Ha ironizálni szeretnék, akkor mindjárt az elején azt mondanám, Sodoma és Gomora városa meleg helyzetbe került bűnei miatt, hiszen az égből lehulló forró, kénköves eső pusztította el. Amit erről az isteni ítéletről a leginkább tudni vélünk, hogy ez a “meleg helyzet” ráadásául a “helyi melegek”, azaz homoszexuálisok bűnei miatt sújtotta a városokat. De tényleg kimondhatjuk, hogy a homoszexualitás volt az oka a történteknek?
Van egy kifejezés, mégpedig a szodómia, amelyet a keresztény közbeszédben a megélt homoszexuális viszony elítélésére használnak. Valójában a szodómia, ahogy az nyelvünkben megtapadt, nem pusztán a meleg szerelemre, hanem mindenféle olyan szexuális aktusra utaló szó, amelynek nem célja az utódnemzés. Ahogy a szó hangzása mutatja, a bibliai történetre kíván utalni, melynek középpontjában a hagyományos értelmezés szerint a homoszexualitás áll. A konzervatív interpretációk többsége úgy véli, a Lóthoz bekopogtató, fajtalankodni kívánó homoszexuális érzelmű férfiak testesítik meg mindazt a rosszat Sodomában és Gomorában, amiért Istennek drasztikusan közbe kellett avatkoznia, és gyakorlatilag tűzesővel eltüntetnie a környéket a térképről. Másként fogalmazva: mindaz a brutális pusztítás, ami akkor és ott hullott az egekből, a közfelfogás szerint kifejezetten a homoszexualitásnak köszönhető. A legtöbb keresztény, ha ma meghallja Sodoma nevét, automatikusan hozzákapcsol egy ehhez hasonló gondolatot: “aha, ez az a város, ahová a homokosság miatt csapott oda Isten”. De tényleg ezért zúdult a kénköves pokol az emberek nyakába?
Az utóbbi napokban sokat olvasgattam ezt a történetet, és őszinte kérdésként merült fel bennem: mennyire helyes ezt ebben a formában állítani? Szerintem nem lehet kérdés, hogy a Lót ajtaját kis híján betörő férfiak valóban nemi erőszakra készültek, sőt valószínűleg ténylegesen homoszexuális erőszakra, és ez a vágyuk a narratíva szerint utálatos volt Isten szemében. Az én kutakodásom azonban nem erről szól. Amit tisztázni szeretnék, az tulajdonképpen két kérdés:
1. A sodomai férfiak bűne maga a homoszexualitás volt, vagy az, ahogyan azt gyakorolni kívánták - esetleg mindkettő? Másként kérdezve: ha heteroszexuális emberek dörömböltek volna Lót ajtaján, hogy szeretnének Lót feleségét csoportosan megerőszakolni, akkor egészen másként alakult volna a város sorsa?
Van egy kifejezés, mégpedig a szodómia, amelyet a keresztény közbeszédben a megélt homoszexuális viszony elítélésére használnak. Valójában a szodómia, ahogy az nyelvünkben megtapadt, nem pusztán a meleg szerelemre, hanem mindenféle olyan szexuális aktusra utaló szó, amelynek nem célja az utódnemzés. Ahogy a szó hangzása mutatja, a bibliai történetre kíván utalni, melynek középpontjában a hagyományos értelmezés szerint a homoszexualitás áll. A konzervatív interpretációk többsége úgy véli, a Lóthoz bekopogtató, fajtalankodni kívánó homoszexuális érzelmű férfiak testesítik meg mindazt a rosszat Sodomában és Gomorában, amiért Istennek drasztikusan közbe kellett avatkoznia, és gyakorlatilag tűzesővel eltüntetnie a környéket a térképről. Másként fogalmazva: mindaz a brutális pusztítás, ami akkor és ott hullott az egekből, a közfelfogás szerint kifejezetten a homoszexualitásnak köszönhető. A legtöbb keresztény, ha ma meghallja Sodoma nevét, automatikusan hozzákapcsol egy ehhez hasonló gondolatot: “aha, ez az a város, ahová a homokosság miatt csapott oda Isten”. De tényleg ezért zúdult a kénköves pokol az emberek nyakába?
