Ha hihetünk a politikusainknak - és ezt a hibát igazán nem szabad elkövetnünk - a tegnapi szavazáson kiderült, hogy a magyar emberek szeretnének megmenteni a kereszténységet Európában, mert az fontos nekik. Mitagadás, a kereszténység tényleg bajban van, ennek oka viszont teljesen más, mint amiről a nagypolitikai propaganda sikeresen meggyőzte az embereket - így aztán a megoldás sem az urnák körül keresendő. Egyesek szerint talán az segíthet, ha az európai kereszténység kívülről kap segítséget - például papokat vagy misszionáriusokat importál...
Ha valaki hajlandó benyelni a sűrű és sötét politikai szólamokat az európai kereszténység kétséges jövőjéről, akkor nagyjából az a kép rajzolódhat ki lelki szemei előtt, hogy a kereszténység a migránsok, a nyolcvannyolc éves Soros György, és a féktelen liberalizmus miatt küzd a maga válságaival. Ilyen diagnózisból építkezve persze a megoldást is rossz helyen fogja keresni - ha egyáltalán létezik.
Többször leírtam már itt a blogban, de úgy látszik újra és újra szükséges kimondani: a kereszténység válságának maga a kereszténység a fő oka. Nincs semmi a világon, ami egy szárnyaló, erős, motivált, teljesítményt felmutatni képes egyházat képes lenne megállítani. Jól látható ez az első keresztények életpéldája esetében. Fogalmazhatunk úgy is, nekik aztán megvolt a "maguk Soros Györgye": despota császárok üldözték őket, ha kellett, ki is végezték. Kénytelenek voltak együtt élni idegen népekkel, akik teljesen más vallásokat követtek. És persze ott voltak az ókor "liberálisai" is, vagy inkább hedonista életmódot folytató római polgárai. Mindez egyáltalán nem zavarta a kereszténységet, ami töretlenül növekedett - sőt, a presszió még motiválta is a hit terjedését, ahogy azt például Tertullianus ismert idézetében olvashatjuk.
Nem, itt és most valami más veszett el, ami az első egyházban még megvolt, és annak halvány köze sincs ahhoz, amivel a politikusaink nagy szorgalmasan átöblítették az agyakat. Ha az európai kereszténység ezt az elveszett dolgot nem képes újra megtalálni, akkor jelentéktelen tényezővé zsugorodik az öreg kontinensen, vagy ami rosszabb, kiüresedett vallásosság lesz csupán, amit a nagypolitika tart lélegeztetőgépen. Ennek jelei sajnos már most is mutatkoznak.
De hogyan találhatná meg önmagát a kereszténység Európában?
Egyesek erre azt válaszolják, hogy ez csak kívülről sikerülhet: nézzük meg például azokat a régiókat - főleg Afrikát és Ázsiát - ahol erősödő egyházat látunk. Mi lenne akkor, ha ezúttal fordítva történne a dolog, és például Afrikából jönnének ide misszionáriusok - ahogyan annak idején Európa küldött misszionáriusokat Afrikába? Persze teljesen más kultúra, más gondolkodásmód és stílus jellemzi őket - node annak idején az Afrikába érkező európai misszionáriusok is mások voltak a helyi kultúrához képest, a dolog mégis működött.
Az ötlettel, miszerint a bajba jutott Európa az egykor általa "megtérített" Afrika bevonásával próbálkozzon saját pozíciói helyreállításával, egyre többen foglalkoznak manapság. Talán kevesen tudják, de Magyarországon jelenleg nagyjából kétszázra tehető a külföldről ideérkezett papok száma: nagy részük persze nem afrikai, de az ő arányuk növekszik ebben a táborban. Ennek oka pedig nemcsak az, hogy segíteni akarnak az európai kereszténységen. Míg mifelénk a katolikus egyház paphiánnyal küzd, Afrikában "paptöbblet" alakult ki. Logikus lépésnek tűnik tehát misszionáriusokat küldeni egy olyan területre, ahol nagy szükség van a felfrissülésre. De működhet-e az, hogy elkezdenek minket misszionálni?
