2015. november 15., vasárnap

Légy radikális!

Tegnap megint kiderült: a helyzet Európában - ezúttal megint Franciaországban - egyre radikálisabb. Nincs jó okunk azt gondolni, hogy ez a közeljövőben változni fog. Keresztényként sürgetővé válik, hogy valamiféle módon reagáljunk a koncentrált gyűlölet európai térnyerésére, és természetes, hogy reakciónkat Jézus Krisztus elveinek kell meghatároznia.

A radikális megnyilvánulások radikális válaszokat kívánnak. Legyünk tehát szélsőségesek! Jézus remek példát adott ebben számunkra a Hegyi Beszédben, amely mintegy etikai epicentruma a Mester gondolkodásmódjának. Kétségkívül mondhatjuk, ha radikalizálni akarjuk a krisztusi etikát, és a törvényt a lehető legszigorúbban akarjuk betölteni, akkor két dolgot kell tennünk: szeretnünk kell Istent, és a felebarátainkat, mint magunkat. Ennél radikálisabb lépésre egy keresztény aligha lehet képes.

Ráadásul abban a szerencsés helyzetben is vagyunk, hogy nemcsak Krisztus tanítását ismerjük a radikális szeretet tekintetében, hanem cselekedeteiről is tudomásunk van. Teljes minta áll tehát előttünk ahhoz, hogy igazán szélsőségesen viselkedjünk, és megfelelő módon szerethessük Istent és az embereket - legyenek azok bármilyen nemzetiségűek és tartozzanak akármilyen valláshoz.

Azok az elmebeteg terroristák, akik a franciaországi események hátterében álltak, a szó minden értelmében szélsőségesek voltak. Nem pusztán azért mentek Franciaországba, hogy néhány száz embert felrobbantsanak, hanem azért, hogy elvegyék az eszünket, felhergeljenek bennünket, magukra dühítsék a nyugati világot, és az iszlám győzelmét elősegítsék. Ők azt szeretnének látni, hogy az európai emberek nekiesnek a menekülteknek, akik jó része egyébként éppen az ilyen terroristák elől elfutva hagyott mindent a háta mögött. A terroristák a menekültek közé is befészkelték magukat néhányan, hogy ezáltal is elősegítsék a migránsok és a fanatikus muzulmánok egybemosását a mi fejeinkben. Valószínűleg azt is tudták, hogy az átlagos európai ember szívesen összekeveri majd a teljes iszlámot a radikális iszlámmal, és utálni fog mindenkit, aki muzulmán, esetleg arab. Ha pedig minden arab emberre és minden muzulmánra gyűlölettel tekintünk, a globális konfliktus előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. Ők pedig pontosan ezt akarják: hogy égjen a világunk. Ha a fundamentalisták által felkínált mentális összemosásokat megtesszük a fejeinkben, máris csatát nyertek. Az ellenséget nem győzhetjük le azzal, ha belesétálunk az általa felállított csapdákba!

Keresztényként azonban van választási lehetőségünk. És van egy mintánk, egy olyan Valaki, akit sokan és sokszor meg akartak ölni, s amikor végül megtették, még a kínhalál közepén sem fordult szembe saját kivégzőivel. Jézus a kereszten ért fel saját radikalitása csúcsára, amikor önnön gyilkosaira Édesapja felmentését kérte. Ez az, ami a maga radikalitásában csaknem felfoghatatlan, szélsőségességében szinte követhetetlen, és mégis felkiáltójelként áll most előttünk.

Látva a mintát, egy ilyen helyzetben talán mi is lehetünk szélsőségesek. A radikális szeretet a törvény igazi betöltése. Ez az, amit Isten akar, amit elvár az övéitől. Képesek vagyunk arra, hogy Isten jóságának teret adva segítsünk oszlatni azt a középkori sötétséget, ami most éppen Párizsra telepedett?  Vajon meg tudjuk fékezni a fanatikus terroristákat és kifüstöljük őket az üregeikből? És ehhez hasonlóan: vajon felismerjük és felszámoljuk-e magunkban az általánosítások, összemosások és leegyszerűsítések mérgező folyamatait? Muszáj volna megtennünk. Radikálisan.

