Nagy porfelhő száll fel a vita hevében, ami a nyelveken szólás ajándékát illeti. Egyesek szerint ilyesmi ma már nincs is. Mások szerint van, de csak létező földi nyelveken lehet szólni a Szentlélek által. Megint mások azt állítják, mennyei nyelvekről is beszélnünk kell. Ahogy az előző bejegyzésben említettem, ez a vita nem nélkülözi a máshogy gondolkodók pocskondiázását, de én most szeretnék higgadt és értelmes módon közelíteni a kérdéshez. Mihez kezdjünk a nyelveken szólással? Egyféle vagy kétféle létezik belőle? És hogyan szóltak nyelveken például a korinthusiak?
Nem volt lehetőségem kutatást végezni a nemzetközi szakirodalomban, ezért most csak egy futó pillantást vetettem a magyar nyelven elérhető kommentárok szemléletmódjára. Vizsgálati textusként az első korinthusi levél híres 14. fejezetét választottam, amelyben Pál apostol többek között éppen a nyelveken szólás működését "szabályozza", egy roppant szellemi és karizmatikus, ámde gyermeteg gondolkodású gyülekezetben.
De mi is tulajdonképpen, amiről Pál beszél, és mi az, ami körül a mai viták jó része zajlik?
A különféle paradigmák metszéspontjában a nyelveket jelentő glóssza görög kifejezés értelmezése áll. Prior azt írja, hogy ez a szó kétféleképpen érthető: létező idegen nyelvként vagy "ismeretlen nyelv"-ként. Az előbbi esetben a nyelveken szólás csakis egy olyan "istenadta" képességet jelent, amikor valaki egy általa nem tanult, de egyébként létező földi nyelven szólal meg. Utóbbi esetben azonban egyfajta "mennyei nyelvet" vagy "angyalok nyelvét" (1Kor 13) is takarhatja, melyben a hívő Isten felé kommunikál egyébként emberi nyelven megfogalmazhatatlan dolgokat. Az első verziót hívják xenoláliának, míg a másodikat glosszoláliának. A nyelveken szólás egyik alapkérdése ebből következőleg tulajdonképpen ennyi: az Újszövetség nyelveken szólás alatt csakis egy létező idegen nyelv használatát, vagy valamiféle "mennyei nyelvet" is érti?
Pusztán a glóssza kifejezés rágcsálása alapján nem lehet eldönteni melyik lehetőségről van szó a Szentírásban. Ha csupán a leírt, nyelveken szólással kapcsolatos történetekre szorítkozunk (melyek az Apostolok Cselekedeteiben fordulnak elő), akkor azt látjuk, hogy csak egyetlen egy alkalommal rögzítették világosan, hogy miféle módon beszéltek nyelveken azok az emberek, akiket betöltött a Szentlélek: mégpedig a pünkösdi események során. Pünkösdkor a nyelveken szólás - a narratíva szerint - nem értelmetlennek tűnő szótagok sorolása volt, hanem érthető, létező, földi nyelveket jelentett. A többi epizódból, melyekről az Apostolok Cselekedetei beszámolóiban olvashatunk, nem derül ki ilyen világosan, hogy miféle nyelvekről van szó és azok hogyan hangzottak.
Nem volt lehetőségem kutatást végezni a nemzetközi szakirodalomban, ezért most csak egy futó pillantást vetettem a magyar nyelven elérhető kommentárok szemléletmódjára. Vizsgálati textusként az első korinthusi levél híres 14. fejezetét választottam, amelyben Pál apostol többek között éppen a nyelveken szólás működését "szabályozza", egy roppant szellemi és karizmatikus, ámde gyermeteg gondolkodású gyülekezetben.
De mi is tulajdonképpen, amiről Pál beszél, és mi az, ami körül a mai viták jó része zajlik?
