Pedig a helyzet az, hogy Pál sokak szemében tényleg rasszistának tűnhet, vagy legalábbis olyan valakinek, aki durván minősíteni hajlamos bizonyos népcsoporthoz tartozókat. Ostobának nevezi a galatákat, gonosz és vad hazudozóknak hívja a krétaiakat, valamint úgy tűnhet, bizonyos kontextusban még "zsidó kutyákról" is beszél. Kemény szavak ezek egy evangéliumot képviselő apostoltól. A kérdés már csak az, hogyan értsük ezeket a szavakat, melyek nyilvánvalóan a miénktől egészen eltérő közegben hangzottak el?
Nos, pontosan ez a lényeg a páli retorikában is. Zavaró, hogy Pál ilyen csúnyán beszól a krétaiaknak és a galatáknak? Igen, szerintem mindenképpen az, mai szemmel csaknem bunkó húzásnak tűnhet. Ám jó észrevenni, hogy az apostol szerette és támogatta ezeket a közösségeket. Galatában annak ellenére járt négyszer, hogy megpróbálták agyonkövezni. Krétára a legjobb emberét, Tituszt küldte, hogy segítsen a gyülekezeti kisiklásokat orvosolni. Vajon logikus azt gondolni, hogy egy rasszista ember, aki fajgyűlöletet táplál magában a krétaiak és a galaták felé, ilyen módon menedzselné azokat, akiket származásuknál fogva lenéz? Ez egyáltalán nem valószínű.
A legkeményebb dió persze nem is a galatai vagy krétai emberek retorikai "inzultálása", hanem Pál saját honfitársainak, a zsidóknak a minősítése. Mintha Pál itt-ott azt írná, hogy "a zsidók" ölték meg Jézust, akik mindenki ellenségei (1Thessz 2,14-15). Mintha rájuk utalna akkor is, amikor ebekről és a körülmetélkedésről beszél (Fil 3,2). Persze nehéz elhinni, hogy Pálnak kollektív módon "a zsidókkal" lett volna baja, hiszen maga is zsidó volt, ráadásul olyan, aki más írásaiban büszke saját zsidóságára, ecsetelve annak előnyeit (Róm 3,1-2). A kavarodást talán az is okozhatja egy mai olvasóban, hogy a "zsidó" kifejezést hallva sokan nem egy vallás követőjére, hanem egy nemzetiség tagjára gondolunk. Amikor Pál arról ír, hogy Jézust "a zsidók" feszítették meg, nem nehéz ezt úgy érteni, hogy a zsidó nemzet tagjaira utal - pedig egészen biztosnak tűnik, hogy nem erről van szó.
Kis kutatás után kiderül, hogy a bibliai szöveg ezekben a szakaszokban sokszor a judaizálókra hivatkozik, esetleg a júdeaiakra, azaz eleve nem az összes zsidó emberre. (A görög szövegben itt a Ioudaious kifejezés szerepel.) Könnyű belátni, hogy Jézust a júdeai származású, oda köthető emberek juttatták el a keresztig, a judaizálók pedig azok a zsidó hátterű keresztények voltak, akik úgy gondolták, ha egy pogány megtér, annak is fel kell vennie a zsidó szokásokat. Ráadásul a "júdeai" szónak Krisztus idejében volt egy vallási minőségű jelentése is: azokra alkalmazták, akik valamiképp a jeruzsálemi Templomhoz kötődtek. Kicsit hasonlít erre a korinthusi kifejezés, ami nemcsak az illető földrajzi hovatartozását takarta, hanem minőségjelzőként is használatos volt és a laza erkölcsű embert jelentette.
Pálnak tehát ezekkel az emberekkel akadt problémája, és nem a teljes zsidóságot, mint etnikumot szólította meg kemény szavaiban. Ráadásul maga Pál is bizonyos szempontból "júdeai" volt, hiszen Jeruzsálemben szocializálódott és nőtt fel. Az apostol tehát nem egyszerűen olyanokat "bánt", akik egy tőle távoli, ismeretlen csoporthoz tartoznak, hanem mintegy "belülről" kritizálja őket olyan emberként, mint aki nem osztja vallási meggyőződéseiket.
Pál szerintem egyáltalán nem volt rasszista. Kétségtelen, hogy a saját korában elfogadott, ma már inkább visszás hatást is kiváltani képes hangnemet ütött meg, de világosnak tűnik számomra, hogy ezt nem faji alapon vagy valamiféle rosszul értelmezett felsőbbrendűség tudatában tette. Hovatovább, éppen Pál missziós tevékenysége a legjobb példája annak, mit jelent tolerálni a különféle nemzeteket és rasszokat. Pontosan Pál az a személy, aki talán az egész Újszövetségben a legszemléletesebb illusztrációja, hogyan lehet krisztusi szeretettel fordulni olyanok felé, akik teljesen mások, mint mi vagyunk. Egy igazi fajgyűlölő ilyesmire soha nem lenne képes.
