2014. március 12., szerda

Történetírás egykor és ma

Képzelje el a kedves olvasó, hogy megbízzák egy feladattal: írja meg a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások történetét. Hogyan fogna hozzá a munkához? Minden bizonnyal forrásokat kutatna fel, könyveket és újságokat bújna, dokumentumokat böngészne, archív anyagokat tekintene át, esetleg az egykori szemtanúkkal is beszélgetne. Az így felhalmozott források kritikus kiértékelése után pedig megpróbálna letenni valami olyasmit az asztalra, ami a lehető legprecízebben visszaadja az  események egymásutániságát. Nos, a Biblia szerzőitől ez a történettudományos logika meglehetősen távol állt: ők egészen más szempontok szerint gondoltak a múlt dolgaira. Hogyan írtak történelmet régen?

Kétségtelen, hogy a keresztény hit a történelemben gyökerezik, maga a Biblia pedig történeti kijelentés. Mégis fontos tisztázni, milyen lehetett az ókori zsidóság viszonya saját múltjához, és egyáltalán hogyan is gondoltak az ószövetségi időkben a történetírás fogalmára. Vajon amikor a bibliai szerzők krónikát készítettek őseik sorsáról, milyen szempontok szerint forgott kezükben az írószerszám?

Nos, először is fontos leszögezni, hogy a kutatók álláspontja szerint többnyire nem is beszélhetünk történetírásról a királyság kora előtti időkben. Dávid király uralkodásától indult el egy folyamat, melyben a zsidók elkezdtek reflektálni saját múltjukra, és feldolgozták azt a nyersanyagot, ami többnyire szájhagyomány útján konzerválódott az azt megelőző évszázadokban. Persze itt sem olyan történetírásra kell gondolnunk, amit a bevezetésben említettem: a krónikaírók nem szikár objektivitásra törekedtek, hanem teljesen más szempontjaik voltak. De miről is van szó?

Mindenekelőtt arról, hogy egészen más indítékból írták meg a múlt eseményeit, mint ahogy egy mai kutató tenné. Bennünket az érdekel, hogy rekonstruáljuk a múltat, kiderítsük mi hogyan történt, és ha lehet tényszerűen, elfogulatlanul olvasóink elé tárjuk az eredményeket. A bibliai szerzők alapvetően mást akartak. Izrael történetírása és érdeklődése a múlt iránt eleve nem tudományos, hanem vallási természetű volt. A krónikaírást az a hitbeli meggyőződés motiválta, miszerint Jahve cselekedett a választott nép történelmében, és ennek jelentőségét újra és újra ki kell emelni, az eseményeket pedig a hit fényében kell értékelni.

A mai történetírás a múltat a jelentől való különbözőségében mutatja nekünk, mint egyedi és megismételhetetlen epizódok sorozatát, melyek egyszer megtörténtek. Az ószövetségi történetírásban az emlékezésnek viszont az a célja, hogy jelenvalóvá tegye a régi eseményeket, ezzel bevonva az olvasóit, mintha a leírtak vele történnének meg. Ez a fajta paradigma valahol időtlenné is teszi a leírásokat. Az ókori zsidóság történelemszemlélete ráadásul olyan szempontból is korszakokon átívelő, hogy a múlt leginkább a jelen és jövő szempontjából érdekelte a szerzőket: így például joggal számítottak Isten szabadítására, hiszen a régiek elbeszéléséből tudták, hogy Ő egykor Egyiptomból is kivezette a népet.

Nagyon fontos, hogy az objektív történetírásban elválasztják a megtörtént dolgokat azok értékelésétől, ám a bibliai szemléletben leírás és értékelés összefonódik, más műfajokkal kiegészülve. Ezek az értékelések ráadásul több esetben a tényeknél is fontosabbak a szerzők számára. Ezért nem kell megütközni azon, hogy a bibliai krónikák nem csupán elbeszélések rögzítésére, hanem a figyelem megragadására és fenntartására is törekszenek. A mítosz és monda, valamint a szájhagyomány történetmesélős módszere remek alapanyagot kínált mindehhez. A mítosszal már foglalkoztam a korábbiakban, a mondáról még szeretnék írni, mert úgy látom, a mítoszhoz hasonlóan ez is egy félreértett műfaj.

