Valahogy elém keveredett Székely László egyik tanulmánya, melyben a világklasszisnak tartott Stephen W. Hawking egyik könyvét elemezgeti. Ennek kapcsán Székely arról lamentál, hogyan is lett a szinte popsztárnak és ikonnak tartott fizikusból már-már megbízható "metafizikus", akit széles népszerűsége révén sokan filozófiai-teológiai kérdésekben is mértékadónak tarthatnak. Hát vannak még ezermesterek? Szerintem nincsenek.
 |
| Stephen W. Hawking |
Teológusként szoktam szembesülni azzal a nehézséggel, amikor emberek odajönnek hozzám és feltesznek valamilyen, sokszor jogos és izgalmas kérdést, láthatóan abban a hitben, hogy kapásból fogok tudni válaszolni rá. ("Neked ezt tudnod kell, hiszen ezt tanultad, nem?") Nos, az esetek egy részében csalódást kell okoznom, amit még fokozni is szoktam azzal, ha beismerem, hogy az adott szakterülethez nem igazán rendelkezem mély ismeretekkel. Igen nehéz megértetni az emberekkel, hogy mára a teológia is "szétdarabolódott", akár bármely más terület, és nincs olyan hozzáértő, aki teljes széltében-hosszában bármelyik szegmensét kellő alapossággal ismerné. Ugyanez a helyzet szinte bármely más területtel is: nyilván mindenhol van egy alapvető műveltségnek nevezhető kör, amivel az adott szakma művelője rendelkezik, de azon a körön túl már specializációk zajlanak. Az altatóorvos valószínűleg nem igazán rátermett fogász, ahogy a pszichiáter sem feltétlenül tud boncolni. Szakosodunk, tehát vagyunk. Így aztán ez elvezet ahhoz a mókás megállapításhoz, amellyel sokszor lehet találkozni a szakirodalomban: az igazán specialista szakember fókusza végül annyira leszűkül, hogy "szinte mindent fog tudni a csaknem semmiről".
Nos, ezzel a terjengős felvezetéssel csupán arra akartam utalni, hogy posztmodern világunkban alapvetően az a tendencia érvényesül, hogy az embernek egy adott szakmán belül is csak egy részterület jut, és az ezermesterek ideje ezért lejárt. Nincs ebben semmi szörnyűség, a tudományos fejlődéssel együtt járó fragmentálódásról beszélünk, amihez szabad és talán jó is alkalmazkodni.
Mégis, úgy tűnk hogy a popularitás egy szintje felett mintha az emberek szemet hunynának, amikor ennek az ellenkezője történik. Hawking fizikusi érdemeit én nem szeretném kritizálni - nemcsak azért, mert nevetséges volna részemről, hanem éppen az előbb mondottak fényében: nem az én területem. Ugyanakkor azt látom, hogy míg én nem szeretnék "beledumálni" más szakterületébe, ő és más természettudósok egyre inkább egyfajta határsértést követnek el, ami azonban mintha nem szúrná a publikum szemét. A fentebb emlegetett Székely László (aki egyébként az MTA Filozófiai Tanszékéhez tartozik tudományos főmunkatársként) egyenesen azt írja, hogy Hawking tudománynépszerűsítő slágerkönyve, Az idő rövid története a "természettudományos ateizmus reprezentánsa". Magyarul: Hawking - de nyugodtan mellétehetjük Dawkins, Krauss vagy Sagan neveit is - a természettudományos tudását nem pusztán a tudományos ismeretterjesztésre használja, hanem az ateizmus propagálására is. Mindez ráadásul nem "fű alatt", valamiféle ideológiai elmaszkolással történik, hogy a jámbor olvasók és a naiv közönség nehezebben ismerje fel. Sagan a Hawking-könyv előszavában a következőt írja:
"Ez a könyv egyszersmind Istenről is szól - vagy Isten nem-létéről"
Ezek után meglehetősen ellentmondásos, hogy maga Hawking a könyv megjelenése előtt viszont nem egészen ezt hangsúlyozta saját írásáról:
"Egy fölsőbb lény létezésének kérdését teljesen nyitva hagytam."
