2020. október 19., hétfő

Eldőlt a kérdés: van Isten!

Ott ül ez a két ember, Nagy Gergely református teológus és Waldmann Tamás (a Magyar Ateista Társaság elnöke) a Mika Tivadar Mulatóban, és egymással szájkaratézik. Maratoni távon: mintegy három és fél órán(!) keresztül, ami gigászi csatát sejtet - de aztán kiderül, ez sajnos csak a látszat... A két fél vitáját végignézve viszont ki merem jelenteni, hogy végre eldőlt a kérdés, lehullt a lepel, pont került a mondat végére: megtudtuk, hogy biztosan van Isten.

Persze mindig is sejtettük, hogy létezik, mi keresztények eddig is ezen a véleményen voltunk. De ha úgy vesszük, hogy Nagy Gergely a keresztény istenképet, míg Waldmann Tamás a kőkemény ateizmust képviselte, hát bizony legalábbis nehéz lesz kettőjük beszélgetése után azt állítani, hogy isten nem létezik. Mindketten rendíthetetlen hívőnek tűntek, ahogy azok is, csak az egyikük állítja, a másikuk tagadja, hogy az.

Kétségtelen azonban, hogy az már más lapra tartozik, kinek mit jelent az isteni szubsztancia. A feleslegesen hosszú vitából, ahol igazi szellemi mérkőzés helyett mindkét fél ugyanazokat a köröket futotta és sokszor bocsátkozott önismétlésbe, vagy éppen egymás gondolatmenetét megszakítva belebeszéltek a másik fejtegetésébe, nem volt teljesen egyértelmű hol is vannak azok a bizonyos sarokpontok. De azért mégiscsak ki lehetett találni.

Nagy Gergely nézeteit persze régóta ismerheti, aki az általa szervezett vitákat követi. Mondhatni ő a hagyományos(?) kálvinista teológiát követi, amit az amerikai evangelikál mozgalomra jellemző nézetekkel és lelkiséggel színez, az egészet pedig gyakran a klasszikus apologetika irányzatának érvelési stílusával és témáival próbál védeni. Waldmann Tamás nézetei tulajdonképpen ugyanígy tipikusnak tűntek számomra, ugyanakkor még engem is meglepett az a mindenek felett álló szcientizmus, ami minden második mondatából áradt. Bár ő maga -  a korrektség kedvéért - tagadta, hogy a tudományt egyfajta hitjellegű lelkesedéssel követné (szó szerint kijelentette, hogy nem szcientista és nem csak a tudományos megismerést tartja legitim útnak), az egész vita összképe gyökeresen mást mutatott. Magyarul: csak igen erős torzításokkal lehetne levonni más elképzelést, minthogy a jelek szerint Waldmann minden kérdést tudományos módszertannal akar megfogni - vagyis hiába állítja az ellenkezőjét, masszív szcientizmus hatja át a gondolkodását. És persze - ebben sincs semmi meglepő annak, aki szokott ilyen vitákat nézni - a természettudományos gondolkodást és módszertant teljesen igyekszik összemosni az ateizmussal, vagyis egy egzaktságra törekvő és egyébként eszméletlenül lebilincselő módszertant (a tudományt) egy harcos ideológiával (az új ateizmussal) kutyul össze.

Így tehát két hívő ember vitatkozott egymással, egyikük keresztényként Jézusban, másikuk ateistaként a tudományos módszertanban hisz. Még erre is azt mondanám, nincs benne semmi újdonság, sem szégyen: hiszen minden ember valamiképpen megjelöl bizalmi forrásokat és bázisokat, melyekre ráépíti az életét, a kriptovallásos buzgalom pedig mindenkiben kisebb-nagyobb mértékben jelen van. Emberi természetünknél fogva bizonyos, vallásokra jellemző tisztelettel tudunk fordulni általunk kiválasztott dolgok felé, és ehhez egyáltalán nem kell szó szerint vallásosnak lenni. Az ember egyfajta hódolattal és áhítattal reagál olyan jelenségekre, melyekről azt érzi, meghaladják a saját határait, túllépnek rajta és ezért csodálattal töltik el. Van, akinek ehhez elég egy popsztárra bámulnia, másoknak meg a vallásos hit kell, megint mások pártokat, mozgalmakat, eszméket követnek így - nem azért, mert buták és befolyásolhatók, hanem mert emberi lények. "Valakit szolgálnod kell" - énekelte annak idején Bob Dylan, fején találva ezzel ama bizonyos szöget. Nos, a helyzet az, hogy maga a tudomány ugyanígy megfelel ennek a képnek, mivel "egyénfeletti", nagyobb a legnagyobb tudósnál is. Az egyén fölé magasodik, sőt a társadalmakon túllépő, példátlan és sikeres emberi vállalkozás. Természetes hát, ha az egyén valamiféle elragadtatottsággal fordul felé - és ha igényes ateista, valahol ez még érthető is. Hiszen isten(ek) híjján  az embernek valahol csak ki kell elégítenie az áhítatra kalibrált természetéből fakadó vágyait. Ahogy a mondás tartja: "vallást nem vagy csak vallással lehet helyettesíteni". Így van ez kitalálva.