Bevallom őszintén, én nehezem hiszem, és ennek több oka is van. Egyrészt Afrika maga is súlyos válságokkal küzd, de nem a hit, hanem úgy általában a mindennapi megélhetés és normális élet kérdéseiben. Vajon hogyan tudna egy korszerű, iskolázottságra és tudományos alapokon álló műveltségre épülő Európában fordulatot hozni egy hozzánk képest mindenben lemaradt földrész? Másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy az afrikai emberek szinte már "túl nyitottak" a spiritualitásra, ami azt jelenti, hogy számos ottani keresztény - egyébként nem meglepő módon - összekeveri a keresztény hitét az ősöktől örökölt népi babonákkal. Vajon egy afrikai folklórral dúsított hitre van szüksége Európának? Harmadrészt pedig egy érdekes felmérés azt mutatja, hogy az afrikai keresztények gondolkodásmódját nagyban a nyugati kereszténység határozza meg: a fenti ábrán, mely egy néhány évvel ezelőtti kutatás egyik pillanatképe, az látszik, hogy milyen keresztény szerzőket olvasnak szívesen Afrikában. A nevek jórészt ismerősek: Billy Graham, Rick Warren, John Stott, Joel Osteen... Természetesen ez csupán az olvasási szokásokra vonatkozó felmérés, de annyi legalábbis jól látszik belőle, hogy maguk az afrikaiak sem olvasnak túlságosan szívesen afrikai szerzőket (holott ilyenek nagyon is léteznek), inkább a nyugati keresztény tanítók gondolataira kíváncsiak. Kérdés tehát, vajon nem saját magunkat hallanánk vissza tőlük?
A kérdéseimtől függetlenül azért mégis fenntartok egyfajta nyitottságot ebbe az irányba, mert nemcsak ellenérvek léteznek ám egy ilyen lehetőséggel szemben. De egyelőre úgy gondolom, az európai kereszténység nemcsak bajban van, hanem egyedül is van ebben a bajban és én legalábbis nem látok olyan elérhető erőforrást Európán kívül, amivel most komolyan számolni érdemes. Kivéve persze ha a segítség nem Európán túlról, hanem Odaátról érkezik, ahol az igazság van.
Mintha magad is aktuálpolitizálnál indulati alapon, összképben gondolkodás helyett. Először is, 48% nem értett egyet a kormánnyal, ez majdnem fele a szavazóknak. Vagyis, kis híján győzött az ellenkező vélemény. Másodszor, ha a kereszténységnek szerinted az üldözés használ, keletebbre költözve megtapasztalható – már aki így akar felvirágozni. Harmadszor, a kezdetek lánglelkülete ugyanúgy konszolidálódik, ahogy egy párkapcsolat lángolása néhány év alatt. Ezt természetesnek szokták tekinteni, és nem problémának, a kezdet nem hozható vissza, nem is jó iránya a gondolkodásnak erre törekedni. (Hübrisz.) Ahogy egy kapcsolatnak van jelene, úgy a kritikus tömeget régen áttört kereszténységnek is van jelene, komoly vívmányokkal, ezeket kell megőrizni a jövő generációi számára. Két lépésre a dogmától, nem többre, nem kevesebbre.
VálaszTörlésPélda: lehet, hogy unalmas egy kétezer éve jól főző menza, ahová lassan mindenki jár, aki egészségesen szeretne finomat enni, de ez nem megoldandó probléma, hanem megőrzendő vívmány.
"Vagyis, kis híján győzött az ellenkező vélemény."
TörlésEz akkor azt jelenti, hogy 52% félti a kereszténység sorsát? De mindegy is, a lényeg, hogy a kereszténység féltése láthatóan politikai szólam és nem több. Mi a csodáért aggódnának azok a magyar emberek a kereszténységért, akik valójában azt sem tudják mi az, és elsöprő többségük a lábát soha be nem teszi egy templomba / gyülekezetbe?
"Másodszor, ha a kereszténységnek szerinted az üldözés használ, keletebbre költözve megtapasztalható – már aki így akar felvirágozni."
Én nem írtam olyat, hogy az üldözés kívánatos lenne - mintha a mondatodból azt csengene ki, hogy én ilyesmire egyáltalán utaltam volna. Amit mondtam, hogy a keresztények ki voltak téve igazi nyomásnak, idegen népekkel éltek együtt, és ezek mégsem voltak kárára, sőt még ösztönözték is. Tehát hamis az a beállítás, hogy a kereszténység végét jelenti, ha kihívás elé kerül - akár olyan kihívás elé is, hogy más vallások kerülnek a közelébe. Az igazi kereszténységet ilyesmi nem tudja megszüntetni - erre történelmi bizonyítékunk van.
