2015. február 28., szombat

Gyorsvonatok jönnek...

Gyorsvonatok jönnek szembe a nyugati keresztény egyházakkal. Felénk tartanak, nagy sebességgel közelednek, és semmi sem mutatja, hogy a jövőben lassítani fognak. Még nem tudjuk, hogy a velük való ütközés elkerülhetetlen vagy sem, mindenesetre épp ez a bizonytalanság adhatna motivációs erőt, hogy foglalkozzunk velük. Összeszedtem néhány olyan témát, melyek a következő évtizedben nagy kihívást jelentenek majd a kereszténységnek, és még az is lehet, hogy súlyos problémákat okoznak egyházszerte.

Nem előnyös számunkra a tény, hogy éppen most vagyunk erőtlenek. A helyzet olyan, mint amikor egy fáradt boxoló a ringbe lép - ezek volnánk mi -, ott pedig egy kigyúrt és felajzott ellenfél várja. Pontosan olyan történelmi pillanatban élünk, amikor a gyengeség helyett erőre és Lélek-jelenlétre lenne szükségünk, ha még tényezők kívánunk maradni a következő kor színpadán. De milyen komoly kihívásokról is beszélek? Megpróbáltam összeseperni olyan problémákat, melyek egyre kevésbé engedik meg számunkra a kényelmes távolságtartást, és a válaszainkat követelik:

1. Szekuláris világ. Az egyház üzenete és válaszai a legtöbb embert nem érdeklik. A szekularizáció, a pluralizmus, a relativizmus alapvető értékké vált a hozzánk hasonló, nyugati demokráciákban. Természetesen ez jó hír is, hiszen szabadságunk van hallatni a hangunkat, a hitünk miatt pedig nincs részünk nyílt és erőszakos üldözésben. Ugyanakkor az átlagember úgy véli, a mi hangunk is csak egy hang a sok között, mely nem is akarhat ennél többet magának. Összejárni, beszélgetni, énekelni - ez látszik belőlünk a világ nézőpontjából, s ezek mind olyan dolgok, melyekhez sokak szerint felesleges az egyház, elég egy klubot szervezni. Az intézményes egyház a legtöbb ember számára éppen intézményessége okán nem vonzó, a baráti társaságok pedig egyházi fennhatóság nélkül is működnek. Mit lehetne tenni? Szerintem fontos lenne, ha az egyház rávilágítana bizonyos tényekre, például a relativizmus és pluralizmus közötti különbségre, kifejezve ezzel, hogy egyes értékeink nem is annyira értékesek, mint amennyire a bizalmunkat beléjük vetettük. A gyakorlat szempontjából pedig úgy vélem, sokkal erőteljesebben kellene felhívni a figyelmet arra, hogy a szekularizáció (mely mögött az esetek jó részében materialista-redukcionista elvek állnak) egy kiüresedett és anyagelvű szemléletmód felé hajt bennünket, ami tartós boldogtalansághoz, ezáltal élhetetlenebb társadalomhoz vezet. És ezen az sem segít, ha klubot csinálunk magunknak, ahol jól érezzük magunkat.