A probléma abból van, hogy Waldmann és az új ateisták ezt a nyilvánvaló tényt agresszív retorikával próbálják letagadni, és úgy állítják be, hogy a nézeteik pusztán a hideg logikából következnek, nincs bennük semmiféle hitjellegű komponens, még a gondolat is sértő és katasztrofális! A Mika Tivadar mulatóban zajlott irgalmatlan hosszú vitaestből nem ez derült ki, hanem tökéletesen az ellenkezője. Azonban míg Nagy Gergely láthatóan alaposan felkészülve érkezett meg (és most nem az általa emlegetett tanulmányokra gondolok - nézőként azt sem tudom milyen megállapodás született ezek használhatóságáról a vita előtt), világos és felépített retorikával rendelkezett, tudatosan olvassa és felkészül az ateisták irodalmából is, addig vitapartnere szinte egyetlen érvét sem volt képes befogadható formába önteni, a kereszténységről pedig láthatóan előítéletei voltak, ismeretei csak nagyon haloványan. Pedig voltak azért jó felvetések ateista oldalról is - a lélekképzetekről szóló, mellékszálnak lefokozott eszmecsere számomra mindenképp ide tartozik, és egyébként megérne egy önálló estet is. (Mellékesen jegyzem meg, hogy pont a lélekről szóló elképzelésekről jelent meg négy nagyon vaskos kötet magyar nyelven az elmúlt években...) 

Három és fél óra borzasztó hosszú idő, de mégis villanásnyinak tűnik, ha az ember egy ízig-vérig izgalmas vita küzdő feleit nézheti és hallgathatja. Sajnos erről itt és most szó sem volt: egy fölös indulatoktól sem mentes, odapörkölős, politizálós, szétesett beszóláscunami volt inkább az egész, amiből legalább annyi tiszta lett a végén, mindenkinek megvan a maga istene, nevezze magát hívőnek vagy ateistának.

A vitát megnézheted ide kattintva!

37 megjegyzés :

  1. Az, hogy nem szeretnénk magunkat becsapni az szcientizmus?
    Világosan elmondtam, hogy két dolog lehetséges, a természetfeletti kapcsolatban van a világgal vagy sem. Ha nincs kapcsolatban, akkor tőlünk létezhet.
    Ha kapcsolatban van, beleavatkozik az anyagi világ működésébe, akkor a létezése kimutatható (lenne) a tudomány segítségével.
    Persze lehet olyan természetfelettit definiálni, ami bár kapcsolatban van a világgal, de nem verifikálható, nem falszifikálható, stb. semmilyen objektív módon sem bizonyosodhatunk meg a létezéséről. De miért lenne racionális hinni egy olyan dologban, ami semmilyen módon nem teszi pontosabbá a világról alkotott modellünket? Egy ilyen természetfeletti lényegében egy összeesküvés elmélet. Aki hisz benne, azt nem lehet kizökkenteni a hitéből. Ha valaki szerint mindenről a zsidók tehetnek, akkor minden ellentmondó tény csak a zsidók hazugsága.
    Mi nem szeretnénk becsapni magunkat. Ez lenne a szcientizmus?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi lenne, ha az Isten létével kapcsolatban előadott "tudományos" kritériumokat ugyanúgy alkalmaznánk a szolidaritás, a szabadság, az emberiesség, az egyenlőség fogalmakra? Ezek melyike mérhető/bizonyítható tudományosan?
      Ezen a ponton kibukna, hogy az "ateista" nagyon is ragaszkodik azokhoz a "tudománytalan" fogalmakhoz, amik neki (politikai alapon) szimpatikusak.

      Törlés
    2. Vértes László "léte" "létezés" "ontológia" mind, mind metafizika hablatty. Mi van, mikor, milyen formában és milyen helyen?

