Tudom, tudom, nem kell emlékeztetni rá, hogy mindenkinek a könyökén jön már ki, amikor az emberek előhúzzák a farzsebükből a "pedofil papok" feliratú kártyát és ezzel igyekeznek az egész egyházat hitelteleníteni. Nyilvánvalóan a papok többsége nem pedofil, nem kell a problémát eltúlozni - mégis, nehéz némán elmenni egy olyan magyar "pedofilpapos" sztori mellett, ami éppen most ért el a végkifejletéhez és nem is magáról az ügyről, hanem annak kezeléséről, valamint a közfelfogásról árul el nagyon sokat.
Pető Attila ügyéről van szó, akit még kisfiú korában zaklatott egy bizonyos Balázs atya, visszaélve a gyermek pozíciójával, aki bízott benne és apafiguraként tekintett rá. Nem kívánom ecsetelni az ügy részleteit, de maga a sértett mondta el, hogyan húzta földre az atya, nyúlt be a pólója alá, simogatta a hasát vagy éppen fogdosta a nemi szervét. Aztán ugye ugyanezekkel a kezekkel állt ki misézni, fogta meg az ostyát és bort, a szent jegyeket... Nem a botrány kedvéért írom le ezeket a gusztustalan részleteket, hanem azért, hogy világos legyen, nem valamiféle túlérzékenységről van szó, hanem valódi abúzusról. Olyasmiről, amitől émelyegnünk kell, hányingert kell éreznünk, okádhatnékunk kell támadjon - és amit nem lapozhatunk át azzal a felkiáltással, hogy ilyen gonosz a világ, meg a keresztények sem tökéletesek. Hozzá kell tenni, Balázs atyának időközben húsz(!) másik áldozata is előkerült, tehát még azt sem mondhatjuk, a papnak volt egy rossz pillanata, amikor megcsúszott - erről szó sincs. Gyakorlott molesztálót köszönthetünk a szent szolgálatba beiktatott atya személyében.
Gyanítom az olvasók többségének - velem együtt - ennyi is bőségesen elég ahhoz, hogy iszonyodást érezzen, pedig az ügy kezelése legalább olyan szörnyű, mint a tartalma. Miután Pető Attila sehogy nem tudott az egyháztól érdemi választ, bocsánatkérést, értékelhető reflexiót kapni, végül őt jelentették fel zaklatásért - mivel két egyházi méltóságot is folyamatosan piszkált az ügyében! A zaklatottból egy váratlan fordulattal zaklató lett, akárcsak egy bohózat közepén. A per most ért a végére, az ítélet alapján Pető másodfokon is veszített, noha a legenyhébb büntetést kapta, azaz a bíróság megrovásban részesítette a viselkedése miatt. Nem akarom Petőt mentegetni, meglehet hogy tényleg minősíthetetlen stílusban rontott rá az említett urakra, elképzelhető hogy túlzásokba esett, szalonképtelen vehemenciával igyekezett megoldást találni a maga számára. De megmondom őszintén: ha így volt, én bizony ezt is meg tudom érteni. A történtek olyan mély nyomot hagytak benne, hogy azt valószínű egész életében cipelni fogja a lelkében.
No de mi történt Balázs atyával? A biblikus megoldást szerintem többen is magunk előtt látjuk. Idézzük Jézus "szalonképtelen" szavait, mely valahogy úgy szól, hogy malomkövet kell akasztani a nyakába annak, aki egyet is megbotránkoztat a kicsinyek közül, aztán pislogás nélkül a tengerbe vetni. Ez bizony kedves barátaim, már az Újszövetség világa, a szerető Krisztus ítélete. A katolikus egyház persze még Jézusnál is irgalmasabb a gyermekeket megrontó munkatársaival. Balázs atyát első körben tíz évre eltiltották, aztán amikor médiaügy lett a dologból - valami haszna mégis van a köznyilvánosságnak -, végül a papi rendből is kirakták. Azt nem tudom börtönbe került-e, de ha igen, az is távol van a krisztusi malomkőtől. Mondani sem kell, ha nincs médianyilvánosság, Balázs atya a mai napig egyházi munkakörben lenne valami "istenhátamögöttinek" gondolt plébánián, hiszen mi sem természetesebb, hogy a gyermekeket megrontókat csak arrébb kell tolni a sakktáblán és minden mehet tovább.
