2014. június 11., szerda

Hogyan fejlődik a hitünk velünk együtt?

Szinte közhelynek számít a valláspszichológiában: az ember hite változik és fejlődik, mégpedig születésétől kezdve haláláig. Máshogy éli meg a hitét egy ötéves és egy kamasz, egy fiatal felnőtt és egy aggastyán. Ezt a hitfejlődést több kutató is megpróbálta leírni, akik közül a talán legismertebbről – James Fowler hitfejlődési elméletéről – már tettem említést egy korábbi bejegyzésben. Ám nem Fowler modellje az egyetlen lehetséges megközelítés. Szeretnék bemutatni egy másik, szerintem igencsak érdekes alternatívát.

Fritz Oser
Fritz Oser, aki a vallásos ítéletalkotás elméletét kidolgozta, több száz embernek adott fel agyafúrt fejtörőket, melyek közül a legismertebb a „Pál-paradoxon” néven is említhető történet. Képzeld el, hogy van egy fiatal férfi, akit Pálnak neveznek. Pál éppen most fejezte be az egyetemet, van egy gyönyörű mennyasszonya, a nagybetűs életre, a házasságra, a karrierre készül. Mivel sikeresen lediplomázott, szülei egy külföldi jutalomúttal ajándékozzák meg, amire egy repülőre felszállva el is indul. Ám mindjárt az út elején iszonyú helyzetbe kerül.  A repülőgép motorjai ugyanis menet közben felmondják a szolgálatot és a gép orral a föld felé fordulva zuhanni kezd. Pál agyán átfut eddigi élete és fogadkozni próbál: ha Isten segít rajta, feladja a nyugati kényelem minden lehetőségét, és elmegy a Harmadik Világba szegényeket ápolni. Ha mennyasszonya nem követi ebben, akkor is kitart elhatározása mellett, amennyiben életben marad. Pál alig fejezi be elmélkedését, a repülőgép becsapódik, ő pedig egyedüli túlélőként csodás módon életben marad! Visszatérve a normális kerékvágásba azonban hamarosan elképesztő ajánlatot kap: mivel kiválóan fejezte be az egyetemet, az egyik legremekebb munkahelyen hozzáférhet egy szuper álláshoz, ami egész jövőjét megalapozhatja. Ez a jövő ráadásul nem csak őt, de mennyasszonyát is érinti…

A kérdés, amit ezután Oser feltett klienseinek: mit tehetett a történetben szereplő Pál? Elfogadta vagy elutasította az ajánlatot? Ragaszkodjon Istennek tett ígéretéhez vagy gondolja meg magát? Egyáltalán, milyen következményekkel számolhat egyik vagy másik esetben? Oser telhetetlen kíváncsiságát jól kifejezi, hogy nem állt meg a történetszövésben ennél a pontnál. Amint a kísérletében résztvevő kliensek választ adtak az előző kérdésekre, tovább gördítette a sztorit. Eszerint Pál végül a felajánlott állást választja, ám később komoly autóbalesetet okoz, amiért egyedül őt terheli a felelősség. Vajon egy hívő ember szerint miért történt a baleset? Isten büntette meg azért, mert megszegte ígéretét? Van összefüggés a repülőn tett elhatározás és a későbbi autóbaleset között?

Nos, Oser természetesen nem „szivatni” akarta a kutatásait segítő alanyokat, hanem arra volt kíváncsi, a vallási meggyőződés alatt működő ítéletalkotás milyen faktorokat vesz figyelembe, amikor bizonyos kérdésekben döntéseket hoz. Oser a kapott válaszok alapján ötféle csoportba sorolta az emberek vallásos ítéleteit az Istennel való kapcsolatuk szerint, melyek különféle életkorokhoz is kötődnek:
(1) az első csoport úgy tekinti az embert, mint aki teljesen kiszolgáltatott és mindenestül függ egy külső erőtől, ami minden felett rendelkezik: büntet és jutalmaz, ad és elvesz.
(2) a második csoport az ember még mindig egy nagy, külső erőnek ítéli a Végső Valóságot, de számol azzal, hogy hatást gyakorolhat rá, például imával befolyásolhatja, áthangolhatja
(3)  a harmadik kategóriában lecsapódó véleményeket vallók már függetlenítik magukat a Végső Valóságtól, saját énjüket és felelősségüket is jobban elismerik. Gyakran vitatják is a Végső Valóság létezését, vagy úgy képzelik, az csak saját "territóriumában" tevékenykedik (deizmus)
(4) a negyedik fokon lévő ember bár megőrzi belső szabadságát, de úgy gondolja, azt a tényt, hogy szabadon cselekedhet, a Végső Valóság teszi számára lehetővé. Isten leginkább másodlagos okokon keresztül, a természeti törvényeken át hat a világra.
(5)  végül az ötödik fokon állók szerint Isten és ember között közvetlen kapcsolat alakul ki, viszonyukat a másik teljes és kölcsönös elismerése jellemzi. Isten és ember elválaszthatatlanok.
Oser "ötösfogata" személyes interjúk és felmérések százain alapul, és nem nehéz benne felfedezni azt a szellemi görbét, ami James Fowler hitfejlődési elméletében is érzékelhető. Eszerint az ember naivan kezdi a hitéletét, ami előbb-utóbb egy krízisekkel teli helyzetbe torkollik. Ezen a ponton akár el is veszítheti a hitét vagy deistává válik, míg az ezután következő fázisok egy letisztultabb, személyesebb és kiegyensúlyozottabb területre vezetnek. Oser rafinált kérdései szerintem fontos tényezőkre mutatnak rá, még akkor is, ha az egyes kategóriáit nem szabad szögletesen kezelni - irányadó motívumokként azonban helyesnek tűnnek.