37 megjegyzés :

  1. Egyetértek Sytka, és a magam részéről egyetlen migránst sem mészárolok le. A Bárkán maradok, ha már Isten elhívott. De legyünk életszerűek: ha valaki nem fél a haláltól, és elszánta magát, hogy megöl téged (mellékes, hogy milyen ok vagy cél mozgatja), mi a válaszod rá, amikor eléd áll? Ha megteheted, megölöd. Könnyebb ezt elképzelni és végigmondani, mint átélni. Én sem szeretném, de valószínű nem adnám ingyen az életet, amit Istentől kaptam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, értem amit mondani akarsz, és azt hiszem a magam gyengeségét tekintve én is így tennék. És mégis... pont azt látom Jézusnál, hogy neki arra is meglett volna minden lehetősége, hogy ne hagyja magát (ezt ki is fejezte Pilátusnak), de nem élt vele. Sőt, rászólt Péterre is, aki kardot rántott.

      Persze valahol mindez speciális helyzet is volt, mert ki kellett innia azt a bizonyos poharat. Ám ha megnézzük az első keresztények viselkedését az ApCselben, soha nem látjuk, hogy kemény erőszakkal léptek volna fel az állammal vagy az őt üldözőkkel szemben. Roppant nehéz kérdés ez.

      Törlés
    2. "azt hiszem a magam gyengeségét tekintve én is így tennék". Ez nagyon fontos gondolat. A zsigereim azt súgják, hogy Isten nem várja el, hogy ennyire megfeleljünk neki. "valahol mindez speciális helyzet is volt, mert ki kellett innia azt a bizonyos poharat" - mégpedig helyettünk. Isten nem várja el, hogy tétlenül nézd, ha a szemed láttára mondjuk a gyerekedet, vagy bárki ártatlant akarja a gonosz megölni.
      Vissza az életbe: a rendőröket arra tanítják (Amerikában egész biztosan, de vélhetően mindenütt), hogy ha bármikor utcán bűnözők támadásának vannak kitéve, vagy megpróbálják túszul ejteni őket, akkor álljanak ellen ("die fighting", "die hard"), mert ezzel nő a túlélési esélyük. Ha nem eszerint cselekednének, nem lenne hatékony a rendőrök munkája, pedig mind ezt várjuk el tőlük. Védtelennek éreznénk magunkat, ha hallanánk, hogy a rendőröket halomra ölik, mert megadják magukat. Mindannyiunknak joga van az élethez, és jogunk van megharcolni érte - más kérdés, hogy ezért poklot kell járnunk. Ép lelkű ember ti. nem öl embert, csak az elvetemült lelkű. Az emberölésnek óriási lelki ára van, ha ép a lelked. Jobb ha nem tudjuk, mekkora. De ép lelkű ember, pontosan az ép ("gyenge") lelke folytán védheti a saját és az ártatlanok életét. Ha nem teszi, együttműködik a saját és az ártatlanok leigázásában.

      Törlés
    3. Még valami a fentiekhez. Az "A misszió". c film alapkérdése ez: Ki üdvözül: az ártatlanokat lemészárolni készülő gonosz ellen fegyvert ragadó megtért rabszolga-kereskedő, vagy az őket imával és kereszttel védő pap? Vajon arra gondoltál, hogy az előbbi elkárhozik, az utóbbi üdvözül? Megkockáztatom, hogy egy néző sem gondolta így.

      Törlés
  2. "még a kínhalál közepén sem fordult szembe saját kivégzőivel. Jézus a kereszten ért fel saját radikalitása csúcsára, amikor önnön gyilkosaira Édesapja felmentését kérte."

