2014. május 19., hétfő

Multiverzum - léteznek más Világegyetemek is?

Rossz hír azoknak, akiket kiborított az előző bejegyzésben említett Conchita Wurst: lehet, hogy számtalan hozzá hasonló szakállas nő létezik a világon - csak nem a mi Univerzumunkban. A multiverzum elmélet elég felkapott lett az utóbbi időben, s még a fizikához nem értőként is érdemes lehet belegondolni abba, mi van ha nem a mi Világegyetemünk az egyetlen?

Az elgondolást meg sem kísérlem megmagyarázni. Ehhez elő kellene szednem Schrödinger macskáját abból a bizonyos dobozból és belebonyolódni a kvantumrendszerek fizikájába. Ha én sem értem, mit untassak vele másokat?

A lényeg, hogy a még hetvenes években feldobott labda (az amerikai Hugh Everett ötlete alapján) mára elég közkedvelt lett a tudósok táborában. Ennek értelmében nemcsak a mi világunk létezik, hanem számos más Világegyetem is. Ezt persze igen nehezen tudjuk elképzelni, hiszen a saját Univerzumunk méreteiben sem lehetünk holtbiztosak. Jelenleg semmit nem tudunk megfigyelni, ami 13,7 milliárd fényévnél messzebb lenne tőlünk (ezért gondoljuk világunkat ennyi idősnek). Azt viszont a csillagászok már megvizsgálták, nem kisebb-e a Világegyetem ennél? A kérdés megválaszolásához ismétlődő mintázatokat kerestek a kozmosz mikrohullámú háttérsugárzásában, és az eredmények egyelőre azt mutatják, nincsenek ilyen mintázatok. Ez viszont azt is jelentheti, hogy a világ még az előbb említett 13,7 milliárd fényévnél is messzebb nyúlik - vagyis felfoghatatlanul óriási, esetleg végtelen is lehet. (Legalábbis térben, akár egy labda, melynek nincs "eleje" vagy "vége", hanem egy pontján elindulva és előre haladva egy idő után ugyanoda érünk vissza.)

Ha pedig a Világegyetem valóban végtelen, minden kvantumdöntés kimenetele lejátszódhat valahol, akkor is ha nagyon valószínűtlen. Az elképzelések szerint lehet, hogy van valahol egy másik Föld, ahol csak szakállas nők indulnak az Eurovíziós Dalfesztiválon, de a jó hír, hogy olyan világ is létezhet, ahol ilyesmi nem fordulhat elő. Lehet, hogy létezik egy olyan Univerzum, melyben egy Sytka nevű ember éppen azon gondolkodik, hogy blogot kellene indítania, egy másik világban pedig egy másik Sytka éppen most fejezi be a sajátját. A lehetőségek száma végtelen, de az eseménytér - vagyis az alternatív valóságok - ugyancsak végtelenek, ezért a legfurcsább forgatókönyveknek is van hely. A párhuzamos valóságokban bármi megtörténhet.

Mindez persze elég bizarrnak hangzik, és első hallásra egy szombat délutáni sci-fi sorozat szkriptjére emlékeztethet bennünket. A furcsaságokat fokozva érdemes elmondani, hogy a fizikusok már módszert is kidolgoztak arra, hogyan lehetne bizonyítani más Univerzumok létezését.

A multiverzum elméletek természetesen nem arattak osztatlan sikert, minden bizonnyal azért is, mert pillanatnyilag nem verifikálhatóak és nem is falszifikálhatóak - az előbb említett bizonyítási módszer is pusztán elképzelés. Ez viszont azt jelenti, hogy szigorú értelemben a sok-sok világról szóló agyalgatás nem tekinthető tudományos elméletnek. Egyelőre úgy látom, a multiverzum fogalmát sokkal inkább filozófiai célokkal szeretik felhasználni, mégpedig a teista gondolattal szemben. Isten végtelenségét a világegyetemek végtelenségére cserélve többen úgy vélik, egyszer és mindenkorra kiszoríthatják a természetfeletti sík lehetőségét az ideológiai vásártérről. Azonban nem teljesen világos számomra, hogy amennyiben több Univerzum létezik, miért ne állhatna azok mögött egy Teremtő Isten? Vajon ha még saját világunk méreteivel sem vagyunk tisztában, mennyire érdemes elképzelt valóságok meg nem ismert, fel nem tárt mibenlétéről gondolkodnunk? Ha arra sincs esélyünk, hogy megfejtsük a mi létünk legnagyobb rejtélyeit, érdemes olyan valóságokkal törődnünk, ahol - amennyiben egyáltalán léteznek - esetleg egészen más természeti törvények uralkodnak? Vajon milyen lelki mozgatórugók váltották ki (a természetes emberi kíváncsiságon és tudásszomjon túl), hogy elinduljunk a multiverzumok irányába?