A különféle paradigmák metszéspontjában a nyelveket jelentő glóssza görög kifejezés értelmezése áll. Prior azt írja, hogy ez a szó kétféleképpen érthető: létező idegen nyelvként vagy "ismeretlen nyelv"-ként. Az előbbi esetben a nyelveken szólás csakis egy olyan "istenadta" képességet jelent, amikor valaki egy általa nem tanult, de egyébként létező földi nyelven szólal meg. Utóbbi esetben azonban egyfajta "mennyei nyelvet" vagy "angyalok nyelvét" (1Kor 13) is takarhatja, melyben a hívő Isten felé kommunikál egyébként emberi nyelven megfogalmazhatatlan dolgokat. Az első verziót hívják xenoláliának, míg a másodikat glosszoláliának. A nyelveken szólás egyik alapkérdése ebből következőleg tulajdonképpen ennyi: az Újszövetség nyelveken szólás alatt csakis egy létező idegen nyelv használatát, vagy valamiféle "mennyei nyelvet" is érti?
Pusztán a glóssza kifejezés rágcsálása alapján nem lehet eldönteni melyik lehetőségről van szó a Szentírásban. Ha csupán a leírt, nyelveken szólással kapcsolatos történetekre szorítkozunk (melyek az Apostolok Cselekedeteiben fordulnak elő), akkor azt látjuk, hogy csak egyetlen egy alkalommal rögzítették világosan, hogy miféle módon beszéltek nyelveken azok az emberek, akiket betöltött a Szentlélek: mégpedig a pünkösdi események során. Pünkösdkor a nyelveken szólás - a narratíva szerint - nem értelmetlennek tűnő szótagok sorolása volt, hanem érthető, létező, földi nyelveket jelentett. A többi epizódból, melyekről az Apostolok Cselekedetei beszámolóiban olvashatunk, nem derül ki ilyen világosan, hogy miféle nyelvekről van szó és azok hogyan hangzottak.
Ám annyi számomra világosnak tűnik az 1Kor 12-14 szakaszt olvasva, hogy Pál nem valamiféle létező földi nyelvre akar utalni: a gondolatmenete sokkal inkább azt sugallja, hogy egyfajta misztikus nyelvről van szó, amelyet maga a Szentlélek nyújt a hívő ember részére, hogy önmagát építse és "kibeszélhetetlen" dolgokat mondjon. A kérdés persze, hogy vajon ez a meglehetősen titokzatos megfogalmazás mit takar? Ha most a pünkösdi-karizmatikusok örömmel felugranak, hogy "éppen ez az, amit ma is látunk!", kissé le kell hűtsem a lelkesedésüket: fogalmunk sincs arról, hogy milyen volt és hogyan hangzott a nyelveken szólás az első századi Korinthusban. Cserháti megjegyzése szerintem fontos a témában, amikor azt írja,
egyáltalán nem biztos, hogy "az első gyülekezetben fellépő jelenség
ugyanaz, mint a mai karizmatikus mozgalom gyakorlatában megtalálható
nyelveken szólás". A Biblia ehhez semmiféle támpontot nem ad.
Ha másik nyomvonalon akarunk elindulni, hátha a kortörténet szélesebb ismeretében találunk valamit, akkor is csak részben koronázza majd siker az erőfeszítéseinket. A glosszolália-szerű jelenségek ugyanis nem voltak ritkák Pál
idejében, igaz, többnyire misztériumvallások és különféle szekták
gyakorolták ezeket. Ám az ókori nyelveken szólás ismertsége ellenére a
nyelveken szólás tartalmáról mégsem tudunk túl sokat. A második századból származó Nag-Hammadi kódexek között található néhány olyan kopt nyelvű irat, amely lejegyezte nyelveken szólók szavait. Íme egy részlet:
"Ó, dicső Név, aki valóban valóságos, ÉI AAAA ÓÓÓÓ, Ó, van Létező, aki látja az Aiónokat, valóban valóságos, AEE ÉÉÉ III GGGGG ÓÓÓÓÓÓÓÓ..."