    Jó volt ezt így kimondva olvasni, szerintem nagyjából ez Jézus tanításának és életének esszenciája. Mindenre és mindenkire úgy tekinteni, mint akivel dolgunk van, és ehhez méltón viselkedni vele, függetlenül attól, ő hogyan viselkedik velünk.
    Szerintem jól látod, és igenis nagyon fontos az, hogy az iszlámot magát ne mossuk össze annak radikális megközelítésével. A terroristák iszlám-értelmezése nem egyenlő az iszlám kultúra egészével.

    Egyébként éppen ma hallottam egy olyan véleményt, miszerint jelenleg nem a kereszténység van támadás alatt, hanem a tradicionális iszlám.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Laura, én is úgy vélem, hogy ez az egész az iszlám szakadásához is fog vezetni. Éppen ma reggel olvastam egy muzulmán taxisofőrről New Yorkban, aki zokogva köszönte meg egy utasának, hogy beszállt a taxijába: addig ugyanis órákon keresztül senki nem mert beülni mellé azért, mert muzulmán volt és féltek tőle a francia események miatt.

      Szerintem a muszlim fanatikusok addig feszítik a húrt, amíg nemcsak az egész Európát, sőt talán az egész nyugati világot magukra haragítják, de még saját hittestvéreik jó részét is.

      Törlés
    2. Én is olvastam a taxisofőrről... egyébként most minden bizonnyal nagyon nehéz az átlagos muszlim hívőknek, akik a saját kultúrájukat, vallásukat védenék, féltik. Miközben nap mint nap szembe kell nézniük mások félelmével, előítéletével. Ez egyébként nem olyan újkeletű dolog, 9/11 óta az USA-ban ez a hozzáállás az arabokhoz már megvolt. Egyszer láttam egy filmet egy USA-ban élő indiai nőről, akit folyamatosan muszlimnak néztek, és nem akarták sehova felvenni dolgozni, pedig aztán Indiának nem sok köze volt az egészhez.

      Törlés
    3. "most minden bizonnyal nagyon nehéz az átlagos muszlim hívőknek, akik a saját kultúrájukat, vallásukat védenék, féltik" Tudsz jobb apropót, mint ez, hogy kezdjenek legalább békésen tiltakozni elvetemült hittestvéreik ellen? Simán megtehetik. Nem teszik. Félnek a saját radikálisaiktól? Elképzelhető. Így viszont előbb-utóbb az európai radikálisok és nem radikálisok gyűlöletével találják magukat szembe. Ha nem foglalnak állást nyilvánosan és tömegesen, a passzivitás visszaszáll rájuk. Csak annyit kellene mondaniuk: "Az én nevemben és Allah nevében ne!"

      Törlés
    4. "Tudsz jobb apropót, mint ez, hogy kezdjenek legalább békésen tiltakozni elvetemült hittestvéreik ellen? Simán megtehetik. Nem teszik."
      Nagyon jó meglátás, ennek a hátteréhez szeretnék néhány gondolatot felvetni. Fontos az iszlám - radikális iszlám megkülönböztetés, mivel a "radikális iszlám" jelenség mögött szerintem alapvetően nem más áll, mint arab nacionalizmus. Itt persze nem az európai értelemben vett nacionalizmusra kell gondolni, ami alapvetően szekuláris talajon alakult ki. Az arab identitásnak annyira alapvető részét képezi az iszlám, hogy gyakorlatilag elválaszthatatlan tőle, és az iszlám sem választható el a politikától. A radikális iszlám tehát alapvetően az arab "nemzeti" öntudat megnyilvánulása, amit a Nyugattal szembeni, néha már irracionálissá fokozott gyűlölet táplál. Persze nem alaptalan ez a gyűlölet, számos történelmi sérelem, és a jelenlegi politikai, gazdasági helyzet frusztrációi miatt bizonyos szempontból jogosnak is tekinthető az a nyugat-ellenesség, amire a radikalizmus épít (amit "építenek", az viszont már semmivel sem igazolható). Az egész jelenség tehát szerintem alapvetően az arab öntudatban gyökerezik, illetve ehhez kapcsolódnak egyéb, nem arab elemek, akik szintén hasonló sérelmeket éltek-élnek meg. Az egészhez még hozzáadódik a másod-harmadgenerációs bevándorlók identitásválsága, ami igen fogékonnyá teszi őket a radikalizmusra (de ez egy külön téma).
      Téved tehát, aki az iszlám radikalizmust valamiféle vallási kérdésként próbálja kezelni, és közelebb jár az igazsághoz, aki mélyebb kulturális-civilizációs konfliktust lát a dologban. A fenti kérdésre tehát valahol itt keresendő a válasz. Hiába jelenti ki akárhány iszlám vezető, hogy az erőszakot nem tartja elfogadhatónak, az iszlámmal összeegyeztethetőnek, ha az átlagos muszlim "kisember" úgy érzi, hogy jogos az ügy, amiért a radikálisok küzdenek, akkor a halvány elítélő megjegyzéseken kívül nem fog határozottabban fellépni ellene. Ezért nem tartom azt sem valószínűnek, hogy ez bármilyen szakadást előidézne az iszlámon belül. Feszültségeket igen, de hogy elváljon a "jó" iszlám a "rossz" iszlámtól, az sajnos hiú ábránd... :(

