2014. április 2., szerda

Szükséges héberül és görögül tudni a Biblia megértéséhez?

Vannak témák, és ilyen a fenti címben megfogalmazott is, amelyekkel kapcsolatban úgy érzem magam, mintha kettő lenne belőlem. Énem egyik fele az egyik, másik fele a másik álláspontot képviseli, és egymásnak odaszólva vitatkoznak az adott kérdésről. A kérdés jelen esetben pedig az, tényleg fontos megtanulni a héber és görög alapjait a Szentírás megértéséhez?

Nem, szerencsére nem savanyú a szőlő! Bár nem születtem nyelvzseninek, őszintén mondhatom, hogy amennyire képességeimből tellett, mindkét ókori nyelvvel birkóztam a teológiai tanulmányok során. A kettő közül nekem a héber tűnt a könnyebbnek, ám az is nehéz volt: a nyugati civilizációban felnőtt ember agya egyszerűen csak komoly küzdelemmel tud átállni egy letűnt keleti nyelv logikájára.

Tanulás közben pedig többször is feltettem a kérdést, egyáltalán mi a csodának kell nekem szenvedni ezzel a két kihalt nyelvvel? Hát tényleg akkor leszünk képesek felfogni Isten üzeneteit, ha megtanulunk héberül meg görögül? Zsengellér József professzor meglehetősen szigorúan fogalmaz könyvében:
"Az Ószövetséget héber nyelven írták, ahhoz, hogy exegetálni, elemezni, vizsgálni, magyarázni tudjuk, szükséges, hogy el tudjuk olvasni, és meg is értsük, hogy észre vegyük a szöveg, a nyelv problémáit. Azért sem lehet a fordításokra hagyatkozni, mivel minden fordítás már egyfajta magyarázat, értelmezés, magában hordozza a fordítónak a szövegről kialakult véleményét és meglátásait. Ezeket természetesen akár el is fogadhatjuk, de csak akkor, ha magunk is helyesnek találjuk. Ennek eldöntése pedig csakis akkor lehetséges, ha az ember saját maga olvassa el és fordítja le az eredeti szöveget."
Zsengellér érvelését átgondolva énem pártoló fele azonnal megszólal és valami olyasmit mond, a professzor úrnak igaza van, hát tényleg nem megy ez máshogy, nincs mese gyerekek, elő kell szedni a héber tankönyvet, szótárprogramokat, átismételni a nyelvtant, feltűrni az ingujjat és nekifogni exegetálni. A régi teológusmondás szerint ("minden fordítás ferdítés") valóban nem elég pusztán magyarul kézbe venni a Bibliát, mármint ha a pontos megértés a cél.

Ám meghasadt énem másik oldala azért próbál ellent mondani ennek a gondolatmenetnek. Hát először is - hallom a hangot odabentről - megette a fene az egészet, ha Isten üzeneteit csak azok érthetik meg helyesen, akik két halott nyelvet is elsajátítottak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a Jóisten úgy alkotta meg a Bibliát, hogy az egyszerű, laikus emberek elől el van zárva. Pista bácsi és Mari néni hiába olvasgatja minden nap, mégis kénytelenek a szakmailag felkészültebbekre hagyatkozni, akik tudományos szinten, a nyelvek ismeretében ragadják meg a szöveget. Nos, hétköznapi tapasztalataim sokszorosan igazolták, hogy ez nem így van. Pista bácsi és Mari néni gyakran kenterbe veri megértés és főként gyakorlat szempontjából az akadémikusokat. Másrészt ma már elképesztő a választék a bibliafordítások tekintetében. Magyar nyelven is számos lehetőségünk van, melyek jó részét ráadásul rendszeresen revideálják, frissítik, hozzáigazítják a mi nyelvünk sajátosságaihoz. Ha valaki a nagyobb idegen nyelvek egyikét beszéli (például az angolt vagy a németet), kis túlzással szinte belefulladhat a választékba. Senki ne akarja elhitetni velem, hogy egymás mellé rakva a tucatnyi fordítást, felhasználva a különféle segédeszközöket, s akár bevetve a héber-görög szoftverek tudását, nem fér hozzá a textusok valódi üzeneteihez! Ha mégis így van, akkor merem állítani: nem a héber-görög tudásban keresendő a probléma, a megértés elé egészen más természetű akadályok tornyosulnak.