Mindenesetre biztosan mondhatjuk, hogy az ókori Izraelnek egészen más szempontjai voltak, amikor az évszázadok alatt felhalmozódott hagyományait áttekintette és leírta. A fenti szempontokkal - melyek csak töredékét teszik ki a téma teljes spektrumának - persze nem azt minősítjük, hogy a krónikaírás célzatossága, a mitikus elbeszélések és mondani elemek mögött megtörtént vagy kitalált eseményekről írtak volna Izraelben, hanem a történetírás módszertanára tudunk rámutatni. Ahogy látom, a mai embernek (természetesen nekem is) egyáltalán nem triviális, hogy a régiek miként tekintettek a történelemre. Egyszerűen az egzakt, kritikus, tudományos szemléletben szocializálódtunk, ezt a kabátot pedig még ideiglenesen is küzdelmes letennünk. Nehéz "átállnunk" fejben egy mára letűnt paradigma kereteibe, ezért is fenyeget az a veszély, hogy a könnyebb utat válasszuk, és a mai történetírási megoldásokat kérjük számon a Biblia szövegén. A könnyebb út azonban nem jó irányba vezet...

14 megjegyzés :

  1. Szerintem meg pontos történet leírás a Biblia, az ó és az újszövetség is.

    Sose értettem ezeket a szerintem misztifikálásokat, amivel nem hogy tisztább, de inkább zavarosabb lesz az egész. Mert ügye értem én hogy valaki mítosznak meg ilyesmiknek tart részeket belőle (vagy nagy részét), de ez nem változtat azon a kérdésen, hogy az egyes részek igazak-e?

    A legfurcsább nekem hogy ti akik így gondolkodtok, részletekbe sose mentek be. Azaz konkrétumokat már nem mertek írni... vagy nem akartok.

    VálaszTörlés
  2. "Sose értettem ezeket a szerintem misztifikálásokat..."

    Szerintem te elsősorban a bejegyzést nem értetted. Mi a misztifikálás abban, hogy a régiek egészen másként kezelték és írták a történelmet, mint ahogy manapság mi tesszük? Semmi, ez egy tény, ráadásul nem is meglepő, semmi különös nincs benne.

    "ez nem változtat azon a kérdésen, hogy az egyes részek igazak-e?"

    Valóban nem, mert itt nem is az igazság volt a kérdés. Az, hogy a bibliai elbeszélésekben foglaltak "megtörténtek / nem történtek meg" - ez egy kérdés, amit sok bibliai szakasz kapcsán fel is tesznek. Lehet róla gondolkodni, még ha a válaszok nem is lesznek egységesek. Az, hogy a bibliai elbeszéléseket hogyan (milyen műfajokban) írták meg - ez meg egy másik kérdés, amit ugyancsak fontos feltenni. Ezzel foglalkozik a bejegyzés. A szöveg igazsága (amire te kérdezel), az meg egy harmadik kérdés.

    A tények azt mutatják, az ószövetségi krónikák nem mai értelemben vett történetírások. Keverednek bennük műfajok, ezen felül különféle céllal írták őket. Ha valaki szikár történelmi beszámolókat kíván a Bibliától - azt megcáfolják a tények. Ha valaki puszta kitalációnak tartja a Bibliában leírt eseményeket - azt is, mert a műfajok nem zárják ki a leírtak történelmiségét.

    "Azaz konkrétumokat már nem mertek írni... vagy nem akartok."

    Szerintem aki egy kicsit elkezd elmélyülni az Ószövetség keletkezés- és irodalomtörténetében, megismeri az akkori közeget, a műfajokat, és egyre inkább átlátja azt a hátteret, amiben a szöveg keletkezett, előbb-utóbb eljut oda, hogy tartózkodni fog a magabiztos, gyors kijelentésekről. Háromezer évvel a történetírók munkájának kezdete után talán nem is baj az óvatosság.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De de, én értem amit írtál. Csak nem értek egyet vele.

      "Valóban nem, mert itt nem is az igazság volt a kérdés."
      Durva. :/

      "Szerintem aki egy kicsit elkezd elmélyülni az Ószövetség keletkezés- és irodalomtörténetében, megismeri az akkori közeget,"

      Tehát aki nem, az nem mélyült el eléggé és nem ismerte meg a közeget. Értem...

      Szomorú dolgok ezek...

      Törlés
    2. Te Endi, tulajdonképpen mire jó az neked, hogy szereted direkt félreérteni amit neked mondanak?

      Ha csak kötekedni kívánsz, akár velem, akár másokkal, akkor ez azt hiszem nem a te blogod lesz.

      Törlés
    3. Endike,
      nem az én blogom és nem is védeni akarom Sytkát, de komolyan én sem értem....mivel is nem értesz egyet? Hogy az irodalmi műfaj Bibliában létező és megértendő?
      Igen, vannak műfajok amit alapból figyelembe kell venni, ezek megértése nélkül automatikusan következik a durva félreismerés,félremagyarázás.

      "Szerintem meg pontos történet leírás a Biblia" -írod,
      Nos, akkor miért van négy evangéliumi leírás sokszor teljesen más sorrendiségben, sőt, eltérésben? Vagy az Énekek-éneke, Prédikátor. Példabeszédek, Zsoltárok, Dániel, Jelenések pontos történetírások?
      Amik pedig azok, miért probléma megérteni, hogy nem a XXI. századi megszokott sablonokat követik, hanem a korabelieket?
      Ettől még nem csorbult az igazság tartalma.