Lehet, hogy mégiscsak kicsi ez a nagy világ számunkra.

17 megjegyzés :

  1. Nagyon jó és aktuális cikk,leszámítva ezt a Conchita dolgot(szarkazmusnak veszem a részedről ennek a beépítését a posztba).Nagyon érdekel a téma.Megnéztem egy jó pár műsort az ún."párhuzamos világegyetemek"-ről a National Geografic-on,Discovery-n és History chanel-en.Különösen érdekes volt számomra Michio Kaku fizikus magyarázata.A fizikai részhez nem nagyon konyítottam és nem sokat értettem meg,habár Michio Kaku kiváló előadó és kitűnően tudja elmagyarázni az összetett fizikai dolgokat mindennapi nyelven.Ez még elmélet.Számomra érdekes volt az a gondolat,hogy más univerzumban létezik belőlem még egy példány...vagy,hogy a mi történelmünk a másik univerzumban más epilógussal végződött:pl.Napóleon megnyerte a Waterloo-i csatát stb.
    Az asztrofizikusok magyarázták az elméleteket és láthatóan törekedtek,hogy az átlagember számára is érthető módon magyarázzák el.Én őszintén szólva keveset értettem meg de a téma izgalomba hozott.
    Az egész poszttal egyetértek(a szakállast kivéve)és az utolsó bekezdésben leírt konklúzióddal is.Lehet,hogy lesz az olvasók között fizikus aki majd tovább magyarázza nekünk laikusoknak mi is ez tulajdonképpen.
    Egyébként szerintem(ez kölcsönvett gondolat)a fizika már régen lekörözte a filozófiát...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Természetesen a Conchita párhuzamot viccnek szántam.

      Azt hittem nagyobb érdeklődés lesz a kommenteket tekintve, mivel ez a multiverzum dolog elég felkapott elmélet manapság. No mindegy, talán egy másik univerzumban erőteljesebben foglalkoztatja a népet... :-)

      Törlés
  2. "Vajon ha még saját világunk méreteivel sem vagyunk tisztában, mennyire érdemes elképzelt valóságok meg nem ismert, fel nem tárt mibenlétéről gondolkodnunk?" Valószínűleg semennyire de azért érdekes a gondolattal eljátszani. Akárhány univerzum lehet, akárhány Föld bolygóval és emberiséggel, nekünk itt és most ez az egy biztosan megadatott, az itt letöltendő életünkre kaptunk útmutatást Istentől. Ebből a szempontból nem releváns a multiverzum problémája. És vélhetően ezért tapasztalhatsz mérsékelt reakciót az amúgy nagyon világos és szórakoztató írásodra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem sem releváns, és nem okoz lelki traumát a kommenthegy elmaradása. Csak azért tartom kicsit furának, mert mégis elég sokat hallani a témáról, sőt, ahhoz képest mennyire nem tudunk semmi konkrétumot más világokról, nagyon felkapott lett a multiverzum elmélet.

      Ennek a "felkapottságnak" az okai szerintem megérnek egy beszélgetést.

