A tények, még ha zavarosak is, legtöbbünk előtt közismertek. Január elsejétől megváltozik Magyarországon az, amit a mai nap még egyháznak nevezünk. Persze marad 14 érintetlen rész, a kisebbek, a kevésbé szem előtt lévő gyülekezetek és felekezetek azonban kiesnek a nagy kosárból. Két lelkész már egy hónapja böjtöl (illetve inkább éhségsztrájkol) Strasbourg-ban, de a helyzet egyelőre változatlan.
Izsák-Bács Jeremiás anabaptista, és Soós Péter evangéliumi lelkész közösen böjtöl Strasbourg-ban, az EU Parlament előtt, mely december 12-15 között ülésezik utoljára ebben az évben. Éhségsztrájkjuk mögött sok ember áll, céljuk pedig az, hogy felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az egyik EU tagállamban éppen közös értékek - szabadság, jogállamiság, demokrácia - súlyos megsértése zajlik. A böjt során tudomásom szerint Jeremiás már legalább 20 kilót fogyott, Péter pedig szükség esetén váltani is szeretné. A hírek szerint Thomas Hammarberg, az Európai Tanács Emberjogi Bizottságának Elnöke fogadta is irodájában Izsák-Bács Jeremiást, támogatásáról biztosította, valamint ígéretet tett, hogy az átadott dokumentumokat eljuttatja az Európai Tanácsban résztvevő 47 tagállam képviseletéhez. A magyar kormány semmit nem reagált a tiltakozásokra, s tulajdonképpen az egész "egyházügyi kérdéssel" nem foglalkozik.
Január elseje mindenképpen töréspont lehet számos kisegyház életében. Az egyháztörvény változására emlékezetem szerint azért volt szükség, hogy az ún. bizniszegyházakat korlátozzák és kizárják a valós hitéleti tevékenységet folytató közösségek köréből. Nevezzük ezt a hivatalos magyarázatnak. A dolog rosszul sült el: számtalan ténylegesen vallási alapon szerveződő, igazi hitéleti tevékenységet folytató, sőt karitatív-szociális munkát is ellátó gyülekezetet ért övön aluli ütésként, hogy a kormány gyakorlatilag kiírta őket az elismert közösségek közül. Egyedül a Hit Gyülekezete maradt mutatóban a pünkösdi-karizmatikus irányzatból, akik egyébként szolidaritási nyilatkozatot is kiadtak a minap, melyben felszólítják a kormányt, hogy gondolják újra az egész egyházügyi törvényt és hozzák meg azokat a rendelkezéseket, melyek a kimaradt felekezeteket is beemelik az elfogadottak jelenleg 14 tagú listájára.
Az egyházügyi helyzet ilyen gyökeres átalakulása szinte minden területen érinti a gyülekezeteket. Nem csak lelkészeik kerülhetnek anyagilag hátrányos helyzetbe, de sokuknak - például a Magyar Pünkösdi Egyháznak vagy a Biblia Szól közösségnek - intézményeik, iskoláik, karitatív szervezeteik is vannak. Nyilván ezek tulajdonlása is kérdésként merül fel, amennyiben a jogfolytonosság (például az egyesületi működés) nem lesz megoldva. A másik oldal a szellemi-társadalmi kérdéseket is érinti: a vallási egyesület, mint kategória sokak szemében a szektássággal, az "igazi egyházakból" való kimaradással lehet egyenlő, ami csökkenteni fogja a bizalmat az ilyen gyülekezetek felé. Tudom, hogy sok szempontból jogosan felvethető kérdés, hogy milyen (szellemi) állapotban vannak a magyar keresztény kisegyházi gyülekezetek, a megalapozatlan gyanakvást azonban nem érdemlik meg. Saját tapasztalatom az, hogy sok esetben többet tesznek azoknál, akiknek sokszorosan több erőforrás áll a rendelkezésükre a cselekvéshez.