      Törlés
    5. “Téved tehát, aki az iszlám radikalizmust valamiféle vallási kérdésként próbálja kezelni, és közelebb jár az igazsághoz, aki mélyebb kulturális-civilizációs konfliktust lát a dologban.“ Szerintem ilyesmi sincs mögötte. Nem eszmék, értékrendek összecsapását látjuk, csak látszatra. Ennél egy profánabb, cseppet sem magasztos hatalmi társasjátékot látunk, amely a fogyóeszközként használt embertömegekre csapódik le. Az ISIS a nemzetközi olaj-, fegyver- és bankérdekeltségekben utazó elit hallgatólagosan megtűrt, közös “szemet hunyással” kialakult képződménye. A néhány százaléknyi elit tagjai - köztük az "arab nacionalisták" is -, akik nagyon hasonló erőviszonyokat képviselnek, egyfajta társasjátékkal szórakoztatják magukat a massza (a "kisember", ahogy írod) bőrére. Elszabadítják a gyűlölet erőit a világ különböző térségeiben, miközben ők maguk mindvégig sértetlenek maradnak – eközben gazdagodnak, és még szórakoznak is. A médiumok kulturális-civilizációs, iszlám-keresztyén konfliktusként mutatják be, holott valójában azt látjuk, hogy a Gonosz globálisan harapózik el - nyíltan és burkoltan - a védtelen tömegek bőrére (látszatra a gonosz iszlám harapózik el a békés jólétben éldegélő Nyugat bőrére). Az apokaliptikus társasjáték nyíltan erőszakos színtere most Európára tevődik át. Egyelőre nem tudni, mekkora mértékű pusztítást szánnak neki.

      Törlés
    6. "Az ISIS a nemzetközi olaj-, fegyver- és bankérdekeltségekben utazó elit hallgatólagosan megtűrt, közös “szemet hunyással” kialakult képződménye."
      "Elszabadítják a gyűlölet erőit a világ különböző térségeiben, miközben ők maguk mindvégig sértetlenek maradnak – eközben gazdagodnak, és még szórakoznak is."
      Meglehet, hogy ez van a háttérben, és ez bizony még undorítóbb és félelmetesebb képet fest a világról. Az, hogy valójában mi van a dolgok mögött, az sohasem teljesen világos (a sötét oldal mindent homályba borít :))
      Én csak arra a kérdésre próbáltam választ találni, hogy miért nem utasítja el határozottan az iszlám közösség a radikalizmust, és ez egyfajta civilizációs konfliktus nélkül nemigen magyarázható.