Az utóbbi napokban sokat olvasgattam ezt a történetet, és őszinte kérdésként merült fel bennem: mennyire helyes ezt ebben a formában állítani? Szerintem nem lehet kérdés, hogy a Lót ajtaját kis híján betörő férfiak valóban nemi erőszakra készültek, sőt valószínűleg ténylegesen homoszexuális erőszakra, és ez a vágyuk a narratíva szerint utálatos volt Isten szemében. Az én kutakodásom azonban nem erről szól. Amit tisztázni szeretnék, az tulajdonképpen két kérdés:
1. A sodomai férfiak bűne maga a homoszexualitás volt, vagy az, ahogyan azt gyakorolni kívánták - esetleg mindkettő? Másként kérdezve: ha heteroszexuális emberek dörömböltek volna Lót ajtaján, hogy szeretnének Lót feleségét csoportosan megerőszakolni, akkor egészen másként alakult volna a város sorsa?
2. A történet valóban arra hívja fel a figyelmünket, hogy Sodoma városa kifejezetten a homoszexualitás miatt pusztult el, vagy a tragikus végkifejletnek alapvetően más okai (is) voltak?
A fenti kérdésekre azért is érdemes őszintén választ találni, mert a sodomai történet egy locus classicus a Bibliában, amelyet rengetegen a homoszexualitással szembeni egyik legerősebb bibliai bizonyítékként értelmeznek, noha máshol természetesen vannak ennél erősebb szövegrészek is a téma kapcsán.
Maradva azonban most Sodoma históriájánál, az egész Bibliát átlapozva azt láthatjuk, hogy Sodoma neve viszonylag sokszor fordul elő. Ezek közül most két olyan szakaszt emelnék ki, melyek tisztábban láthatóvá teszik mindazt az erkölcsi romlást, ami a város pusztulásához vezetett. Az egyik Ezékiel könyvében olvasható, ahol a textus nagyon konkrétan felsorolja Sodoma bűneit (kiemelések tőlem):
A fenti kérdésekre azért is érdemes őszintén választ találni, mert a sodomai történet egy locus classicus a Bibliában, amelyet rengetegen a homoszexualitással szembeni egyik legerősebb bibliai bizonyítékként értelmeznek, noha máshol természetesen vannak ennél erősebb szövegrészek is a téma kapcsán.
Maradva azonban most Sodoma históriájánál, az egész Bibliát átlapozva azt láthatjuk, hogy Sodoma neve viszonylag sokszor fordul elő. Ezek közül most két olyan szakaszt emelnék ki, melyek tisztábban láthatóvá teszik mindazt az erkölcsi romlást, ami a város pusztulásához vezetett. Az egyik Ezékiel könyvében olvasható, ahol a textus nagyon konkrétan felsorolja Sodoma bűneit (kiemelések tőlem):
„Életemre mondom – így szól az én Uram, az ÚR –, hogy még húgod, Sodoma sem tette azt lányaival együtt, amit te tettél lányaiddal együtt. Az volt a bűne a húgodnak, Sodomának, hogy bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan békességben volt része neki és lányainak, de a nyomorultat és a szegényt mégsem támogatta. Felfuvalkodtak, utálatos dolgokat műveltek előttem, azért elvetettem őket, amikor ezt láttam.” (Ez 16, 48-50)
Isten hangja igencsak dörgedelmesen hangzik: a jólétben élő város elnyomta a szegényeket, felfuvalkodott és utálatos dolgokat csinált. Jól látszik azonban, hogy a bűnlajstrom felsorolásában a szakasz semmi konkrétumot sem szól a homoszexualitásról. Az "utálatos dolgok" közé persze beilleszthetjük a homoszexualitást is, amiről a történetben olvasunk, de tudnunk kell, hogy ez a kifejezés elképesztően sokféle dolgot magában foglalhat. Az mindenesetre tény, hogy amennyire kiexponált a csoportos nemi erőszak a Genezis szövegében, annyira említésre sem kerül Ezékielnél. Ez meglehetősen különös annak fényében, hogy a köztudatban mi éppen ezt tartjuk a pusztulás fő okának. Ám ha Ezékiel nem is, azért Júdás apostol mintha valami közelebbiről írna:
"Ugyanígy Sodoma és Gomora, meg a körülöttük levő városok, amelyek ezekhez hasonló módon paráználkodtak, és idegen test utáni kívánság hajtotta őket, például szolgálnak, amikor az örök tűz büntetését szenvedik." (Júd 7)
Júdás szavaiból már a paráznaság és az “idegen test utáni kívánság” kifejezések olvashatók ki. Utóbbinál az idegen kifejezés egyébként a hetero szóval van leírva, ami inkább azt jelentheti, hogy más testet kívántak - vagyis itt valóban valamiféle szexuális durvaságra lehet gondolni. Természetesen ez az igevers sem túl konkrét, és tetszés szerint behelyettesíthetjük a homoszexualitást is. Ám ha így teszünk, a fentebb megfogalmazott 1. kérdésre ez a szakasz sem ad választ. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, el kell ismernünk, hogy ezt a behelyettesítést többnyire azért végezzük el, mert egyszer már megállapodtunk abban, hogy Sodoma pusztulásának oka a homoszexualitás volt - így magától értetődően ezen a módon értelmezzük Júdás szavait is.