2. Tudomány és hit. Nem tagadom, hogy ez a kedvenc problémahalmaz számomra, mely sokkal többet jelent az unalomig lerágott teremtés-evolúció gumicsontnál. A nyugati világ a tudományos fejlődés bázisán áll. A tudomány az, amit mindenki szeretne a saját szekere elé fogni, hogy a maga nézeteit eladhatóbbá tegye. A tudományt emlegetik a vele visszaélő áltudományos praktikák gyakorlói (homeopátia, távgyógyítás, és ezekhez hasonlók), de felhasználják a kreacionisták és intelligens tervezettség pártiak, illetve fegyverként lobogtatják a militáns ateisták is. Néha már azt látom, mindenkinek a tudós fehér köpenye kell, mert abba bújva hitelesen csengenek majd a szavai. Az egyház ambivalensen közelít a tudomány felé, mazsolázgat az eredményeiből, ami tetszik neki, azt felhasználja, amiről úgy gondolja, hogy az szembenáll saját Szentírás-értelmezésével, azt eldobja. Ezt a szelekciót a legtöbben azonban úgy végzik, hogy halvány fogalmuk sincs arról, egyáltalán mi a tudomány. És meglehet, ha jobban megismernék, akkor az jelentősen változtatna a hozzáállásukon is. Mit lehetne tenni? Úgy gondolom, első körben a jól bejáratott gyanakvás helyett egyfajta ismeretterjesztő módon lenne jó arról beszélni, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül áll konfliktusban egymással. A konfliktus mellett vannak más alternatívák is, az ütközés pedig az esetek jó részében nem a tudomány és a hit, hanem az aktuális tudományos paradigmák és a hitnézetek (teológiák) között zajlik. Személyesen nagyon örülnék, ha Amerika mellett legalább alkalomszerűen itt is szerveződnének olyan nagyon érdekes nyilvános vitaesemények (angolul debate-eknek nevezik őket), ahol hívő és nem hívő tudósok, esetleg egy adott kérdésben egymással szembenálló paradigmában gondolkodó felek ütköztetnék álláspontjaikat. Szerintem a jelenlévők rengeteget tanulnának belőlük, ha mást nem, vitakultúrát mindenképpen! Szervezzünk ilyeneket?

3. Szexualitás. Az egyház véleményem szerint rosszul fordul a szexualitás témájához. Meggyőződésem, hogy a világ is. Míg a házasságok Magyarországon (és ahogy elnézem a nyugati trendeket, a fejlődő országokban is) hanyatlanak, a szex a zsigerekről szóló, eladható termék lett. A csajok és pasik világában élünk ahelyett, hogy a nők és a férfiak vennének körül bennünket. Ebben a milliőben az egyház nem tudja sem jól bemutatni, sem jól tanítani az értékrendjét, ami rendkívül maradinak és elavultnak hat. A mostanában sokat emlegetett homoszexualitás is ehhez a felénk robogó gyorsvonathoz tartozik. Egyelőre úgy néz ki, nem sokat tudunk kezdeni vele azon kívül, hogy véleményünk van róla. Mit lehetne tenni? Bevallom, ezzel a ponttal még nem foglalkoztam túl sokat, és a kérdéskör legnagyobb részéről ezért nincs is apró részleteiben átgondolt véleményem. Abban azonban biztos vagyok, hogy a mi társadalmunknak javára válik, ha a házasságot, mint helyes értékrendet felmutatjuk és propagáljuk. A folyamat azonban azzal kell kezdődjön, hogy a gyülekezetekben sokkal több szó esik a családról és a házasságról, mint a jebuzeusokról vagy Mózes életéről, és ezekhez hasonló más ókori történetekről, melyeket az igehirdetőn kívül mindenki elfelejt mire eljut a templomajtóig. Már az is az ügy javát szolgálná, ha egyre kevésbé hallanánk keresztény házasságok felbomlásáról, amire sajnos nem kevés példa akadt mostanság.