      Törlés
    7. Igen, világos, Discipline. Nem cáfolni szándékoztalak. Úgy fordítom le a szavaidat, hogy "az átlagos muszlim "kisember", aki úgy érzi, hogy jogos az ügy, amiért a radikálisok küzdenek" ugyanúgy agymosás terméke, mint a fogyasztás "felvilágosult" kultúrájával agymosott nyugati kisember. Mind a két oldalon képződik egy tehetetlenné és gondolkodásra képtelenné tett massza, amivel az elit kedvére eljátszadozhat. Az elit és a massza globális szintű elválása a lényeg.

      Törlés
    8. Kedves György!

      Ezt írod: "Tudsz jobb apropót, mint ez, hogy kezdjenek legalább békésen tiltakozni elvetemült hittestvéreik ellen? Simán megtehetik. Nem teszik."

      Nem teszik? Ne haragudj, de az, hogy te nem tudsz valamiről, az nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Több olyan muszlimról is olvastam, facebook oldalukat is láttam, ezek közül többen nők voltak egyébként, akik nyíltan tiltakoztak az IS ellen. Továbbá: több muszlim hittudós, több lépésben adott ki hivatalos nyilatkozatot arról, hogy teológiailag és emberileg is elhatárolódnak az IS-től. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a harctéren vannak.
      Ez csak pár példa volt, nem tudom, és nem tudjuk, mi zajlik a háttérben - a média sem feltétlenül tudja. Egyébként kíváncsi lennék, hogy ha mindez a most véleményt nyilvánítók környezetében történne, vajon ők akkor is ugyanilyen hangosak lennének-e az ellenük keményen fellépő terroristákkal szemben.

      Discipline: "Téved tehát, aki az iszlám radikalizmust valamiféle vallási kérdésként próbálja kezelni, és közelebb jár az igazsághoz, aki mélyebb kulturális-civilizációs konfliktust lát a dologban."

      Ezzel teljesen egyetértek. A World Trade Center a fogyasztói, alapvetően monetáris szemléletű "nyugati" világ fellegvára volt, ennek esetében is teljesen egyértelmű volt, mis is volt pontosan a támadás tárgya. Más kérdés, hogy ezeket az ellenérzéseket nem feltétlenül fizikai síkon, de biztosan nem ilyen formában kellett volna kinyilvánítani. Mondhatjuk azt, hogy az arabok egy része a világ eme irányultságával akar szembemenni, kifejezni az ellenérzését.
      Az ellenérzéseket én például megértem, de azt már nyilván nem, hogy hogyan nyilvánítják ezt ki. Mindenesetre a modern világ válságához ez is hozzátartozik - bizonyos tradicionális eszméket védők semmilyen áron nem akarnak csatlakozni az alakuló "új világhoz", amelyet a tudomány, a technika és a gazdasági érdekek uralnak, félresöpörve minden isteni és emberi eszményt.


      Törlés
    9. Tulajdonképpen így van, igen. Az nem világos, hogy ez az elit mennyire pontosan azonosítható, illetve a látható vagy sejthető elit mögött van-e egy még rejtettebb elit.

      Törlés
    10. Laura. Számomra kézenfekvő lenne, hogy pl. a már ideérkezett migránsok tömeges, elemi, de békés tiltakozást szerveznek. Remekül szervezkedtek (szervezkednek) az idevezető útjuk során, miért nem teszik most is - a maguk érdekében is? Ennek egyelőre nincs jele. 3 nap telt el a merényletek óta. Nem vitatom, hogy van egy-két tiltakozó hang. Hol a tömeg? Hiányolom az elemi felhördülést a részükről. Mire számítanak? Persze, meglehet, hogy ezt hamarosan megteszik.