A két, egymással szembenálló kijelentés közül valószínűleg Sagan előszava tartalmazza az igazságot. Ami azonban érdekesebb, hogy úgy tűnik, a népszerű fizikus masszívan teológiai területre tévedhetett. Székely úgy fogalmaz, hogy Hawking egész könyvéből következetesen árad az a meggyőződés, sőt egységes alapelv, hogy a természettudomány illetékes - mitöbb, a természettudomány az, amely illetékes - megmondani hogyan állnak a dolgok a metafizikai, filozófiai, teológiai kérdésekben. Ugyanezt láthatjuk Dawkinsnál, aki még egyfajta "valószínűségi skálát" is kitalált, mellyel Isten létezésének esélyét mérni próbálja. Visszaköszön ez egyébként Sagan műveiből vagy Krauss alkotásaiból is.
Hawking és az új ateizmus képviselői tehát egyfajta forgalommal szembehaladást valósítanak meg, amikor úgy vélik, hogy a természettudósok polihisztorok, és jogosultak arra, hogy filozófiai vagy teológiai kérdésekben kimondják a végső szót. Természetesen felcsillan ebben az a szemléletmód, amely még a felvilágosodás idején kapott erőre, hogy immáron nem a papok, teológusok vagy filozófusok jogosítványa az Istennel kapcsolatos dolgok kinyilvánítása: ezügyben véleményük szerint például a fizikusokhoz érdemes fordulni...
Ezzel a látásmóddal szerintem nemcsak az a baj, hogy alapvetően hamis (ami egyébként tetten érhető Hawking filozófiai állításainak tévedésein is - ezekbe itt és most nincs lehetőségem belemenni), hanem az is, hogy az említett urak népszerűsége miatt könnyű észrevétlenül lenyeletni az emberekkel. Stephen Hawking egy sztár, és egy sztárnak még azt is elhiszik, aminek semmi köze ahhoz, ami őt sztárrá tette. Így lesz "szakértője" egy altatóorvos az autószerelésnek, egy zöldséges a zeneelméletnek vagy éppen egy fizikus a teológiának. Ez pedig baj.
El kell persze ismerni, hogy a másik oldalon, azaz az egyház térfelén is történnek hasonló partizánakciók. Nekem az is ilyen, amikor Nagy Béla lelkész az evolúcióelméletről nyilatkozik rendíthetetlen magabiztossággal a nyilvánosság előtt, vagy valamilyen egyházi méltóság mondja meg a biztosat olyan kérdésekről, melyekről láthatóan semmit sem tud. Természetesen szólásszabadságban élünk és mindez nem azt jelenti, hogy akkor a száját sem nyithatja ki senki olyan kérdésekről, melyek nem a szakterületét érintik. Erről szó sincs! De mégis más egy tábortűz vagy egy üveg sör mellett értekezni életről, halálról, kvantumfluktuációról meg metafizikai problémákról, és megint más milliós pódiumon, a teljes nyilvánosság előtt állni, hátunk mögött a tudomány, mint intézményrendszer tekintélyével.
El kell persze ismerni, hogy a másik oldalon, azaz az egyház térfelén is történnek hasonló partizánakciók. Nekem az is ilyen, amikor Nagy Béla lelkész az evolúcióelméletről nyilatkozik rendíthetetlen magabiztossággal a nyilvánosság előtt, vagy valamilyen egyházi méltóság mondja meg a biztosat olyan kérdésekről, melyekről láthatóan semmit sem tud. Természetesen szólásszabadságban élünk és mindez nem azt jelenti, hogy akkor a száját sem nyithatja ki senki olyan kérdésekről, melyek nem a szakterületét érintik. Erről szó sincs! De mégis más egy tábortűz vagy egy üveg sör mellett értekezni életről, halálról, kvantumfluktuációról meg metafizikai problémákról, és megint más milliós pódiumon, a teljes nyilvánosság előtt állni, hátunk mögött a tudomány, mint intézményrendszer tekintélyével.