A fenti himnikus szöveg néhány ponton egyfajta dadogásként hat, de többnyire magánhangzók elnyújtásából áll. A szövegminta közel egykorú a korinthusi levéllel, ám hozzá kell tenni, nem kifejezetten ugyanaz a szellemi kontextus, ahonnan származik. Időben Korinthus mellé tehető, de nem feltétlenül ugyanaz, mint amit ott értettek nyelveken szólás alatt.
Bármi is történt ott és akkor Korinthusban, azt mindenesetre sem a Biblia, sem a kortörténet ismeretében nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a mai nyelveken szólás ugyanaz, mint az akkori volt.
Ha a kérdés az, hogy a nyelveken szólás új nyelveket jelent-e egyáltalán, nem pedig már létező, földi nyelveket, akkor kontinuacionista oldalról még általában előszednek egy érvet, mely a glosszolália mellett szól: Jézus arról beszélt a Márk 16,17-18-ban, hogy akik Őt követik, azok többek között "új nyelveken" szólnak. Ez tehát megint úgy hangzik, mintha nem csak létező, földi nyelvekről lenne szó, hanem eddig nem létezőkről is. Ám a kontinuacionista érvelés legalábbis kikezdhető, amit a másik oldalon álló szesszacionisták meg is tesznek. Általában három dologra hívják fel a figyelmet Jézus szavainak értelmezése kapcsán:
1. Márk evangéliuma utolsó fejezetének jelen része minden jel szerint nem tartozott hozzá a kánon elfogadott szövegéhez, ezért bármiféle teológiai érvelésben nem lehet komoly súlya. A kontinuacionista válasz - például Dr. Nagy Antal Mihályé - erre az, ha utólagos betoldás Márk vége, szükségesnek látták betoldani - talán pont azért, hogy ezeknek az ajándékoknak a tekintélyét jézusi alapon is hangsúlyozzák.
2. Jézus nemcsak azt mondta, hogy "új nyelveken szólnak", hanem azt is, hogy kígyókat vesznek fel, mérget isznak és az nem árt nekik. Ám ezek a jelek látványosan hiányoznak az egyháztörténelemből (ahogy egyébként átlagosan a nyelveken szólás is, egészen a modern korig). Ha Jézus szavai Márk végén érvnek számítanak a nyelveken szólás megjelenése mellett, akkor miért nem látjuk a többi jelet is, melyről a versben szó esik? A kontinuacionista logika is elismeri, hogy az egyháztörténelem nagy részéből tényleg hiányoznak ezek a jelek - de álláspontjuk szerint ez nem azok elmúlásáról, hanem az egyház szellemi gyengeségéről tanúskodik.
1. Márk evangéliuma utolsó fejezetének jelen része minden jel szerint nem tartozott hozzá a kánon elfogadott szövegéhez, ezért bármiféle teológiai érvelésben nem lehet komoly súlya. A kontinuacionista válasz - például Dr. Nagy Antal Mihályé - erre az, ha utólagos betoldás Márk vége, szükségesnek látták betoldani - talán pont azért, hogy ezeknek az ajándékoknak a tekintélyét jézusi alapon is hangsúlyozzák.
2. Jézus nemcsak azt mondta, hogy "új nyelveken szólnak", hanem azt is, hogy kígyókat vesznek fel, mérget isznak és az nem árt nekik. Ám ezek a jelek látványosan hiányoznak az egyháztörténelemből (ahogy egyébként átlagosan a nyelveken szólás is, egészen a modern korig). Ha Jézus szavai Márk végén érvnek számítanak a nyelveken szólás megjelenése mellett, akkor miért nem látjuk a többi jelet is, melyről a versben szó esik? A kontinuacionista logika is elismeri, hogy az egyháztörténelem nagy részéből tényleg hiányoznak ezek a jelek - de álláspontjuk szerint ez nem azok elmúlásáról, hanem az egyház szellemi gyengeségéről tanúskodik.