      Törlés
    11. Hát szerintem a tüntetések, bármilyen célból történjenek is, szinte mindig teljesen hatástalanok. Az IS vezetőit miért kéne hogy érdekelje, hogy pl itt Magyarországon néhány százan tüntetnek? Számukra ez tökéletesen indifferens, semmiben nem akadályozza őket. Kire lenne ez hatással?
      Kérdés, érdemes-e olyasmit csinálni, ami nyilvánvalóan hatástalan, vagy csakis a kígyó fejét kell levágni. Bevallom, én azért nyilatkozom visszafogottabban a témában, mert fogalmam sincs, hasonló helyzetben ÉN MIT TENNÉK. Tudnék-e elég bátor lenni az ellenálláshoz, főleg úgy, hogy családom van? Mernék-e maradni a hazámban a családommal együtt, vagy azt forszíroznám, hogy meneküljünk el? Amíg nem vagyok benne az adott helyzetben, csak kívülről, a kényelmes otthonomban ülve látom, amit innen egyáltalán láthatok, addig igyekszem inkább finomabban fogalmazni és megnyilvánulni.
      Teljesen más helyzet lenne az, ha a szomszéd utcában lenne a front, ha a családom férfitagjainak harcolniuk kéne, vagy éppen ha menekültként rónám az éjszakai erdőket, mezőket, az őszi hidegben, egy kisgyerekkel, aki éhes és fázik, miközben én is éhes vagyok és fázom, és közben tudom, hogy a régi életem szó szerint romokban.

      Törlés
    12. Kövi György: "...Szerintem ilyesmi sincs mögötte. Nem eszmék, értékrendek összecsapását látjuk, csak látszatra..."
      Sajnos én is erre hajlok, az internetet és a médiát profi módon kihasználó szervezetről van szó, akik persze az iszlámra hivatkoznak.

      Törlés
    13. Kedves József! Tegnap hallottam a hírekben, hogy Putyin a G20 találkozón kijelentette: az ISIS-t 40 ország pénzeli, mindenkinek van takargatni valója. Egyébként van mögötte eszme: a business vallás, ahol a profit az isten, az ember pedig az oltárán bemutatott áldozat. Keresztyén köntösben ez legalább annyira pusztító, mint a radikális iszlám.

      Törlés
    14. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Egyébként szerintetek a muszlim "kisembernek" hogyan kellene fellépnie az IS ellen?
    Még valami: azt olvastam, hogy az IS belülről épül be minden egyes városba, mielőtt elfoglalják őket, kapcsolatba lépnek helyiekkel, stb, azaz mire az adott város tényleges elfoglalására kerül a sor, már beépített emberek várják őket. Alulról építkeznek, és a muszlim emberek közt köztudottan nagy az összetartás, még egy több százezres városban is minden embernek van legalább egy családi-baráti kapcsolata bármelyik másikhoz. Azaz a város lakói sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint például nyugaton, ez pedig nagyon is segíti az IS stratégiáját, amely alulról-belülről kontrollálja a társadalom tagjait. Ez olyan, mintha mindenhol besúgók vennének körül szinte minden családot, és mindenki tudja, hogyan bánik az IS az ellenségeivel. Ilyen körülmények között nagyon nehéz még csak szervezkedni is ellenük, mégis vannak ilyen civil szerveződések, a Youtube-on is van fenn videó ilyenekről. Tehát a civil összefogás létezik, de vajon mennyire maradhatnának titkosak akkor, ha már a média is írna róluk?


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Laura, ez valóban így van, és szerintem György sem az érintett területek lakóira gondolt, hanem a tágabb iszlám közösségre, akik biztonságos területeken élnek, és tulajdonképpen külső szemlélőként tekintenek a közel-keleti konfliktusra. Valójában egy nagyon határozott fellépés az iszlám közösség részéről szerintem is el tudná lehetetleníteni az Iszlám Államot, de ilyen fellépésre a realitások talaján állva nem számíthatunk. Amíg például a törököknek és a szaudiaknak külpolitikai szempontból nagyon is kedvező az Iszlám Állam tevékenysége, addig az sem várható, hogy a közvéleményüket különösebben ellene hangolják.
      Még hozzátenném, hogy amikor eddig iszlám közösségről beszéltünk, azalatt csak a szunnita közösség értendő, mert a síiták ugyancsak szemben állnak az Iszlám Állammal és maga az iszlám radikalizmus is elsősorban szunnita alapú.