      Törlés
    3. Ami egyértelműen van, az az Isten-jelenség (vagyis hogy sokan úgy viselkednek, mint ha lenne). Ennél erősebbet nem lehet meggyőző erővel állítani - így nem is állítok ennél erősebbet. Végül is, ha lenne Isten léte mellett megdönthetetlen érv, akkor senki sem HINNE Istenben. Az aszfaltban sem hiszünk, hanem tudjuk, hogy van. Ezen a vonalon eldönthetetlen bármi is, vagy van a fejünkön kívül, vagy nincs. Meggyőződésem szerint van, de ez álláspont csupán.
      Azon a vonalon várhat téged újdonság, hogy az emberiesség léte is metafizikai hablaty? Mi van "emberiesség" címszóval, mikor, milyen formában, milyen helyen?

      Törlés
    4. "ha lenne Isten" - mi is lenne??? Mit jelent neked az "Isten" szó? Mert ez a fő gond és a probléma gyökere.

      Törlés
    5. Isten: mindenható, mindentudó, örök és szuverén szellemi létező, aki a tőlünk független valóságban létezik, és személyesen törődik minden emberrel. Isten-jelenség: Isten létére reflektáló-utaló emberi magatartás. (Lásd UFO-jelenség: sokan viselkednek úgy, mintha látták volna, mintha elrabolták volna őket. A jelenség léte nem bizonyítja az UFO-k létét. De ha az UFO-tagadók is implicit elrablás-terminológiát és attitűdöt használnának, az bizony elgondolkodtatná a racionális embert, hogy vajon mi lehet ennek az oka.)

      Törlés
    6. Nos ez csak egy meghatározás és van még ezen kívül több ezer, ami ezzel szöges ellentétben már értelmezést ad meg. Tehát már az ellentétes és más meghatározások is kiütik, hogy igaz lehessen. De a fő gond ugyebár az, hogy ez így csak egy kitaláció és nem igazolható.

      Törlés
    7. "ez csak egy meghatározás és van még ezen kívül több ezer"
      - Ezt ugye nem gondolod komolyan?

      Törlés
    8. Bizonyított és egyébként is köztudott tény. Tudományos tény. A biztonság miatt nekem is van egy ~5-6 ezres Isten definíciós gyűjteményem és abból egy cirka 130 -as lényegi kigyűjtés. A kereskedelmi forgalomban is kapható Trükkös "Mém" című e-könyvembem / publikációmban olvasható. Abban van a legbővebben levezetve a tudományos Isten meghatározása is.

      Törlés
    9. Magyar Ateista Társaság ezért az meg észre kellene vennetek, hogy közben a tudomány haladt és az ateizmus megbukott logikailag.
      https://istenteszt.blog.hu/2018/08/27/ateizmus_mint_tagadasvallas_kepekben

      Törlés
    10. IGe, szellemes a képgyűjtemény, ez tök jó.
      A lényegről viszont nem sokat mond: a nyugati ember a bibliai Isten-képpel foglalkozik, annak az egyféle Istennek a létét vizsgálja. Igaz, hogy sokféle "isten-elképzelés" volt a történelemben, illetve van más kultúrkörökben, de a nyugati ember ezek egyikében sem hisz, tehát e téren nincs vita. Érdemi vita a Bibliában írt egyetlen Isten kapcsán van, ezt azért érdemes figyelembe venni.
      És fontold meg Yuval Noah Harari ötletét: nem az a lényeg, hogy Pénz mint olyan nem létezik (erre bárki rájön, aki belegondol), hanem hogy mire használja az emberiség, és mi lenne nélküle.

      Törlés
    11. A "nyugati ember" ma már jellemzően nem foglalkozik a judeokeresztény mesékkel sem.

      Törlés
    12. Jelentős részük még nagyon is foglalkozik, ezért van Isten-vita.

