Betegség és orvoslás: mennyiben alap ebben a Biblia?

Lehetetlen úgy megnyitni egy online hírportált, hogy ne zúduljon az ember nyakába az Európában zajló koronavírus járvány. Mivel éjjel-nappal ez ömlik mindenhonnan, s bár egy röpke bejegyzés kapcsán én is előszedtem a témát, most más szemszögből jutott eszembe a dolog: mennyiben adhat támpontot nekünk a Biblia a gyógyulás és járvány kérdésében ilyen kihívásokkal teli időben?

Most értem a végére Kyle Greenwood "Scripture and Cosmology" című könyvének, melyben tisztán és világosan végignézi mi jellemző a bibliai kozmológiára (azaz világképre), milyen hatások mentén és hogyan alakult ki, miben párhuzamos és miben nem a közel-keleti nézetekkel, valamint az arisztotelészi és kopernikuszi fordulat miféle hullámokat generált az egyházban az addig bevett világkép kapcsán. Greenwood (ld. képen) a könyve utolsó fejezetében ír a gumicsontnak is nevezhető témáról, melyben összeveti a Biblia és a tudomány tekintélyét, illetve rámutat arra, amire kismillióan rámutattak már korábban, hogy a Bibliát egy tudomány előtti korban írták.

Ugyanakkor az, hogy a Bibliának nincs köze a modern tudományos eredményekhez, nem csak az agyontárgyalt teremtés kérdésére nézve igaz. Általában mindig ez az ütközőpont, ahol állandóan sulykoljuk, hogy nem szabad modern tudományt belevinni az értelmezésbe, és megpróbálni kimutatni ezáltal, hogy a világ hatezer éves. Ám nemcsak a teremtés, hanem teljesen más területek is nagyon messze esnek a mai embertől, és ezek egyike bizony éppen a betegségeket és az orvoslást illeti.

A hívő emberek - teljesen érthetően - szeretik a Szentírás lapjain keresni a gyógyulásuk mikéntjét, és csak kevéssé gondolnak arra, hogy amikor ott olyan fogalmakkal találkoznak, mint a "betegség", az "orvos" vagy a "gyógyulás", akkor többnyire gyökeresen mást is érthettek ezeken a szerzők a mai felfogáshoz képest. Betegnek lenni például nem biztos, hogy pontosan azt jelentette, mint ma: sok betegségről azt sem tudták, hogy az betegség (egyszerűen démoni megszállottságnak nevezték), a meddőséget átokként kezelték (és nem megoldandó orvosi feladatként), a gyógymód pedig néha igen furcsa hatást váltana ki egy mai emberből. Helyesen jegyzi meg Greenwood, ha egy keresztény keléseket fedez fel a testén, jól teszi ha azonnal orvoshoz fordul - és nem egyszerűen kitelepszik a városfalon túlra, míg meg nem tisztul...

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az orvos szóra használt héber rófe kifejezés eredeti jelentése "sebet megtisztítani, összevarrni" lehetett - az orvos akkoriban többnyire sebek kinyomkodásával, olajjal vagy balzsammal bekenésével, vagy az eltört végtagra tartókötés felhelyezésével foglalatoskodott. Amikor Lukácsot (akiről a hagyomány orvosként emlékezik meg) lelki szemeinkkel elképzeljük, ne egy olyan emberre gondoljunk, aki lehúzott 10 évet az orvosi egyetemen, halottakat boncolt, mikrobiológiával foglalatoskodott és rezidensként dolgozott egy kórházban! Lukács persze akár remek orvos is  lehetett a maga idejében, de valószínű nem tartanánk orvosnak a szó mai értelmében. 

Összefoglalva tehát a betegség-gyógyítás-egészség kérdését a Biblia ugyanúgy egy teljesen más világkép és tudásszint hátteréből szemléli, mint akár a teremtését. Ez nem azt jelenti, hogy akkor nincs semmilyen vigasztaló vagy bátorító üzenete ezzel kapcsolatban a számunkra - csak érdemes ezeket a mondanivalókat óvatosan kivenni a szövegből. Nekem úgy tűnik, a betegséggel kapcsolatos gyakorlat mára idejétmúlt, a betegséggel kapcsolatos tanítások és elvek szintjén azonban igenis vannak gyöngyszemek! Számomra például pozitív üzenet, hogy Jézus nem köti össze erősen a betegséget és a bűnt egymással (példa erre a vakon született meggyógyítása), vagyis nem tanít valamiféle egyértelmű logikai kapocsról a kettő között. Az is pozitív, hogy Krisztus sosem csak gyógyít, hanem holisztikus módon az egész emberi sorsot teszi a helyére, másként szólva nemcsak a testtel, de a lélekkel is foglalkozik. És bár egy betegség közepén az embernek nehezére esik erre gondolni, de a Biblia felhívja a figyelmet arra, hogy átmenni egy egészségügyi problémán mennyire megtisztító, helyreállító és fejlődést segítő lehet az emberi jellem számára.

Egyszóval és röviden, ezekben a koronavírusos időkben nem meglepő, ha valaki gyakrabban keres magának üzeneteket a Szentírásban a betegség és egészség kérdésében - körültekintéssel találhat is ilyeneket. De a körültekintésbe az is beletartozik, hogy magunk előtt lássuk, miben nem támpont a Szentírás az ilyen téma kapcsán. Mert bizony ilyen is van - ami azonban nem teszi érvénytelenné a pozitív és mély életbölcsességet is tartalmazó üzeneteket.