Az előző részben annyit talán sikerült megállapítanom Jézus születéstörténetével kapcsolatban, hogy egyfajta szerkezetet követ, és ebben módszertanilag más ismert figurák születéstörténetéhez hasonlít. A sokszor bugyuta betlehemezés helyett azonban valószínűleg más dolgok jártak Máté és Lukács evangélisták fejében, amikor leírták ezeket a történeteket. De vajon történelmi beszámolót olvasunk vagy teológiai reflexiót - esetleg mind a kettőt? És mi köze Jézusnak Mózeshez?
Benyik György az Újszövetség keletkezés és kutatástörténetét taglaló vaskos művében kerek perec így kezdi: "Mt 1-2 és Lk 1-2 leírásairól mindenképpen tudnunk kell, hogy a későbbi teológiai reflexió alapján íródtak, és alapvetően teológiai, és nem történeti érdeklődésűek." Fontos a helyén kezelni ezt a mondatot, mert első olvasatra a kapkodó értelmezés levonhatja azt a tanulságot belőle, hogy akkor Jézus születéstörténeteinek semmi közük a történelemhez. Véleményem szerint nem erről van szó, ugyanakkor - mint az a Biblia más szakaszainál is előfordul - a történelmi krónikaírás helyett a szerzőknek fontosabb szempont lehetett a teológiai mondanivaló továbbadása.
Amit az Újszövetség-kutatók java része gondol a születéstörténetről, hogy az későbbi teológiai reflexió eredménye: ezt részben azzal is próbálják alátámasztani, hogy a legrégebbinek tartott Márk evangéliumában nem is fordul elő semmi konkrétum a csodás szűzi fogantatásról és magáról a világra jövetelről. Ám Máté és Lukács későbbi evangéliumaikban már írtak Jézus születéséről, a feltételezések szerint akkor, amikor már kialakult egyfajta értelmezés a születéssel kapcsolatban az első keresztények köreiben.
![]() |
Mózes és Jézus, azaz "Mózes kettő" |
Nos, Jézus születéstörténete és Mózes születéstörténete talán nem is véletlenül hasonlít egymásra. Tudni kell, hogy amennyire rövid a Mózes születéséről szóló textus az Exodus könyve elején (csupán néhány igevers), annyira gazdag a különféle más irodalom ebben a tekintetben. Mózes születéséről olvashatunk a Babiloni Talmudban, a késői midrások között (például az Exodus Rabbah, Midrash ha-Gadol vagy Yalkut Shimoni nevű iratokban), de még Josephusnál is előfordul a téma. Ezek az iratok és a bennük található adalékok természetesen azt a célt szolgálják, hogy tovább növeljék Mózes személyének nagyságát, és legendás elemekkel próbálják még jobban kidomborítani különlegességét. Ahogy arról az előző részben már írtam, Mózes születéstörténete egyébként is emlékeztet a nála kb. ezer esztendővel korábban élt akkád király, Sarrukín legendájára.
Eltekintve attól, hogy ezek az egyéb irodalmak mennyire megbízhatóak, azt kétségtelenül mondhatjuk, hogy a zsidóságot láthatóan erősen foglalkoztatta Mózes személyisége és a vele történt események, beleértve a születését is. Ezek után nincs semmi meglepő abban, hogy Máté evangélistát is bizonyos szerzői szándékok vezették, amikor leírta Jézus születését. Ha megpróbáljuk Mózest és Jézust csak a Biblia alapján összehasonlítani a születésük körüli dolgokat illetően, már akkor is több azonosságot láthatunk a két narratíva bizonyos elemeiben:
Ha az összehasonlítást kiterjesztenénk a Szentíráson túli irodalomra is, még több párhuzamra lelnénk. (Aki kíváncsi, a vonatkozó szakirodalomban talál is erről elég sok adalékot.)
Ezt a bejegyzést most csak a születéstörténetekről írtam, ezért nem akarok végigszaladni az egész evangéliumon, de ha megtenném, még kontúrosabban kirajzolódna a teológiai koncepció: Jézust egyfajta "új Mózesnek" akarják bemutatni a szerzők, aki új törvényt hozott, és a szabadulás új módját is az övéinek. Egy ponton mintha ez az elgondolás még "legalizálódna" is akkor, amikor Jézus a hegyen Illés és Mózes, azaz az Ószövetség két legnagyobb alakja társaságában mutatkozik.
A kérdés mindezek után persze megintcsak az, hogy amennyiben Jézus születése egyfajta "teológiai kópiája" Mózes születésének, mennyiben beszélhetünk a karácsonyi történet történelmi hitelességéről? Ha az evangélisták Jézusban felismerték a Messiást, és ennek a felismerésnek a tudatában, Mózes karakterét szem előtt tartva írták meg a születéstörténetet, akkor ezek megtörtént eseményeket rögzítenek, vagy inkább ezek teljesen a háttérben maradnak és az előtérben "csak" az evangélisták teológiai üzeneteit olvashatjuk? A következő részben erről szeretnék majd írni.