      Törlés
    13. https://vilagnezet.blog.hu/2020/10/14/tomeges_kigyogyulasok_isten_membol

      Törlés
  2. Ha scientizmus az, hogy komolyan vesszük a világ megismeréséből józan ész által kikövetkeztethető összefüggéseket, akkor aki ellenzi a scientizmust az elveti a józan gondolkodást. Elveti azt, hogy egyáltalán az érvelése komolyanvehető legyen, mivel irracionálisan bármi és az ellenkezője is védhető.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szcientizmus: az a dogmatikus meggyőződés, hogy ami nem redukálható látható-tapintható, ismétlődő és reprodukálható adatokra, az nem létezik.
      Eközben minden racionális ember tudja, hogy a létfontosságú dolgaink jó része felel meg a fenti elvárásnak. Pl. egy ateista többnyire helyesli az "emberiesség elleni bűnt" elkövetők megbüntetését és az "esélyegyenlőség" előmozdítását. Csakhogy az "emberiesség elleni bűn" nem adatolható tudományosan, az esélyegyenlőség pedig még kevésbé. Egy ateistának elvben le kellene mondania tehát ezek használatáról, de nem teszi... Mert maga is tudja, hogy a számunkra fontos létezők messze túlmutatnak a tudományosan vizsgálható objektumok körén.
      Az ateista kicsit olyan, mint aki elvi alapon betiltja a repülést, de még úgy tudja, hogy a neki fontos távoli helyekre pont olyan gyorsan, könnyen jut majd el, mint ha nem tiltotta volna be.

      Törlés
  3. Kihívás a Kálvinista Apologetika 'csoportnak' !
    A Tudományos Isten vanságának a bizonyítása már megtörtént. A tudományos módszertan alapján megfelelő módon publikálva is lett. Bárki elérheti, olvashatja, meggyőződhet róla, megismételt kísérletekkel megerősítheti. Ez kiüt minden eddigi logikai istenérvet véglegesen a "nyeregből". Amelyek persze eddig sem voltak sem logikusak, sem igazak. Tehát már abban a szakaszban tart IGe Isten -érve, vagy a P-DOX Semmiben Sem Hívő vallás istenérve, hogy nagyon komoly logikai levezetés és indoklás kellene, hogy ne legyen igaz. Képesek vagytok-e bármiféle logikai cáfolatra? Megértem persze, ha neki sem mertek kezdeni. Túl nagy falat ez a képességeiteknek.
    Üdv: IGe
    https://vilagnezet.blog.hu/2020/10/17/kalvinista_apologetika_logikai_kihivasa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Tudományos Isten nem létezik, és ezt minden tudós tudja. Ugyanis nincs olyan tudományos megállapítás, ami örök érvényű - azaz a tudománynak nincs Isten-jellege. A tudomány egy Ockham nevű ferences szerzetes által kidolgozott hasznos módszertan mindannak a vizsgálatára és fejlesztésére, amit látható-tapintható, ismétlődő, reprodukálható adatokra tudunk egyszerűsíteni. Ennyi.
      A tudomány az Élet egy fontos szelete, alhalmaza. Egy időben minden tudománynak tűnhetett, ahogy egy időben minden matematikának...
      Kant megpróbálta matek-logikai alapra helyezni az erkölcsöt, de nem sikerült neki, abszurd (pontosabban: életidegen) rendszert kapott. Schopenhauer ellentézise, hogy az erkölcs alapja az együttérzés. Na, azt mérd ki!
      Vonzónak tűnhet tudományosan szilárdnak látszó Istenérvekkel előállni, de mindegyik rossz.
      Csak az a bökkenő, hogy az ateista is alkalmaz implicit Isten-szerű fogalmakat: mint a fényevő, aki stikában bejár a spájzba kolbászért.
      Isten létéről vitatkozni olyasmi, mint amikor látó emberek arról vitáznak, hogy van-e szín, vagy végső fokon nincsen? Valamilyen értelemben minden látó ember számára van szín, és a "szín nincs" állítással nem jutunk gyakorlati előnyhöz. A világ legökörebb vitája lenne egymásnak esni azon, hogy van-e szín, mert ha nincs, akkor "szín-nincs" alapon fogjuk szervezni az életünket, meghaladva az elavult szín-babonát. :)

      Törlés
    2. Nagyon sok hibás és cáfolható logikai istenérv után létrejött egy olyan amit eddig nem tudtak cáfolni, mert bizonyított, igazolt és igazolható is. IGe logikai istenérve;

      Isten = gyűjtőfogalom
      1. emberek által teremtett fő mítoszlények
      2. egy kényszerképzet
      3. egy idegrendszeri /pszichológiai vírus/mém.

      Tehát feltárásra került Isten tudományos meghatározása. Innét már felesleges benne hinni és tagadni is, hiszen vansága tudományos tény. Tényeket tagadni meg értelmetlenség.