4. Iszlám. Szerintem a bejegyzésben felsorolt "gyorsvonatok" közül ez fenyeget pillanatnyilag a legnagyobb karambollal bennünket. A közelmúltban adták ki újra Samuel P. Huntigton óriási sikerkönyvét, melyben a futurológus szerző a hidegháború után kialakult ideológiai-politikai helyzetet elemezte, és arra jutott, a világ a közeljövőben civilizációk elkerülhetetlen összecsapásának lehet elszenvedője. Ezek a civilizációk a vallások mentén szerveződnek, és mivel nagyon más alapokon állnak, kibékíthetetlenek egymással, nem tudnak együtt élni. Mintha az iszlám európai előretörésében valami ilyesmit látnánk kibontakozni. Charlie Hebdo, asszír keresztények kivégzése, menekültáradat muzulmán országokból... Szinte minden nap szerepel az iszlám a nyugati sajtó híreiben. Európában egyre növekszik a "no-go" zónák száma, azaz olyan falvak vagy városrészek, amelyekben már muszlim többség él, az eredeti európai lakosság pedig betenni sem meri a lábát... Tragikusnak tartom, hogy ezzel a szemből érkező gyorsvonattal az egyház szinte alig törődik. Nem ismerjük az iszlámot, nem tudjuk honnan jönnek ezek az emberek, hogyan gondolkodnak, hogyan éreznek - és nem is nagyon érdekel bennünket. Mit tehetnénk? Nem feladatom döntéseket hozni társadalmi ügyekben, de úgy vélem, az egyháznak sürgősen magához kell térnie az iszlám ügyében. A muszlimokkal persze nem a térítgetés aktusával kellene megkezdeni a kapcsolatfelvételt, hanem sokkal messzebbről. A probléma a fejünkre nő, ha nem foglalkozunk vele. Talán naiv megjegyzés, de a keresztényeknek többet kellene forgatniuk a Koránt, az európai muzulmánoknak meg a Bibliát. Egymás megismerése sokat segíthet abban, hogy a félelem csökkenésével ha egyetértésig nem is, de legalább a dialógusig eljussunk. Persze lehet konfrontatív módon is viszonyulni az iszlámhoz: ezt teszi például a Hit Gyülekezete, akik minden fórumon (legutóbb az ELTE Vitaklub keretében) képviselik szembenállásukat. Ha valaki nem az elutasítás attitűdjét választja, jó tudnia, igenis lehet találkozni és beszélgetni ezekkel az emberekkel.

Négyféle gyorsvonat, négyféle hatalmas kihívás a mai kereszténységnek. Lehet, hogy találnánk többet is, ha tovább meditálunk a saját jelenünkön. Nem gondolom, hogy meg kellene ijednünk és bénultan várni a négy vonat becsapódását. Sokkal inkább mozdulnunk kellene, tenni, gondolkodni, tervezni, megcsinálni, értékelni, továbbvinni. Kíváncsi vagyok, ti hogyan vélekedtek, hogyan látjátok ezeket a kérdéseket, miben és miképpen vázoljátok fel a lehetséges forgatókönyveket. Szabad a mikrofon...

26 megjegyzés :

  1. „Szervezzünk ilyeneket?”

    Ezen már én is régóta gondolkozom, mert amerikai és brit disputákból rengeteget tanultam. Nagyon hasznos meg tanulságos tud lenni, ha két különböző világnézetű szakember vitat meg egy témát, és azt hiszem, megfelelő vitapartnereket sem lenne lehetetlen találni.

    A hazai vitakultúra fejlesztése a kereszténységtől függetlenül sem ártana, és dolgoznak is rajta: az ELTÉ-n néhány hallgató szervezésében (akik közül egyébként többen keresztények) már második éve kerülnek rendszeresen megrendezésre ún. „közéleti” viták.

    Másrészt a tág értelemben vett kereszténységen belül is akadnak olyan aktuális vitatémák, amelynek a legszínvonalasabb megvitatása jelenleg ehhez hasonló blogkommentekbrn valósul meg — talán ezt is jó lenne magasabb szintre emelni.

    Szóval a kérdésedre a válaszom: igen, igen, igen!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy éppen erre reagáltál. Én is benne vagyok (nyártól) valami ilyesmiben. Tudom, hogy marginális területeken zajlik hasonló, de jó lenne kiszélesíteni. Nem tudom azonban, hogy mekkora érdeklődés lenne ilyesmire mifelénk. Az egy dolog, hogy hozzád és hozzám hasonló furcsa madarak örömüket lelik ebben (illetve néhány blogos kollégánk), de színvonalas dologhoz ennél sokkal több szükségeltetik. Ezért egyelőre csak a vágy munkál bennem, pragmatikus ötleteken a kivitelezést illetően még nem gondolkoztam.

      A javaslatokat persze feldobhatjuk nyugodtan!