Az az érzésem, hogy lassan a posztmodern végére érünk és ami ezután következik, az lehetséges, hogy a "modern 2.0" nevet fogja kapni. A tudomány hatalmas tekintélyforrás, súlyos hivatkozási pont, amit mindenki fel szeretne használni, a saját hitét alátámasztandó. Csupán azt kívántam mondani, hogy legyünk figyelmesek: Dawkins, Hawking, Krauss, vagy éppen a mostanság népszerű DeGrasson nem pusztán színes-szagos, és egyébként stílusában sokszor elismerésre méltóan magas színvonalú tudománynépszerűsítő munkát végeznek, hanem annak farvizén bizony materializmust és ateizmust kevernek a koktélunkba. (Ezt persze Dawkinsról a legtöbben valószínűleg eddig is tudták.)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSytka! Már megbocsáss, de a Biblián kívül teológusként neked milyen más kompetenciád van? Én tudom, hogy az a teológusi meggyőződés, hogy "Isten igéje radikális, totális paradigmaváltásra hív bennünket. Olyan noetikus pálfordulásra, melyhez képest Kopernikusz heliocentrikus fordulata apró váltóállítás a valóságot kutató értelem számára." Azt is tudom, hogy erre a fordulatra a "bűnös értelem" miatt van szükség. Azt is tudom, hogy „Kétféle hozzáállás létezik: Bírálója leszek a szövegnek (értsd: Biblia) vagy ő lesz az én bírám.” (Divinity Szabados Ádám) Elfogadom. Ahogyan azt is, hogy 2000 év alatt a teológiának sikerült eljutni a páli "vétkes hús" origójából a "bűnös értelem" tengelyére. Elfogadom, hogy most már nem csak eredendően vagyok bűnös, és most már az eredendő bűn (ami Pál szerint még csak a húsra terjedt ki), most már az értelmemet is beszennyezte, ezért még a gondolkodásról is le kell(ene) mondanom. Egyet nem értek. Miért kellene ezt nekem igaznak is elfogadnom és elhinnem? Hm? vagy miért nem látom ezt a fordulatot a teológusok esetében? Lehet ezek inkább csak költői kérdések:-)
VálaszTörlés"Sytka! Már megbocsáss, de a Biblián kívül teológusként neked milyen más kompetenciád van? "
TörlésÍgy van, alapvetően a magam kompetenciáját a teológiában, esetleg a vallástudományban látom. Nem is írok természettudományos könyveket, nem tartok ilyen előadásokat, és nem lépek ki emberek milliói elé azzal, hogy itt és itt milyen hülyeséget beszélnek a tudósok. Az evolúcióelmélettel ugyan foglalkozgatok néha a blogban, de a bejegyzéseimben - melyek nem egy tudományos értekezéshez, hanem csak ehhez a bloghoz tartoznak - meg szoktam említeni, hogy nem értek a témához, csupán laikusként agyalok. Ha úgy tetszik, kocsmafilozófálok. Ehhez képest Hawking és tsai. szinte megkérdőjelezhetetlen hangsúlyokkal igyekeznek kijelenteni, hogy a teológiai kérdésekben is a természettudománynak kell dominálnia - és ehhez a retorikájukhoz felhasználják a tudomány autoritását is.
Ahogy igyekeztem a postban is utalni rá, az is szokott zavarni, amikor keresztény oldalról követnek el - filozófiai kifejezéssel élve - kategóriahibának nevezhető határsértéseket.
Igen de ugyanúgy más egy tábortűz vagy egy üveg sör mellett értekezni életről, halálról, feltámadásról, üdvösségről, eredendő bűnről, szentháromságról meg metafizikai problémákról, és megint más milliós pódiumon, a teljes nyilvánosság előtt állni, hátunk mögött a biblia, a teológia és az egyházi intézményrendszer tekintélyével.
VálaszTörlésBalivi, nem értem mivel vitatkozol. Ha egy teológus nagy nyilvánosság elé kiáll és teológiai kérdésekben publikál, az egyházi intézményrendszer tekintélyével, azzal mi a gond? Ez a dolga, nem? De ha ugyanez a teológus kiáll nagy nyilvánosság elé és olyan dolgokról beszél, melyekhez semmi köze, akkor miért adjanak hitelt a szavainak?
TörlésA népszerű természettudományos ismeretterjesztésben éppen ez zajlik. Populáris tudósok állnak ki, és természettudományos alapon jelentenek ki teológiai-filozófiai dolgokat, mégpedig azzal a felkiáltással, hogy ez így helyes. Nos, nem az, ráadásul ezek az urak az ateizmus propagandistái, akik a tudományos ismeretterjesztés farvizén alaphangon ideológiai tevékenységeket végeznek.
Akkor elmondom mivel vitatkozom! Sem tudós nem vagyok, sem teológus! Olyan értelemben, hogy papírom lenne róla. Persze mindenki tudós aki természettudománnyal foglalkozik, és a saját maga kedvére kutat, legyen az akár egy tízéves gyerek, és ugyanúgy mindenki teológus, aki Istenről gondolkozik, legyen az egy tízéves gyerek. Csakhogy!! És ez nagy különbség a tudományos és teológiai gondolkodás között! Ha én megkérdőjelezek egy tudományos elméletet, akkor a tudomány nem küld a tudomány nem létező poklára, sőt, a tudományos gondolkodás egyenesen feltételezi, hogy ezt megtegyük a tudományos "kijelentésekkel", eredményekkel. Ellenben a teológiával. Na a teológia eddig elért "eredményeit", meg bibliai kijelentéseket megkérdőjelezni egyenlő a kárhozattal. Ez a nagy különbség, én legalábbis ebben látom. Érthető volt?