      Törlés
    2. A nagyon határozott fellépésről könnyebb beszélni, mint valóban meg is tenni. Főleg úgy, ha ezt mindig másoktól várjuk. Fentebb már leírtam, mennyire nem kívánnék a környezetemnek egy ilyen helyzetet, és őszintén szólva tényleg nem tudom, lennék-e olyan "tökös", amilyennek elvileg lennem kéne, akár nőként is. Például, bele se merek gondolni abba, ha a gyerekem apjának kellene háborúba mennie és mondjuk nem térne vissza... nem biztos, hogy őszintén tudnám támogatni a harcba vonulását. Vagy hogyan csinálnék végig hónapokat-éveket ilyen helyzetben egy kisgyerekkel.

      Törlés
    3. "...Egyébként szerintetek a muszlim "kisembernek" hogyan kellene fellépnie az IS ellen?..."
      Lehet az egy fellépés amit a keresztények tesznek/tettek amikor a katolikusok/protestánsok egymást robbantgatták Észak-Írországban?

      Törlés
    4. Laura, nagyon kemény dolgok ezek, az egyik legszörnyűbb amibe ember kerülhet. Mégis emberek milliói élték át, csinálták végig már ezt. Nekünk szinte elképzelhetetlen, de nagymamáink, dédmamáink korában Magyarországon is ez volt a valóság. És nem kizárt, hogy a jövőben még bekövetkezhet.

      Törlés
  4. "a muszlim "kisembernek" hogyan kellene fellépnie az IS ellen?" - Fogalmam sincs. Te írtad nem olyan rég másutt, hogy a csőcselék kitermeli a saját vezetőit. Ott sincs másképp: egy abnormális kultúra kitermeli az abnormális vezetőket, és ezzel önmagát beletaszítja egy lefelé vivő spirálba. Pár éve írtam erről egy cikket. Tudok neked e-mailt küldeni, ha esetleg érdekel téged?

    VálaszTörlés
  5. Igen, ha gondolod, küldd át nekem.

    VálaszTörlés
  6. Még azt hadd kérdezzem meg, hogy az itt jelenlévő keresztény férfiak hasonló helyzetben harcba mennének? Függetlenül a mostani helyzettől, szerintem nagyon fontos kérdés, hogy egy valóban hívő férfinak (esetleg nőnek) mi a helyes hozzáállás háborús helyzet esetén?
    Beállni a csatasorba, vagy kivonni magát?

    Persze csak ha van kedvetek válaszolni, tudom, hogy kényes kérdés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én annyit tudok erről biztosan mondani, hogy ha a családomat, a közvetlen környezetemet veszély fenyegetné, akkor harcolnék. Más esetben erősen meggondolnám.

      Törlés
    2. Nem várható, hogy hadseregek rohannak le bennünket. Közvetlen veszély esetén, ahogy Discipline, nyilván én sem maradnék tétlen, ahogy senki sem. (De előtte meg kellene tanulnom fegyverrel bánni, különben marad a kézi tusa :-)) .

      Törlés
  7. Laura, te mit teszel, ha a környezetedben gyűlölködést tapasztalsz?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mit értesz gyűlölködés alatt?

      Aki "gyűlöl", arra úgy tekintek, mint aki bizonyos fontos aspektusait nem ismeri a világnak, aki nem ismer, nem tud eleget ahhoz, hogy már képtelen legyen gyűlölni. Aki gyűlöl, az saját csapdájában vergődik, és saját indulatainak tüzében ég. Aki gyűlöl, az bűnhődik, ezért külön "büntetésre" tőlem biztosan nem számíthatna.
      A gyűlölködők egymás elleni harcát semmiképpen nem támogatnám, nem is szeretnék részt venni benne, mivel teljesen értelmetlennek, és egyben gyerekesnek is tartom. Nagyjából ez a véleményem minden fegyveres konfliktusról.

