Sirák fia és az élettapasztalat

A közelmúltban már írtam róla, hogy szeretnék egy sorozat keretében foglalkozni az ún. deuterokanonikus könyvekkel, melyek közül első alkalommal személyes kedvencemet, Sirák fia könyvét választottam ki. Komolyan mondom, a szöveg olyan mértékben érdekes és helyenként szórakoztató, hogy a bibliai témák és irodalom iránt nem érdeklődő ateista is találhat benne számára kedves dolgokat.

Az izgalmak előtt essünk túl a száraz tényeken. A könyvet eredetileg héber nyelven írták, ám az ilyen nyelvű kéziratok egyike sem őrizte meg a könyv kezdetét. A rabbinikus irodalom többször utal rá, leginkább a széfer-ben-szíra, azaz "Sirák fia könyve" néven. Mivel a héber szöveg csak igen töredékesen maradt ránk, sokáig szinte semmit nem lehetett tudni róla. 1896-ban azonban egy bizonyos Solomon Schechter egy kairói zsinagóga genizájából olyan középkori iratokra bukkant, melyek Sirák fia héber szövegének részleteit tartalmazták. Később találtak még egyéb verziókat is, közülük kettőt Qumránban, melyek a 2Q18 és 11Q5 jelölést kapták - ha valaki esetleg nem tudja, hogy a helyi könyvtárban milyen szimbólumok alatt keresse őket. :-) A héber iratok mellett azonban a könyvet inkább a görög verzióból, azaz a Septuaginta fordításából, illetve egy latin nyelvű változatból ismerjük.

A szerkezeti felépítéssel nem fárasztanék senkit, egyetlen érdekességet leszámítva: a Sírák 44:1-50:24 szakasz páratlan a maga nemében. Tulajdonképpen egy speciálisan összeválogatott történelmi tabló, melyben a szerző Izrael kiemelkedő személyiségeinek tetteit hozza Hénoktól Ábrahámon, Dávidon, Elizeuson és sok más karakteren át. Ha valaki szeretne egy gyors áttekintést kapni a jelentős ószövetségi személyiségekről, percek alatt átfuthatja a listát (még ha az nem is teljes).

A könyv persze nem ezért szimpatikus számomra. Sirák fia a bölcsességirodalomhoz tartozik, azaz nagyon hasonlít a Példabeszédek könyvéhez mind stílusában, mind tartalmában. A könyvben tulajdonképpen egy sokat megélt idős ember szólal meg, aki a bölcs életmód egyfajta summáját adja és a mindennapi élet számos fontos területére kitér, sőt néhol egész konkrét tippeket ad. Tudvalevő, hogy az eredetileg másálnak nevezett műfaj oktatási célokat szolgált, vagyis rövid, könnyen memorizálható, gondolatpárhuzamok formájában kialakított mondásokat. Ezek között akadnak olyanok, melyek a kanonikus könyvek bölcsességi irataiban nem szereplő témákkal foglalkoznak. Nézzük meg például hogyan vélekedik a szerző az orvosokkal kapcsolatban:

"Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is Isten teremtménye..." (Sirák 38:1)
"... imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged... De hívd az orvost is, az Úr alkotta őt is, ő se hiányozzék, mert rá is szükség van. Van, amikor az ő kezében van az egészség..." (Sirák 38:12)

A végére pedig egy kis fenyegetés is jutott:
"Az, aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezébe."
(Sirák 38:15)

A pletyka témája az ismert bibliai könyvekben is előkerül, itt sem maradt ki a repertoárból, ráadásul egy humoros toldalék is kikerekedett a végére:

"Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt soha senki. Ne szólj barátodról, se ellenségedről, s ha nincs károdra, akkor ne nyilatkozz. Mert aki meghallgat, óvakodik tőled, és adott időben gyűlölettel néz rád. Ami füledbe jut, az veled szálljon sírba, ne aggodalmaskodj, nem fogsz szétpukkadni." (Sirák 19:7-10)

Hát nem aranyos? :-) Ki gondolná, hogy még olyan témák is előkerülnek, mint az asztali etikett - azaz jó tanácsok arra a szituációra, ha az ember vendégségben kajáláshoz fog. Néhány kiragadott példa:

"Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel!... Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz... Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erőben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa." (Sirák 31:12-20)

Végül érdemes még egy sajátságot megemlíteni, ami egyébként a rokon Példabeszédek könyvére is igaz. Ezek a művek nem csupán a zsidó kultúrkörből merítenek, hanem más országok, más népek, más kultúrák elemeiből is. A Sirák fia szerzője minden jel szerint ismerte a kanonikus Biblia tartalmát, de nem csak azt forgatta. Az ideális bölcsről szóló tanításában leírja, hogy a sok utazás is része a nagy tudásnak:

"Aki sokat utazott, annak gazdag a tudása, a tapasztalt férfi értelmesen beszél. Keveset tud, aki semmit sem tapasztalt, de aki sokat járt-kelt, nagy tudást szerzett. Amíg úton voltam, igen sokat láttam, többet, mint amennyit el tudnék mondani..." (Sirák 34:9-11)

A sok utazás alatt szerzett megfigyelések tovább gazdagították a szöveget, ám többről van szó, mint útiélmények megörökítéséről. Kimutatható, hogy a szerző jól ismerhette a görög és más fontos kultúrákat, melyek egyes elemeit be is építette a műbe. Mindez jól bizonyítja, hogy a választott nép nem élt hermetikus elzártságban a körülötte lévő pogányoktól - mint ahogy sokan elképzelik az ókori Izraelt, ahogy folyamatosan hadakozik és elzárkózik a többi, "nem választott" nemzettől. Ez a gondolat nem fedi az igazságot.

Jó kis könyv ez, mindenkinek ajánlom!