A blogban állandóan kompromisszumot kell kötnöm az alaposság és a terjedelem kérdésében, mert a túl hosszú bejegyzéseket kevesen olvassák el. Ez a helyzet különösen fájó a frissen megjelent Egyszerű Fordítás esetében, amiről sokat tudnék mesélni - ám most egy "gyorsteszt" következik.
Haladjunk kívülről befelé, és álljunk meg mindjárt a borítónál: az új Egyszerű Fordítás háromféle fazonnal kapható, hölgyeknek és uraknak, valamint az antik stílus rajongóinak kedveskedve. Sajnos azonban azt kell mondjam, az igyekezet ellenére éppen a könyv kivitele hagy sok kívánnivalót maga után. A nyomtatás ugyanis leheletvékony lapokra készült, melyek nem csak átlátszók, hanem pillanatok alatt gyűrődnek és nehéz lapozni őket. Mire hazaértem, a táskámban lapuló antik példány is szamárfüles lett. Mivel a kiadvány belső borítóján megemlítik, hogy kemény táblás kivitel is készül majd, ezért reménykedve várom, hogy jelentős javulás következzen ezen a területen. A mostani verzió használhatósága ugyanis méltatlan a belbecshez.
Persze Bibliát nem azért vesz az ember, hogy a borítójában gyönyörködjön, úgyhogy merüljünk el inkább a tartalmi részletekben, melyek közül főként és leginkább az Ószövetség érdekes számunkra. Nem titok, hogy az Egyszerű Fordítás értelmező stílusú, vagyis nem a teológusok és szakemberek kényeztetésére, hanem a laikus közönség elérésére szolgál. Célja mindenkor az, hogy a lehető legérthetőbben mutassa be a Szentírás tartalmát. Ezt nem csak a szöveg letisztult egyszerűsége, hanem a bőséges - és szerintem szakmailag is nívós - lábjegyzetelés, valamint a szószedet és a térképek is lehetővé teszik.
Ami nagyban megkülönbözteti ezt a fordítást az összes többitől, az a nyelvezet. Néhány dolog pár perc olvasgatás után is szembetűnő lesz. Így például érdemes észrevenni, hogy a szokásos "Úr" kifejezést mindenhol lecserélték Örökkévalóra, ami a tetragrammaton héber jelentése miatt van. A JHVH (יהוה) kifejezés értelmezése a jelek szerint örök vita marad a teológusok között, mindenesetre az Örökkévaló mindenképpen helyesnek nevezhető. A csere érzésem szerint nem tett hozzá, de nem is vett el semmit a megértésből.
Az Egyszerű Fordítás tesztelgetését a közismertnek nevezhető szakaszok áttekintésével kezdtem, melyek közül most csupán kettőt emelnék ki. Az egyik a 23. zsoltár negyedik verse, mely a pásztor vigasztaló botjáról és vesszőjéről szól. Ezt a mondatot sokan értették már félre, mert a bot és a vessző képében csupán a fenyítés eszközét látták meg, mellyel a gyülekezet vezetői ütlegelik a kóborló tagokat, akik ezt valamiért vigasztalásként fogják fel. Lássuk miként adják vissza az igeverset a különféle fordítások:
A másik klasszikusnak nevezhető rész a Tízparancsolat egyik verse volt. Konkrétan a "Ne paráználkodjál!" kapcsán vizsgáltam meg, hogy az Ószövetség a paráznák kifejezést milyen változatokban használja. Leginkább három alak köthető ehhez a fogalomhoz: a ná'ap (házasságtörő), a zánáh (parázna, bálványimádó) és a qádes / qadesah (férfi / női kultikus prostituált). A következő táblázatban az eredeti kifejezés mellett a Károli és az Egyszerű Fordítás megoldásait láthatjátok néhány szúrópróbaszerűen kiválasztott igeversben:
Ahogy az jól látszik, a ná'ap esetében az Egyszerű Fordítás négy esetből háromszor "házasságtörőt" említ, ami jobban meg is felel az eredeti kifejezésnek. A dolog azért is érdekes, mert legtöbben a parázna halmazt bővebbnek érezzük a házasságtörésnél, az új kiadvány azonban ragaszkodik a héber jelentéshez. A zánáh előfordulásakor pedig általában helyesen dönt a prostituált-parázna verziónál. A Zsoltárok 106:39 kivétel ez alól, ám ott Izrael hűtlenségéről van szó a szövegben, aminek a házasságtörés kitétel inkább megfelel. Érdekes módon a qádes szó valódi jelentése egyik verzióban sem mutatkozik meg igazán: persze a "kultikus férfi prostituált" kifejezés elég furcsán is nézne ki egy Bibliában. (Egyébként módfelett humorosnak tartom, hogy a qádes szó - mely eredetileg a kánaáni nyelvből került a héberbe - etimológiai alapját képezi a qádos, azaz szent kifejezésnek. A kultikus parázna persze valóban "szent" volt a maga nemében, hiszen a kánaáni kultusz bizonyos céljaira tartották fent, mégis mulatságos hogy egy alapvetően erkölcstelen foglalkozás adja a kiindulópontot a szentség szavához.)