3. A szesszacionisták szerint az "új nyelveken szólnak" kifejezés nemcsak arra utalhat, hogy nem létező, mennyei nyelven szólal meg valaki, hanem arra is, hogy számára vagy hallgatói számára új a nyelv, amit használ. Valami olyan nyelv, amin korábban még nem szólalt meg, ahogy a pünkösdi eseményekben is látjuk. Ez tehát lehet egy létező földi nyelvre történő utalás is: a glosszolális és a xenolália egyaránt igazolható belőle.
A fentiek alapján én úgy gondolom, az Újszövetség nem fogalmaz perdöntően a kérdésben. Legalább két olyan, alapvető felvetésre nem ad pontos feleletet, melyek a nyelveken szólást illetik. Egyrészt a glóssza kifejezés alapján nem egyértelmű, hogy xenolália vagy glosszolália is a nyelveken szólás. Én arra szavazok, hogy mindkettő, mert Pál leveleiből ezt látom. Másrészt az sem egyértelmű - sem az Újszövetségből, sem a kortörténetből - milyen is lehetett a glosszolália, azaz amikor NEM létező, földi nyelven szóltak a hívők.
A nyelveken szólás egészét egyfajta dogmatikai titok lengi be, ami persze sokaknak csak olaj a tűzre, hogy még mérgesebb hangnemben vitázzanak róla, a saját igazukat védve és a másikét támadva. Pedig ez a doktrinális és exegetikai bizonytalanság inkább az óvatosság felé kellene, hogy tereljen bennünket, akár kontinuacionisták, akár szesszacionisták is vagyunk. Azt hiszem én továbbra is része maradok az evangéliumi kereszténység azon csoportjának, amely létszámát tekintve egyébként a legnagyobb, és amit Wayne Grudem az "open, but cautious", azaz "nyitott, de óvatos" címkével illet. Ez tartom a legjobb útnak jelenleg.
A nyelveken szólás egészét egyfajta dogmatikai titok lengi be, ami persze sokaknak csak olaj a tűzre, hogy még mérgesebb hangnemben vitázzanak róla, a saját igazukat védve és a másikét támadva. Pedig ez a doktrinális és exegetikai bizonytalanság inkább az óvatosság felé kellene, hogy tereljen bennünket, akár kontinuacionisták, akár szesszacionisták is vagyunk. Azt hiszem én továbbra is része maradok az evangéliumi kereszténység azon csoportjának, amely létszámát tekintve egyébként a legnagyobb, és amit Wayne Grudem az "open, but cautious", azaz "nyitott, de óvatos" címkével illet. Ez tartom a legjobb útnak jelenleg.
Amikor személyesen is találkoztunk, említettem, hogy kedvelem az írásaidat, nem csak azért mert bővíti és szélesíti az én látásomat, hanem mert józan és lényeglátó, amire magam is törekszem.Segít más fejével is gondolkoznom. :) Az általad idézet kopt nyelvű kódexből való szöveg, egészen elképesztő. Még soha nem hallottam róla.
VálaszTörlésA Nag-Hammadi kódexek híres gnosztikus iratok, a keresztények többsége ezért nem is nagyon foglalkozik velük. Cserháti kommentárjában veszi elő őket, és ott hozza ezt a példát is. Természetesen ez csupán tényleg egy példa és nem több, nem is biztos hogy mérvadó a korinthusi nyelveken szólás kapcsán. De annyit legalább megmutat, hogy kb. mit jelenthetett abban a korban az ilyesmi.
TörlésSytka! Tetszik az írásod, de a Nag-Hammadi kódexek köztudottan gnosztikus iratok, ezt elfelejtetted megemlíteni.