Persze énem korábban említett, pártoló fele azért nem hagyja magát, és máris jelzi, hogy szólni kíván. Annyiban egyetértek magammal, hogy a Biblia mondanivalójának megértéséhez általában el lehet jutni egyszerűbb utakon is. Az évezredek során felhalmozott tudásanyag, a rendelkezésre álló források megismerése, és a helyes olvasás szerintem elviszi az embert a megértéshez. A megértésnek azonban szintjei vannak. Miért lenne a Biblia kivétel? Felfoghatom mit mondanak nekem a textusok, ám a mélyebb rétegeket felhasítani, a szöveg eredeti közegét rekonstruálni már csak ehhez illő eszközökkel lehet.

Olyan ez kicsit, mint amikor valaki eljátszik egy zeneművet: ott van előtte a kotta, ha el tudja olvasni és ért a hangszeréhez, akkor képes megszólaltatni azt. De ez még nem lesz előadás. Előadás attól lesz, ha megismeri a darab megírásának körülményeit, megtudja például, hogy a dal szerzőjét éppen valami személyes tragédia érte, amikor megírta a művét, és ezért lett olyan fájdalmas a szöveg, drámai a zene. Ha az embert kicsit átitatja az a légkör, melyben az adott zene megszületett, akkor már előadhatja úgy, hogy annak hatása is legyen, mert magába szívott egy adagot a zeneszerző érzéseiből, gondolatiságából.

Talán a héber és görög nyelv is egy olyan eszköz, ami ebben az "átitatódásban" segíthet. Támaszt és segítséget nyújthat ahhoz, hogy a rétegek alatt valamennyire megtaláljuk és visszahozzuk azt a miliőt, melyben a szöveg még eleven volt. Az ókori nyelvek szerintem nem magához a megértéshez szükségesek, hanem a megértés finomításához, a már megtudott ismeretek elmélyítéséhez. A Biblia megérthető héber és görög nélkül is. A megértés viszont mindig árnyalható, amihez eszközök szükségesek. Persze óriási küzdelem megtanulni ezt a két holt nyelvet, és mindenki maga dönti el, megéri számára a befektetés vagy sem - fejezi be mondandóját énem egyik fele.

Most akkor nekem van igazam, vagy nekem?

7 megjegyzés :

  1. Neked és neked is igazad van. Én már keveredtem olyan vitába a Bibliáról, amelyben kénytelen voltam kikeresni az eredeti szöveget, és megnézni, mit jelentenek az egyes szavak. Még jobb lenne, ha eredetiben tudnám olvasni, érzem a hiányosságot. Az Ószövetség esetében a tudatos félremagyarázás szándéka is felmerül, találtam olyan kényes szövegrészeket, amelynek a héber jelentését érezhetően ködösítette az értelmező, kénytelen voltam a Google translate-hez fordulni.

    Ugyanakkor neked is igazad van, háromféle angol és ötféle további európai nyelvű változat képes felszínre hozni azt a jelentést, amit külün-külön egyik sem tud teljesen visszaadni, de az összképből azért kibontakozik. Meg azután ott a logika, az összefüggések módszeres vizsgálata, a nélkül nincs vállalható értelmezés, bár ettől Mari néninek vagy Pista bácsinak még valóban adódhat nagy meglátása, ahogy írod is.

    Jézus határozottan Talmud-ellenes volt, vagyis ellenezte a kiindulási szöveg százszorosára dagadó, önálló életet élő értelmezési hagyományt, meg az ezzel foglalkozó és visszaélő értelmiségi léggömbhámozást, és arra törekedett, hogy egyszerű emberek számára érthető tanítást adjon. Szerintem sikerült, csakhogy mi nem tudjuk azt, amit a kor egyszerű judaistája alapismeretként tudott! Jézus nem nulla ismerettel rendelkezőket tanított, hanem a saját zsidó közösségének tagjait, akik magasan a környező népek műveltsége felett álltak, még egyszerű halászként is, vámosként meg pláne. Az ő alapismereteik nincsenek leírva az Újszövetségben, ezért kénytelenek vagyunk rekonstruálni az ókori zsidó világszemléletet és erkölcsi felfogást, amivel ők tisztában voltak, és amit Jézus kiegészített a maga egyszerű és érthető tanításával.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, én is úgy gondolom, hogy bármilyen paradox módon is hangzik, mindkét állítás megállja a helyét: a Biblia megértéséhez nincs szükség az ókori nyelvekre, ám a megértéshez mégiscsak szükség van az ókori nyelvekre.