"Harmadszor, a kezdetek lánglelkülete ugyanúgy konszolidálódik, ahogy egy párkapcsolat lángolása néhány év alatt."
Igen, ebben sok igazság van, a mézeshetek nem tartanak örökké. De nem is arra gondoltam, hogy a kezdetekhez kell visszatérni - oda szerintem sem lehet. Ám azért a kereszténység eddigi pályafutásában inkább egy görbe váltakozott: a kihűlést és válságot ébredések, egy-egy kulcsfigura megjelenése (Assisi Szent Ferenc, Luther, stb...), reformszakaszok követték - hogy aztán megint lejtmenet következzen. Tehát inkább egy periodikusság jellemző a keresztény történelemre. A nagy kérdés az, vajon lesz-e ebből a kétségtelen lejtmenetből felfelé vezető út Európában?
"a lényeg, hogy a kereszténység féltése láthatóan politikai szólam és nem több."
TörlésMár a kormánypropaganda is egy ideje a "keresztény kultúra" védelméről beszél, és nem a kereszténység védelméről. (Illetve a konkrét keresztényüldözések kapcsán a kereszténység védelméről is, de az nyilvánvalóan más téma.) Ha megtesszük ezt a szerintem nagyon is helyénvaló megkülönböztetést, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy bár a kereszténység válsága és a keresztény kultúra válsága között vannak jelentős átfedések, az okok is részben közösek, a gyakorlatban mégis két különböző dologról van szó. A kereszténység válsága egy inkább individuális szinten ható, szellemi-egzisztenciális válság, a keresztény kultúra válsága pedig egy össztársadalmi kulturális és identitásválság, ami ugyanúgy érinti a hívő keresztényeket, a kultúrkeresztényeket és azokat a nem-keresztényeket is, akik azért nem helyezkednek teljesen szembe a saját kulturális hagyományaikkal. Ezért szerintem a keresztény kultúráért annak is szabad aggódnia, aki amúgy a templom vagy gyülekezet felé sem néz.
" a kereszténység válsága és a keresztény kultúra válsága között vannak jelentős átfedések, az okok is részben közösek, a gyakorlatban mégis két különböző dologról van szó"
TörlésSőt, ahogy én értem a kereszténység és a kormány által hangoztatott kereszténység között is különbséget kell tenni - még ha vannak is átfedések. :-)
Sytka, Budapesten egyenesen a kormányéval ellenkező koncepció kapott többséget - ennek sem örülsz a városod nevében? Budapest bizony leszavazta a kormányt. Valóban nem sürgetted az üldözést, de a kezdetek iránti nosztalgiából azért ez adódik. Ne nosztalgiázzunk felelőtlenül. (Akkor voltak szép idők, akkor voltunk igaziak, midőn üldözének? Nos, nem.) Igazad van, hogy a kereszténység bármilyen vallással állja a szellemi/lelkiségi versenyt, semmi ok az aggodalomra - az iszlám viszont karddal és fasiszta módszertannal kombinálja a "lelkiséget", ezért van indokoltan diszkvalifikálva minden ép eszű országban. (Keresztényként többek között azért tartunk 2 lépés távolságot a dogmától, hogy ne csússzunk bele hasonló hibákba, és megelégedjünk a békés önkéntességgel, tolerálva a másként gondolkodást.)
TörlésA kereszténység személyes síkon kialakult válsága abból adódik, hogy a vasárnapi (templomi) világképét szinte senki nem vállalja hétfőtől szombatig. A kettő közötti szakadék elfedhetetlenné vált. Filozófiai feladat a kettő összehangolása, és biztos, hogy a vasárnapi kép is változik ennek eredményeképpen, nem csak a hétköznapi.
Ahogy Discipline írja, a "kereszténység védelme" sokkal inkább szól a kereszténység nélkül eltűnő vívmányok (pl. társadalmi szintű szolidaritás, ellátó rendszerek, világméretű igazságossági projektek) megőrzéséről. Ahol nincs keresztény háttér, ott ilyenek sincsenek, és ez óriási baj lenne az "általános emberi tisztesség" szempontjából, ami természetesen maga is egy keresztény kultúrkörben létrejött, azon kívül nem létező fogalom.
"Sytka, Budapesten egyenesen a kormányéval ellenkező koncepció kapott többséget - ennek sem örülsz a városod nevében? Budapest bizony leszavazta a kormányt."