Bár egyetlen szó utáni nyomozás nem szolgáltat kellő alapot egy általános konzekvencia megfogalmazásához, azonban fenti kutatásunkból is jól látszik a fordítók szándéka. Az Egyszerű Fordítás készítői láthatóan arra törekedtek, hogy magyarázzák a bibliai szöveget, de ezzel együtt szándékukban állt közel maradni az eredeti jelentésekhez is. A modernizálás oltárán valószínűleg nem veszett el a tartalom, sőt pontosságát tekintve néhol akár még túl is tehet a korábbi népszerű magyar Bibliákon.
Szerintem az Egyszerű Fordítás összességében remek munka. Nyilván nem tökéletes, de amire készült, arra több mint jó. Elégedettek lehetnek mindazok, akik fáradságos munkával létrehozták, és ugyancsak boldogan forgathatja az olvasótábor is. Egy nívósabb és tartósabb kivitelben akár a legnépszerűbb magyar Biblia is lehetne belőle.
Haladjunk kívülről befelé, és álljunk meg mindjárt a borítónál: az új Egyszerű Fordítás háromféle fazonnal kapható, hölgyeknek és uraknak, valamint az antik stílus rajongóinak kedveskedve. Sajnos azonban azt kell mondjam, az igyekezet ellenére éppen a könyv kivitele hagy sok kívánnivalót maga után. A nyomtatás ugyanis leheletvékony lapokra készült, melyek nem csak átlátszók, hanem pillanatok alatt gyűrődnek és nehéz lapozni őket. Mire hazaértem, a táskámban lapuló antik példány is szamárfüles lett. Mivel a kiadvány belső borítóján megemlítik, hogy kemény táblás kivitel is készül majd, ezért reménykedve várom, hogy jelentős javulás következzen ezen a területen. A mostani verzió használhatósága ugyanis méltatlan a belbecshez.
Persze Bibliát nem azért vesz az ember, hogy a borítójában gyönyörködjön, úgyhogy merüljünk el inkább a tartalmi részletekben, melyek közül főként és leginkább az Ószövetség érdekes számunkra. Nem titok, hogy az Egyszerű Fordítás értelmező stílusú, vagyis nem a teológusok és szakemberek kényeztetésére, hanem a laikus közönség elérésére szolgál. Célja mindenkor az, hogy a lehető legérthetőbben mutassa be a Szentírás tartalmát. Ezt nem csak a szöveg letisztult egyszerűsége, hanem a bőséges - és szerintem szakmailag is nívós - lábjegyzetelés, valamint a szószedet és a térképek is lehetővé teszik.
Ami nagyban megkülönbözteti ezt a fordítást az összes többitől, az a nyelvezet. Néhány dolog pár perc olvasgatás után is szembetűnő lesz. Így például érdemes észrevenni, hogy a szokásos "Úr" kifejezést mindenhol lecserélték Örökkévalóra, ami a tetragrammaton héber jelentése miatt van. A JHVH (יהוה) kifejezés értelmezése a jelek szerint örök vita marad a teológusok között, mindenesetre az Örökkévaló mindenképpen helyesnek nevezhető. A csere érzésem szerint nem tett hozzá, de nem is vett el semmit a megértésből.
Az Egyszerű Fordítás tesztelgetését a közismertnek nevezhető szakaszok áttekintésével kezdtem, melyek közül most csupán kettőt emelnék ki. Az egyik a 23. zsoltár negyedik verse, mely a pásztor vigasztaló botjáról és vesszőjéről szól. Ezt a mondatot sokan értették már félre, mert a bot és a vessző képében csupán a fenyítés eszközét látták meg, mellyel a gyülekezet vezetői ütlegelik a kóborló tagokat, akik ezt valamiért vigasztalásként fogják fel. Lássuk miként adják vissza az igeverset a különféle fordítások:
"Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól; mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem." (Károli fordítás)
"Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem." (Magyar Bibliatanács - "Új fordítás")
"Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem." (Neovulgata - Szent Jeromos)
"Bizony, még ha a halál árnyékában, sötét és mély völgyeken kell is átmennem, akkor sem félek a gonosztól, mert te, Örökkévaló, ott is velem vagy. Pásztorbotod megvéd, pálcád vezet." (Egyszerű Fordítás)Jól látható, hogy az Egyszerű-változat jelentősen különbözik a többitől: olyan szavak is szerepelnek benne, amiről más fordítások nem tudnak, ugyanakkor a bot és a vessző funkciója szerintem tisztább és egyértelműbb a többihez képest.