VálaszTörlésValóban, csak finoman érzékeltettem, hogy nem ugyanaz a szellemi kontextus... :-)
TörlésNem tudom van-e valóságalapja, de közszájon forgott abban a gyülekezetben amibe régen jártam, hogy egyszer egy nyelveken szólás után egy (cigány? már nem tudom) ember odament a nyelveken szólóhoz, mondván "mit csinálsz ember, te cigány nyelven gyalázod az Istent." De tényleg nem tudom, hogy ez így valóban meg is történt-e.
VálaszTörlésEhhez hasonló történetek sokasága terjeng az interneten, főleg - érthető okokból - a szesszacionisták által, akik ezzel is kívánják bizonyítani, hogy a glosszolália szótagolásai nem feltétlenül mennyei nyelvet takarnak... Ezekre én nem alapozok, tudom, te sem, mert nekem a nagy részük urban legend-nek tűnik.
TörlésMintha Pál is mondaná hogy kell magyarázó, vagyis a nyelveken szóló valszeg nem is tudja mit is mond:-( Vagyis értelem nélkül beszél.
VálaszTörléshttp://www.nyest.hu/hirek/artalmas-e-a-glosszolalia
VálaszTörlésKöszönöm a plusz infót a kódexal kapcsolatosan. Sejtettem hogy gnosztikus irodalom. De nem gond. Már régebben belefogtam egy munkába, anyaggyűjtésbe, hogy a keresztényeknek, segítsek valamiképpen, felismerni, megkülönböztetni, beazonosítani, azokat a szellemi lelki folyamatokat, amelyekkel találkoznak hívő életük során. Ezért is örülök, amikor tudomásomra jut, valamiképp kapcsolható anyag, függetlenül hogy a szellemvilág melyik oldalról.
VálaszTörlésSzia balivi1 Magam is rengeteg információ hallottam már pro és kontra a nyelveken szólással és más ajándékokkal kapcsolatosan is. Úgy vagyok, mint Sytka, mivel ellenőrizhetetlen így nem tudok ezekkel mit kezdeni. Ráadás ahogy az ige utal rá vigyázzunk hogy meg ne csaljon minket a sátán mert jól ismerjük a szándékait.
Igen a gyülekezetben, amikor valaki és ezt hangsúlyozni szeretném a közösséghez Isten népéhez, szól nyelvek által. Akkor minden esetben kell magyarázó is. Legtöbbször az a tapasztalat, van is. A gyülekezetben vagy a magánéletben, amikor nem a közösséghez szól a hívő, a magyarázat nem indokolt. Bár az én magánvéleményem, az hogy kívánhatja/kérheti a magyarázó ajándék működését. Magam az tudom mondani, nem egyszer kaptam már, hit által így, igen megerősítő segítséget.
Az általad belinkelt anyaggal kapcsolatosan csak azt jegyezném meg, hogy nagyon kedvelem a tudományokat, de leginkább csak akkor ha, nem lépik át a saját kompetenciájuk területét.
Ha átlépik, én nagyon nem örülök, mert többet ártanak, mint használnak az adott dolognak.
Még akkor is így van ez ha sok azonos következtetésre jutnak mint a biblia.
Az ige azt mondja: „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.” Mondom örülök hogyha a világban a tudósok, bibliai dolgokkal is foglalkoznak, de a fenti ige alól, ők sem kivételek. Azok Istennek fiai akiket a Szent Szellem vezet nem pedig akiket a tudomány és annak megállapításai. Ráadás nagyon érdekelne, hogy az a nyelveken szóló hívő aki az Atyával való intimitásából kilépve, tudományos vizsgálatra adja az Atyától kapott szellemi ajándékait, az mennyire kérdezte meg erről az Istent. Na mind111 sok kérdésem van ilyenkor, de tényleg be kell fejeznem. Bocsánat Sytka kicsit hosszú lett.
A pünkösdi nyelveken szólás leírás, miért nem perdöntő a kérdést illetően?