14 megjegyzés :

  1. Ez nagyon jó gondolatmenet, köszi.

    Gondoljunk az első fokozaton álló IV. Bélára, aki elmulasztja megvédeni Magyarországot a tatároktól, diplomáciai és katonai hibák sorát követi el, majd a teljes pusztulás elkerülésére felajánlja a lányát, a későbbi Szt. Margitot Istennek. Isten Jézus óta semmiféle áldozatra nem tart igényt! Bélának a dolgát kellett volna tennie akkor, amikor ott volt az ideje.

    Mennyivel könnyebb tétlenkedni, és utána más kárára ígérgetni, mint az első naptól beállni az Úr szőlőjébe kapálni, és elfogadni, hogy az "csak" ugyanannyit ér majd, mint az utolsó percben beálló ember egyetlen kapavágása.

    Erre a szemléletváltásra sokunknak évtizedek kellenek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Uhh, biztos az én készülékemben van a hiba, de bevallom őszintén, nem teljesen értem hogyan jön IV. Béla az Oser által leírt hitfejlődési elmélethez.

      Törlés
    2. Úgy, hogy IV. Béla pont azt tette, amit Oser "Pál" nevű figurája a zuhanó gépen: felajánlott egy felesleges hülyeséget, mint az ősember bölényvadászat előtt. Ez az első szint.

      Törlés
    3. Nem, az első szint nem az, hogy valaki felajánl valamit Istennek. Oser kísérlete sem erről szólt: hanem arról, hogy a "Pál történetét" hallgató kívülálló hogyan dönt súlyos erkölcsi kérdésekről. Az első szint ebben a kontextusban az, hogy az ember életében a (vallásos természetű) döntések nem is fontosak, mert nem valóságosak: az ember így is-úgy is ki van szolgáltatva egy Legfelsőbb Lény (Isten) akaratának. Ez az első szint, ami az ember kompetenciájának teljes hiányát hangsúlyozza.

      Törlés
    4. Bocs, felületesen olvastam, visszavonom a fenti kommentet, újat meg nem tudok, ezt a kérdéskört részletesebben fogom tanulmányozni. :)

      Törlés
  2. Olvasva a James Fowler-cikkedet beugrott, hogy Kohlberg szintén 6 szakaszra osztja az ember erkölcsi fejlődésének folyamatát http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Kohlberg's_stages_of_moral_development.

    Nem végeztem összevetést Kohlberg és Fowler szakaszai között, de lehet, nem tévedek nagyot, ha megelőlegezem, hogy párhuzamok vannak közöttük - a hitünk (viszonyunk a transzcendens "tartományhoz") megfelel a mindenkori erkölcsi és (az alapját képező érzelmi) fejlődési "állapotunknak".

    A cikkedben felvetett mellett legalább ennyire izgalmas és érdekes kérdés, hogy miért van az, ha valaki megreked a (legáltalánosabb értelemben vett) hit kezdeti fokán még érett korában is, esetleg semmilyen fokáig nem jut el.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves György, azt hiszem megállapodhatunk abban, hogy jó érzéked van a pszichológiához, azon belül pedig a fejlődéslélektanhoz. :-) Helyes a meglátásod, Kohlberg erkölcsi fejlődéselmélete teljesen ideillő.