TörlésNem vagyok budapesti, a "városom nevében" nem örülhetek. Egyébként sem örömet, sem csalódottságot nem érzek, az egyetlen ami miatt morgolódni szoktam, hogy a keresztény szó túlságosan sokat fordul elő a kormány kommunikációjában, és azt látom, nem megfelelő kontextusban használják, ráadásul nem feltétlenül a bibliai értelemben vett kereszténységet értik alatta. Ez tényleg zavar. A liberális baloldalt jogosan éri számos kritika, de ezt legalább ott nem csinálják. (Más hülyeséget persze igen.)
"Valóban nem sürgetted az üldözést, de a kezdetek iránti nosztalgiából azért ez adódik."
Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam meg, mert semmiféle nosztaliga nem volt bennem. Eszemben sincs idealizálni az ősegyházat - mindazonáltal az kétségtelen tény, hogy őket pont azok a dolgok érintették, amelyekről ma hallani a kormánypropagandában, hogy milyen veszélyesek a kereszténységre. Hát nem: az igazi kereszténységet nem tudja lemosni az, ha más népekkel és vallásokkal egy fedél alá kerül. A migráció borzasztó nagy kihívás, számos szempontból veszélyfaktor is - de a valódi kereszténység soha nem is volt, soha nem is lesz tőle veszélyben. Az lehet, ha a kereszténységen egyfajta jobboldali politikai hatalmat értünk, ami a vallásos tömegek mozgósításának egyik eszköze, hogy az tényleg veszélybe kerül - de az meg nem a bibliai kereszténység.
Nem vagyok abban sem biztos, hogy a mai társadalomban tetten érhető számos közállapotnak köze van a mai kereszténységhez. Az, hogy a vallások békében élnek egymás mellett, hogy Európában nem dúlnak vallásháborúk, hogy az emberek az egymás közti konfliktusaikat nem agyonkövezéssel oldják meg, stb, stb... hát legalábbis kérdéses, ezek mennyire a kereszténység vívmányai? Persze valahol mindennek van köze mindenhez - mégis, az előbb felsoroltak az elmúlt évszázadban megerősödött tendenciák, és ha jól értem a történelmet, akkor ezek leginkább a felvilágosodáshoz köthetők. A felvilágosodást magát viszont sehogy nem tudom a kereszténység vívmányának tekinteni. Az viszont tény és való, hogy az emberi élet értékét, a békés együtt élést, és számos más értéket is le lehet vezetni a krisztusi etikából. És ha a felvilágosodás eszmeiségét összekötjük egy erősen redukcionista-materialista ideológiával, akkor ezek tényleg sérülni fognak.
Bocs, azt gondoltam, budapesti vagy. Ha nem, akkor sem kevés 2 millió ember többségi álláspontja. Minimum árnyalja az összképet.
Törlés"A migráció borzasztó nagy kihívás, számos szempontból veszélyfaktor is - de a valódi kereszténység soha nem is volt, soha nem is lesz tőle veszélyben."
- A kopt kereszténység halálos veszélyben van a muszlimokkal kötött naiv alku miatt. Ők nem "valódiak"? Azt gondolták Kr.u. 635-ben, hogy a muszlimok egy átlagos jó szándékú alakulat, mint bárki más, akikkel történetesen még egyet is értenek abban, hogy Jézus definíció szerint nem lehet Isten Fia. Kiderült, hogy muszlimok sajnos nem átlagosak, több tekintetben.
Képzeld el, mi lenne, ha Európában az egyik lelkiségi irányzat kijelentené, hogy hosszú távon egyedül neki van létjogosultsága, mától kezdve senki nem építhet magasabb templomot, mint az övé? Többé soha senki nem térhet át más vallásra az egy dominánsról, mert akkor meg kell halnia, a saját családja fogja kivégezni? A nő fele annyit örököl, mint a férfi, mert feleannyit ér? Ez ellen az érintett nők sem tiltakoznak (vagy meghalnak), tehát akkor rendben van? A nő legjobb, ha olvasni sem tanul, és legyen letakarva, ne kísértse a férfiakat? A lány a saját közösségéből választhat férjet, különben meghal? Aki más vallásba született, az "csak" különadót fizet, másodosztályúnak számít, és tulajdonképpen szabadon megölhető, szabad préda? Ezt minek neveznénk Európában, ha nem fasizmusnak? Annak is a legkeményebb, legsötétebb, legtartósabb változata. A világ kb. harmada ez alatt a kőfasiszta iga alatt nyög, és egyre nő a sötétség birodalma.