Talán itt az idő imádkozni - az biztosan nem árt meg...
 |
| Izsák-Bács Jeremiás és Soós Péter |
Izsák-Bács Jeremiás anabaptista, és Soós Péter evangéliumi lelkész közösen böjtöl Strasbourg-ban, az EU Parlament előtt, mely december 12-15 között ülésezik utoljára ebben az évben. Éhségsztrájkjuk mögött sok ember áll, céljuk pedig az, hogy felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az egyik EU tagállamban éppen közös értékek - szabadság, jogállamiság, demokrácia - súlyos megsértése zajlik. A böjt során tudomásom szerint Jeremiás már legalább 20 kilót fogyott, Péter pedig szükség esetén váltani is szeretné. A hírek szerint Thomas Hammarberg, az Európai Tanács Emberjogi Bizottságának Elnöke fogadta is irodájában Izsák-Bács Jeremiást, támogatásáról biztosította, valamint ígéretet tett, hogy az átadott dokumentumokat eljuttatja az Európai Tanácsban résztvevő 47 tagállam képviseletéhez. A magyar kormány semmit nem reagált a tiltakozásokra, s tulajdonképpen az egész "egyházügyi kérdéssel" nem foglalkozik.
Január elseje mindenképpen töréspont lehet számos kisegyház életében. Az egyháztörvény változására emlékezetem szerint azért volt szükség, hogy az ún. bizniszegyházakat korlátozzák és kizárják a valós hitéleti tevékenységet folytató közösségek köréből. Nevezzük ezt a hivatalos magyarázatnak. A dolog rosszul sült el: számtalan ténylegesen vallási alapon szerveződő, igazi hitéleti tevékenységet folytató, sőt karitatív-szociális munkát is ellátó gyülekezetet ért övön aluli ütésként, hogy a kormány gyakorlatilag kiírta őket az elismert közösségek közül. Egyedül a Hit Gyülekezete maradt mutatóban a pünkösdi-karizmatikus irányzatból, akik egyébként szolidaritási nyilatkozatot is kiadtak a minap, melyben felszólítják a kormányt, hogy gondolják újra az egész egyházügyi törvényt és hozzák meg azokat a rendelkezéseket, melyek a kimaradt felekezeteket is beemelik az elfogadottak jelenleg 14 tagú listájára.
Az egyházügyi helyzet ilyen gyökeres átalakulása szinte minden területen érinti a gyülekezeteket. Nem csak lelkészeik kerülhetnek anyagilag hátrányos helyzetbe, de sokuknak - például a Magyar Pünkösdi Egyháznak vagy a Biblia Szól közösségnek - intézményeik, iskoláik, karitatív szervezeteik is vannak. Nyilván ezek tulajdonlása is kérdésként merül fel, amennyiben a jogfolytonosság (például az egyesületi működés) nem lesz megoldva. A másik oldal a szellemi-társadalmi kérdéseket is érinti: a vallási egyesület, mint kategória sokak szemében a szektássággal, az "igazi egyházakból" való kimaradással lehet egyenlő, ami csökkenteni fogja a bizalmat az ilyen gyülekezetek felé. Tudom, hogy sok szempontból jogosan felvethető kérdés, hogy milyen (szellemi) állapotban vannak a magyar keresztény kisegyházi gyülekezetek, a megalapozatlan gyanakvást azonban nem érdemlik meg. Saját tapasztalatom az, hogy sok esetben többet tesznek azoknál, akiknek sokszorosan több erőforrás áll a rendelkezésükre a cselekvéshez.
Talán itt az idő imádkozni - az biztosan nem árt meg...