VálaszTörlésOké ezt a témát mindig azok szidják akik nem beszélnek nyelveken vagy nem is ismernek ilyen szeméyt és ennek az ajándéknak a jó és hasznos gyümölcseit. Érdemes ezért vissza menni az Igébe és alaposabban megvizsgálni minden kis részletét, több fordítást is felhasználva! :) Következő Igék magukért beszélnek: 1. Korintus 14:14 Mert ha nyelvvel könyörgök, a szellemem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. 1. Korintus 14:13 Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza. 1. Korintus 14:15 Hogy van hát? Imádkozom a szellemmel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a szellemmel, de énekelek az értelemmel is. A nyelveken szólásról szól mint IMÁRÓL, amikor nincs magyarázat! Folyt: 1. Korintus 14:16 Mert ha szellemmel mondasz áldást, az ott lévő avatatlan miképen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz? 1. Korintus 14:17 Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból, ha nincs magyarázat... szellemi imának nevezi a nyelvimát (ez az egyik fajtája, mert valóban létezik az a fajta is amikor idegen nyelven szól a keresztény, ez egy ajándák, mások épülésére).A modern fordításban ki is írja: 1. Korintus 14:16 Máskülönben, ha te csak szellemeddel mondasz áldást, vagyis a nyelveken szólás ajándékát használod, hogyan mondhatja rá a másik ember, hogy „Ámen”? Hiszen egyáltalán nem is érti, mit mondasz! NYELVIMA! :) Amiről Pál beszél végig, ez a szövegkörnyezetből is egyértelmű! Aztán folytatja Pál: 1. Korintus 14:18 Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; 1. Korintus 14:19 De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken. Modern vagy egyszerű fordítás: 1. Korintus 14:18 Hálát adok Istennek, hogy a nyelveken szólás ajándéka bennem jobban működik, mint bárkinél közületek. 1. Korintus 14:19 Mégis, ha a gyülekezetben vagyok, inkább akarok valamelyik érthető nyelven öt szót mondani, hogy ezáltal is tanítsalak benneteket, mint tízezer szót a nyelveken szólás ajándékával, amit senki nem ért. 1. Korintus 14:20 Testvéreim, a gondolkodásotok ne legyen gyerekes, hanem felnőtthöz méltó. Csak a gonoszságban legyetek olyanok, mint a csecsemők!
VálaszTörlésKULCS IGE: 1. Korintus 14:27 Ha a nyelvek ajándékával akarnak szólni a testvérek, ketten vagy legfeljebb hárman beszéljenek. De csak egyik a másik után, valaki pedig magyarázza meg! 1. Korintus 14:28 Ha nincs senki, aki meg tudná magyarázni, akkor a nyelveken szóló ne beszéljen a gyülekezet előtt, hanem hallgasson: csak magában és Istennek mondja el! Így érthető ugye? Az Ige írja ha nincs magyarázó magának szóljon és Istennek! Ugye ha ez most egy idegen nyelv lenne nem kellene mondjuk egy idegen nyelven beszélni magunknak amikor nem ismerjük s magyarázat sincs...Istennek sem Latinul beszélek ha nem ismerem a nyelvet...Érdemes elgondolkozni ezeken az Igéken! Isten nem tette bonyolultá a dolgokat! :) Mi tesszük azzá a vallásos szemüvegeinkel! Le kell venni és nem azokon át szemlélni az Igét! :) Igei figyemeztetés: 1. Korintus 14:39 Ezért, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken való szólást se akadályozzátok. Rengeteget lehetne erről a témáról még írni de csak hogy legyen itt még egy megerősítés ami BIZONYÍTJA hogy nem csak az idegen nyelven megszólaló nyelv az amit használtak és HASZNÁLNAK a gyülekezetekben: 1. Korintus 14:4 A ki nyelveken szól, magát építi; de a ki prófétál, a gyülekezetet építi. MAGÁT ÉPÍTI! :) 1. Korintus 14:5 Szeretném ugyanis, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön.
