2015. október 28., szerda

A Mária-szakadék (4) - Mária mentes lenne az eredendő bűntől?

Trivialitás, hogy a Mária figurájáról szóló elsődleges információkat az evangéliumok tartalmazzák. Igaz, nagyon keveset: azt kell mondanunk, Mária ritkán kerül szem elé a szövegekben, de amennyit látunk belőle, az egy kedves és példásan alázatos fiatal zsidó hölgy benyomását kelti. Hogyan lehetett ezt a maga egyszerűségében ragyogó jellemet úgy továbbgondolni, hogy végül Mária bűntelenné is vált közben?

Mária mentes az eredendő bűntől - ebben a rövid tőmondatban tudnám jól összefoglalni a mariológia egyik, számomra legalábbis legfurcsább állítását. Ha az ember belegondol, a nem kis horderejű teológiai kijelentés rengeteg logikus kérdést vethet fel. Hogyan sikerült Máriának - ellentétben a valaha élt és még megszületés előtt álló összes emberrel - mentesnek maradnia a bűntől? Miért volt erre szükség? Ha ő maga bűntelen volt, és Jézus "megszülése" miatt kellett annak lennie, akkor a születés után is megőrizte bűntelenségét? Ezek szerint Mária tökéletes életet élt? És egy abszurd kérdés: ha bűntelen volt, akkor miért nem ő váltotta meg az emberiséget bűneiből? Elismerem, az utóbbi felvetés meredeken hangzik, de úgy hiszem jóval kevésbé, mint a Mária bűntelenségét hirdető tan.

Ami azonban a sokasodó teológiai dilemmáknál is magától értetődőbb kérdés - nevezetesen, hogy honnan is vesszük Mária bűntelenségét -, arra megintcsak nem szolgál igazi válasszal a katolikus teológia. A magyarázatok egy része a "kegyelemmel teljes" kifejezés körül szaporodik. A források szerint az óegyházban arra hivatkoztak, hogy a görög kekharitómené kifejezés szinte személynévként cseng Mária felé az őt meglátogató angyal szájából - ez pedig azt sugallja, hogy ő egész lényében tényleg teljes lehetett kegyelemmel. De csak akkor lehetett az - folytatódik a gondolatsor -, ha ez a teljesség a kezdettől megvolt benne, és az áteredő bűn nem árnyékolta be lelke tisztaságát. (Itt azért máris megjegyezném, hogy a textusban használt görög kifejezés "megajándékozottat" is jelent, azaz valaki olyat, aki kap valamit, ami korábban nem volt az övé...) A későbbi mariológiai fejlemények a kegyelemmel teljes megjelölést már Mária predestináltságával kötötték össze: ennek értelmében Mária eleve elrendeltetett, hogy az Ige (azaz Jézus) megtestesülésében kezdettől fogva közreműködjék - ennek a felkészülésnek "meg kellett kezdődnie élete első szakaszában" (Előd István). Az érvelés tehát szinte teljesen spekulatív és Lukács evangéliuma egyetlen kifejezésén ("kegyelemmel teljes") nyugszik, azt mintegy úgy értelmezve, hogy bűntelenséget takar, mely Mária életének elejétől reális volt.

Érdemes megjegyezni, hogy Mária eredendő bűntől való mentességét hiendő dogmaként csak IX. Piusz hirdette ki 1854-ben, ám az is igaz, hogy már Hippolütosz (Kr.u. a harmadik században) úgy vélte, hogy Mária valóban mentes volt az eredendő bűntől. Érthetetlen számomra, hogy miért.