Bevallom őszintén, ez a rögtönzött vizsgálat elgondolkodtatott. Azt természetesen nem lehet mondani, hogy a Sodomában tanúsított homoszexuális magatartás nem járult hozzá a város pusztulásához, sőt, szerintem nagyon is hozzájárult! Nyilván nem véletlen, hogy a narratíva éppen ezt az epizódot választotta ki, hogy illusztrálja a városban élők erkölcsi színvonalát. De annak alapján, ahogy a teljes Biblia beszél Sodomáról, nekem nem úgy tűnik, hogy csak és kizárólag az erőszakos homoszexualitás állna a kénköves pusztítás hátterében. Márpedig a mai keresztények elsöprő többsége ezt egész egyszerűen így gondolja - és a vita részükről lezárva. Sodoma a homokosoknak köszönhette bukását, tehát ha egy városban sok a homoszexuális, előbb-utóbb megérik a kénköves esőre - nagyjából ez szokott lenni a konklúzió az exegézis végén. Ez az általános vélemény azonban erősen kétségesnek tűnik a fentiek alapján.
Nem akarok most “a homoszexualitással” általában foglalkozni - ez a bejegyzés csupán Sodoma konkrét történetére vonatkozott. Ám annyit mégis fontosnak érzek megjegyezni, amit az ismert evangéliumi tudós, Gordon Wenham ír: “Közismert, hogy az Ószövetség elítéli a homoszexuális tetteket. Hogy miért, az rejtély”. Erre a kurta megállapításra bárki mondhatja, hogy a Biblia hallgatagságát az indoklás tekintetében azért érezzük rejtélynek, mert a mai liberális világban ahhoz vagyunk szoktatva, hogy fogadjuk el a homoszexualitást. A Biblia idejében mindenki értette miért rossz a homoszexualitás, ezért a szöveg nem is fecsérli az időt a magyarázatokra. Ez a gondolat azonban több szempontból is sántít. Egyrészt, más elhajlások esetében a Biblia igenis hoz indokokat, amivel érthetővé teszi miért rossz Isten szemében az, ami rossz. Másrészt a homoszexualitással kapcsolatos elutasítás nem csak a mi korunk szemüvegén át nézve lehet szokatlan. A homoszexualitás ugyanis az ókori Közel-Keleten és a hellén-római világban általánosan elfogadott és szabályozott volt. A Biblia ellenállása tehát még saját korába helyezve is bizonyos szempontból rejtélyes, főként ahhoz képest mennyire kategorikusnak tűnik - és nincs igazán mélyen megokolva. Miért zavarja Istent, ha valaki saját neméhez vonzódik? Őszintén érdekel a válasz, valóban kíváncsi vagyok rá!
Bevallom őszintén, ez a rögtönzött vizsgálat elgondolkodtatott. Azt természetesen nem lehet mondani, hogy a Sodomában tanúsított homoszexuális magatartás nem járult hozzá a város pusztulásához, sőt, szerintem nagyon is hozzájárult! Nyilván nem véletlen, hogy a narratíva éppen ezt az epizódot választotta ki, hogy illusztrálja a városban élők erkölcsi színvonalát. De annak alapján, ahogy a teljes Biblia beszél Sodomáról, nekem nem úgy tűnik, hogy csak és kizárólag az erőszakos homoszexualitás állna a kénköves pusztítás hátterében. Márpedig a mai keresztények elsöprő többsége ezt egész egyszerűen így gondolja - és a vita részükről lezárva. Sodoma a homokosoknak köszönhette bukását, tehát ha egy városban sok a homoszexuális, előbb-utóbb megérik a kénköves esőre - nagyjából ez szokott lenni a konklúzió az exegézis végén. Ez az általános vélemény azonban erősen kétségesnek tűnik a fentiek alapján.