Hogy lehet egy ilyen attitűdű "vallás"-t egyáltalán vallásnak nevezni, és békés szellemi versenyről álmodozni a jelenlétében? Ez egy előre lefutott verseny, erőszakos befejezéssel, csak egy irányba dőlhet el. Nem kellene ezt is figyelembe venni a józan ész jegyében? Nem fontosabb szempont ez, mint hogy mennyire szimpatikus az aktuális kormány?
"A kopt kereszténység halálos veszélyben van a muszlimokkal kötött naiv alku miatt. Ők nem "valódiak"?"
TörlésAbból a kérdésből indultunk ki, hogy a kereszténység vajon tényleg veszélyben van-e Európában? Az erre adott válasz azon múlik, mit értünk kereszténység alatt. Én úgy látom a kereszténység eddigi történetéből, hogy a valóban Krisztust követő és biblikus alapokon álló kereszténység sosem volt a megszűnés közelében attól, mert kihívásokkal nézett szembe. Voltak kemény konfrontációi az iszlámmal is, mégis állta a sarat. Senki nem mondta, hogy könnyen, ahogy azt sem, hogy a muszlimok ne folyamodnának akár erőszakhoz is a keresztényekkel szemben. Amit én állítok, hogy ezzel együtt is a kereszténység sorsa nem a muszlimok, migránsok, arabok kezében, hanem az Alapítója kezében kell egyen. Mármint, ha jól értem a Szentírást.
És ha ez így van, akkor nem beszélhetünk arról, hogy bármilyen népszavazás dönti majd el, mi lesz a kereszténységgel. Ez nem a kormány iránti szimpátiáról-unszimpátiáról szól, hanem arról, mennyire ragaszkodunk ahhoz a kereszténységfelfogáshoz, amiről a Szentírás beszél.
No persze amiket leírtál, azok jogos felvetések. Borzasztó állapot uralkodna Európában, ha ebből bármi is megvalósulna. Ezt azt hiszem minden értelmes ember felismerte - és akkor el kellene kezdeni a megoldás felé mozdulni. De mi lenne a megoldás?
Én ugyan jó ötletnek tartom a határkerítést, egyetértek ebben a kormánnyal, de azért ne legyünk ostobák: ha itt a jövőben tényleg megindul egy bődületes népvándorlás, azt semmi nem fogja megállítani, egy kerítés különösen nem. Erre pedig szerintem van esély: ott túl sokan vannak, itt meg túl kevesen. Közhely, hogy Európa népessége csökken, ha túl akar élni és az életszínvonalat úgy-ahogy kívánja fenntartani is, ahhoz bizony munkás kezekre, munkaerőre, népességre is szüksége lesz. Tudomásom szerint már most is munkaerő-hiány van mifelénk. A nyugdíj korhatárt sem lehet kétszáz éves korig kitolni, és elvárni hogy az egyre kevesebben dolgozók tartsák el a többieket.
Ám ha Európa magától nem termeli ki önmagát (a születések száma csökken), akkor ezt a munkaerő-hiányt muszáj máshonnan előteremtenie - vagy brutálisan leesik az életszínvonal, ami érzésem szerint nem sok jóra fog vezetni...
Lehet, hogy rosszul rakom össze az építőkockákat, de a szerintem elkerülhetetlen migrációra való felkészülést én a fentiek fényében többnek gondolom annál, mint amire jelenleg a bal- és jobboldali politikusaink képesek. Ezek többnyire egymásnak üzengetnek, de én túl sok érdemi ötletet nem látok keringeni a közbeszédben. Az átlagember pedig pusztán azt szajkózza, amit a hírforrásokban hall a politikusoktól. No, ez a probléma.
Borús dolgot fogok mondani: a kereszténységnek egy olyan jövővel érdemes számolnia Európában, amelyben az iszlámnak növekvő és egyre meghatározóbb szerepe lesz. Azon túl, hogy az ördögöt a falra festjük és egy élhetetlen Európát vizionálunk, milyen konstruktív ötleteink vannak a problémakezelés kontextusában?
Na, mindezt most te hoztad ki belőlem! :-)
"Borzasztó állapot uralkodna Európában, ha ebből bármi is megvalósulna. Ezt azt hiszem minden értelmes ember felismerte - és akkor el kellene kezdeni a megoldás felé mozdulni. De mi lenne a megoldás?"