      Törlés
    2. Három hete meghívtak egy beszélgetésre. Egy gyakorlatilag full ateista szélső baloldali csoportosulás olvasta az írásaimat, és megkértek, hogy egy este tartsak egy beszélgetéssel összekötött előadást náluk. Felmentem Pestre és kb 2 órán keresztül beszélgettünk. Ők ateistaként, én keresztényként. Úgy váltunk el, hogy azt mondták: nehogy azt higgyem, hogy ezzel vége, mert rengeteg téma bennragadt, amihez sokkal több idő kell, úgyhogy várnak máskor is, mert kiváncsiak, érdekli őket a téma.
      Szóval vannak ilyen vitaestek. és van is rá igény

      Törlés
    3. Sefatias, ezt öröm volt olvasni. Sok életszagúság van az ilyen találkozókban, néha már arra ragadtatom magam, hogy ebben a posztmodern pillanatban, amiben most élünk, jórészt csak ennek van értelme. Szóval, jó ha ilyenekben részt veszel!

      Nem kontrázásként írom, de amire én gondolok, az nem egészen ilyen, hanem ennél "rendezvényszerűbb": a YouTube-on számos "debate" felvételét megtalálod, én valami olyasmire gondoltam. Ha energiám engedi, szívesen résztvennék egy nívós vitaest megszervezésében, lebonyolításában (tudásom hiányossága miatt vitatkozónak viszont nem ülnék be :-))

      Törlés
    4. Sajnos itt vidéken elég kevés lehetőség van ilyenre. Székesfővárosunkban viszont van több ilyen is. Rendszeresen kapok meghívókat, de hát innen nem éri meg állandóan felutazgatni. Pedig több is van, ami érdekelne. Szerintem lenne igény arra, hogy keresztény témákban beszélgessünk. Nem feltétlenül csak a tudomány-hit, hanem akár a homoszexualitás, vagy bármi más témában. Én tuti vevő lennék rá

      Törlés
    5. Sytka, jogosak a kérdéseid a várható érdeklődéssel kapcsolatban. Én, persze lehet, hogy ez ifjonti naivitásomnak tudható be, optimista vagyok. A közelmúltban kerültek azért megrendezésre világnézeti kérdéseket érintő viták Budapesten, amelyek többsége viszonylag nagy figyelmet kapott, és a keresztények intellektusát más módon megmozgató rendezvényekre is relatíve nagy a kereslet (gondolok itt pl. az Apológia hitvédelmi kurzusaira vagy Werner Gitt teltházas előadásaira).

      Személyes tapasztalataim szerint az egyetemista keresztények nyitottak és érdeklődők az ilyen jellegű témák iránt – lehet, hogy ha tényleg belevágnál egy ilyen szervezésébe, érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a mekdsz-szel. Viszont, megkockáztatva, hogy trivialitásokat emlegetek, az ismert előadók, érdekes témák és a hatékony reklám (szerintem ennek hiánya miatt kétjegyű csak pl. a Jesenius központ rendezvényeinek a látogatottsága) elengedhetetlenek a jó látogatottság elérésében.
      Nagyon remélem, hogy ebből lesz valami! :)

      Törlés
    6. A Mekdsz tudomásom szerint gondolkozik valami ilyesmiben, lehet hogy egy-egy ilyen esemény szervezésébe, lebonyolításába, az ötletelés fázisába bekapcsolódok. A Jesenius legutóbbi két rendezvényén voltam, mindkettőn igen sokan voltak: úgy tűnik jó témát kell választani, és akkor jön a nép. Más kérdés, hogy az egyik előadás csalódást keltő volt számomra és az evolúcióról feltett kérdésemre sem volt hajlandó válaszolni az előadó. :-(