      Törlés
  8. Üdv Sytka!
    Nemrég bukkantam rá a blogjára. Nagyon érdekesnek találom a misszióját, hogy a kereszténységet és a liberalizmust egyszerre próbálja meg képviselni. Én ennek a fonákját csinálom: konzervatív ateista vagyok. (Nem annyira szeretem ezt a bináris rendszerben való gondolkodást, de egyszerű és viszonylag jól használható ez a konzervatív-liberális felosztás.)
    Még csak néhány cikket olvastam el, és zömében még egyet is értettem velük, ez az első, amivel egyáltalán nem tudok. Sem az állítással ("szeresd a migránst"), sem az indoklással ("mert Isten azt mondta"). Kár. Láttam önben fantáziát. Azért kíváncsi leszek, hogy még néhány terrorcselekmény múlva változik-e a véleménye.
    Egy tipp: az általánosításra lehet mondani, hogy nem elegáns és sokszor pontatlan, de azért elég jó hatásfokkal dolgozik, és ennél többet nem lehet elérni. Lehet fanyalogni Nagy Sándor csomó kibogozó módszerén, hogy nem elég szofisztikált, de megoldotta a kérdést. El kell döntenünk, hogy mit szeretnénk: megoldani a problémáinkat, vagy Istent játszani halandó létünkre és mindenkit szeretni. (A második biztosan nem fog sikerülni, az elsőnek van reális esélye.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Cicóka! Isten hozta - ha ez nem sértő köszönés egy ateistának! :-)

      Nem próbálom a kereszténységet és a liberalizmust képviselni, éppen erről írtam az előző bejegyzésben. Semmi gondot nem okoz, hogy nem ért egyet az álláspontommal, de azért milyen érdekes, éppen két nappal ezelőtt egy másik nem hívő írt nekem, hogy mennyire igazam van ebben a bejegyzésben...

      A bináris gondolkodást én sem szeretem, szerintem alaphangon sehol sem működik, legyen az ember ateista vagy hívő. Éppen ezért a vagylagos felvetését sem igazán gondolom helyesnek: VAGY megoldjuk a problémát VAGY mindenkit szeretünk. A megoldás éppen a kettő találkozásában rejlik:a szeretettel igyekszünk eljutni hozzá.

      Szerintem érdemes átgondolni miért mondta Jézus, hogy szeressük az ellenfeleinket. Vajon elment az esze? Tényleg érdemes ezt feltételeznünk Róla? Mi lehet a jó az ellenség szeretetében, hogy ennyire markánsan felhívta rá a figyelmet?

      Egyébként jó ez a "Cicóka" név :)

      Törlés
  9. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  10. progresszív békesség? : )

    "Szerintem érdemes átgondolni, miért mondta Jézus, hogy szeressük az ellenfeleinket. Vajon elment az esze? Tényleg érdemes ezt feltételeznünk Róla? Mi lehet a jó az ellenség szeretetében, hogy ennyire markánsan felhívta rá a figyelmet?"

    Érdemes tenni egy próbát, vesztenivaló nincs .... én megtettem. Három éve reggeli fohászomba belefoglalom egy pár olyan ismerősöm személyét is a szeretteim mellett, akik ....hm, hát hogy is mondjam (mert azért ellenségnek nem bírom nevezni őket ... különösen az eltelt három év után... ), szóval akikkel nem igazán tudtunk mit kezdeni egymással ... hogy ők rólam ma már mit gondolnak nem tudom, de én megbarátkoztam velük magamban, az biztos ... fél siker lenne? Na és ha az?! Csak a magam fele felett diszponálok, azt megtettem, amit én tehetek ...
    (Egyébként sorsuk szemmel láthatóan felívelt - khm.... ; ) - , jól érzik magukat, sikeresebbek, és rég nincs már afférunk ... aki "jól van", az nem keresi az ütközőpontot másokkal ... )

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)