Nagyon szeretném, ha esetleges katolikus olvasóim nem éreznék sértve magukat, de az őszinte véleményem az, hogy Mária ilyesféle "tökéletessége" és bűnmentessége merőben idegen a Szentírástól. Azon túl, hogy az állítás teológiailag nonszensz (mivel az égvilágon semmi sem igazolja a Szentírásban), teljesen életszerűtlen és szükségtelen is, ahogyan az örök szüzesség dogmája. Miért kellett volna Máriának, aki pusztán eszköz volt Krisztus megtestesülésében, eredendően bűntelennek lennie? A megváltás garanciája nem Mária, hanem Jézus bűntelenségében volt - röviden így lehetne összegezni a protestáns álláspontot. Ráadásul fontos azt is megjegyeznünk, hogy komoly dogmatikai konstrukciót súlyos baklövés egyetlen kifejezésre felhúzni ("kegyelemmel teljes"). Márpedig ezen a kifejezésen kívül semmi más szentírási kiindulópontra nem hivatkoznak az általam olvasott katolikus források. Meglehetősen furcsának tűnik az is, ha Mária bűntelen volt a szó bármilyen értelmében, amivel túlmutatna a "feddhetetlen és igaz" Jóbon, vagy éppen Énókhon is, miért nem tesz erről semmilyen említést a bibliai szöveg? Egy ember bűntelensége olyan jelenség volna a Biblia világában, amiről számomra elképzelhetetlen, hogy ne történjen említés.

Természetesen - ahogy azt az előző téma esetében is láthattuk - ezt az elképzelést is alaposan kikezdték az idők során, és nem csupán protestáns oldalon. Ahogy az örök szüzesség esetében, úgy ebben a kérdésben is bibliai alapokon fogalmazódtak meg kritikák. Érdekes módon a keletiek hívták fel a figyelmet arra, hogy Máriának asszonyi gyarlóságai is voltak. Például nem volt képes megérteni Fia szándékát (Luk 2,48), a kánai csodánál pedig nőies uralomvágya mutatkozik meg (Jn 2,1-12). Ezekre a kritikákra a már emlegetett Előd István megintcsak semmit sem reagál, hanem helyette megjegyzi, hogy a nyugati keresztények már nem voltak ilyen kukacoskodók, és végül az ő véleményük győzedelmeskedett: "a kegyelem teljessége éppúgy kizárja a bűnt, mint a ragyogó napfény a legkisebb sötétséget". Nem kicsit zavaró módon Alois Müller és Dorothea Sattler katolikus teológusok viszont már azt írják, hogy Duns Scotus óta lett Mária bűntelenségének tana elfogadhatóbb: mint minden ember, Mária is megváltásra szorult, de Isten először őt váltotta meg. A kérdést persze itt is feltehetnénk: honnan tudjuk, hogy Isten először Máriát váltotta meg? A válasz egészen őszintén az lehetne: a Bibliából biztosan nem. A helyzet ráadásul paradoxonhoz is vezet. Ha Mária is megváltásra szorult, akkor pontosan mit jelent, hogy mentes volt az eredendő bűntől? Ha valóban mentes volt az eredendő bűntől, akkor miért szorult megváltásra? Az újabb és újabb beemelt teológiai spekulációk csak újabb és újabb megoldhatatlan dilemmákhoz vezetnek.

Nem is csoda, ahogy a sok gyökértelen felvetés egymásra halmozódik, a dolog rendkívül zavarossá és követhetetlenné válik. S bár többször is elolvastam a témába vágó oldalakat a rendelkezésemre álló dogmatikakönyvekben, a sok idegen kifejezéstől és a csapongó, egymásnak feszülő gondolattól még több kérdőjel maradt bennem. Lehet, hogy a hiba az én értelmezésemben is van, de nekem úgy tűnik, azért nincs világos, egyszerű és lényegre törő fogalmazás, mert maga a kiinduló elképzelés, illetve az alapállítás átgondolatlan.

