A Nagy Szeretés

A szeretet és a szex nem ismer határokat! Már nem elég, ha egy férfi hűséges egy nőhöz, egy nő hűséges egy férfihoz, akár egy egész életen át. Az unalmas hülyeség, ennél többre van szükség. De úgy néz ki, bármivel is bővítjük a kört, az sosem lesz elég széles. Sajátságos, amikor ehhez a bővítéshez valaki teológusként asszisztál, ahogy azt a katolikus Perintfalvi Rita tette a közelmúltban a poliamória ("többszerelműség") népszerűsítésével. Erényöveket kicsatolni, villany leolt, a szerelemvonatból nincs kiszállás!

Jó, hát bevallom, miközben leírom, még a billentyűzetem is elpirul, de ezt a pirulást be kell vállalni a forradalom kedvéért. Perintfalvi Rita ugyanis forradalmian haladó szellemű teológus, aki úgy látja, hogy szükséges népszerűsítenie a poliamóriát, vagyis a többszerelműséget. Ha valaki nem tudja mi ez, mert ilyen lemaradott csökevénye a korszerű világnak, annak leírom kerek perec, nehogy lekésse a forradalmat. A poliamória az a dolog, amikor kettőnél többen csinálják együtt, nők és férfiak, férfiak és nők, természetesen mindenki hűségből és szeretetből, a másik iránti megbecsülésből. Hatalmas buli, a lényeg pedig, hogy jól érezzék magukat közben az emberek. Két férfi két nővel, egy nő két férfival, két nő egy férfival - a lehetőségek korlátlanok, csak a jóég tudja mi minden van még a csomagban, meg se lehet ezt igazán számolni. De mindegy is, a szeretet nem számolgat, a lényeg hogy többen feküdjenek össze többekkel, mert ez a jó a kapcsolatoknak manapság.

Persze azért nem szabad elfelejteni, hogy mi keresztények is vagyunk közben. Nem lehet csak úgy művelni a szerelmet, hogy Ádám és Éva, plusz Kálmán és Béla egymás karjaiba omlanak! Az erkölcsösség, az nagyon fontos itt. Ezért hatalmas szerencse, hogy Perintfalvi etikai kisokost is megosztott már a nagyérdeművel, hogyan kell jól egyszerre többet szeretni. Hasznos olvasmány ez. Így például kiderül, hogy még az egyéjszakás "kapcsolódásnál" is meg kell legyen az elköteleződés. Nem ám csak úgy kapcsolódgatunk! Ráadásul teljesen igaz is, hiszen az egyéjszakás kalandok pont az elköteleződésről szoktak szólni, erről híresek. Aztán ügyelni kell a megcsalásra, nehogy az is megtörténjen, mert az már bizony nem helyes dolog. Ha hárman-négyen fekszenek össze, akkor is tisztán látni kell a viszonyokat, melyikük kié, ki kit hogyan bánthat vagy nem bánthat meg közben, mit is jelent a megcsalás ennyi egymást szerető ember között. Világos: aki csoportosan szexel, és ágyról-ágyra száll, az biztosan elolvassa előtte az etikai szabályokat, a miheztartás végett.

Hát ilyenek vannak ebben a kisokosban, ami etikai útmutatás kíván lenni, és egy forradalmi katolikus teológus népszerűsíti jelenleg az interneten. Nehéz elmenni a tény mellett, milyen jól passzol mindez a katolikus egyház profiljához, egyszerűbben szólva tipikusan katolikus. Ők egyébként minden bizonnyal egyet is értenek ezzel a forradalmisággal, hiszen nem nagyon hallani tőlük semmiféle igazán markáns ellenvéleményt Perintfalvi Rita széles nyilvánosság előtti szereplései kapcsán.

Tovább görgetve a forradalmat, érdemes előre végiggondolni a potenciális lehetőségeket is, melyek a szentesített poliamória mélyén rejtőznek. Például ha már úgy is hárman vagy többen benne vannak a Nagy Szeretésben, miért korlátoznák magukat ilyen kis létszámra? Akár egész házicsoportok is szexelhetnének vagy csinálhatnánk poliamória-klubot a gyülekezetekben - csak hogy a szeretet ledöntögethesse a legutolsó tabukat az egyházban. Tudom, ezt már nem Perintfalvi Rita mondja, hanem én mondom, és biztosan bizarrnak hangzó ötlet ez a begyöpösödött testvérek számára. De könyörgöm, miért is lenne az, hiszen az ő elképzelései sem mások, csak egyelőre még kisebb volumenben látja a dolgot. Fontos lenne azonban nagyban gondolkodni. Mert a szeretet az megnőhet olyan óriásira, hogy az ember úgy se tudja és ne is akarja azt visszafogni, hisz bármiféle korlátozás durva fundamentalizmus és fafejűség volna. 

Ha végül elharapózik ez a sok szeretet, és esetleg a kereszténység is számol majd a többszerelműséggel, kelleni fog hozzá valamiféle kisokos etikai kódex is, keresztény kifejezésekkel tarkítva, ha már egyszer a Bibliát ugye teljesen mellőzzük. Mert az mégiscsak méltatlan dolog lenne, ha a sok aktus közben megsértenénk a Jóistent, aki addig jámboran mosolygott le ránk odafentről. 

Persze ha ennek ellenére elszúrunk valamit, úgy is megbocsájtja, hisz mint tudjuk, az a mestersége.