Nem akarok most “a homoszexualitással” általában foglalkozni - ez a bejegyzés csupán Sodoma konkrét történetére vonatkozott. Ám annyit mégis fontosnak érzek megjegyezni, amit az ismert evangéliumi tudós, Gordon Wenham ír: “Közismert, hogy az Ószövetség elítéli a homoszexuális tetteket. Hogy miért, az rejtély”. Erre a kurta megállapításra bárki mondhatja, hogy a Biblia hallgatagságát az indoklás tekintetében azért érezzük rejtélynek, mert a mai liberális világban ahhoz vagyunk szoktatva, hogy fogadjuk el a homoszexualitást. A Biblia idejében mindenki értette miért rossz a homoszexualitás, ezért a szöveg nem is fecsérli az időt a magyarázatokra. Ez a gondolat azonban több szempontból is sántít. Egyrészt, más elhajlások esetében a Biblia igenis hoz indokokat, amivel érthetővé teszi miért rossz Isten szemében az, ami rossz. Másrészt a homoszexualitással kapcsolatos elutasítás nem csak a mi korunk szemüvegén át nézve lehet szokatlan. A homoszexualitás ugyanis az ókori Közel-Keleten és a hellén-római világban általánosan elfogadott és szabályozott volt. A Biblia ellenállása tehát még saját korába helyezve is bizonyos szempontból rejtélyes, főként ahhoz képest mennyire kategorikusnak tűnik - és nincs igazán mélyen megokolva. Miért zavarja Istent, ha valaki saját neméhez vonzódik? Őszintén érdekel a válasz, valóban kíváncsi vagyok rá!
Kedvelem az írásaidban, a pontosságra és a részletek mögötti terület, feltárására való törekvést. A választ talán a lesznek ketten egy testé kijelentésben, kell keresnünk. Egy teljes embert Isten előtt, amióta az embernek társat adott, egy hölgy személyében, egy férfi és egy nő alkot. A férfi és a nő szellemi, lelki, és testi összekapcsolódása által kapott /az most másodlagos hogy ez, egy-egy párnál mennyire sikerül/ teremtményi eredmény, az, ami a legközelebb áll Isten önkijelentésének általunk a bibliából megismert képéhez. Azt gondolom helyes a feltevésed, Szodoma bűne sokkal többrétű volt, mint csak a homoszexualitás. Szerintem az csak a pontot tette fel az i re. Isten a mindentudásában benne volt, hogy még az angyalokkal is képesek lennének., annyira megromlottak voltak. De én magam is arra hajlok, hogy Isten ítéletét, nem csak ez, hanem a gonoszság, a lázadás, más megnyilvánulásai is kiváltották. De ez, mit sem változtat azon, hogy a bűn életre hívója a hitetlenség. „És Ö, mikor eljön, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
VálaszTörlésBűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;”
A hitetlenség bármiben is nyilvánul meg, Isten előtt elfogadhatatlan, és a gyümölcse kárhozat. Ezért az igazi hangsúly szerintem, arról hogy milyen bűn, áttevődik arra, hogy ha nem hisz, immár elkárhozott. De nem akarok eltérni a témától. Köszönöm ezt az írásodat is.
Kedves BL, Isten hozott a blogban!
TörlésKöszönöm a kedves szavakat. Egyetértek veled abban, hogy a kérdésem nyitját valahol Izrael teremtésfelfogásában kell keresni. Tehát, a homoszexualitással szemben kritika alapja valahol a világ alapjainak lerakásához, a házassághoz, a teremtésteológiához kötődhet. A másik ok szerintem valahol Izrael kiválasztottságához kapcsolódhat: azért tiltott "férfiúval úgy hálni, ahogy asszonnyal", hogy Izrael ne tanulja el a körülötte élő pogány népek szokásait. De ezek most hirtelen jött ötleteim, valószínűleg mélyebben kellene ezt még átgondolnom.
Mindazonáltal az számomra egyre valószínűbb, hogy a Biblia korában nem hűséges partnerségen alapuló homoszexuális kapcsolatra gondoltak homoszexualitás alatt a szövegek szerzői. Kérdés, hogy ők mit értettek homoszexualitás alatt abban a korban? Ennek is utána kellene járnom.