Megismételve reményemet, hogy senki sem sértődik meg a véleményemet olvasva, ismét csak úgy vélem, mivel Mária bűntelensége idegen gondolat a Szentírástól, mely a "kegyelemmel teljes" kifejezés és a predestinációs gondolat együttes alkalmazása ellenére sem válik elfogadhatóbbá, ezért a magam részéről minden értelemben elvetem teológiai gondolkodásomban. A következő kritikus pont valamivel enyhébb témát érint: Mária mennybemenetelének dogmáját fogjuk átgondolni, illetve azt, amit a szenthagyomány állít róla. Sajnos, a Biblia továbbra is csukva marad majd.

13 megjegyzés :

  1. Lehet még esetleg olyan oka Mária bűntelensége feltételezésének, hogy ugye Jézust a saját testében hordta ki, közvetlen érintkezésben az ő testének sejtjeivel, hiszen benne fejlődött ki a gyermek Jézus.
    A bűntelen Jézussal való testi "osztozkodást" talán megbotránkoztatónak tarthatták egy bűnös nő esetén.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ötlet jópofa, de erről nem olvasunk semmit az egyházatyák szövegeiben. Mária bűntelenségének dogmája egyértelműen a kegyelemmel való teljességével áll kapcsolatban, illetve örök kiválasztottságával. Azért sem hiszem, hogy a testi "osztozkodást" megbotránkoztatónak vélték volna az első keresztények, mert Jézus a kereszten átokká lett a páli teológia szerint - s ha ez a kijelentés elfogadható volt számukra, hogy Jézus átkozott volt a mi bűneink miatt, akkor ehhez képest szinte semmiség a testi "osztozkodás".

      Törlés
  2. Még valami ehhez: írod, hogy hiányolod a bibliai megalapozottságot. Ezzel kapcsolatban nem értek valamit. Isten előbb írta meg a Teremtés Könyvét, magát a teremtett világot, benne a saját hasonlatosságára teremtett emberekkel, minthogy segédkezett volna a Biblia megszületésében. Utóbbira éppen azért volt szükség, mert az embereknek nem volt elég a Teremtés Könyve, nem volt elég a "hétköznapok Istene", vakok és süketek voltak rá.
    A Biblia ahhoz az emberhez szól első körben, aki a vakság és a süketség állapotában él (átvitt értelemben persze, és nem lenézően, ez tény, nagyjából mindannyian ebben az állapotban vagyunk), ezért érzékenysége Isten iránt minimális. Ehhez a minimumszinthez kellett igazítani a benne megjelenő igazságokat számukat és formájukat tekintve, azaz mondhatjuk, hogy a Biblia nem tartalmaz MINDEN igazságot Istenről az igazságnak megfelelő legtökéletesebb formában.

    Ebből pedig az következik, hogy a Biblián kívül is kutatható az igazság, például a Teremtés Könyvében, azaz a világban, külső és belső világunkban, és bizonyos igazságok innen is kibonthatók. Vagyis nem feltétlenül kellene elvárni azt, hogy Isten valóságára vonatkozó kijelentéseket kizárólag a bibliai kinyilatkoztatásra lehessen alapozni - persze az utólagos összevetés így is lehetséges.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Vagyis nem feltétlenül kellene elvárni azt, hogy Isten valóságára vonatkozó kijelentéseket kizárólag a bibliai kinyilatkoztatásra lehessen alapozni - persze az utólagos összevetés így is lehetséges. "

      Nézd, én is úgy gondolom, hogy Isten két könyvet írt, és valóban, a természetet tanulmányozva is el lehet jutni bizonyos igazságok felismerésére. Azt viszont szilárdan hiszem, hogy egyrészt ezek az igazságok nem állhatnak szemben a Szentírással (márpedig a mariológiai kijelentésekről éppen ezt látjuk), másrészt nem képezhetik dogmatikai konstrukciók alapját. A teológia nagyon helyesen jár el, amikor minden fontosabb diszciplína mögé bibliai megalapozást tesz: egyébként a katolikus teológia is így működik - leszámítva a mariológiát.