Fontos témát feszegetsz, amely Saul személyes élettörténetének hátterében válik érthetővé. Paul kompenzált. Amilyen buzgó ójudaista volt, olyan buzgó újjudaistává alakult át a Jézus-jelenése után. A különbség leírására pedig olyan terminológiát használt, ami a saját korában zseniálisan jó volt, ma viszont eléggé félreérthető.
VálaszTörlésAz ó- és újjudaisták közötti különbséget Pál akként fogalmazza meg, hogy vannak a Jézust álmessiásnak tartó, a híveit eretnekként halálra üldöző „zsidók” és a „világból” kivált „krisztoszosok” (messiáshívők). Utóbbiak jelentős része etnikailag maga is zsidó, ráadásul a zsidó törvényeket és szokásokat megtartó jó zsidó.
Pál számára viszont csak az volt „zsidó”, aki nem fogadta el Jézust Messiásnak. Aki elfogadta, az technikailag zsidó lehetett ugyan, de Pál már a zsidósága fölé emelkedett egyetemes embernek tekintette, ahogy magát is.
Egy mai ember ebbe a distinkcióba nagyon nehezen tudja magát belehelyezni, ezért talán célszerűbb lenne
- messiásváró <––> messiáskövető, illetve
- ójudaista <––> újjudaista
csoportról beszélni. Mai szemmel mindkét csoport feltűnően zsidó, noha más-más értelemben. Paul idejében ezek a csoportok kölcsönösen vitatták egymás létjogosultságát.
Ójudaista szempontból aki álmessiásban hisz, az kizárta magát a judaizmusból, a büntetése halál, vagy ha nem sikerül elkapni, akkor kiátkozás. (Ezért akarják Pált több helyen megkövezni, és nem holmi gój vagy világi szempontok miatt. Pál egész térítő munkája arról szól, hogy menekül az ójudaista üldözők elől, akik mindenhol a nyomában vannak, felbujtják ellene a helybelieket, és Rómában végül utolérik.)
Újjudaista szempontból a Messiást elutasító zsidó szánalmas álzsidó, megtagadta Ábrahám örökségét, kirúgta magát az Úr szőlejéből. A vita attól olyan szenvedélyes, hogy maga a judaizmus ilyen szenvedélyes. Nekünk, kései gój leszármazottaknak, akik „csak” beoltattunk Ábrahám törzsébe, nem feladatunk igazságot tenni a vitában. Nem is kell, hiszen az eltelt 2000 évben Jézus világosan bizonyította, hogy megfelel az ójudaista Messiással kapcsolatos elvárásoknak, tehát nem messiásjelölt, nem álmessiás, hanem tényleges. A labda az ójudaista térfélen pattog, és ma már nekik is feltűnik, hogy ezzel a labdával kénytelenek valami értelmeset kezdeni.
Keresztény szempontból a messiásvita megspórolhatatlan, de ez egy elvi vita, és nem tettlegességig fajuló konfliktus. A tettlegesség azok műfaja, akiknek a kereszténység már csak folklór, és nem ismerik részletesen a judaista hátterét. Ezért halálos veszély folklórrá tenni a kereszténységet, ironikus módon pont azokra nézve halálos veszély, akik a legérdekeltebbnek érzik magukat abban, hogy a kereszténység folklórrá váljon.
Érdekes megfigyelni, hogy a „zsidó” szó csak János evangéliumában jelenik meg, a többi evangéliumban „emberek” vagy „nép” szó szerepel helyette, jelezvén, hogy a zsidó Jézus körül alapból mindenki zsidó, a „zsidó” szónak nincs külön információs értéke. János közönsége viszont már elég sok gójt foglalt magában, továbbá addigra az ójudaisták már kiátkozták az újjudaistákat, ezért kezdték utóbbiak dacválaszként tudatosítani a Jézus körüli tömeg zsidó voltát, holott ennek továbbra sem volt információs értéke.
Példa: ha Nagy Imre vallást alapít a magyarok felének támogatásával, és a nem magyar hívei pl. főleg svédek, akkor az ő szempontjukból pontatlanul elmondható, hogy Nagy Imrét a „magyarok” ölték meg (tutira nem svédek voltak). De elég butaság lenne ilyet kijelenteni, és nagyon pontatlan is, hiszen az irányzat kezdeti hívei is főleg magyarok. Ilyen bután-pontatlanul alakult a zsidó-keresztény terminológia is.