A másik klasszikusnak nevezhető rész a Tízparancsolat egyik verse volt. Konkrétan a "Ne paráználkodjál!" kapcsán vizsgáltam meg, hogy az Ószövetség a paráznák kifejezést milyen változatokban használja. Leginkább három alak köthető ehhez a fogalomhoz: a ná'ap (házasságtörő), a zánáh (parázna, bálványimádó) és a qádes / qadesah (férfi / női kultikus prostituált). A következő táblázatban az eredeti kifejezés mellett a Károli és az Egyszerű Fordítás megoldásait láthatjátok néhány szúrópróbaszerűen kiválasztott igeversben:
Ahogy az jól látszik, a ná'ap esetében az Egyszerű Fordítás négy esetből háromszor "házasságtörőt" említ, ami jobban meg is felel az eredeti kifejezésnek. A dolog azért is érdekes, mert legtöbben a parázna halmazt bővebbnek érezzük a házasságtörésnél, az új kiadvány azonban ragaszkodik a héber jelentéshez. A zánáh előfordulásakor pedig általában helyesen dönt a prostituált-parázna verziónál. A Zsoltárok 106:39 kivétel ez alól, ám ott Izrael hűtlenségéről van szó a szövegben, aminek a házasságtörés kitétel inkább megfelel. Érdekes módon a qádes szó valódi jelentése egyik verzióban sem mutatkozik meg igazán: persze a "kultikus férfi prostituált" kifejezés elég furcsán is nézne ki egy Bibliában. (Egyébként módfelett humorosnak tartom, hogy a qádes szó - mely eredetileg a kánaáni nyelvből került a héberbe - etimológiai alapját képezi a qádos, azaz szent kifejezésnek. A kultikus parázna persze valóban "szent" volt a maga nemében, hiszen a kánaáni kultusz bizonyos céljaira tartották fent, mégis mulatságos hogy egy alapvetően erkölcstelen foglalkozás adja a kiindulópontot a szentség szavához.)
Bár egyetlen szó utáni nyomozás nem szolgáltat kellő alapot egy általános konzekvencia megfogalmazásához, azonban fenti kutatásunkból is jól látszik a fordítók szándéka. Az Egyszerű Fordítás készítői láthatóan arra törekedtek, hogy magyarázzák a bibliai szöveget, de ezzel együtt szándékukban állt közel maradni az eredeti jelentésekhez is. A modernizálás oltárán valószínűleg nem veszett el a tartalom, sőt pontosságát tekintve néhol akár még túl is tehet a korábbi népszerű magyar Bibliákon.
Szerintem az Egyszerű Fordítás összességében remek munka. Nyilván nem tökéletes, de amire készült, arra több mint jó. Elégedettek lehetnek mindazok, akik fáradságos munkával létrehozták, és ugyancsak boldogan forgathatja az olvasótábor is. Egy nívósabb és tartósabb kivitelben akár a legnépszerűbb magyar Biblia is lehetne belőle.
Azért a Hóseás 4,14 szerintem jobb Károliban. Vannak esetek, amikor bizonyos szavakkal felesleges finomkodni. Szerintem ott van egy (jogos) indulati elem a próféta szavaiban, ami így csorbult.
VálaszTörlésA Hóseás 4,14 volt az első igehely, amit fejből megjegyeztem. :-) Emlékszem, még gyerekfejjel találtam rá véletlenül és nem akartam elhinni, hogy a Bibliában szerepel ama kifejezés... :-D (Persze ha a sok eufemizmus mögé látnánk...)
TörlésPedig szerepel. :) Ezékielnél a "rakonczátlan rima" ugyanez. Csak kevésbé ismert szó.
TörlésAz EFO szövege már fenn is van online itt: http://www.biblegateway.com/versions/Hungarian-Bible-Easy-to-Read-Version-ERV-HU/
VálaszTörlésKöszi, fontos link, ajánlom mindenki figyelmébe!
TörlésSzeretném megkérdezni, hogy miért hagy el közismert igeszakaszokat az egyszerű fordítás és teszik lábjegyzetbe, hogy "egyes kéziratokban szerepel"?
VálaszTörlésNekem ezek igenis hiányozna a szövegből és emiatt kevésbé "élvezhető" számomra az egyszerű fordítás.