      Törlés
    2. Igazad van,de az ember egy kíváncsi lény.Sőt maga az ÚR bátorítja azt,hogy az ember kutasson,keressen.E nélkül a kíváncsiság nélkül nem lett volna fejlődés az emberi társadalomban.Érdemes megnézni(magyarul is) a YT-on Michio Kaku magyarázatait az ún.
      "buborék elmélet"-ről.Ettől még nem leszünk kevésbé elkötelezett keresztyének.Én üdvözlöm Sytka eme posztját.Kicsit felfrissül az ember a teológiai vitáktól,a szakállas nők és más devianciák megtárgyalásától.Engem felfrissített ez az írás.Egyébként az Zsid.11,3-ben olvassuk:"...Hit által értjük meg,hogy a VILÁGOKAT(!) Isten szava alkotta...".'Így,többes számban.Isten sokkal de sokkal nagyobb mint amint az elképzelni is tudnánk.És lehet,hogy a teremtettség is egészen más mint ahogy azt most elképzeljük.A 19.századig élt a klasszikus fizika és az ember öntelten azt hitte,hogy most már megoldotta a fizika összes kérdését.Aztán jött egy Einstein nevű emberke és feje tetejére állította az akkori fizikát.Én laikus vagyok,de érdemes odafigyelni mint mondanak a nagy fizikusok mert ennek nagy hatása van a hitre és a teológiára.Ezek akik magyarázzák ezt az elméletet nem valami sci-fi rajongók,hanem sok diplomával rendelkező emberek akik a világ legelismertebb egyetemein tanítanak.Vannak közöttük akik az átlagember felvilágosítására törekszenek mint Michio Kaku,aki több könyvet is írt és majd mindegyik bestseller lett.Azt hiszem magyarul is megjelentek a könyvei.Sajnos nekem anyagi korlátok miatt nem lehetnek meg.Ez a dolog megér egy posztot és köszönöm Sytkának,hogy leírta.Az,hogy miért nincs reakció rá azt én sem értem,szerintem az elmélet nem ütközik a Biblia tanításával.Miért ne lennék kíváncsi?Ez legalább olyan attraktív téma mint a szakállas nő dolog(én is részt vettem annak a megvitatásában)de nem baj ha egy kicsit szélesítjük a látókörünket.Engem pl.érdekelne,hogy a teológia hogyan viszonyul ehhez a dologhoz ha egyáltalán foglalkozik vele?Az élet sokkal több mint csak a mi földi létezésünk.
      Egy laikus

      Törlés
    3. Kiegészítés:reakcióm Kövi György hozzászólásához volt.
      Shalom

      Törlés
    4. Sajnos én nem tudok arról, hogy a teológia nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Meglehet azért nem, mert bizonyos szakértelmet (fizika, csillagászat) igényel.

      A Zsidókhoz írt levélben szereplő "világok" kifejezés többes számban érdekesnek tűnik, még soha nem gondoltam rá ebben a kontextusban. Ennek ellenére nem merném mondani, hogy itt szó szerint több Világegyetemre gondol a szöveg, mert a kornak megfelelő mitikus világkép alapján inkább a "túlvilági szférák" és a teremtett földi valóság megkülönböztetése lehet. Mindenesetre érdekes, az tény.

      Törlés
    5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    6. Sok-sok, kb. 12-15 éve láttam az RTL Klub csatornán egy híradást arról, hogy Magyarországon feltaláltak egy olyan szerkezetet, amely több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. 3 perces hír volt a híradóban, annyi még elhangzott benne, hogy Tatabányán valami raktárban állították össze, és egy kanadai cég megvásárolta a találmányt további fejlesztés céljából. Mutattak is valamit ebből a szerkezetből, elég nagy monstrumnak tűnt. Kétlem, hogy kamu volt a hír. Azóta egyetlen szó sem hangzott el erről, és gondolom, nem véletlenül.
      Ha igaz, amit (legalább valamennyire mérvadónak tekintett csatornán) közöltek, akkor a végtelen utazás lehetősége ezzel elérhető közelségbe került az emberiség számára. Így már lehet értelme a multiverzumok iránti érdeklődésnek.

      Törlés
    7. György, bevallom neked őszintén, én mély gyanakvással szemlélem az ilyen "több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt" kezdetű híradásokat - nagyjából az időutazást is, ami ugyan elméletben lehetségesnek tűnik (bár a feloldhatatlan paradoxon így is benne van), gyakorlatilag szerintem nem. Ezeket többnyire hangzatos és fantáziadús kacsáknak tartom.

      Törlés
    8. Lehet, hogy kacsa volt, de miért nem terjesztették el és lett belőle szenzáció? Miért nem készültek róla ismeretterjesztő cikkek, cáfolatok, vagy miért voltak róla stúdióbeszélgetések stb., minden, ami a nézettséget növeli? Remek alkalom lett volna ehhez, hozott volna a konyhára a médiának.