      Például: a homiletika (az igehirdetés tudománya) vagy a poimenika (a lelkigondozás, a lelkészi szolgálat tudománya) bibliai alapokon állva működik. Ettől még felhasználhatnak szekuláris eredményeket is: a homiletika segédtudománya a retorika, a poimenikáé például a pszichológia. Itt és így "találkozik össze" egymással a Biblián belüli és azon kívüli igazság. De azt elképzelhetetlennek tartom, hogy egy masszív dogmatikai építmény (amilyen a mariológia akar lenni) gyakorlatilag semmiféle szentírási alapon ne álljon. Ez nekem úgy hangzik, mintha valaki sebészetet akarna tanulni, de ehhez alapként csak az elsősegély tanfolyam anyagát meg nagyapáink bölcsességét kívánná felhasználni.

      Törlés
    2. Köszönöm a választ! Bár szerintem semmiféle "teológia" nem engedhetné meg magának, hogy kizárólag írott kinyilatkoztatásra alapozzon, de értem, hogy te miért ragaszkodsz ehhez. Hiszen keresztény teológus vagy, szóval az álláspontod teljesen érthető.

      Egyszerűen csak néha sajnálom, hogy "ez minden", ami rendelkezésünkre áll. Sajnálom, hogy a kereszténység ilyen körülhatárolt, örülnék, ha lennének még szabad pályák benne, vagy ilyen irányú törekvések. De ahogy látom, mindeni igyekszik betagozódni valahova.

      Törlés
  3. Katolikus szemüvegen keresztül olvasva - posztkeresztény vagyok, nem ez az álláspontom! - a Sola Scriptura-elv egyben mentség és magyarázat is az értetlenségedre/okfejtésedre.

    Az Egyetemes Egyház szemüvegén keresztül olvasva: az 1854-es dátum jó érv, hiszen ezt a mariológiai dogmát nem Egyetemes Zsinat határozta meg. Ráadásul az "eredendő bűn" nyugati olvasata - tautológia - nyugati olvasat, nem jellemző a keresztény egyetemességre.

    Mondhatnók: míg Krisztus Isten titka - addig Mária az Egyházé. Bibliával a kezedben sohasem fogsz közelebb jutni. ;-)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Sytka, érdeklődéssel olvasom Mária-reflexióidat, és majd a végén kommentelem is. Addig csak érdekességként ajánlom figyelmedbe, hogy egyszer jártam egy témába vágó konferencián, és leírtam ottani tapasztalataimat: http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1146:maria-evangelikus-is&catid=43:lelki&Itemid=69

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Lívia!

      Köszönöm ezt a cikket, ez valóban üdítőnek tűnik a dogmatikai művek olvasása után. A cikk alapján számomra is szimpatikusabb az ott felvetett Mária-kép, habár továbbra is maradtak bennem kérdőjelek:
      - pontosan mit jelent, hogy Mária "üdvös hatású"? Szerintem Máriának semmi köze nincs az én üdvösségemhez - az üdvösségemet Isten garantálja Jézus megváltása miatt. Pontosan miben mutatkozik meg Mária üdvös hatása és ennek mi a szentírási alapja?
      - "Úgy közvetíti a kegyelmet, hogy közben maga is részesedik benne. Példakép és minta az Egyház számára." - ismét nem szeretnék senkit sem megsérteni, de bevallom őszintén, túldimenzionáltnak érzem a Mária "példaképségére" vonatkozó lelkes megállapításokat is. Igaz, magam is írtam, Mária egy alázatos és bizonyos értelemben tényleg példaértékű személyiség a Bibliában. Ezzel azt hiszem protestánsként is egyetértek. De egész egyszerűen MELLÉKSZEREPLŐ az evangéliumban: egyikben sincs markáns jelenléte. Amikor beszél róla a szöveg, az alapvetően valóban pozitív, de nem sokat olvasunk róla. Ehhez képest én egy óriási körítést látok Mária körül, komplett teológiai konstrukciókkal, sőt kegytárgyakkal, zarándoklatokkal, rajongással övezett megmozdulásokkal. Ezt indokolatlannak tartom, ha arra gondolok, milyen szerepe volt a Szentírás szerint Máriának a megváltásban.