TörlésA homoszexualitás az teológiai kérdés? Vagy pusztán biológiai? Teológiai blogok tömkelege értekezik ilyen és ehhez hasonló "problémákról".
TörlésTudod mi minden voltam én már teológiai meg keresztény blogokon pusztán a kérdéseim miatt? Az állításaimról meg nem is beszélve. Csak azért, mert gondolkodom:-) Szóval ez a különbség sztem.
TörlésA te blogod egy üde színfolt amúgy:-) Veled legalább lehet beszélgetni:-)
TörlésKedves balivi1, szerintem félreértesz itt valamit. Ezt többek között ebből a kijelentésedből látom:
Törlés" Ha én megkérdőjelezek egy tudományos elméletet, akkor a tudomány nem küld a tudomány nem létező poklára..."
Nem, a tudomány az asztalához sem enged - mármint ha érdemi vitáról, érdemi megkérdőjelezésről van szó - egészen addig, míg nem rendelkezek a szükséges jogosítványokkal. Szép is lenne a világ, ha úgy működne, hogy pl. Kovács Pista bácsi, aki egyébként hentes, betrappolna egy biológuskonferenciára és elkezdené mondogatni, hogy az evolúció hülyeség. Ugyan miért ne küldenék el? Más a helyzet azonban, ha Kovács Pista bácsi biológusi végzettséget szerez, publikál biológiai témájú tanulmányokat. Ebben az esetben már az asztalhoz ülhet és megvitathatja az elméleteit a tudós kollégákkal. Normális esetben egy-egy szakterületről annak a szakértői döntenek és vitatkoznak - az egész társadalmunk így működik. Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor másnak nem lehet véleménye, de bizony azt nem fogják olyan súllyal kezelni, mint egy szakértő véleményét. Bizony, a tudomány ebben az értelemben nem demokratikus. Abban viszont demokratikus, hogy mindenki számára lehetővé teszi, hogy tanuljon, megszerezze a szükséges jogosítványokat.
"A homoszexualitás az teológiai kérdés? Vagy pusztán biológiai? "
A homoszexualitás (véleményem szerint) összetett kérdés, és vannak biológiai-genetikai, szociológiai, és etikai, teológiai dimenziói is. Amiről azonban a bejegyzésem szólt, hogy az _nem_ vizsgálható a fizika vagy biológia eszköztárával, hogy van-e Isten. Márpedig pl. Dawkins, de láthatóan Hawking is azt állítja, hogy Isten létezése természettudományos kérdés.
Egyébként én szívesen beszélgetek akárkivel, amíg nem fajul mindez ad hominem társalgássá és a másik személyének sértegetésévé. Nem is értem azokat a blogokat, ahol ez nem megengedett.
Gondolkodásmódok közti különbségről beszélek. A tudományos gondolkodás mindenkinek adott, még Kovács Pista bácsinak is. Kovács Pista bácsi nagyon is tudományosan gondolkodik akkor, amikor a karajt nem nevezi lapockának és a kettőt meg tudja egymástól különböztetni, mert empírikus tapasztalat alapján jutott el idáig. A helyi hentes szaklapba pedig írhat egy nagyon tudományos cikket arról, hogy hogyan lehet a karajt e legjobb és leggyorsabb módon kicsontozni. A tudományos gondolkodás csak a teológia szerint ördögtől való, és egy értelmiségi felsőbbrendűség mondatja csak azt, hogy mikortól tudományos egy gondolkodásmód. A kétféle gondolkodásmód közötti különbségre utaltam pusztán.
TörlésSzerintem Dawkins, de láthatóan Hawking is nem azt állítja, hogy Isten létezése természettudományos kérdés, hanem azt, hogy természettudományos módszerekkel nem megismerhető, és nem bizonyítható a létezése.