Törlés– Először is: migráció magától nincs. Bal-lib aktivisták (önjelölt "humanisták"?!) beszélik rá az egyébként kontinensen belül maradó tömegeket, hogy Európa tejjel-mézzel folyó szociális Kánaán csupa hülyével, aki ki akar pusztulni. Ezért jönnek, ilyen felkészítéssel és attitűddel. Na most, ennek véget lehet vetni. Ez nem egy megállíthatatlan hergelés. Csak addig tart, amíg napvilágra nem kerül, és azt nem mondjuk, hogy itt a VÉGE.
- Miért érdekeltek migrációgerjesztésben bal-libék? Mert így akarják igazzá tenni propagandájukat, miszerint a népességfogyás (promiszkuitás, abortusz, melegség, önzés, individualizmus) nem gond, megoldódik az... Jól aligha oldódik meg, ez egy piramisjáték.
- Még miért mondanak le nehezen a migrációról bal-libék? Mert a muszlim ember szavazógép, ösztönösen érzi, hogy a baloldal neki taktikai szövetségese. A baloldal úgy tudja, hogy a progresszió felé halad ezáltal, a muszlim ember pedig úgy tudja, hogy az Umma felé. Hogy közben mi lesz a társadalom egészével? Sem bal-libéknek, sem a muszlimoknak nem fáj.
Másodszor, ahol iszlám van, ott a fentebb írt fasiszta anomáliák is megjelennek sajnos, így ha nem akarsz fasiszta anomáliát, akkor kénytelen vagy távol tartani a fasiszta tömegeket úgy, ahogy egyébként a megszokott formájú fasizmus ellen védekezünk. A fasizmus nem lelkiség.
A kereszténységnek olyan jövővel érdemes számolnia, amilyet magának teremt. Ez a jövő szép is lehet, bal-lib piramisjáték és kőfasizmus nélküli is lehet. Legyen. Ez egyedül rajtunk múlik. Első lépésben a saját keresztény hátterünk vívmányait érdemes tudatosítani, utána pedig ezekre hivatkozva felvilágosítani az egész világot, kezdve a Sötétség Birodalmával.
Példa: a mostani parttalan vita a keresztény hátterű világban olyan, mint ha Piroskát akarnád megfenyíteni, hogy ne diszkriminálja már azt az aranyos farkast, ne terjesszen rémhíreket róla. Még hogy a farkas nagymamát eszik?! Ne dőlj be az agymosásnak. Pedig ha érdemben megfontoljuk a dolgot, az agymosás (ha van) nem Piroska oldalán folyik.
Erre a kommentre pusztán egyetlen szókapcsolatot lehet korrekt módon használni: jobboldali konteo. Nem több. Ez gyakorlatilag az egymondatos propaganda cizelláltabb verziója, magasabb szintű megfogalmazásban.
TörlésGondolod, hogy az ide szakadó embertömegek csakis azért jönnek, mert a baloldali-liberális beállítottságú emberek odavannak az iszlámért, és úgy állítják be saját magukat, mint komplett hülyéket? (Ahogy te fogalmaztál, ezt mondják: "Európa tejjel-mézzel folyó szociális Kánaán csupa hülyével") Nekem vannak kedves ismerőseim jobbról és balról is - de egyet nem ismerek köztük, aki ezt aláírná. Egy liberális érzelmű embernek pedig az iszlám ugye valószínűleg rendkívül szimpatikus lehet a maga erősen konzervatív, tekintélyelvű szemléletmódjával... Amit állítasz, az ebben a formában teljesen nonszensz.
"Mert a muszlim ember szavazógép, ösztönösen érzi, hogy a baloldal neki taktikai szövetségese."
Az ide érkező muszlim emberek jó részének - ha itt a hétköznapi életet élő muzulmánokra gondolunk - halvány lila fogalma sincs bal- és jobboldalról. Ezek a fogalmak csak demokratikus keretben értelmezhetők, az ő kontextusukban aligha. Szövetségesnek ezért nem az oldaliság, hanem a szociálisan rájuk fogékony partnereket fogják tekinteni.
"Hogy közben mi lesz a társadalom egészével? Sem bal-libéknek, sem a muszlimoknak nem fáj."
Nem hiszem el, hogy ezt a kijelentést komolyan gondoltad.
"A fasizmus nem lelkiség."
