Aquinói Tamás, a finomhangolt univerzum és az érvelési hibák

Aquinói Tamás, a katolikusok egyik legkedvesebb teológusa nem lehetett méltóságteljes jelenség beceneve alapján: néma ökör. Egyik tanára azonban nem a külsejére koncentrált és látva Tamás képességeit azt mondta, hogy "annak az ökörnek a bőgését az egész világon hallani fogják". Igaza lett: Tamás istenérvei és teológiai munkássága ma is ismertek. Most azonban nem csak róla lesz szó...

Infaustus blogjában egy érdekes írást linkelt be, mely Isten létezésével kapcsolatban hoz fel - többnyire a kreacionista irodalomból ismerős - érveket. A szöveget egy bizonyos Marilyn Adamson írta, akiről kiderül, hogy régebben ateistának vallotta magát, ám megtért és keresztény lett. Érveit nem kívánom mondatról-mondatra elemezni, most kizárólag az antropikus elv gondolatkörébe tartozó megállapításai felett állnék meg néhány pillanatra. Nem állítom, mert nem igaz, hogy éjszakákat töltöttem kozmológiával, asztronómiával és asztrofizikával, ám a téma a teológia világából ismerős számomra. Nem Adamson az első, aki felfigyelt arra, hogy a földi élet mennyire törékeny: ha bizonyos adottságok (a Föld mérete, mozgása, a Föld-Nap távolság és ehhez hasonló paraméterek) nem olyanok lennének, amilyenek, az élet nem lehetne jelen bolygónkon.

Aquinói Tamás

Adamson mindebből egyenesen azt a következtetést vonja le, a Föld maga tervezett világ, tehát ezek a jelenségek azt mutatják, Isten létezik. Minderről egy kicsit Aquinói Tamás és híres istenérvei jutottak eszembe. Itt és most nincs lehetőségem és nem is akarom kifejteni Tamás "öt útját" és az okokat, amiért megalkotta elméleteit. Tudni kell, hogy nem elsősorban a Világegyetem finomhangoltságával, hanem a mozgással, a létezők létezésével, az erkölcsi értékekkel és a tervezés nyomaival foglalkozott, logikai levezetésének végén pedig Adamson konklúziójához jutott: minden oka csakis Isten lehet, aki az univerzum mögött áll.

Aquinói Tamás ontológiai érvrendszerét azonban már korának teológusai is sokat bírálták. Így tett például Duns Scotus és William Ockham is. Egyik ellenvetésük, egyben kérdésük így szólt: miért következik a felsorolt okokból egyetlen Isten léte? Semmi nem indokolja, hogy csupán egy ilyen kezdeti ok valóságához ragaszkodjunk. Megjegyzem, Adamson írása kifejezetten a nem hívőket szólítja meg, akik részéről jogos lehet még az a felvetés is, a szerző miért éppen a Biblia Istenét feltételezi teremtőként - és miért nem Allah-ot, Krisnát vagy esetleg olyan valakit, akit egyetlen vallás sem mutat be? Pusztán a Föld tervezettségének gondolata ugyanis nem mutat magától értetődően Jahvéra - muszlim apologéták vagy éppen az intelligens tervezettség legismertebb képviselője, a Krisna-tudatú Tasi István valószínűleg ugyanezen érvek mentén egész más istenhez jutnak el...

Aquinói Tamás érvei kapcsán kortársai arra is rámutattak, attól hogy egy Tervező okozta a dolgok létrejöttét, nem következik, hogy ez a személy folyamatosan jelen van. Az okozatok folyamatos létezése nem jelenti szükségszerűen azok létrehozójának folyamatos létezését is. Ismétlem: Tamás teológus bírálói egy logikai okfejtésre válaszoltak logikai érvekkel - ám természetesen hittek abban, hogy a dolgok mögött végső valóságként Isten áll. Pusztán arra hívták fel a figyelmet, hogy Tamás érvei önmagukban nem elegendők és egy kis gondolkodás után könnyedén kikerülhetőek.

Visszatérve Marilyn Adamson okfejtésére a Föld, mint bolygó tökéletes pozicionálásáról, számos más kérdés is felmerülhet, amit egy nem hívő teljesen jogosan kérdezhet. Egyébként kérdez is, engem nagyjából a következő jellegű felvetésekkel találtak meg eddig:

• "Honnan tudod, hogy a földi élet kizárólagos? Honnan tudod, hogy nincs máshol az Univerzumban ehhez hasonló bolygó - például a hírekben sokat hallott exobolygók, melyek föld-típusúak és jelen ismereteink szerint lehet rajtuk élet?"
• "Honnan tudod, hogy nem volt korábban hozzánk hasonló élet máshol, ahol adottak voltak a feltételek?"
• "Miért kell a földi életformákból kiindulni? Mi történik akkor, ha teljesen másfajta környezetben teljesen más típusú élőlények találhatók? Miért gondolod, hogy csak a mi körülményeink lehetnek megfelelők az életre?"
• "Miből gondolod, hogy maga a Világegyetem nem végtelen? (Legalábbis térben - mint egy gömb, aminek nincs "eleje" és "vége")"
• "Az univerzumban felfoghatatlan sok bolygó található. Miért lehetetlen, hogy ebből legalább az egyiken - vagyis a Földön -  véletlenül kialakuljon az élet, hiszen egy ekkora eseménytérben egyszeri alkalommal ez nem feltétlen valószínűtlen..."

Izgalmas kérdések - a listát hosszasan és sokféle szempontból lehetne még bővíteni. Szerintem két dolgot kell mindebből meglátni. Az egyik, hogy pusztán logikai érvekkel és az univerzum finomhangoltságára hivatkozva nehezen lehet eljutni Jézus Krisztushoz. Túl sok a bökkenő út közben. Aki nem akar kötekedni, hanem csupán értelmesen gondolkodik, bőven talál fogást az ilyen elméleteken. A másik, hogy Isten létezése mellett lehet és szabad is érvelni, de ezek az érvek minden szempontból korlátoltak lesznek. Az emberek motivációja és szellemi állapota már érdekesebb: szerintem sokan egyszerűen kibúvóként menekülnek az ellenérvek mögé, és valójában csak a lehetőségét keresik annak, hogy elkerüljék Istent. Ha ez igaz, akkor ez a fajta "meggyőzés" semmiképpen nem érheti el a hatását.