VálaszTörlésIsten szellem. Amikor nyelveken imádkozunk, a szellemünk közvetlen kapcsolatban van Istennel, aki szellem, és közvetlenül beszélünk Vele, isteni, természetfeletti módon. A Róma 8,26-ban Pál nem azt mondja, hogy nem tudjuk, hogyan kell imádkoznunk, hiszen tudjuk: az Atyához imádkozunk, Jézus Krisztus nevében. Ez a helyes módja az imádkozásnak. Azonban nem elég tudni, hogyan imádkozz, ha nem tudod, hogy mit, vagy miért imádkozz. Pál azt mondta: „...nem tudjuk, miért kellene imádkoznunk, de a Szellem maga jár közben értünk, nyögésekkel, amit nem tudunk kifejezni.” (Amplified Bible) (Hasonlatosképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. )
VálaszTörlésP.C. Nelson szerint ez esetben a görög szó jelentése: a Szent Szellem közbenjár értünk fohászkodásokkal, nyögésekkel, melyek érthető beszéddel nem fejezhetők ki. Sőt, tovább ment és rámutatott arra, hogy a görög szó nem csak azt jelenti, hogy nyögések hagyják el az ajkainkat, hanem nyelveken is szólunk.
Ez megegyezik azzal, amit Pál mondott az 1kor14,14-ben: amikor imádkozom ismeretlen nyelven, a szellemem imádkozik. Vagy az Amplified Bible szerint: a szellemem (a Szent Szellem által, aki bennem van) imádkozom. A Szent Szellem ezáltal segít téged imádkozni úgy, hogy az összhangban van Isten akaratával, ahogy a dolgokért kellene imádkoznunk. Ez nem valami olyan, amit a Szent Szellem nélküled tesz. Nem nyög vagy beszél nyelveken tőled függetlenül. Ezek a bensődből jönnek, és a te ajkaidat hagyják el. A Szent Szellem nem fogja a mi imádságunkat elimádkozni értünk. Ő azért küldetett, hogy bennünk lakozzon, mint segítő és közbenjáró. Nem ő a felelős a mi imádkozó életünkért, elküldetett, hogy segítsen nekünk imádkozni. Más nyelveken szólni egy olyan imádság, amihez a Szent Szellem adja a kifejezéseket. Ez a Szent Szellem által irányított ima, amely kizárja az önzésnek még a lehetőségét is az imáinkban.
Nagyon sokszor az emberek a saját gondolataik szerint imádkoznak, és úgy változtatják meg a dolgaikat ima által, hogy az nem Isten akarata, és nem a legjobb számunkra.
Ha Isten népe valamit akar, ami nem Isten legtökéletesebb, vagy tökéletes akarata, Ő gyakran mégis megengedi azt.
Ui.: a fenti írásokkal senkit nem szeretnék megbántani, sem kötözködni, ezek tények, benne vannak az írásokba. Amikor nem más nyelvként funkcionál az ajándék, olyankor a magunk épülésére vannak vagy ha van magyarázat akkor a gyülekezet épülésére, akár csak a prófétai szó! :) Áldást kívánok MINDEN testvéremre, ha beszél nyelveken, ha nem, de ha nem áll ellene, az Úr ajándéka ott lehet az életében és az épülésére lesz! :) Befogadás kell ahhoz, hogy az Úr tehessen valamit a kezeinkbe...Ha az tele van már a mi elképzelésünkel, meg sem tudja mutatni, mert nem engedjük, nem is akarjuk elfogadni...Keressünk és találunk! :) Isten országa nem emberi filozófia. Szellem és Élet! Isten olyan imádókat keres akik Szellemben és Igazságban imádják Őt! (az Ige az, maga Jézus és az Ő Szava).
VálaszTörlés