      Törlés
    4. Zoli, szerintem Endi nem az egyetlen, aki gyorsan és egyszerűen akar pontot tenni lassan és nehezen eldönthető kérdésekre. (Legalábbis ezt érzem a beírásain). Még az aggályait is próbálom megérteni. Amit ő kérdez, hogy a Biblia történeti leírásai (tehát nem a zsoltárok vagy az Énekek Éneke) és az abban leírt események megtörténtek a valóságban vagy sem? Erre ő konkrét feleletet szeretne kapni azoktól, akik szerinte "túlbonyolítják" és homályossá teszik ezt az egészet, valószínűleg azért, mert relativizálni akarják a Szentírást.

      De szerintem több ponton is téved. Megpróbálok nagyon rövid tőmondatokban gondolkodni. Az alábbiakat nem feltétlenül Endinek írom:

      (1) Sokan elsősorban arra kérdeznek rá: "most megtörtént vagy nem történt meg?". Ez nem ugyanaz a kérdés, mintha azt kérdeznénk "igaz vagy nem?". Persze a kettő néha összefügg: ha Jézus feltámadása nem történt meg, akkor nem lehet igaz, amit Róla az evangéliumban írtak. De miért kellene ezt extrapolálni az egész Bibliára ("ha nem történt meg, nem igaz")? Erre nincs okunk, sőt.

      (2) A mítosz, a monda, a legenda önálló irodalmi műfajok, sajátos szabályokkal. Ezt nem a kisujjunkból szoptuk. Ismerjük őket jól. Felesleges tagadni ezek bibliai jelenlétét. Ám azért, mert bibliai elbeszéléseket (vagy azok részleteit) ilyen műfajban alkották meg, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy azok nem történtek meg. Megint két külön kérdés: "monda vagy nem?" és "megtörtént vagy nem?". Ha valami monda, az nem jelenti, hogy nem történt meg. Az azt jelenti, hogy a mondára jellemző irodalmi stílusban alkották meg.

      (3) A kutatók az előzőek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Biblia úgy "történelemkönyv", hogy valójában nem az - ahogy mi gondoljuk. Alapvetően nem azért készült, hogy bemutassa mi történt régen. Azért készült, hogy Isten és a megváltás mutatkozzon be rajta keresztül. Minden más ennek van alárendelve. Ráadásul az a kor (illetve korok), mely(ek)ben íródott, több ezer évre van a mai értelemben vett történetírástól.

      Persze igaz az is, hogy a szöveg műfaja befolyásolhatja annak történelmiségét. Mondok erre egy konkrét példát a következőkben!

      Törlés
  3. Zoltan LNagy, szerinted az tisztességes, hogy ilyeneket írsz nekem? Hogy szerintem a Példabeszédek az törtenelem leírás?
    Ezt te tényleg komolyan gondolod? Ennyire egy szenny senkinek tartasz?

    Sytka, szerintem te akarsz gyorsan pontot tenni minden végére. És méghozzá úgy, hogy nulla önálló gondolatod van, egyszerűen elismételgeted, amit az "teológiai" iskolában tanítottak neked.

    Nem az én blogom, elnézést, többet nem írok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom, hogy nem pontosan értettem a véleményed, Endike!
      Távol álljon tőlem, hogy minősítselek(de nem is tettem)!

      Törlés
  4. Kedves Olvasók!

    Endit tiszteletlen és személyeskedő hozzáállása miatt kitiltom a blogról. Megkérem, hogy többet egyetlen bejegyzést se kommentáljon. Ha mégis megteszi, akár pozitív, akár negatív hozzászólásait haladéktalanul törölni fogom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom. Endi legalább nem okoskodott, nem nézett le senkit....
      Egy őszinte hang, aki véleményével színesítette ezt az oldalt is.
      Ez van. Úgy látszik aki "más" az nem kívánatos itt sem.....

      Törlés
    2. "Úgy látszik aki "más" az nem kívánatos itt sem..... "

      Bár az egész kommented egy vicc, ezt azért hadd tegyem tisztába egy kicsit: nyugodtan beírhat bárki, aki más véleményem van, mint a blog szerzője. Természetesen egy szó sem igaz abból, hogy az ilyen ne lenne kívánatos!

