Ez az a nap: már csak kettőt kell aludni, és végleg eldől Magyarország sorsa. Ha ezt az ember végiggondolja, szinte alig kap levegőt. Pedig olyan egyszerűnek tűnik az egész. Csak két, egymást keresztező vonalat kell húznom egy papíron. De most balról-jobbról azt mondják, a firkámon múlik a magyar nép sorsa, maga a nagybetűs Jövő, amely politikusaink szerint brutálisan sötét lesz, ha rossz helyre teszem azt a bizonyos ikszet.
Nem csoda, ha az ember kezében vasárnap reggel megremeg majd az írószerszám! Azt pumpálják belénk egyszerre kétfelől, hogy minden rajtunk múlik.
Ha az iksz rossz helyre kerül, akkor talán kilépünk az unióból, és ahogy az eb visszatér az ő okádására, szerelmesen Putyin nyakába omlunk. Tarthatunk tőle, hogy stadionok épülnek majd a lebontott kórházak helyén, a magyar egyesen meg egész nap narancsligeteket mutogatnak, ahol közmunkások kapálnak. A Mészáros birodalom is nekifog a Halálcsillag megépítésének Felcsúton, természetesen helikopterből szétszórt közpénz segítségével.
Mindez az én ikszemen múlik, mondják a politikusok. Ha behúzom a régi rendszernek ezt az ikszet, azzal gáncsot vetek a forradalmi megújulás útjába.
Van persze más lehetőség is, ha azt az ikszet máshova húzom. Ekkor az eredmény máshogy lesz rossz. Ha az iksz ehelyett esetleg amoda kerül, akkor egy dolog holtbiztos: bejönnek a migráncsok. A kerítésen sem kell átmászniuk, hiszen mire ideérnek, addigra a velejéig romlott liberális csőcselék már leadta az egészet fémhulladéknak. A migráncsok először elveszik a munkánkat, aztán sorban megerőszakolják a lányainkat, bogarat etetnek velünk, végtelenített török popzene hallgatására kényszerítenek, és végül elfoglalják alólunk egész Európát. Kitűzik a félholdas zászlót a Parlamentre, miközben Soros György gépe leszáll Ferihegyen. Magyarország pedig megszűnik létezni, szálem alajkum.
Mindez az én ikszemen múlik, mondják a politikusok. Ha behúzom az ellenzéknek ezt az ikszet, akkor hazaáruló vagyok, aki az egész magyar nemzet megszűnéséért munkálkodik.
Választás van, tehát választanom kell: az új kezdet szabotőre, vagy a nemzet felszámolója kívánok lenni. Leváltom a patás Orbánt, vagy beengedem a muszlim halált. Más lehetőség nem létezik. Ez az idei választások svédasztala, a politikai kínálat, a felvetett két útirány, amelyben keresztényként el kellene igazodnom. Ezt képesek elém tenni azok az emberek, akik elvileg az én országom vezetői, akiknek az a dolguk, hogy engem szolgáljanak, az én érdekeimet képviseljék, az én jövőmet egyengessék. Az ostoba és naiv választópolgár azt hinné, alapvetően az ő felelősségük merre halad az ország. A döntéseket ők hozzák, az irányokat ők szabják, a pénzemet ők költik - de mintha ezt a felelősséget, a nemzet teljes jövőjét most mégis az én nyakamba akarnák zúdítani. Azt kommunikálják, hogy most az én kezemben az összes magyar sorsa. Az én ikszemre számítanak, és a "balhét" is velem vitetnék el.
De ha ennyire enyém a felelősség, akkor miért felelősek ők?
Leginkább talán azért, hogy én most ebben a helyzetben vagyok, hogy nekem most így kell szavaznom. Mindenki gondolja el maga, mennyire jó mindez, mennyire lehet őszintén és megfontoltan dönteni, amikor mindkét oldalról azt zúdítja a média, bárhogyan is ikszelek, azzal Magyarország nagyon rosszul fog járni. Ráadásul teszi úgy mindezt, hogy közben arra is ösztönöz, mindenképpen menjek el szavazni. Mert ha nem megyek, az is rossz döntés. Ha elmegyek, és jobbra szavazok, az is. Ha balra, az is. Három rossz közül választhatok, amiket nehéz súlyozni, minta nekem szegeznének a kérdést, kötél vagy golyó általi halált szeretnék-e.
Egyre inkább úgy tűnik, a Kétfarkú Kutyapárt hírhedtté vált kotkodácsolása nem vicc volt, hanem az idei választások fárasztások legszemléletesebb illusztrációja. Ott kotkodácsolt abban nagyjából a teljes kampány retorikája, baltól jobbig széltében-hosszában. Csoda, ha valakinek nincs kedve ehhez az egészhez?
Az élet választások sorozata (ld. még: szabad akarat) -- és ez sokszor fárasztó, kimerítő tud lenni. Mert felelősséggel jár. Artner G.
VálaszTörlésVilágos, itt leginkább egy durva retorikára kívántam felhívni a figyelmet. Nem mindegy ugyanis, hogy az enyém annak a felelőssége, hogy kit ruházok fel teljes felelősséggel a hatalomgyakorlásban, VAGY enyém maga a teljes felelősség, mert az azzal felruházottak visszatolják rám.
TörlésAki úgy tudja, hogy a jó politikus ingyér dolgozik, a nyugati elméletek mindig igazak a gyakorlatban, és aki az idealista gondolkodást megkérdőjelezi, az automatikusan fasiszta, az nem örül a választási választéknak.
VálaszTörlésAki megelégszik a gyakorlati eredményekkel, és a tökéletes helyett a simán jó is elég neki, az talán könnyebben dönt, és kevesebbet stresszel.
Tetszett Lackfi János bon-mot-ja: a nemzethalál érdeklődés hiányában elmarad. Szerintem a demokrácia és a bal-lib értékrend halála sem fog bekövetkezni, akárhogy is szavazunk.
Valójában szavazni sem kell, ha utána négy évig elégedett az illető a többség döntésével. Ha ellenben panaszkodni készül..., na, akkor kötelező szavazni.
"Valójában szavazni sem kell, ha utána négy évig elégedett az illető a többség döntésével. Ha ellenben panaszkodni készül..., na, akkor kötelező szavazni."
TörlésEzzel alaphangon egyet is értek, némi kiegészítés esetleg: lehet érvénytelenül is szavazni - ha üzenni akar valaki a hatalomnak. Vagy a Kétfarkú Kotkodácsra, az is pont olyan, mint egy érvénytelen szavazat. :-)
Ez volt eddig a legjobb és legfrapánsabban idézett helyzet amit olvastam a választásokról.
VálaszTörlésÍgy utólag is köszönöm az értékelést! :-)
Törlés