      Ugyanakkor egyre inkább úgy látom, hogy az egész lényege az evangélium, azt pedig nem szabad "túlmagyarázni": bár igazad van abban, hogy kénytelenek vagyunk rekonstruálni az ókori zsidó szemléletet, de ezt azért tesszük, hogy az egyszerű, letisztult és érthető üzenetekig eljussunk. Szerintem az exegézis feladata is ez.

      Törlés
  2. "Ez ugyanis azt jelentené, hogy a Jóisten úgy alkotta meg a Bibliát, hogy az egyszerű, laikus emberek elől el van zárva."
    Van azért más hipotézis is.

    VálaszTörlés
  3. Mindkettődnek (létezik ilyen szó?!) igaza van.
    Vagyis az igazság valahol félúton van.
    Én csak akkor szoktam dühbe gurulni, ha egyiket a másik ellen kijátsszák.
    Amikor a tudós közli, hogy igazán csak ő érti (miközben élni elfelejti...).
    Vagy amikor a lelkész közli, mitöbb büszkén hirdeti, hogy ő a teológia óta nem fogott a kezébe a Károlin kívül mást. Ez nagyjából rám is igaz (mármint az, hogy nem sokat forgattam azóta se a hébert, se a görögöt), csak én inkább sajnálom, és pironkodva vallom meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ágnes, Isten hozott!

      Igen, én is azt hiszem, hogy valahol az egészséges középutat kellene megtalálni.

      A fentebb már idézett Zsengellér prof. írt egy frappáns mondatot: az igehirdetőt a szószéken, és a gyülekezeti tagot, aki egyszerű szavakkal tesz bizonyságot, csak az exegézis különbözteti meg egymástól.

      Ebben tényleg van igazság. Az exegézisben pedig valamennyire benne kell legyen a két nyelv is.

      Törlés
  4. Egy olvasó névtelenül kommentelte a következőt:

    "Elgondolkoztató írás, köszönjük. De a "kenterbe veri" kifejezés nem illik egy olyan szövegbe, amely éppen a 'megértés' témája körül forog. Lebegtetett, senki által nem ismert jelentésű, éppen ezért undorító kifejezés. Nincs is ilyen szó, hogy kenter! Kerüljük! (most nem fontos a nevem) "

    Kedves Olvasó, fontos a neved, ebben a blogban tilos másként hozzászólni. A bejegyzésed kimentettem, de kérlek ne névtelenül kommentelj! Kösz!

    VálaszTörlés
  5. Sziasztok!
    Húha Sytka, vékony jég... Két nyelvet beszélek, egyiket nagyon jól, másikat kevésbé, de nem lehet eladni abból a nyelvből sem. Én két oldalról tudom megközelíteni a kérdést. Meglehet e érteni a Bibliát anélkül, hogy beszélnénk a két ónyelvet. Válaszom igen. Ha számomra nem érthető nyelven beszél valaki, és nekem tolmácsolják, akkor megértem. De ha beszélem a nyelvet, és úgy hallgatom a tolmácsot, akkor máris már értelmet kap a mondanivaló. Én többek között ezért nem járok abba a gyülibe, ahol angolok a pásztorok.. Viszont! Semmiképpen ne fordítson olyan ember Bibliát, aki nem beszéli a két ónyelvet! Tilos!!!!! 6 éves tolmács múltammal bátran állíthatom, hogy ahhoz, hogy áttudjam adni az adott szöveg értelmét bizony kell ismernem az eredeti nyelv népének kultúráját. Ezért van az, hogy olyan nehezen tanulunk meg pl. angolul. Magam is oktatom a nyelvet. De vallom, hogy addig, amíg az ember rá nem ébred a nép gondolkodására, addig nem fogja megérteni tökéletesen soha, hogy mit is mond. Persze a Szentírással könnyebb dolgunk van, mert ha megnyitjuk a szívünket, akkor a legjobb Tolmács fordítását érthetjük : a Lélekét.

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)