      Törlés
    3. Amit fentebb írsz, az egyfajta vélemény, nem célszerű másként kezelni.
      Az tény, hogy van "Isten-jelenség" (vagyis hogy sok ember mély belső meggyőződése). Ezzel tényleg nem lehet vitatkozni. Minden mással viszont igen.

      Törlés
    4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    5. Tévedsz a fenti egy tudományos bizonyítás legrövidebb változata. Itt van kissé bővebben:

      A tudományos bizonyítás zanzásítva, avagy IGe istenérve

      1. Istennek szemantikailag sokfajta jelentése van. Tudományos is.
      2. Istent meg lehet tudományosan határozni. Nem áll kívül a tudományon.
      3. A tudományosan meghatározott Isten van. Bizonyítható és bizonyított is.
      4. Ebből következik, hogy Isten vansága tudományos tény. Az ateizmus értelmetlen.
      5. Az előzőekből következik, hogy a dogmatikus vallási és ateista Isten meghatározások nem tudományosak.
      6. Ezekből következik, hogy aki a dogmatikus és nem a tudományos Istent tekinti Istennek, annak lényegében mémfertőzése van, vagy súlyosabb esetben lényeget tekintve elmebetegsége.
      7. A mémfertőzések gyógyíthatóak. Hasonlóan mint a biológiai vírusfertőzések. Memetikai vakcinákkal. Súlyosabb esetben pszichológiai, pszichiátriai módszerekkel. A racionális érvelés hatástalan még az ateistáknál is.
      8. Az idegrendszeri vírus /mém fertőzések meg is előzhetőek. Szintén hasonlóan, mint a biológiai vírusfertőzések.

      Törlés
    6. Bocs, ez nonszensz demagógia. Vegyük át még egyszer: a tudomány a látható-tapintható, mérhető, adatokra redukálható, ismételhető és reprodukálható jelenségekkel való módszeres foglalkozás. Isten akkor lenne a tudomány tárgya, ha okunk lenne azt vélni, hogy megfelel a fenti követelményeknek. De egy szuverén szellemi létezőről ép ésszel nem vélhetjük, hogy látható-tapintható, mérhető, adatokra redukálható, vagy hogy ismétlődő és reprodukálható viselkedés jellemezné.

      Törlés
    7. A Te "Isten" meghatározásod a demagógia és kitaláció. Hiszen nem tudod igazolni, azon kívül meg más vallási istenmeghatározások is kiütik a nyeregből. A P-DOX Semmiben Sem Hívő vallás istenéve igazolható és igazolt.

      Törlés
    8. Isten mém főként az ateisták és monoteisták idegrendszerében, de egyes hétköznapi emberben is ártó vírusként van és volt jelen. Már a tömeges kigyógyulások korát éljük. Kihalóban az Isten vírus / mém.
      www.https://vilagnezet.blog.hu/2020/10/14/tomeges_kigyogyulasok_isten_membol

      Törlés
    9. "A Te "Isten" meghatározásod a demagógia és kitaláció."
      - Már hogy mindenható, mindentudó, személyesen törődő szellemi lény? Hm. Ha tényleg Isten létének kérdése érdekel, célszerű elfogadni, hogy Isten olyan, mint... Isten. Értelemszerű, hogy amíg a definícióban nincs egyetértés, addig nem lehet vizsgálni a létét.
      Pl.: ha a Loch Ness-i szörny létét vizsgáljuk, akkor egy hosszú nyakú, sárkányszerű lény létét vagy nem létét vizsgáljuk. Nyilván ha ebben nincs egyetértés, az egész vizsgálat értelmét veszti.

      Törlés
    10. Te kevered a gőzekét Gizikével:-) A judeokeresztény vallásban lehet egyik perecről a másikra ZombiJézuska emberből is Isten. Aztán meg harmadolt Isten is. Visszafokozva :-) Csak azért meg megszavazták. Valamelyik középkori, vagy ókori zsinaton. A tudományos módszertan nem szavazás kérdésköre, hanem bizonyításé. Ja és a dogmatikus vallási isten definíciód nem csak kitaláció, hanem önmagának is ellentmondó zagyvaság. Jobbat és logikusabbat kellett volna kitalálni!!!

      Törlés
    11. A Bibliában írt Istent én találtam ki? Megtisztelő feltevés, de azért gondold még át.
      A nyugati embert csak ez az egyetlen Isten érdekli, másfélében errefelé senki nem hisz.

      Törlés
    12. Hülyeséget és valótlant írsz, ennyi.

