egy ember hogyan viselkedik...
    De mindig, amikor olvasok valami "fantasztikus" emberről, bármilyen háttérből, mert vannak fantasztikus ateisták, fantasztikus muzulmánok, fantasztikus indiánok és fantasztikus eszkimók… , felötlik bennem a kérdés, tényleg a mi fantasztikus „nem alul teljesítő” keresztény életünket látva kellene megtérni az embereknek? Úgy értem, hogy az emberek a maguk józan eszétől indíttatva, meghányják - vetik az igazságot és eldöntik, akarják-e vagy sem? Engem nem a keresztény emberek példamutató élete vonzott Krisztushoz, és bármi is vonzott (mert vonzhatott volna akár az is…) később kiderült, hogy előtte már vonzott Valaki, akinek a vonzása nélkül, hiába is próbáltam volna vonzódni…
    Tehát a kérdésem a következő. Mit gondolsz arról, jelent-e bármit is a mi viselkedésünk, erkölcsi teljesítményünk más emberek megtérésében? És ebből következik, hogy van ember, aki a környezete miatt nem tud megtérni? Vagy inkább az a kép helyesebb, hogy koldusok vagyunk mind, csak a keresztények tudják, hol osztják az ennivalót? S innentől az a kérdés érdekesebb, hogy valaki miért is nem jön velünk enni, oda ahová nem csak az étel szaga vonz, de maga az ételosztó is?
    Köszönöm válaszod előre is!

    Csabacz

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Csabacz!

      OFF: kérlek, ne Névtelenül kommentelj, mert ebben a blogban tilos! Köszönöm!

      A kérdésedre a válaszom: igen, én azt gondolom, hogy hatással van az emberekre és a megtérésükre is, hogy mi milyen módon képviseljük vagy éppen nem képviseljük Krisztust. Egyébként Jézus maga is beszélt arról, hogy a farizeusok visszatartanak embereket Isten Országától.
      Szerintem a kereszténység történetében voltak olyan szakaszok, amikor nagyon sok ember nem találkozott az igazi Jézussal, mert az erőszakos hittérítői terjeszkedésben nem is találkozhatott. Ha pedig arra gondolok, hogy a világ bizonyos tájékain - például a muzulmán országokban - lehetőség sincs hallani Jézusról, akkor a válaszom pláne igen: a környezet miatt sokan nem tudnak megtérni.

      Törlés
  7. Kedves Sytka!

    Nekem furcsa arra gondolni, hogy emberek megtérését objektív okok megakadályozhatják. Nem tudom, hogy ezt mondod-e a válaszoddal. Igazából azért írtam, mert a blog olvasásakor felrémlett előttem az anonim kereszténységről szóló római katolikus tanítás, illetve C.S. Lewis idevágó gondolati, amiben azt fejtegeti, hogy olyan, hogy keresztényibb bár mégsem keresztény nem létezik, ez pont olyan, mint a gentleman szó is, amely jelentését módosítva használják egyfajta jellemzésére valakinek aki nemesen azaz gentleman módjára viselkedik.

    Köszönöm a választ.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem teljesen értem mit akarsz mondani. Számomra trivialitás, hogy Krisztust nem mindenhol hirdetik, illetve valahol nem az igazi Krisztust hirdetik. Akkor pedig nehéz elképzelni igazi megtérést. Karl Rahner "anonim kereszténysége" amire gondoltál?

      Törlés
    2. Nem számít. :)
      Valószínűleg félreértettem a blogot...
      Köszönöm a válaszokat

      Törlés
    3. A megtérést akadályozhatják objektív okok (pl nem is hallott arról, hogy meg kellene térni, hogy Kihez, azt meg pláne nem), de a Biblia, a kereszténység exkluzivitása ellenére hagyott vigaszágat az ilyenek számára is. Tehát nincsenek automatikusan kizárva az üdvösségből.

      Törlés
  8. Nem érdekes :)
    Valószínűleg félreértettem a blogot.
    Köszönöm a válaszokat!

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)