Hadd fejezzem be azzal, amit a bevezetőben írtam: nem a pedofil papos ütőkártyát kívántam kijátszani. Másról van itt szó, mert azt hiszem Pető Attila ügyét az átlagosnál is sokkal nagyobb érzékenységgel kellett volna kezelni. Ő volt ugyanis az első, aki Magyarországon bírósághoz mert fordulni a saját kálváriájával, ügye ezért minden szempontból reflektorfényben állt, még inkább mint a hasonló esetek. Gyanítom, az egyházzal ellenszenvezők valószínűleg gúnyosan dörzsölték a tenyerüket, hogy ugye-ugye ilyenek a keresztények - éppen ezért különösen fontos lett volna precedensértékű igazságszeretettel és határozottsággal végigcsinálni ezt a szörnyű ügyet, mind az egyház, mind a hatóságok részéről. Az azonban, hogy a bíróság végső soron Petőt akármiben is elmarasztalta, az egyház pedig csak a világosság erős nyomására volt hajlandó Balázs atyát eltávolítani, kiábrándító befejezés. Az üzenete félreérthetetlenül az lesz az átlagember számára, hogy a pedofil bűncselekmények elkövetői enyhébb megítélés alá esnek, ha papi ruhában vannak, ha pedig tettük nem kap köznyilvánosságot, egész könnyedén megúszhatják. Az egyházi szörnyembereket egyszerűen egy messzi-messzi plébániára száműzik, ahol akár tovább is folytathatják az abuzáló tevékenységeiket, hiszen a távolság miatt magának az egyháznak sem fognak már annyira feltűnni. Most írjam le azt, hogy mindez egyszerre felháborító és gonosz, amire sem az elkövetőnek, sem az őt védelmezőknek nincs semmiféle mentségük? Feleslegesnek érzem, mert ha egy ilyen feltűnő ügyet így zárunk le ebben az országban, ott már kevés a szó és a billentyűzetkoptatás. Csak marad a csend és a bénító döbbenet.
Csend és... izé helyett maradjon inkább a bonyolult tényanyag. Olvassátok el, gondoljátok végig: https://www.valaszonline.hu/2021/03/08/egyhazi-molesztalasi-botrany-peto-attila/
VálaszTörlésIgen, időközben elolvastam én is. Azt hiszem Stumpf cikkével együtt is a lényeg nem változik. Ez az egyik kulcsmondat: "a Vatikán másképp látja, a Hittani Kongregáció nem akarja kitenni a papot: szigorú, de nem végleges büntetést írnak elő".
TörlésHogy lehet az, hogy egy gyermekmolesztáló pap esetében a Vatikán "másként látja" a történteket és akárhogyan is, a kötelékeiben megtartja ezt a papot? Miért nem került ez az ember azonnal börtönbe? Miért egy pap kirúgása a megoldás, miért nem az, hogy lecsukják? Miért kellett számos más áldozatnak is Balázs atya kezei közé kerülni? A pedofília nem számít bűncselekménynek? Ha bűncselekmény, akkor arra elegendő reakció a kirúgás, tíz évre eltiltás? Abnormális dolgok ezek.
Stumpf pedig itt (is) mellébeszél: "Ha belegondolunk, hogy tíz éven át nem gyakorolhatjuk a szakmánkat, s utána majd vagy igen, vagy nem, könnyű belátni, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, jobb, ha más hivatás után nézünk"
Nem az a kérdés, mibe gondolunk bele vagy mibe nem - hanem maga az elv, az egyházi eljárásrend, miszerint annyi a következménye gyerekek abúzálásának, hogy csupán eltiltjuk 10 évre a hivatásától, de a papi rendben maradhat - ahelyett, hogy rács mögé juttatnánk. Vajon akkor is így járna el az egyház, ha gyilkosságról lenne szó? Mi a különbség a gyilkosság és a gyermekek megrontása között bibliai szempontból? Elárulom: semmi.
Az pedig az egész történet non-plusz ultrája, hogy a végén a sértettet jelentik fel - akármit is csinált az őt igazán komolyan nem vevő egyházi méltóságokkal.
Ez egy ritka ocsmány történet...
VálaszTörlésAmi a sértett feljelentését illeti, azt számomra egy körülmény teszi érthetővé: " Korábban Pető Attila testvére évekig zsarolta Balázs atyát, a hallgatásért pénzt kérve cserébe. Ezért Pető testvérét jogerősen elítélték." https://mandiner.hu/cikk/20210512_mindenki_jobban_felt_a_botranytol_puskas_balazs_a_papi_pedofiliarol_a_mandinernek
A nagy kérdés, hogy mi lett az eredeti történettel, meg nem mellesleg a korai panaszokat eltagadó felettessel, ami felveti bűnpártolást... ha ők megkapják méltó büntetésüket, akkor a megrovást lehet hova tenni, de ha mindez elévült (a 2014 decembere óta bevezetett el nem évülés visszamenőleg nem alkalmazható) akkor a végeredmény durván aránytalan.