Számomra a fasiszta lelkiség mozgatórugója és fémjelzője elsősorban az, ami az emberek között nemzetiségi-faji alapon tesz különbséget. Tudjuk azt is jól, hogy ez a narratíva a jobboldal szélsőállapotaira jellemző, nem az általad bal-libnek nevezett tömbre.
"A kereszténységnek olyan jövővel érdemes számolnia, amilyet magának teremt."
Egyelőre úgy néz ki, a valódi kereszténység nincs abban a helyzetben, hogy a jövőteremtésbe beleszóljon Európába. Önmaga egzisztálásának problémás kérdéseivel vívódik. Ebben a fennmaradásért zajló küzdelemben pedig pillanatnyilag nem az iszlám akadályozza leginkább, hanem az elvallástalanodás, illetve a kereszténységnek tűnő, politikával átitatott vallásgyakorlás, valamint saját belső nehézségei.
Van itt még valami, amit egyszerűen se bal, se jobboldalon nem szoktak még csak az említés szintjén se témába hozni, mégpedig az iszlám országokban megjelent modernizáció. Oké, meglehet hogy ez még nem roppant erős, de növekvő tendenciát jelent. Csaknem az összes általam eddig olvasott, iszlámról szóló könyv kiemeli, hogy az iszlám országok jó része lassan, de nyugatosodik. Az Európában zajló terrorcselekmények egyik kiváltó oka is pontosan ez, hogy a hagyománytisztelő muszlim mozgalmak így reagálnak az országaikba beszivárgó nyugati trendekre, mert érzik, hogy ez az iszlám kemény felfogását kikezdi. Arról nem is beszélve, hogy az Európában már élő, többedik generációs muzulmán fiatalok java része jelentősen elszekularizálódott.
Nem azt mondom, hogy akkor hátradőlhetünk (korántsem!), de azért lássuk már meg azt is, hogy nemcsak az iszlám tud hatni Európára, hanem az európai miliő is tud hatni az iszlámra.
"az ide szakadó embertömegek csakis azért jönnek, mert a baloldali-liberális beállítottságú emberek odavannak az iszlámért"
Törlés- Nem ezt mondtam, hanem hogy a bal-lib propaganda szerint a népességfogyás nem baj, megoldódik. Ehhez kellenek a muszlimok, akik mellékfunkcióként baloldali szavazógépek is, azaz hatalomőrzési tényezők a bal-libek számára. Brüsszelben úgy alakult ki a mai sanyarú helyzet, hogy a vallon-flamand vetélkedésben a vallonok franciául beszélő muszlimokat importáltak, hogy fölénybe kerüljenek. És tényleg: az EP-választáson a vallonoknál a bal-libek nyertek, a flamandoknál pedig a jobboldal. Ez nem konteó, ez számokkal alátámasztható hatalomtechnikai modell. Komolyan gondolom, hogy sem a bal-libeket nem érdekli, mi lesz a társadalmukkal, sem a muszlimokat. Az első csoport gyűlöli a szerinte a "progresszió" ideológiájának útjában álló többséget, és a muszlimokat eszközül használva akarja őket lenyomni, a második pedig az Ummát építi, eszközül használva a bal-libeket. Ez egy tényleges összeesküvés, a többségi társadalom kárára.
Az összeesküvésnek két gyenge pontja van, ezeken fog feltárulni és közbotránnyá válni: 1. a muszlimok nem tudják átvenni a létszámcsökkenés miatt eltűnő európaiak helyét a munkában, más a képzettségük és kultúrájuk, azaz NEM fogják megoldani a létszámcsökkenést; 2. mivel 100%-ban antagonisztikusan viszonyulnak a zsidókhoz, olyan kellemetlenné fogják számukra tenni az európai létet, hogy azt már nem lehet az őshonos szélsőjobbra fogni.
TörlésA ma működő hatalomtechnikai összeesküvés ezen bukik majd meg, és ahogy látom, a bal-lib sajtó fokozatosan már adagolja is, sorok között, a részleteket, hogy kilépve a teljes elhallgatásból, lassan szoktassa a közönséget ehhez a revelációhoz, és ne veszítse el teljesen a fogyasztói bizalmát. Az első 2-3 évben arról értesül majd a bal-lib médiafogyasztó, hogy az "antiszemitizmus" valójában Izrael-ellenesség, muszlim háttérrel. A második szakaszban pedig az európaiakra cseppet sem hasonlító muszlimokról írják majd meg, hogy bizony nem fogják átvenni a munkaerő-piacról kiesők helyét, nem fogják eltartani az európai nyugdíjasokat.