Kíváncsi leszek mi lesz a vége. A kormány sok idétlen törvény hozott mostanában, aminek mindnek csupán egy a célja,a pénz bent tartása és pénz szerzése. Amelyiknek meg valamilyen iskolája is van vagy intézménye avagy szervezete, melyet könnyen fellehet mérni ,hogy áll vagy valós munka folyik rögtön bekerülhetne az egyházi státuszba. ..bár így is lennének olyanok akiket megilletne a cím a létezésük okáért.. Úgy rossz ez ahogy van. :S
VálaszTörlésVéleményem szerint azért (is) ennyire összecsapott ez az egész törvénytervezet, mert a kérdés mögött nem áll túlságosan nagy tömeg. Hány embert érinthet ez az egész? Szerintem kb. 50.000 főről lehet szó (beleértve a kis gyülekezeteket, a Krisnásokat, stb...)
VálaszTörlésEz nem túl nagy szám - van a kormánynak jobb dolga is, minthogy erre a csoportra túl sok figyelmet fordítson...
Mi köze van az egyháznak a világhoz? Semmi.
VálaszTörlésCsináljanak egyházaktól teljesen független karitatív szervezeteket.
A baptisták már augusztus 23-án nyilatkoztak a témában: http://mindennapi.hu/cikk/hirsor/a-magyarorszagi-baptistak-kiallnak-a-hiteles-egyhazak-mellett/2011-08-23/6450
VálaszTörlésSajnos nagyon erős szerintem a katolikus lobbi a kérdésben.
"Mi köze van az egyháznak a világhoz? Semmi."
VálaszTörlésSzerintem meg nagyon is sok (Mt 5:13-16, 25:31-46).
"Csináljanak egyházaktól teljesen független karitatív szervezeteket."
Ugyan miért? A karitatív tevékenység egy esély arra, hogy Jézus szeretetét adja tovább az egyház. Ez a küldetése. A szegény embernek Jézusra egy szelet kenyér formájában van szüksége. Ezt pedig egy egyházi szervezet jobban tudja képviselni, mint egy vallásilag független alapítvány. Csak kenyeret adni az embereknek még kevés. A nem keresztény szervezetek viszont csak ennyit tudnak.
endi, amikor azt a kérdést feszegetjük, hogy mi köze az egyháznak a világhoz, akkor utóbbi kifejezést két én két értelemben értem (ahogy a Biblia is):
VálaszTörlés- a világ, mint a világias stílus, istentelen életmód megnevezése
- a világ, mint a körülöttünk lévő valóság
Amikor azt írod, hogy az egyháznak semmi köze a világhoz, akkor én azt az első esetre tudom leginkább elképzelni. ("Nem vállalunk közösséget a világgal"). A másodikra már nem: elképzelhetetlen, hogy az egyház semmiféle módon ne kötődjön ehhez a világhoz - azokat a közösségeket, melyek erre törekszenek, szektának nevezzük...
Ha pedig a társadalom számára az egyház hasznos tevékenységet is jelent (karitatív-szociális téren, lelkigondozás, oktatás, stb...), akkor elvárható, hogy ne korlátozzák, hanem támogassák. Alapvetően annak a híve vagyok, hogy az állam és egyház ideológiai területen ne közösködjön nagyon egymással, de ez nem jelenti, hogy semmi olyan ügy nincs ebben a világban, amely mentén akár a világgal össze ne foghatna az egyház.
@endre: Sajnos nagyon erős szerintem a katolikus lobbi a kérdésben.
VálaszTörlésMeglepődsz, Varga László református lelkész erőltette a dolgot...
Sytka, természetesen olyan értelemben értettem, hogy a világ nem tudja megmondani azt hogy mi az egyház. Még csak fogalma sincs róla.
VálaszTörlésHa az egyházak az államtól várják azt hogy egyháznak nevezze őket, akkor azzal rábólintanak arra hogy bizony a világ mondja meg (legalábbis részben) hogy mi az egyház.
A jótékonykodást meg nem ország világ szeme láttára kell csinálni. És főleg nem az állam segítségét kérve, majd úgy adva elő hogy "mi jótékonykodunk", mert ez vagy részben vagy teljesen nem igaz.
Most már áll a bál! Pl.: http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/hatalyon-kivul-helyezik-az-egyhazugyi-torvenyt-/2011-12-16/10847
VálaszTörlés