Az Ősevangélium

Hány evangélium van a Szentírásban? A legtöbben valószínűleg rávágnák, hogy négy (Máté, Márk, Lukács és János írásai), sokan pedig sietnének is kijavítani ezt a gondolatot, mondván evangélium csak egy van, négyféle leírásban. Nos, a Biblia legelején létezik egy rövid kis szakasz, amit a teológusok ugyancsak az evangélium, mégpedig a protoevangélium névvel illetnek.

Nagy divat mostanság különféle mozisikerek esetében, hogy nem folytatást, hanem előzményfilmet forgatnak, megmutatva mi történhetett az addig közismert első epizód előtt. Ha nem is ennyire komplexen, de az evangéliumnak is vannak előzményei (tulajdonképpen valahol maga az Ószövetség is az...), ezek közül pedig a Genezis könyvéből szoktak idézni két verset, ami az ősevangélium nevet is viseli:

"Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden állat és minden mezei vad közt: hasadon járj, és port egyél egész életedben! Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod." (Ter 3:14-15)

Ezek a szavak akkor hangzanak el, amikor a bűnbeesés után Isten a kígyón számon kéri tettét és egyben kiporciózza a rá váró büntetést. A keresztény hagyományok úgy magyarázzák mindezt a gondolatot, miszerint az "asszony utóda" nem más, mint Jézus Krisztus, aki az ősi kígyó - vagyis a Sátán - fejére tapos, miközben az Őt magát is megsebesíti. Biztosan sokan emlékeznek Mel Gibson Passiójából arra a jelenetre, amikor a Gecsemáné kertbe bekúszó kígyó fejét Jézus összezúzza. Ennek az aprócska epizódnak a Teremtés könyvében tehát üdvtörténeti jelentése lehet - legalábbis ez a felfogás már az ókori zsidóságban is felvetette a Messiás személyét. A héber utód (ivadék) szó a szöveg folytatásában (ő) hímneművé válik az addigi semleges nem helyett. Az asszony ivadéka tehát értelmezést kap: ez alkalmat adott arra, hogy például a Messiásra is utalást lássanak a szövegben a zsidó olvasók.

A szöveg persze egy mindennapi jelenségből indul ki, ahogy az ember a kígyót mint élőlényt tapasztalja a mindennapokban: a kígyó megmarja az embert, elsősorban a sarkán, hiszen azt könnyedén eléri, az ember pedig a támadó fejét akarja eltiporni. Kettőjük küzdelme ugyanakkor nem nevezhető döntetlennek! A kígyót a fején éri a csapás: a ró's (fej) kifejezés jelentése "lényeg, summa, csúcs", vagyis az Ellenség központi része, mely ha összezúzódik, az teljes vereséget jelent számára. Pál maga hivatkozik is erre a versre a Római levélben:

"A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan." (Róm 16:20)

A protoevangéliummal kapcsolatban persze a legfontosabb az, hogy remekül tipizálja Isten üdvtervét. Keresztényként mondhatjuk, hogy a jelek szerint Isten már a történelem kezdetén elhatározta: a bűnre válaszul elküldi Jézust, az asszony utódját, hogy lerontsa az ördög munkáját. Ha ezt az elgondolást valaki elfogadja, akkor az egész Ószövetséget olvasva felfedezhet egy hatalmas, apró mozaikokból kibontakozó történetet, melyet a kereszténységben üdvtörténetnek neveznek. Az ősevangélium ennek a lenyűgöző kalandnak csak a kezdete.