      Ettől függetlenül - megismétlem - az általad belinkelt cikk már jóval rokonszenvesebb az általános katolikus dogmatikánál. És azt talán mondanom sem kell, gondoljátok bárhogyan Máriát ti katolikusok, ez részemről nem változtat semmit a párbeszédet illetően.

      Törlés
  5. Lehet, hogy már használtad, de ha nem, figyelmedbe ajánlom a II. Vatikáni Zsinat ma érvényben lévő állásfoglalását a Mária-tiszteletről (itt az egész 8. fejezet erről szól): http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_03.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt is köszönöm, bevallom nem olvastam végig az első betűtől az utolsóig, de amit találtam benne, az végülis nagyjából az, amiket eddig leírtam. Engem egyébként nem is a Mária-tisztelet érdekel, hanem a Mária köré épített teológiai építmény, illetve annak bibliai megalapozottsága. Nem arra keresem a választ, vajon a katolikus egyház hogyan látja jónak tisztelni Máriát, hanem arra, honnan származnak azok az elképzelések, amelyek a tisztelet mögött állnak teológiai bázisként? Ez utóbbira nem látok igazán vehemens példákat, sőt, minden bántás nélkül, egyre inkább úgy tűnik, a mariológiai elképzelések zöme mögött spekulatív elképzelések állnak és nem bibliai bizonyítékok. Ez az, amit a dogmatikakönyvek is elismernek, amikor újra és újra azt írják, a Biblia nem jelenti ki a Mária körüli dogmák java részét.

      A dolog egyik kulcspontja persze az, hogy (szemben a protestáns gondolkodással) a katolikus gondolkodás nemcsak a Szentírást, hanem a szenthagyományt is ugyanolyan értékként kezeli.

      Törlés
  6. Egyetértek utolsó megállapításoddal: a katolikus gondolkodás a Szentírást a Szent hagyománnyal egyenrangúként kezeli, a magyarázat nagy része ebből fakad, meg a prot-kat különbségeké is. Részben egyetértek Brátán János utolsó, nagyon frappáns megállapításával is: "Mondhatnók: míg Krisztus Isten titka - addig Mária az Egyházé." Azt viszont már nem vallom, hogy "Bibliával a kezedben sohasem fogsz közelebb jutni. ;-)" Mi, katolikusok épp a Biblia által (is) jutunk el Máriához, de másképp. Erről azonban majd később írok, most várnak a mártai tennivalók.

    VálaszTörlés
  7. Mária bűntelensége szerintem nem valószínűbb, mint a Buddha anyukájának bűntelensége.

    Figyeljük meg, hogy a kereszténység teológiájának az a része, amely nem közvetlen judaista alapra támaszkodik, spekulatív, visszafelé logikázik, a tapasztalati végpont felől következtet a lehetséges premisszákra.

    A judaizmus megkülönbözteti Istent és a Szentlelket, valamint a rendkívüli képességű Messiást is. A Szentháromság tehát nem katolikus, hanem judaista. A judaizmus azonban nem szól az eljövendő Messiás anyukájáról, bár valószínű, hogy ha eljönne a minden judaista által elfogadott Messiás, akkor az anyukájáról is írnának pár ezer oldal fejtegetést. Ez egy olyan híd, amelyen a mai judaisták majd akkor mennek át, amikor odaérnek.

    A kereszténység lényege valahol arról kellene, hogy szóljon, hogy Jézus szerintünk a judaizmusban várt Messiás, és hogy mi következik ebből a mi konkrét földi életünkre nézve.

    VálaszTörlés
  8. Ígértem, hogy válaszolok erre a cikksorozatra katolikusként. Itt a válasz első része: http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2411:miert-tisztelem-mariat-1-ami-a-bibliabol-kideruel&catid=43:lelki&Itemid=69

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)