László! Nyilván nem könnyű a szemléletváltás Pál tanítását illetően, nem tagadom, ezért pusztán tényleg csak a tisztánlátás végett megismétlem mégyegyszer:
TörlésPál feltett szándéka volt, hogy krisztushitre juttat mindenkit akit csak lehet. Pál nem Jézust hirdette Messiásként (Krisztusként) zsidó körökben, hanem a Krisztust hirdette átkozottként és halottként, ezzel okozva botrányt. A zsidókkal azért gyűlt meg a baja, mert ők ezt nem vették be. Pálnál snki nincs rendben, aki nem tartozik Krisztushoz, legyen az zsidó vagy görög.
Pálnál a krisztushit az nem egyenlő a jánosi krisztushittel. Miért? Mert Pál nem Jézust hirdette, hanem Krisztust hirdette, Krisztusért járt követségben, a Krisztus evangéliumát nem szégyelte stb. Nem arról van szó Pálnál, ami Jánosnál! Alapvető tévedés, egy dogma miatt. János szerint az élő és hústestben megjelent Jézus "a" Krisztus! Fontos az "a", ami Pálnál nincs!! Miért nem lehet ezt elfogadni? Tény. Le van írva, nem én írtam le, hiteles páli levelek alapján mondom. Balivi voltam.
Törlés"Pál számára viszont csak az volt „zsidó”, aki nem fogadta el Jézust Messiásnak."
TörlésEz tételesen nem igaz. "Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól az én atyámfiaiért, akik rokonaim test szerint;" Róma9:3
Ő zsidónak tartotta a hús szerinti atyjafiait, "rokonait", nagyon is. Még magát is zsidónak tartotta hús szerint. Máshol Ábrahám magvainak nevezi zsidó származású ellenfeleit.
Sytka! Az "ostoba galaták", meg a "lusta krétaiak" legyen a legkisebb gond Pállal:-) Ami sztem gond azok ezek a szavai:
VálaszTörlés"Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott!" 1Kor16:22
"De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk, legyen átok. Amint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, amit elfogadtatok, átok legyen." Gal1: 8-9
Átkozódni nem szép dolog:-) Nem jézusi, hogy úgymondjam.
"Átkozódni nem szép dolog:-) Nem jézusi, hogy úgymondjam."
TörlésKedves Balivi, jó felvetések ezek, de számítok arra, hogy ezzel az a Pál is tisztában lehetett, aki ismerte Krisztust. Ismerve Pál személyét én úgy látom, hogy jó okkal fogalmazott úgy, ahogyan fogalmazott. Most nincs időm mély exegetikába bocsátkozni az "átkozódós" verseivel kapcsolatban, de a magam részéről megszavazom neki a bizalmat, hogy tudta mit beszél és milyen okból használ ilyen kijelentéseket.
Tehát lehet átkozódni. Ha kiegzegetájuk, akkor meg főleg:-) Ha egy apostolnak lehet, végülis, ja. Egzegetálás kérdése.
TörlésLehet, hogy te Pál személyének ismeretéből vonod le azon következtetésedet, hogy oka lehet az átkozódásnak, én meg Pál tanításának ismeretében mondom, hogy nem tudta mit beszél és milyen okból:-) Maradjunk ennyiben.
Kevdes Balivi, két dolog:
Törlés1. Kérlek névtelenül ne kommentelj itt a blogban: igazán nem nagy erőfeszítés beírni egy nevet, és ha körbenézel, ezt mindenki meg is teszi. (Néha zavaró, hogy nem tudom kivel beszélgetek, ezért kérem!) Köszönöm!
2. Nem azt írtam, hogy "lehet átkozódni", hanem azt, hogy megszavazom Krisztus egyik legnagyobb apostolának a bizalmat, hogy tudta mit csinál. A kérdésnek utána kellene járnom. De azt nehezen tudom elképzelni, hogy az a Pál apostol, akihez elszántságban nem volt fogható és szerette Krisztust, az életét kockáztatta az evangéliumért, és amiatt is halt meg, "csak úgy" indulatból szórta volna minden ok nélkül az átkokat. Én úgy ismerem Pált az írásai alapján, mint aki megválogatja a szavait - még a keményebb szavait is. A bejegyzésből is le lehet vonni ezt a tanulságot, amikor a galatákra vagy a krétaiakra, esetleg a judaizálókra mond ki kemény dolgokat. Ha akkor sem a puszta indulat beszélt belőle, akkor jó okom van feltételezni, hogy az általad említett esetekben sem.