      Törlés
    9. Ezek szerint mégsem kacsa.
      http://peswiki.com/index.php/Directory:Energy_By_Motion_%28EBM%29

      Törlés
  3. A multiverzum rendszerekről gondolkodók egybehangzóan állítják, hogy a miénken kívüli esetleges univerzumokról semmiféle ismeretünk sem lehet, amíg közvetlen érintkezésbe nem kerülünk velük. Pont úgy, ahogy egy tojáson belül maradó csibe nem tudhatja, mi történik a többi tojásban.

    A többi világegyetemben nem létezik a hasonmásunk, ahogy a többi tojásban sem a csibe hasonmása létezik, hanem egy másik csibe, vagy épp semmiféle csibe.

    A párhuzamos valóságokról való elmélkedés sci-fi, olvassátok el Asimov A halhatatlanság halála című művét, e tekintetben az a csúcs. Remek könyv, megéri.

    Az agyunk fel tud dolgozni több párhuzamos forgatókönyvet, ezt vetítjük ki "párhuzamos valóságmodell"-ként, de ez a modell az agyunkban van, nem a külvilágban.

    Hogy mi az Igazság multiverzum ügyben? Paradoxon: egy belátható multiverzum valójában univerzum, nem? Ugyanazok az ismeretelméleti problémák jellemzik, amelyekkel ma is szembesülünk. Ha végtelen, akkor mi van a végén és rajta kívül? :)

    VálaszTörlés
  4. mennyire érdemes elképzelt valóságok meg nem ismert, fel nem tárt mibenlétéről gondolkodnunk?

    Mennyire érdemes gondolkodnunk (xy-ról)... furcsa kérdés, valódi tudósoknak, filozófusoknak fel ne tedd.

    VálaszTörlés
  5. nagyjából az időutazást is, ami ugyan elméletben lehetségesnek tűnik (bár a feloldhatatlan paradoxon így is benne van), gyakorlatilag szerintem nem.

    No, no, álljon meg a menet. A CERN a gyakorlati példa az időutazásra.
    A múltba nem lehet, megpróbálták lézerfénnyel, úgy sem sikerült, de a jövőbe játszi könnyedséggel.
    A CERN-ben a részecskéket fénysebesség közeli sebességen ütköztetik. Egyszerű fizika. Adott az út (a kör) és a sebesség (a fénysebesség). Egyiket sem tudod megváltoztatni, tehát a v=s/t képlet alapján a t fog változni.
    Magyarán lelassul az idő a fénysebesség közelében. Így az olyan részecskéket, melyek hihetetlen kis idő alatt pusztulnak el, a másodperc töredékéig is vizsgálni tudnak.
    Ha fénysebesség közeli sebességre gyorsítanánk egy űrhajót, a saját időnk nem változna, de a Földön akér évezredek is eltelhetnek, míg nálunk egy másodperc. laza. időutazás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De ez nem "valódi" időutazás! Ez az állandó fénysebesség miatt fellépő idődilatáció. (A tudomány mai állása szerint) ez egy közönséges jelenség, állandóan tapasztalhatjuk, csak a köznapi életben általában elhanyagolható mértékű. A gravitáció is okoz ilyet: a föld felszínén lassabban telik az idő, mint magasabban. Van egy olyan, már köznapinak számító dolog, ahol ez a jelenség nem elhanyagolható: a GPS. Ha nem vennék figyelembe a gravitáció miatti időeltolódást, a GPS kilométereket tévedne! A fénysebesség közelében nagyon megnő az idődilatáció, ezt használják ki a részecskék ütköztetésekor.
      Tehát itt nem használnám az "időutazás" kifejezést, ez megtévesztő. Itt csak arról van szó, hogy bizonyos körülmények között másként telik az idő. Persze a hétköznapi "józan" eszünkkel belegondolva ez is elég furcsa...

      Törlés
  6. A multiverzummal kapcsolatban hasonló véleményen vagyok, szerintem ügyes húzás arra, hogy visszacsempésszék a végtelent a világ értelmezési keretébe. Ezzel nagyon kényelmes válaszok adhatók bizonyos alapkérdésekre: Miért ilyen a világ? - Mert a végtelen számú lehetőségek között szükségszerűen lennie kell egy ilyennek is. Honnan származik az élet? - A végtelen számú lehetőségben szükségszerűen benne van, hogy valahol megjelenik az élet.
    A végtelenre való hivatkozás annak beismerése, hogy valamit nagyon nem tudunk, esetleg valami természeténél fogva megismerhetetlennel kerültünk szembe.

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)