      Ami nem kívánatos, az az olyan stílus, amivel endi évek óta mérgezte ezt a blogot. Ennek mostantól vége. Az értelmes vita egyik alapvető sajátossága, hogy a vitapartnernek nem rontunk neki állat módjára tisztességtelenséggel vádolva, személyében sértve. Ha valaki nem ért egyet velem vagy mással, egész nyugodtan kialakulhat itt egy disputa közöttünk. A beszélgetésnek azonban érveken kell alapulnia, nem a másik ember sértegetésén, goromba visszakérdezésen. Ha valaki nem képes érvelni, hanem a blogot arra akarja felhasználni, hogy jól megmondja a másikról alkotott véleményét, azt a jövőben is azonnal eltiltom mindenféle komment lehetőségétől.

      Nem muszáj egyetérteni vagy örülni ennek, de betartani kötelező a kommentelőknek. Ahogy látom, ez egyébként nem is okoz nehézséget az ide íróknak, aminek szívből örülök!

      Törlés
  5. Sytka, nem teljesen világos nekem, hogy mi pontosan a különbség egy ószövetségi történeti leírás 'igazsága' és 'megtörténtsége' között. Vegyünk egy példát, mert néha úgy érzem, sok az általánosítás és kevés a konkrétum: Bírák 7-8. Véletlenszerűen választottam ki, itt Gedeonék megtámadják Midjánt.

    Ez lehet 'igaz', anélkül, hogy 'megtörtént' volna? Logikai értelemben csak kijelentések (állítások) igazságértékét lehet vizsgálni. Akkor miről beszélünk, mikor egy ószövetségi történet 'igazságáról' beszélünk a 'megtörténtségétől' függetlenül vagy azzal szembeállítva? Honnan szerzed a vizsgálandó állításokat? Tudsz 1-2 példát hozni?

    OFF: Jobban vagy már?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ödönbéla, én is megpróbálok példákat mondani, melyek talán világossá teszik amit gondolok.

      A Biblia szövegét különböző műfajokban írták le. Ezek a műfajok önmagukban nem perdöntőek abban a tekintetben, hogy a leírt elbeszélések minden apró részletükben valós történelmi események vagy sem. Ugyanakkor befolyásolhatják ennek a kérdésnek az eldöntését!

      Így például Sámson története sok elemében emlékeztet a mondák stílusára - nem véletlenül, mert így alkották meg. Ez azonban nem jelenti, hogy Sámson nem létező (történetietlen) figura, puszta kitaláció, akinek egész története csupa hazugság. De jelentheti azt, hogy az elbeszélés a mondák stílusában készült, aminek bizony vannak stiláris sajátosságai. A mondák esetében olyan irodalmi eszközöket használtak a szerzők, melyek nem a történelmi precizitást szolgálták. Példa: Sámson egy szamár állkapocs segítségével agyonvert ezer embert - ezt olvashatod. Kérdés: tényleg pontosan ezer embert vert agyon Sámson? Nem kilencszázkilencvenkilencet és nem ezeregyet, hanem ezret? Ezt valaki számolta? Az egzakt történelmi szemléletünk megkívánná, hogy precízen dokumentáljunk - ám a monda nem törődik ezzel. Meglehet, hogy Sámson hihetetlen sok filiszteust agyonvert, és ezzel a költői túlzással adta vissza a szöveg, ami tényleg történt. De persze tévedhetek, és az is lehet, hogy Sámson tényleg ezer embert vert agyon. Nem voltam ott, honnan tudhatnám? Azonban bármi is legyen a helyes válasz, az nem teszi hamissá a Bibliát, hiszen a szöveg eleve nem az atompontos történetírás jegyében készült. Egyszóval, hiába kiáltana fel valaki "aha, most vége az egész Bibliának, Sámson sztorijába hiba csúszott" - mert csak olyat kérne számon a Szentíráson, amit az nem is akart nyújtani.

      Vagyis attól, hogy egy szöveg nem történeti, még nem azt jelenti, hogy szükségképpen hamis, hazugság lenne. A Biblia szövegének igazságtartalma nincs feltétlenül összefüggésben a mindenre kiterjedő, részletes precizitással.

      Tisztában vagyok persze azzal, hogy rengeteg rész nem ilyen. Sok helyen nem mondhatjuk, hogy ami nem történeti, az mégis igaz.
      Ki dönti el, hogy melyik esetben hogyan határozhatjuk ezt meg? Ez szerintem nagyon nehéz kérdés, maga a kutatás részben erről szól. Mindenesetre a bibliai műfajokat felhasználni arra, hogy a Szentírást "lehazugozzuk" - ezt nem tartom fair-nek.

      OFF: köszönöm, valamivel jobban vagyok, de még vannak fájdalmaim.

      Törlés
    2. "Vagyis attól, hogy egy szöveg nem történeti, még nem azt jelenti, hogy szükségképpen hamis, hazugság lenne."

      Pontosabban: attól, hogy egy szöveg nem mai értelemben vett történeti leírás (esetleg nem megtörtént dolog áll mögötte), még nem azt jelenti, hogy szükségképpen hamis, hazugság lenne.

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)