      Ez olyannyira így van, hogy maga Fowler, amikor kifejti a hitfejlődési elméletét, egy képzeletbeli kerekasztal beszélgetést is leír Piaget, Erikson és Kohlberg között. Miután az emberi fejlődést ebből a három szemszögből megvizsgálta, ebben a keretben próbálja elhelyezni a saját elméletét! Tehát tökéletesen ráéreztél a dologra, még egyszer gratulálok! :-)

      Valóban izgalmas a kérdés, Fowler válaszol is arra, miért rekedhetnek meg emberek egyik vagy másik fázisban, illetve milyen módon lehet ezekben a "megrekedésekben" segíteni rajtuk. Azt hiszem ez egy elképesztően fontos kérdés, és most titkot fedek fel: ha Isten is úgy akarja, akkor doktoranduszként pontosan ezt szeretném kutatni a következő években. Hogy fogom vagy sem, azt még nem tudom...

      Törlés
    2. Köszönöm az elismerő kommentedet, jól esik. :) Mentálhigiénikus (is) vagyok történetesen, ennyi "csalás" azért van a dologban.

      Az általam feltett kérdésre megvan a válaszom is - a szocializáció a kulcsa mindennek. Ha kutatni akarsz, javaslom, hogy ezt a problémakört kutasd kiemelt figyelemmel. Ha van külön email címed, van egy-két írásom a témáról, szívesen elküldöm.

      Törlés
    3. Értem, köszönöm az ajánlást és a doksikat is. Az e-mail címem itt nem adnám meg, de a Facebookon is megtalálsz SytkaBácsi néven, ott pedig szerintem el is tudod küldeni. Megköszönöm a kedvességet!

      Törlés
    4. Sajnos nem vagyok facebookos. A fő mondandóm e témakörben olvasható a Mérgező szülők és a Báránybőrben c. könyvek (mindkettő Háttér Kiadó) "Utószavában".

      Törlés
    5. Éppen most olvasom!Kitűnő könyv("Báránybőrben").Szabados Ádám blogján "fedeztem"fel a manipulációról szóló vita folyamán.Ott ajánlotta valaki és én beszereztem.Nem volt hiábavaló kiadni a könyvre a pénzt.Gratulálok a fordításhoz.Az utószóhoz még nem értem el.De hamarosan odaérek :).Egyébként milyen könyvet fordítottál(vagy írtál)mág...?

      Törlés
    6. Kedves Arpicus! Örülök, hogy a Báránybőrben hozzád is eljutott, és hogy a fordítás is tetszik. Számomra életmentő könyv volt. Ugyanennek a kiadónak fordítottam még a Kímélet nélkül és a Túszok a tárgyalóasztalnál c. könyveket, ezeket is ajánlom. Könyvet (még :)) nem írtam.

      Törlés
    7. Kedves György!Köszönöm a választ!Nekem is sokat mond ez a könyv.Hiánypótló és nagyon aktuális a témája.Ahogy említettem,a Divinity blogon volt egy poszt "Hogyan ismerjük fel a manipulátort?'
      címen.Sok hozzászólás volt a témához(több mint 200),sok jó hozzászóló volt,kiemelkedett Ferenczi Zoltán a magas szintű hozzászólásaival.Egyébként azt írta,hogy könyvet ír ebben a témában(manipuláció).Ha jól emlékszem ő református pap.Jó lett volna ha akkor Te is bekapcsolódsz abba az eszmecserébe,sokat tudtál volna hozzáadni.Te is "otthon"lehetsz a témában.Itt olvashatod át a posztot ás a hozzászólásokatat,ha érdekel:
      www.divinity.szabadosadam.hu/?p=9826
      2013.dec.9.-ei keltezésű a bejegyzés.Nem akarok hízelegni, de az itteni hsz-ból is látszik,hogy nem vagy kispályás.Tanulok Tőled.
      Sok áldást és erőt kívánok további munkálkodásodra!A fordítás nehéz munka,a minőségi még nehezebb.Meg fogom nézni a net-en a könyveket amelyeket még fordítottál.
      Egy hálás olvasó

      Törlés
    8. Kedves Arpicus. Köszönöm a pozitív kommentet.
      2013. decemberében még nem közlekedtem ezeken a blogokon. Azt a bizonyos cikket, ami a manipulációról szóló poszt apropóját képezi, azóta már letöltöttem, valóban kitűnő írás, és nagyon hasznosnak találom. Egy-egy éleslátó észrevételét fel is használom a saját anyagaimhoz.
      Szeptemberben tartok egy előadást a témában szakmai közönség részére. Ha érdekel, esetleg megoldható, hogy meghallgasd te is (nem rajtam múlik). Privát emailen lelevelezhetjük a részleteket. Ide írhatsz, ha gondolod: kovi.gyorgy@gmail.com

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)