De beismertem, hogy ehhez most el kellene mélyednem az "átkozódós" részekben. Viszont benned egy rakás előítéletet érzek Pál felé, ami jelentősen torzíthatja azt is, ahogyan a leveleit értelmezed.
Kedves Sytka! "Az előítélet (más néven: elfogultság, sztereotípia) a tényeken, a hibás vagy merev általánosításokon alapuló, előre kialakított feltételezés, vélemény." Nevezhetjük prekoncepciónak is.
TörlésA helyzet az, hogy ebből semmi nem igaz bennem Pál felé. Több mint tíz évig voltam meggyőződéses keresztény, hittem és vallottam a páli teológiát. Alaposan ismerem és mélyen megismertem a tanítását. Ezért értelmezem úgy ahogy. Torzítás nélkül. Balivi voltam.
Balivi:
Törlés– Nem értem, hogyan gondolhatod, hogy a „Krisztus” nem Jézus. Pálnak megjelent Jézus, konkrétan. Őt nevezi a Messiásnak, görögül a Krisztosznak.
Krisztoszt egyetlen nép sem várt, a görögök sem. Messiást a judaisták vártak, és Pál a jelenés alapján elfogadta, hogy Jézus a judaizmusban várt Messiás.
László! Én nem gondolom, hogy Jézus nem a "Krisztus", én azt gondolom, hogy Pál nem gondolta azt, hogy Jézus "a" Krisztus.
TörlésPálnak volt egy hanggal kísért fényjelenése, ez a konkrétum.
"Őt nevezi a Messiásnak, görögül a Krisztosznak." Nem, hanem a jelenést gondolja a feltámadt Krisztusnak.
"Pál a jelenés alapján elfogadta, hogy Jézus a judaizmusban várt Messiás." Nem, hanem a jelenés alapján állítja, hogy az átokká és halottá lett Krisztus feltámadt, akit aztán Úr Jézus Krisztusként nevez.
Balivi
Balivi:
Törlés„Nem, hanem a jelenést gondolja a feltámadt Krisztusnak.”
– Szó sincs róla, hogy Pál bárkit is krisztosznak vélt: a Messiás Jézust nevezte görögül krisztosznak. Ha Jézus a Messiás, akkor görögül Krisztosz. Ha nem ő a Messiás, akkor viszont nem is Krisztosz. Nincs olyan kombináció, hogy valaki Krisztosz, miközben nem Messiás... Mindkét szó Felkent-et jelent, héberül és görögül.
László! "Nincs olyan kombináció, hogy valaki Krisztosz, miközben nem Messiás..."
TörlésIgen, ezt tudom. De olyan kombináció meg van, hogy nem a hústestben megjelent Jézus a Krisztosz:-) Pál tükör által és homályosan látott. Azzal meg sztem nem volt tisztában, hogy a tükörkép az fordított képet ad:-) Mindent fordítva látott és értett. Valóságosan? Igen, de nem az igazság szerint.
Én nem vagyok rasszista de.... :)
VálaszTörlésSzóval szerintem vannak a nemzetiségeknek sajátos jellemzői
Akkor pedig az vagy! :-) (a mai polkorrekt szótár szerint legalábbis, de a szó eredeti értelmében nem!)
TörlésNem sokkal korábban én pont azt írtam a blogodon egy másik téma kapcsán, hogy rasszista vagyok :-)
A bejegyzésből kimaradt (nem akartam túlságosan hosszúra írni), hogy a rasszizmus fogalma valóban nem ugyanazt jelentette Pál idejében, mint ahogy azt sokan ma értik. Manapság a többség a bőrszín köré építi, ám akkoriban sokkal inkább mint most, a vallási meggyőződéssel vagy etnikummal szembeni derogáció volt a rasszizmus, viszont sokkal megengedőbben tekintettek rá.
TörlésEz is azt mutatja, hogy nem elég Pált érteni, azt a kort is érteni kell, amiben ő irkálta a leveleit. :-)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésSzerintem Pál idejében nem létezett a rasszizmus szó, de még a fogalom sem.
TörlésMinden városállam szabadon utálhatott minden más városállamot, és annyi előítéletet táplálhatott bárkivel szemben, amennyi neki tetszett. Platón pl. természetesnek tartotta, hogy az az Athéni, aki rosszat mond a Athénról, az méltó a halálra. Másokról azonban nagyon is szabad, már-már kötelező volt rosszat mondani – legfeljebb nem a szemükbe, mert abból háború lett.