Kedves Névtelen (kérlek máskor használj vmilyen nevet - köszi!) így igaz, ha Pető testvére hibázott vagy maga Pető, akkor kapják meg ami jár nekik. De azért valahol (ahogy te is írod) mégis nonszensz, hogy az egyik oldal - a sértett fél - kezében tarthat egy jogerős bírósági ítéletet, a másik oldal meg elévülés miatt megússza. És ez a másik oldal ráadásul az egyház. Fel nem foghatom, hogyan tudják ezt épp gyomorral megemészteni Istennek felszentelt emberek.
TörlésÉn is az ellentmondásokra utaltam.
TörlésEgy tökéletes világban sok minden alakulhatott volna másképp: pl. a sértett elmehetett volna jegyzőkönyvbe mondani a történteket, és akkor tizenpár évvel hamarabb indul vizsgálat. A bátyja nem kér pénz a paptól, a gatyába nyúlás többi áldozata előbb jelentkezik, és akkor a Vatikán egyből laicizál, az áldozat nem fenyegetőzik, nem rugdos ajtót, hanem megelégszik a médiaszerepléssel, és máris nincs zaklatási ügye, stb.
Neked a visszaélés a vesszőparipád, nekem meg a konkrét tények összegyűjtése: mi történt? Gatyába nyúlás, viccből csiklandozás, nyakba puszi két tucat fiú esetében. Úgy tűnik, ennyi.
Na most, én bizony szívesen olvasnék ilyen fokozatú híreket világi elkövetőkről, szemben azzal, amit naponta olvasunk róluk.
Nemrég hallottam: a szemet szemért, fogat fogért elv nem kegyetlen, hanem arányos, szemben az aránytalan bosszúval, a lincseléssel. Bölcs gondolat.
Engem Weinstein esete is felháborít: lassan egy évszázadnyi börtönt kap, jó eséllyel többet sóznak rá, mint ha megkörnyékezés helyett megölte volna az áldozatait. Esztelen, aránytalan. Ennél jobb a szemet szemért.
"Mi a különbség a gyilkosság és a gyermekek megrontása között bibliai szempontból? Elárulom: semmi."
- Ez a lincselők logikája. Meg a manipulációé, hiszen gatyában csiklandozni nem is megrontás, itt félrevezető az "abúzus" szó. Figyeljétek a manipulációt: abúzus A-Z-ig minden, aztán ennek örve alatt már A-ról is úgy lehet beszélni, mintha Z lenne. Pedig a valóságban nagyon különböző dolgokról van szó.
Végezetül: az abúzussal vádolt majd legfelsőbb fokon felmentett Pell bíboros temetésén a tisztelői nem férnek be a székesegyházba, annyian vannak. A templom előtt meg tüntetnek azok, akik szerint - tényektől függetlenül - nem kellett volna felmenteni. Meg akik sérelmezik, hogy az egyház nem szentesítette még az LMBT-t. Totál zűrzavar, a civilizációnk szellemi válságára jellemző módon.
"- Ez a lincselők logikája. Meg a manipulációé, hiszen gatyában csiklandozni nem is megrontás, itt félrevezető az "abúzus" szó. Figyeljétek a manipulációt: abúzus A-Z-ig minden, aztán ennek örve alatt már A-ról is úgy lehet beszélni, mintha Z lenne. Pedig a valóságban nagyon különböző dolgokról van szó."
TörlésEz viccnek durva, szóval azt sejtem, komoly... Kicsit sem követem az ügyet, halvány lila gőzöm sincs, hogy ki mennyire miben hibás, de könyörgök, ha sáros is Pető motivációkban, tettekben, bármiben, azért ne relativizáljuk már a vélt vagy valós igazságtalan eljárás okán, hogy a "gatyában csiklandozás" nem is abúzus! Szavak nincsenek arra, hogy ez mennyire felháborító! Jó, hogy nem mondjuk azt, hogy a pederasztia elfogadott gyakorlat volt az ókori görögöknél is, minek úgy felkapni a vizet?! Azért, mert az egyház elé állított etikai mérce egy "kicsit" magasabb, mint a világi jog!