Pl.:
Máté 17:21 Néhány kézirat hozzáteszi: „Ezt a fajta gonosz szellemet csak akkor tudjátok kiűzni, ha előzőleg böjtöléssel és imádkozással készültök rá."
Máté 18:11 Néhány kézirat hozzáteszi: „Az Emberfia azért jött a földre, hogy megmentse az elveszetteket.”
Lehet, Sytka észre sem vette a kérdést
VálaszTörlésDe észrevette, csak a választ nem neki kellene megadni. :-) (Egyébként van ötlete a felvetett problémával kapcsolatban, de inkább a fordítókra hagyja ezt).
TörlésKedves Csaba! Ha Szőcs Zoltán nem válaszol, megpróbálom továbbítani neki a kérdésedet!
A Biblia könyveinek eredeti (=legelső alkalommal írásba foglalt) kéziratai eddig még nem kerültek elő. Ami ismert, az mind (általában sokadik) másolat – ilyen viszont nagyon sok van: eddig összesen több ezer kézirat került elő. A jó hír az, hogy ezek igen nagy mértékben egyeznek egymással. Alig-alig vannak eltérések közöttük, s ami van, az is inkább csak „hiány” – vagyis az alapszöveg döntően egyezik a többi kézirattal, csak itt-ott hiányzik valami belőlük. Többnyire azért, mert a pergamen vagy papirusz tekercs fizikailag megsérült (pl. elszakadt, kilyukadt), vagy a vége megsemmisült, elszakadt, stb.
VálaszTörlésEz természetes, hiszen több száz, esetleg ezer éves tekercsekről van szó! Inkább az a csoda, hogy fennmaradtak!
A tekercsek másolásával régen külön szakemberek foglalkoztak – és a legnagyobb gondossággal végezték a munkájukat!
Mivel azonban ők is emberek – természetes, hogy időnként mégis hibáztak: leginkább úgy, hogy véletlenül kihagytak egy-egy szót vagy sort a szövegből, esetleg hibásan másoltak le valamit.
Véleményem szerint nyugodtan kizárhatjuk, hogy szándékosan követtek volna el bármiféle „szöveghamisítást” – különösen azt, hogy hozzátettek volna bármit is az eredetihez, vagy elhagytak volna belőle.
Mindezekkel a bonyodalmakkal a bibliai szövegkritika tudománya foglalkozik. Sajnos azonban ezek a tudósok nem mind hívő emberek! Sokan közülük igyekeznek „hideg fejjel” és kizárólag racionális módon közelíteni a Szentírás szövegéhez, kézirataihoz. Túlságosan szigorúan bírálják el a kéziratok közötti különbségeket, és „összehúzott szemöldökkel” próbálják elbírálni, hogy melyik szövegváltozat megbízhatóbb a másiknál – melyiket tekintsük igazán hitelesnek, s melyiket kevésbé. Az eredmény az, hogy egyre több bibliai vers kerül a „kevésbé megbízható” kategóriába.
A mi fordításunkban ezek a versek kerültek a lábjegyzetek közé.
Meg kell mondjam nektek, hogy én a hitetlen, racionális bibliai szövegkritika módszereivel és szellemével nem értettem s ma sem értek egyet (ezt szóvá is tettem). Azonban engem csak a fordítás elkészítésével bíztak meg, a lektorálást mások végezték, és a döntés az ő kezükben volt.
Ha azt gondoljátok, hogy valaki „csak úgy” nekifog egy új bibliafordítást készíteni, és azt csinálhat, amit jónak tart – akkor tévedtek!
Ezzel együtt is azt vallom, hogy örvendetes előrelépés ez az új fordítás! Persze, hogy nem tökéletes – nem is lehet az, bár erre törekedtünk valamennyien, akik ebben a csapatmunkában részt vettünk. Igen népes csapatról van szó!
Ha majd készül egy javított kiadás, és abban lehetőséget kapok a fenti dolgok kijavítására – akkor a lehető legteljesebb szöveget fogom közzétenni (nem lábjegyzetekben, hanem a rendes szövegben). Addig, kérlek, legyetek türelemmel!
Nagyon köszönöm a választ! én a magam részéről nagy előrelépésnek tartom ezt az egyszerű fordítást és gratulálok hozzá. Igen kemény munka lehetett. Biztos vagyok benne, hogy a további kiadások még jobbá, még használhatóbbá fogják tenni. Én pl. az elektronikusan is megvásárolható példányokat várom csak igazán, amiben a keresési funkció már jelen van (idővel biztos lesz olyan is :)
VálaszTörlésha lehetséges jó lenne egy egyszerű fordítású biblia teljes -ó-és új-
VálaszTörlésköszönettel
tónibácsi