      Törlés
  2. Lehet, hogy meglepő, de elég néhány alapkérdésre választ adni.
    - Hiszed, hogy Isten a lehető legjobb, legszeretőbb, és a lehető legjobbat akarja az emberiségnek?
    - Hiszed, hogy a judaista Messiás nem sokféle alternatív út egyikét mutatta az emberiségnek, hanem az egyetlen Utat, amely az elérhető legnagyobb földi és örök boldogsághoz vezet?
    - Hiszed, hogy Jézus szerelmi heteró monogámiát tanított, és hogy ez mindaddig érvényes, amíg ember az ember?
    - Hiszed, hogy ha az emberiség választhat az erőszakos nyomor és a szeretetteljes, békés jólét között, akkor józan belátással az utóbbit választja?
    - Hiszed, hogy a judaista Messiás Útját az egész emberiségnek meg kell ismernie, minden erőszak nélkül?
    - Hiszed, hogy ez rajtad múlik, minden segítséget megkapsz hozzá, amit csak kérsz, akár egyedül is hegyeket mozgathatsz, hatalmas változást érhetsz el?

    Ha a fentiek valamelyikére NEM a válaszod, nagy bajban vagy, joggal aggódsz. Ha a válaszod minden kérdésre magabiztos IGEN, a posztban írt gyorsvonatokat fél kézzel megállítod, és Isten Messiásának erejére hagyatkozva békés jólétet teremtesz világszerte.

    A változás veled kezdődik.

    VálaszTörlés
  3. Én úgy látom, hogy az alapprobléma a szekularizáció, és az általa meghatározott értékrend, a relativizmus. Ha a kereszténység csak egy hang a sok között, akkor nagyon kell igyekeznie, hogy olyat mondjon, olyan példát mutasson, hogy sokan figyeljenek rá. Jelenleg úgy tűnik, ezt nem megfelelően teszi, és egyre kevesebben figyelnek rá. Minden más felvetett probléma ebből adódik. A tudomány is tulajdonképpen csak egy hang, mégis kialakult róla egy olyan kép, ami megkülönböztetett helyet biztosít neki, sokan az egyetlen megbízható hangnak tekintik. (Megbízható is a maga által körülhatárolt területen belül, de sokan - még a tudományon belül is - kivetítik ezt a megbízhatóságot az azon túli területekre is.)
    Minden más kérdést is ez a "csak egy hang, csak egy vélemény" helyzet határoz meg. Az iszlám azért jelent veszélyt, mert nem hajlandó elfogadni ezt a helyzetet. Az iszlám nem "csak egy hang", hanem a HANG.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az első gondolatom a poszt elolvasása után pont az volt mint a tied. Sajnos ha a kereszténységet nézem úgy egészében mind a történelmét, mind a jelenét, és azt egyetlen szóval kéne jellemeznem, akkor az a szó a hiteltelenség lenne. A kereszténység csak egy hang, amely nem képviseli azt, amit a hangja hallat. Ennek ellenére a keresztények mégis igyekeznek a legjobb, legszebb, legfanzasztikusabb helyet kiharcolni neki. Aztán mikor piedesztálra emelik, akkor mindig jön valami, ami miatt a világ jókat röhöghet a kereszténységen

      Törlés
  4. Sytka,
    A gyorsvonatok szerencsére csak ritkán ütköznek, a valóságra inkább az jellemző, hogy fel lehet szállni, és utazni lehet velük.
    Biztosan ilyen a szekuláris humanizmus gyorsvonata, amelyen nem a relativizmus jelenti az értékrendet, hanem a ésszerűség, a tudományos szemlélet, az igazság, no és az e-betűs értékek: együttérzés, erkölcs, és egyenlőség. Szerintem egy ilyen vonaton mindenki otthonosan utazhat.
    Ilyen a tudomány gyorsvonata is, amelyre egyre több hívő száll fel, jól érzik magukat és kényelmesen utaznak.
    A szexualitás járat reméljük hamarosan megszűnik, és utazófülkéit hozzácsatolják a másik két szerelvényhez. Ebben az alapérték adott és mindenki számára elfogadott, az pedig, hogy ezen a területen is van egy kisebbségi másság, talán nem fog zavarni senkit.
    A negyedik gyorsvonat egészen más, mint a többi. Sokfelé pályát építettek neki, de kiderült, hogy száguld pálya nélkül is, és nem képes, vagy nem akar csatlakozni semmihez. Reméljük, hogy a virulenciája idővel békés együttéléssé szelídül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Péter, csatlakozva a metafora továbbgurításához, én is úgy gondolom, hogy némely vonatra - a tudományéra például - fel lehetne szánni hívőként (ahogy írod, ezt meg is teszik sokan). A szekuláris vonattal már nem egészen vagyok így, mert az lehet, hogy vakvágány felé robog... :-)