TörlésIstennek magának kellene bizonyítania magát talán:-)
Nincs is azzal baj, ha Pista bácsi a helyi "hentes szaklapba" ír valamit, ami a karajról és a lapockáról szól. De az baj, ha ugyanez a Pista bácsi könyveket publikál és szinte az egész világ nyilvánossága elé kiállva azt hirdeti, hogy a hentes dolga arról dönteni, van-e Isten vagy nincs, sőt ez kifejezetten a hentes szakma alapkérdése. :-)
TörlésÉn teológusként sem látom a teológiában azt, amiről itt írsz, vagyishogy a tudományos gondolkodás az ördögtől való lenne. Sőt, magam a teológiai gondolkodást is annak tartom - itt persze most belekezdhetnénk egy véget nem érő vitába arról, mit értünk tudomány alatt.
Egy szó, mint száz: én azt tartom szerencsésnek, ha mindenki arról publikál, nyilatkozik, beszél, amivel foglalkozik. Én nem akarok fizikával vagy biológiával foglalkozni a tudományos ismeretterjesztés vagy tudományos publikáció szintjén, hanem maradok a teológiánál és esetleg vallástudománynál. Részemről ennyi, innen kezdve azt hiszem csak ismételném magam.
"Szerintem Dawkins, de láthatóan Hawking is nem azt állítja, hogy Isten létezése természettudományos kérdés, hanem azt, hogy természettudományos módszerekkel nem megismerhető, és nem bizonyítható a létezése."
TörlésDehogynem! Éppen erről szólt az egész bejegyzés és ezt próbáltam érthetőbbé tenni: pontosan ezt állítják mind a ketten. Dawkins még egy "módszertan", illetve "valószínűségi skálát" is felállított az Isteni Téveszmében. Szerinte ez nagyon is a természettudományok hatókörébe vág. Hawking könyvét pedig a postban említett Székely elemzi végig és rámutat arra, hol hibázik.
Amikor Dawkins, de láthatóan Hawking is azt állítják, hogy Isten természettudományos módszerekkel nem megismerhető, és nem bizonyítható a létezése, akkor nem mondanak igazat? Igazat mondanak. Amikor a teológus azt mondja, hogy márpedig Isten létezik de nem tudja bizonyítani a létezését csak egy könyv alapján (ez is empírikus egymódon), akkor hiába mondja, hogy Isten létezik:-) attól még nem lesz bizonyított. Sztem is létezik Isten, de ettől még nem mondok le az empírikus útról, és nem fogok feloldani ellentmondásokat csak azért, hogy bizonyíthassak valami olyat, amit empírikusan (ezáltal tudományosan) bizony egyelőre úgy tűnik lehetetlen.
TörlésKomolyan nem értem, hogy ennyire félreérthetően fogalmazok? Ezt írod:
Törlés"Amikor Dawkins, de láthatóan Hawking is azt állítják, hogy Isten természettudományos módszerekkel nem megismerhető..."
Akkor megint: NEM ezt mondják! Dawkins úgy véli, Isten léte természettudományos módszerekkel vizsgálható! Ez a probléma. Dakwins és Hawking munkásságából süt az a meggyőződés, hogy a természettudomány dolga kijelenteni, hogy van Isten vagy nincs.
Ezt képtelen vagyok ennél érthetőbben megfogalmazni.
"Dawkins úgy véli, Isten léte természettudományos módszerekkel vizsgálható! Ez a probléma." És ez miért probléma? Miért probléma, ha természettudományos alapokon jutunk el arra, hogy Isten létezik? Mert ez is kijöhet a dologból:-) Ha pedig a kutatás közben Dawkins vagy Hawking csal, azért, hogy azt próbálja bizonyítani, hogy nincs Isten, akkor fülön kell őket csípni, és kimondani, hogy hazudnak:-)
TörlésDawkins: "Vagy létezik Isten, vagy nem. Ez tudományos kérdés, amelyre valamikor megtaláljuk a feleletet, ám a valószínűségre vonatkozóan addig is erős állításokat tehetünk."
TörlésA tudományos alatt ő a természettudományt érti. Tehát Isten létezése szerinte természettudományos kérdés. Ezt hívják csúsztatásnak vagy eufemisztikusan kategóriahibának. Isten létezése nem természettudományos, hanem filozófiai (teológiai) kérdés és pont.
Bizonyítsd:-) A pont az nem érvelés.
TörlésA tudomány (természettudomány) mindíg csak valószínűsít egyelőre. Ebben az általad idézett részben Dawkins nem hazudott.