      Törlés
    13. A racionális diskurzus érdekében konkretizálnád, hogy pontosan mivel nem értesz egyet az alábbiakból?
      1. A nyugati ember a Bibliában írt egyetlen Istenben hisz, vagy abban sem, így Isten-vitázni csak erről értelmes.
      2. A bibliai Isten mindenható, mindentudó, személyesen törődő szellemi lény.

      Törlés
    14. Gyógyulj ki kényszerképzeteidből!

      Törlés
  4. https://barathendre.wordpress.com/2015/05/30/isten-letezesenek-szigoruan-logikai-bizonyitasa/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azzal indítasz, hogy nincs véletlen, és hogy minden mindennel összefügg, mégpedig értelmes módon. Nos, ezek igazolhatatlan állítások. Axiomatikus rendszerben összeállhatnak - valamire - használható modellé, de ehhez jobban ki kellene őket fejtened.
      Ugyanis nem következik a dolgok végső természetéből, hogy a világ következetes összefüggésekkel legyen tele. Tele lehet éppen összevisszasággal is, vagy különböző összefüggésbuborékokkal egy multiverzumban - az agyunk kényszerképzete, hogy minden mindennel összefügg, minden értelmes, mindennek célja van. Ám pont azt vizsgáljuk, hogy így van-e, ezért az alapfeltevésekkel nem előlegezhetjük meg a vizsgálat után adandó választ.
      Sokkal jobb érv Isten létére, hogy implicit Isten-szerűségeket az ateista is munkafeltételez és használ, amikor az érdekei így sugallják. De ebből is csak annyi következik, hogy Isten a belső valóságunk része, és nem feltétlenül, hogy a tőlünk független külső valóságnak is része.

      Törlés
  5. Azért az egy elég buta, és unalmas közhely, hogy ha valaki határozott, vagy szenvedélyes, akkor vallásos. Igen nagy a fogalomzavar a te fejedben. Waldmann hibája tényleg az volt, hogy nem tudott rendesen fogalmazni, de jó érvei voltak. Nagy Gergely viszont kezdettől fogva profi módon tud vetíteni és hazudni. Te bedőlsz a profi vetítésnek.

    Nagy Gergely profi hazugságait szétszedtem azon a linken, amely a nevem mellett szerepel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Brendel Mátyás közismert ateista közszereplővel, filozófussal, bloggerrel kellene összeengedni Nagy Gergelyt még. :-)
      Ez azért is lenne érdekes, mert Mátyásnak van filozófiai phd-ja is.
      Csak ő nem áltudományi teológián szerezte tudtommal, hanem a Budapesti Műszaki Egyetemen.
      https://www.youtube.com/watch?v=c0lm9fW8b8M

      Törlés
    2. Félig bírtam elolvasni és egy dolog volt érdekes a számomra, hogy fel tudtad ateistaként fogni, hogy Dawkins "Isten" valószínűségszámítása ökörség a köbön. Darth Vader valóságosságát sincs értelme számolni. JahveZsidóSátánIsten emberi kitaláció, ahogyan ZombiJézuska és Darth Vader is. Ezek tények. Igazolt tények. - de Dawkins számos más dologban is téved még .... ezt leírtam a Trükös "Mém" e-könyvemben / publikációmban. Akkor is téved számos fontos dologban, ha másban meg nem, ha közben meg a mém elméletét igazoltam és megerősítettem.

      Törlés
    3. Brendel Mátyás:
      Két kérdés számodra.
      1. Hume "is-ought problem" gondolatmenete fényében szerinted hogyan lehetne bármiféle erkölcsi szabályt tényállításokra alapozni? (Hume szerint sehogy, tehát bármilyen jó fejlesztési eszköz is a tudomány, definíció szerint nem tud erkölcsi alap lenni. Ha minden erkölcsi szabály szükségképpen deklaratív, és tényállításokkal megindokolhatatlan, akkor egy ateista mire alapozza a maga szabálydeklarációit?) Egyáltalán, ismert ateista körökben az "is-ought problem"?
      2. Szerinted hogyan lett az ateizmusra alapított Liberal nevű amerikai városból végül hívő város (halála előtt az alapító is keresztény lett)? Tömören leírnád, hogy szerinted mit csináltak "rosszul"? Az ateizmusnak melyik részét nem értették pontosan? Vagy miért nem jött be nekik az ateizmus? És ha nekik nem, mitől jönne be másoknak? https://en.wikipedia.org/wiki/Liberal,_Missouri

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)