      Ahogy a bejegyzésben is említettem, szerintem a negyedik vonat most az igazán durva, mert úgy néz ki, valóban nem akar semmihez csatlakozni. Én sajnos nem vagyok ilyen optimista, mint te, de a jövőt persze nem látom pontosan.

      Törlés
    2. Kedves Péter! A szekuláris humanizmus jó dolog, amennyiben az ember javát, és nem a javait akarja. Ki-ki fontolja meg, mit is akar az a szekuláris humanizmus, amely mintha úgy törne egyeduralomra, hogy az ember java nem igazán érdekli. Az csak becsali mese a világuralom felé.

      Az együttérzés lehet jó, és lehet agymosás. Utóbbi kerülendő.

      A szekuláris humanizmusnak van erkölcse? Akkor miért áll vad harcban a világ összes erkölcsi rendszerével?

      A szekuláris humanizmus szerint van Igazság? Tényleg?

      A szekuláris egyenlőség pontosan kiknek az egyenlősége? A tapasztalatok szerint nem az embereké, hanem csak egyes embereké, kettesekkel szemben.

      A tudomány nem szekuláris vívmány, ezen a vonaton keresztények is épp úgy utaztak és utaznak.

      Akinek fontos az emberiség java, az odafigyel a történelmi tapasztalatokra, és levonja a következtetéseket. A szekuláris „humanizmus" vajon humanizmus? Tényleg szekuláris, vagy egyetlen vallási törzsszövetség világuralmi harca?

      Törlés
    3. Sytka, érdekel, hogy miért gondolod, hogy a szekuláris humanizmus vakvágány felé robog?

      Törlés
  5. Kedves László! Te milyen szekuláris humanizmusról beszélsz? Hol tör a szekuláris humanizmus egyeduralomra?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a Laci kicsit konteós.:) A zsidók törnek világuralomra, mert az én blogomon is állandóan gójozik

      Törlés
    2. Kedves Péter! Mire tör a szekuláris humanizmus, ha nem egyeduralomra?

      A „szekuláris" „humanizmus" se nem humanista, se nem szekuláris, ellenben világuralmi hadművelet.

      Törlés
    3. Akkor mégegyszer: Te milyen szekuláris humanizmusról beszélsz? Hol tör a szekuláris humanizmus egyeduralomra?

      Törlés
    4. „Biztosan ilyen a szekuláris humanizmus gyorsvonata, amelyen nem a relativizmus jelenti az értékrendet, hanem a ésszerűség, a tudományos szemlélet, az igazság, no és az e-betűs értékek: együttérzés, erkölcs, és egyenlőség. Szerintem egy ilyen vonaton mindenki otthonosan utazhat."

      Ezt írtad, ehhez szóltam hozzá. Ez a „szekuláris" „humanizmus" nem humanista, és nem is szekuláris, hanem világuralmi hadművelet. Semmi köze az egyenlőséghez, erkölcshöz, a józan észhez még kevesebb. Aki jót akar magának és embertársainak itt a földön, az nem utazik ezzel a vonattal, mert árt a világnak.

      Törlés
    5. "ésszerűség, a tudományos szemlélet, az igazság, no és az e-betűs értékek: együttérzés, erkölcs, és egyenlőség."
      ---
      Ezek közül melyik tulajdonság jelent számodra világuralmi hadműveletet?
      Miért érzed, hogy akkor is kötözködnöd kell, amikor nincs mondanivalód?