Sytka, nagyon jó, hogy megírtad ezt a posztot. Szodoma judaista szakirodalma elég bőséges, és egybehangzó abban, hogy a pusztulás oka nem a melegség, vagy nem csak az. Szodoma és Gomorra rosszul bánt az idegenekkel, kicsinálta őket, kegyetlenkedett velük, megcsoporterőszakolta őket, stb. Ez volt a pusztulás oka. Az angyalok ellenőrizésre szálltak ki, és a szodómia itt nem korábbi züllöttség, bár a történeten kívüli keretben az is előfordulhatott, hanem az a szodómia, ami tenni készültek a helybeliek az angyalokkal. A történetnek sajátos utóélete lett.
TörlésEttől függetlenül, a homoszexualitás minden korabeli zsidó számára a legszigorúbban tiltott volt, és hagyományhű értelmezés szerint ma is az.
„A hitetlenség bármiben is nyilvánul meg, Isten előtt elfogadhatatlan, és a gyümölcse kárhozat."
Törlés- Ez körkörös logika, kerülendő. Ha valami tutira nem zavarja Istent, az a hitetlenség. Téged zavar, ha valaki nem hiszi, hogy Sefa létezik? Nem vagy biztos a saját létedben?
Isten sem kétli, hogy van, nem vár tőlünk megerősítést. Más kérdés, hogy aki szerint Isten nincs, az valószínűleg másképp él saját testi ösztönből, mint aki szerint Isten van. Ez azonban nem a hit, hanem az életmód miatt lesz előbb közösségi probléma, majd hosszú távon egyéni önsorsrontás.
Sytka, én ezekkel a kérdésekkel viszonylag sokat foglalkoztam, és szívesen beszélgetek veled róluk. Viszont nem hiszem, hogy ehhez a blogkommentek a legjobb hely, de ha szeretnél, megtalálsz :)
TörlésBálint, köszi a felajánlást, ha van kedved, azért egyszer személyes találkozásra is sor kerülhet (amennyiben Pest közelben laksz).
TörlésKedves Vértes László, arra gondoltam, hogy ami nem hitből van, bűn az.Lehet nem jól fogalmaztam.Köszönöm az észrevételt.
VálaszTörlésKöszönöm a reagálást, a hit önmagában szerintem nem hasznos kapaszkodó, ideje ezt kimondani. Sátán (ha van) definíció szerint hisz, de ebből nem következik, hogy helyes, amit tesz.
TörlésMég rosszabb, hogy Mohamed tutira létezett és tutira hitt, ám ettől még nagyon gáz dolgokat tanított.
Értem én, hogy te egy átlagos jó szándékú emberre gondolhattál, akinél a hit jó cselekedetekhez vezet, de ez az egyszerű modell nem állja a kritikai gondolkodás próbáját.
Eggyel bonyolultabb, de kikezdhetetlen modell, hogy Isten a tökéletes közösségi magatartást parancsolta meg az emberiségnek. Mivel a tökéletes közösségi magatartás mindenki komfortzónáján kívül esik, csak aktívan Isten felé törekedve tudunk többé-kevésbé jó közösségi lények lenni és maradni. Aki hisz, az viszonylag belátó erre az összefüggésre. Aki nem hisz, az csőlátóan képzeli el az érdekeit, és ezzel mindenki rosszul jár.
Gyakorlati példa: hogyan tudott volna egy Jézus korabeli zsidó meggyőzni egy rómait arról, hogy ne éljen teljesen felszabadult, korlátlan nemi életet? Sehogy, erre nincsenek jó észérvek, a „csak, mert Isten bizonyos szexuális formákat megtiltott a mi érdekünkben" érvet nem tekintjük észérvnek. Az egyetlen viszonylag észérv az lehetett volna, hogy „az én istenfélő kultúrám több ezer év múlva is szilárdan áll majd a világban, míg a te élvezetközpontú római kultúrád rövid idő alatt kikopik belőle". Ezt a római persze nem fogadta volna el, mert nem gondolkodott történelmi távlatban. Isten viszont történelmi távlatban akar jót az egész emberiségnek.
Igen, nem a hitben kell hinni, az tévút. Köszönöm amit írtál, magam is hasonlóan látom. A záró mondatod is nagyon kifejező. Az jutott eszembe, hogy Isten jósága örökkévaló, ez igen komoly távlat.
Törlés