Amivel elmolyoltam az évet...

Lassan már sajátos tradíciómmá válik, hogy a blog évzáró bejegyzését az év közben általam olvasott legjobb olvasmányélményeimről írom. Szerencsére idén is van miből válogatnom, még akkor is, ha a legtöbb általam olvasott...

Tovább

Szívvel és lélekkel

Régen bűnnek számított, de ma már a keresztények is csinálnak vállalható színházat, és nem is a világ túlfelén, hanem itt és most Magyarországon. A Jákim Stúdió Színházi Társaság óriási érdeme, hogy ellenállt az ördög...

Tovább

A lehetséges és a valószínű

Az előző, önmagában megfontolásra érdemes témafelvetés a placebo-effektusról nem pusztán az Isten által teremtett biológiai felépítésünk öngyógyító mechanizmusairól szólt. Ennél többről van szó: arról, hogyan “működik”...

Tovább

A hazugság gyógyító ereje...

Mindenki hallott már vagy akár ismer is olyan embert, akit Isten valamilyen durva betegségből gyógyított meg. Az ilyen eseteket magától értetődő módon csodáknak nevezzük, ám a National Geographic legfrissebb számának...

Tovább

Vallásszabadság ásotthalmi módra

Pár nappal ezelőtt - utólag azt mondom nem kellett volna - megnéztem egy interjút, mely Ásotthalom polgármesterével, Toroczkai Lászlóval készült. A beszélgetés politikai kérdéseit nem szeretném előszedni ebben a bejegyzésben,...

Tovább

Helyet találni a sötétségben

Robert Wennberg kételkedők számára írott könyvét nem nevezném korszakalkotó műnek, ám egyik fejezete, mely Teréz anya lelki vívódásairól íródott, mélyen megragadta a fantáziám. A világ talán legelhivatottabb és legkaritatívabb...

Tovább

Befejezetlen ember

Szóval, ma negyven éves lettem. Ilyenkor mit kell írni, mármint ezen a tényen kívül? Talán egy villáminterjút, melyet saját magammal készítettem - ez már a tudathasadás, a pimasz magamutogatás és öregkori elbutulás keverékének...

Tovább

Rousseau almája

Az antik filozófiai etikák alapkérdése a következő volt: "mi a legfőbb jó?" Ezzel a kérdéssel a blog egy korábbi írásában a világvallások kapcsán már foglalkoztam, de most egészen más szempontból veszem elő. Ahogy Robert...

Tovább

Bibliai házasságmodell (2)

Az előző rész egyfajta konklúziójaként levontam azt a két tanulságot, hogy a Szentírásban bemutatott házasságformulák a gyakorlatot tekintve (1) nem egységesek és (2) meglehetősen idegenek a mai kor felfogásától. Gyorsan...

Tovább

Bibliai házasságmodell? (1)

Az elmúlt időszakban több szempontból is előtérbe került számomra a bibliai házasságmodell kérdése, és az első amit meg kellett látnom vele kapcsolatban, hogy ilyesmi tulajdonképpen nem is létezik. Ez talán meglepő megjegyzés...

Tovább

KKT, aki úgy nyitott, hogy zárt

Kevés nagyobb ellentmondás létezik annál, mint amikor valaki képtelen a párbeszédre, noha állandóan annak a szükségességét szajkózza. Főleg, ha liberális érzelmű katolikus teológus az illető, aki fontosnak tartja a II....

Tovább

Az Isten embere és az ördög cimborája

Egyik reggel arra ébredtem minap, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat Amerikában. A siker részben a keresztény szavazótábornak is köszönhető, amit szerencsére nem hagyott magára a karizmatikus-evangelikál média...

Tovább

Örökifjak vagy gyermekdedek?

Az előző két bejegyzés után támadt egy olyan érzésem, hogy az individuális-reflektív hitfázis előtti lépcsőről is említést kellene tennem: azaz, kicsit megvizsgálni honnan érkezik meg az ember hitéletének kritikus periódusához,...

Tovább

Egy lépéssel feljebb - továbblépés a kritikus gondolkodásból

Az előző bejegyzés kapcsán, melyben Fowler individuális-reflektív hitstádiumáról gondolkodtam, talán két következtetést is levonhatunk. Az egyik, hogy biztosan egészségtelen hívőket visszatartani attól, hogy kritikusan...

Tovább