TörlésA tudományos érvelésben olyan szinten mint a teológiában nincs helye a tekintélyre hivatkozás érvelési hibájának. Einstein is tévedhetett, és ha tévedett, akkor ez ki fog derülni, de pusztán azért, mert Einstein mondta, pusztán attól nem válik igazzá is. Egyelőre úgy tűnik sok mindenben igaza volt. De sosem fogadjuk el dogmaként.
TörlésEgy gondolat még, csak azért mert a teológiát is tudományos gondolkodásnak nevezted. Szerintem is lehet az, de akkor a tudományos módszertan legalább a következő 6 lépését tartalmaznia kellene:
Törlés1. Végezz megfigyeléseket (mondjuk tanulmányozd az írásokat)
2. Állíts fel a megfigyelésed alapján egy hipotézist.
3. Végezz kísérletet (gondolatkísérletet legalább)
4. Elemezd a kísérletből származó adatokat.
5. Számolj be az eredményről.
6. Ami talán a legfontosabb: hívj meg másokat is, hogy reprodukálhassák az eredményedet, illetve végezzenek újabb kísérleteket, hogy tényleg igazolható-e az eredmény.
Én a profilomon ezt teszem és tettem. Majdnem ugyanebben a sorrendben. És kijött valami, és meghívtam embereket eszmecserére. Tudod mennyien szóltak hozzá? Zéró! Senki. Mert nem értik, hogy csak így lehet eljutni az igazságra. Nincs visszacsatolás:-) Még tekintélyre hivatkozva sem. Így az eredmény magára maradt:-) Lehet, hogy tévedtem? Igen lehet, De ezt eddig senki nem bizonyította.
balivi1!
TörlésAmiről nincs módszeresen gyűjthető érzékszervi adat, arról nem lehet kísérleti adatokat publikálni. A fizikán túli ügyekről (azaz: a metafizikáról) nem gyűjthető módszeresen érzékszervi adat.
Viszont a minket igazán érdeklő kérdések (honnan jöttünk, miért élünk, ill. hogyan éljünk, és hová megyünk?) mind metafizikaiak, és a vizsgálatukra a természettudomány nem hivatott, nem is alkalmas.
Aki ezt belátja, mai értelemben felvilágosultnak nevezhető. Sytka remek posztja arról szól, hogy sok természettudós nem hajlandó ezt belátni, és a saját alátámaszthatatlan hittételeit szeretné a természettudományba csomagolva eladni. Ami attól probléma, hogy sok tájékoztatlan emberre gyakorol hatást, és attól, hogy felvilágosulatlan törekvés.
Aki korrektül viselkedik, az nem hiszi illetékesnek a természettudományt a metafizikában, sem a metafizikai ötletelést a természettudományban.
László!
VálaszTörlés"Amiről nincs módszeresen gyűjthető érzékszervi adat, arról nem lehet kísérleti adatokat publikálni. A fizikán túli ügyekről (azaz: a metafizikáról) nem gyűjthető módszeresen érzékszervi adat. Viszont a minket igazán érdeklő kérdések (honnan jöttünk, miért élünk, ill. hogyan éljünk, és hová megyünk?) mind metafizikaiak, és a vizsgálatukra a természettudomány nem hivatott, nem is alkalmas."
"Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjéről."
Erről ennyit:-)
A másik felvetésedre miszerint: "Aki korrektül viselkedik, az nem hiszi illetékesnek a természettudományt a metafizikában, sem a metafizikai ötletelést a természettudományban." meg annyit tudok válaszolni, hogy felvilágosulatlanságom ellenére továbbra is azt gondolom, hogy rendben van, de azt a gondolkodásmódot ami nélkülözi a tudományos módszertant, ne nevezzük tudományosnak.
Ma reggel találtam. Boldogkői prof cikke a témába vág:
http://www.origo.hu/tudomany/20160223-teremteselmelet-evolucio-teista-vilagkep-termeszetes-kivalasztodas-mesterseges-intelligencia.html
"Dawkins úgy véli, Isten léte természettudományos módszerekkel vizsgálható! Ez a probléma. Dakwins és Hawking munkásságából süt az a meggyőződés, hogy a természettudomány dolga kijelenteni, hogy van Isten vagy nincs." by Sytka
VálaszTörlésNos! Üdvözlet mindenkinek!
Van gravitáció? Van Newton első törvénye? Van! Ezeket ki alkotta? Ember? Nem. Isten? Igen. A természetben megtalálható törvények a bizonyítékok Isten létére. Ergo, a természettudományos megfigyelésekből igenis lehet következtetni Istenre. A term.tud. eszköz Isten létének a bizonyítására. Vélemény?