      Törlés
    6. Bocs, mielőtt félreértenénk egymást: mindhárom ábrahámi vallás és minden nyugati eszmerendszer egyeduralomra és világuralomra tör. Ez a nyugati ember természetéből és eddigi sikerstratégiájából következik. Aki nyugaton mindegyformákvagyunk-mindenmindegy-jakabnak állítja magát, az nem mond igazat.

      A „szekuláris" „humanizmussal" nem az a bajom, hogy egyeduralomra és világuralomra tör, hanem hogy egy ókori gondolkodású rasszista apartheid törzsszövetség világuralmára tör, amely érdemtelen a világuralomra. Lehet, hogy valaki önként egy ókorban rekedt rasszista apartheid törzsszövetség világuralmáért szurkol úgy, hogy nem tagja az apartheid elitnek. Nem zárom ki, hogy van ilyen tökkelütött mazochista.

      A többieknek kölcsönösségen alapuló, befogadó, emberközpontú földi jóléti megoldást kínál a judaista Messiás követése. Ez a demokrácia és a békés jólét záloga az egész emberiség számára.

      Törlés
    7. „akkor is kötözködnöd kell, amikor nincs mondanivalód"
      - Ez a te értelmezésed a helyzetről.

      - ésszerűség: az nincs a „szekuláris" „humanizmusban"
      - tudományos szemlélet, igazság, e-betűk: azok sincsenek.

      Ez egy hosszabb téma, te csak szajkózod ezeket a vivőszavakat, nem is érted, miről írsz. Vagy ha érted, és nem zavar, az még nagyobb baj.

      Törlés
    8. Szerinted kiben testesül meg az "ókori gondolkodású rasszista apartheid törzsszövetség világuralmára tör, amely érdemtelen a világuralomra"?

      Törlés
    9. Pl. abban, aki meg nem értett vivőszavakat szajkózik.

      Nézzük az ésszerűségre hivatkozásod érvényét:
      - Szókratész/Platón ésszerűen állította, hogy a kritikai gondolkodó érvénytelennek tartja azt, ami nincs önmagában bebizonyítva?
      - Arisztotelész ésszerűen állította, hogy a tudományok alapszabályai (axiómái) önmagukban bebizonyíthatatlanok, egyben kell őket elfogadni?

      Ha mindkét állítás igaz, ésszerű bármit tudományosan bebizonyítottnak tekinteni? Nem az az ésszerű állítás, hogy platóni értelemben a tudomány bebizonyítatlan feltevések rendszere, amely feltevések gyakorlati előnyt jelentenek a világ kedvünk szerinti átalakítása során, de nem hoznak létre érvényes alapot a „valóság" megismerésére?

      Törlés
    10. Aki meg nem értett vivőszavakat szajkózik az te vagy - hisz éppen bizonyítod.
      Képzelődsz, semmire sem hivatkoztam: kérdeztem tőled egy egyszerű kérdést, amire nem vagy képes válaszolni, hanem maszatolsz.

      Így szól a kérdés: szerinted kiben testesül meg az "ókori gondolkodású rasszista apartheid törzsszövetség" amely "világuralmára tör, amely érdemtelen a világuralomra"?

      Szókratészt és Arisztotelészt és Platónt hagyd békén. A fenti két "axiómádból" látszik, hogy őket sem érted. Eszük ágában sem volt ekkora marhaságot állítani. Ugyan, mondj egyetlen (EGYETLEN) biológiai axiómát, hogy kicsit jobban lássuk azt a világot, amit teremtettél magadnak.

      Törlés
    11. "Szókratészt és Arisztotelészt és Platónt hagyd békén. A fenti két "axiómádból" látszik, hogy őket sem érted. Eszük ágában sem volt ekkora marhaságot állítani."

      Ez az állítás téged minősít, láthatóan nem tudsz mit kezdeni a megismerés kereteivel. Ez itt Sytka blogja, köszönöm az eddigi türelmét, nem élek vissza vele. Majd kommentálom a saját blogodat, vagy kommentálhatod te az enyémet, folyt. köv.

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)