Mennyivel egyszerűbb és tisztességesebb lett volna 10 évvel ezelőtt elfogadni a jobboldaltól, hogy a létszámfenntartás elemi érdek?!
Nincs összeesküvés. Hatalmi érdekek vannak, és rövidlátó politikai megfontolások, ami sajnos a jelenlegi politikai berendezkedésből fakadó szükségszerű sajátosság.
TörlésDefiníciós kérdés, hogy mitől lesz valami összeesküvés: lényeges elem, hogy nem nyíltan történik. A fenti együttműködés szereplői nem állnak ki a nyilvánosság elé a szándékaikkal és tetteikkel.
TörlésPl. hogy olyasmit is értenek "progresszió" alatt, mint a háromgyerekes apuka, aki Charlotte: https://www.bbc.com/news/av/stories-48453164/i-didn-t-understand-what-transgender-was
A muszlimok sem reklámozzák a kafirokról, dzimmikről és dzsizjáról dédelgetett nézeteiket: https://katz.sas.upenn.edu/blog/what-do-you-know-dhimmi-jewish-legal-status-under-muslim-rule
Ha nem akarjuk, hogy külföldi államok imámokat exportáljanak Európába, akkor miért szeretnénk hogy más kontinensekről keresztény papok jöjjenek ide?
VálaszTörlésAz egyik okot leírtam a postban: míg Afrikában paptöbblettel küzdenek, itt meg paphiánnyal. Adja magát a dolog - és sok ottani pap is úgy érzi, hogy szívesen jön ide. (Nem mellesleg, gondolom jobb nekik itt élni, mint Afrikában...) Ettől függetlenül ezt a kérdést én is szívesen feltenném az illetékeseknek, akikkel viszont nincs személyes kapcsolatom.
TörlésMAT, történetesen én sem lelkesedem a kívülről behozott papok iránt, legalábbis nem ipari méretekben - miközben természetesen szó sincs arról, hogy e tekintetben egyenlőségjel lenne a vallások között. A kereszténység egy középliberális vallás, az iszlám meg fasiszta típusú, ne vegyük őket egy kalap alá.
TörlésHát az orbánista-semjénista kereszténység és az politikai iszlám között nem sok különbséget látok.
TörlésHa te nem látsz különbséget, rámutatnék néhányra:
Törlés1. Melyik üldözi aktívan a másként gondolkodást?
2. Melyikben tilos közösségen kívül ismerkedni?
3. Melyikben jár halál a hitetlenségért, sőt a "kitérésért" is?
4. Melyik akar hódítással terjeszkedni?
5. Melyiknek ellensége az írni-olvasni tudás?
6. Melyik gondolkodik egyszemélyi vezetésben, egyfajta katonai hercegségben?
7. Melyikbe igyekeznek tömegével a szabadságszerető emberek?
8. Melyikben nagyobb a földi jólét és igazságosság?
9. Melyikben virágoznak a "humanista" vívmányok?
Ha te nem látsz különbséget, rámutatnék néhányra:
Törlés1. Melyik üldözi aktívan a másként gondolkodást?
az orbánista-semjénista kereszténységben is
2. Melyikben tilos közösségen kívül ismerkedni?
az orbánista-semjénista kereszténységben is (egyetlen migránst sem fogadunk be)
3. Melyikben jár halál a hitetlenségért, sőt a "kitérésért" is?
4. Melyik akar hódítással terjeszkedni?
az orbánista-semjénista kereszténység is
5. Melyiknek ellensége az írni-olvasni tudás?
az orbánista-semjénista kereszténységnek is (Lásd az oktatásra adott pénzt)
6. Melyik gondolkodik egyszemélyi vezetésben, egyfajta katonai hercegségben?
az orbánista-semjénista kereszténységben is diktatúra van
7. Melyikbe igyekeznek tömegével a szabadságszerető emberek?
Hát ide a kutya nem akar jönni, csak mennek az emberek
8. Melyikben nagyobb a földi jólét és igazságosság?
még Kelet-Európához képes is szakadunk le
9. Melyikben virágoznak a "humanista" vívmányok?
a gyerekek éheztetésére gondolsz a határon, vagy a hajléktalanok zaklatására, a homofóbiára, xenofóbiára, a szegényellenességre?