Édes mindegy, hogy meddig ment el az egyházi hatalmi pozícióban lévő személy, ha a másik embert a saját szexuális vágya gerjesztésére használta, az visszaélés! Még ha a törvényes beleegyezési korhatár fölött is van mindkét fél, és nem is bizonyítható, hogy erőszak történt, azért az minimum gyanús, hogy még ezen az eseten kívül hány került elő... És ha jog szerint nem is lenne egyértelmű egyik helyzet sem, legalább az önvallomást ne kérdőjelezzük már meg: "1999-től kiskorú gyermekekkel olyan erotikus cselekményeket követtem el, amelyek miatt egyházi eljárás indult, melynek végeztével főpásztorom eltiltott minden papi szolgálattól. Ezután szülők is jelentkeztek panaszaikkal. Mivel ezek a tények olyan pszichés tulajdonságomat tárták fel magam számára is megrendítően, melyek a papi szolgálatra alkalmatlanná tesznek, megismétlem kérésemet a laikusi állapotba helyezés iránt."
A törvényi eljárás olyan, amilyen. De abban a pillanatban, hogy az egyház elé kerül egy ilyen esetnek akár csak a gyanúja is, megengedhetetlen egyházfegyelmi hiba azt mondani, hogy "várjunk még néhány esetet, hátha csak véletlen volt". Azért az álszent pofátlanságnak egy orbitális szintje, hogy évek visszaélései után valaki azt mondja, hogy pszichés tulajdonságaim tárultak fel előttem. Hol aránytalan, hogy ezután eltiltják a szolgálattól, de amúgy nem ítéli el bíróság technikai részletek miatt? Az egyházfegyelemnek sokkal határozottabbnak kellene lennie a törvényi szabályozásnál, és régen elkésett, ha éveken át bűnrészes csupán csak a Jézusi erkölcsi mérce alapján. El lehet játszani persze, hogy a világi törvénykezés szerint nem egyértelmű a helyzet, ezért mi sem léphetünk egyértelműen, a gond csak az, hogy az egyháznak nem világi bírája van. A világi igazságszolgáltatás kapcsán nem lepődök meg semmin, de egy magát kereszténynek valló ember nem relativizálhatja a bűnt (pszichés tulajdonság, az...), hiszen tudjuk, hogy a tanítóknak nagyobb ítéletük lesz! Még hogy nem abúzus, az eszem megáll...
Az eszed úgy álljon meg, hogy aztán haladjon értelmes és praktikus irányba.
TörlésKét irány egyikébe indulhatunk: 1. abúzus az is, hogy "hülye vagy". Az is, hogy "hú, de jól nézel ki". Meg az is, hogy megsimogatták a fejedet.
Csak akkor mi lesz a közösülés neve, és hogyan fog különbözni a többitől? Ha minden abúzus, akkor a gyakorlatban semmi sem lesz az.
2. Abúzus a konkrét nemi aktus vagy annak meghiúsult előkészülete. Ehhez képest nem abúzus semmi más. Ennek előnye, hogy a dolgok a helyükre kerülnek, nem beszélünk zavarosan, és tudunk az ilyen értelemben vett abúzus ellen tenni, mert ez egy jól lehatárolt feladat.
Ha az első változatnál maradunk, akkor a világ telis tele lesz megakadályozhatatlan abúzussal, mert pl. nem mész oda felpofozni a lányok után füttyőgő kőműves brigádot (ami egyébként garázdaság lenne!, 2-5 év), és a rendőröket is hiába hívnád rájuk (nem volt befejezett cselekmény). Lásd: beindított láncfűrésszel több embert feldarabolással fenyeget egy agresszor a buszmegállóban, büntetése: pénz és a fűrész elkobzása. :)
https://24.hu/belfold/2023/02/02/megollek-szetvagdallak-kettevaglak-aztan-beinditotta-a-lancfureszt-a-buszmegalloban/
Erre a "zaklatásra" mit szólsz? Rendben van nálad? Ha szerinted arányos, akkor ilyen mércével a gatyába nyúlás büntetése: 1 fekvőtámasz, 1eFt és szóbeli fejmosás WU2-vel. (20 eset alapján 20 fekvőtámasz, 20eFt és 2l WU2 20 percben.)
Miért nem lesz a világ igazságosabb? Mert két lincshangulat között nem tudjuk valóságra váltani a szép szándékainkat. (Jézus szavaival: a bolhát kiszűröd, a tevét átengeded.)
Nem megy át a lényeg. Egyet próbálkozom, aztán elengedem.Több szituációról van szó.
TörlésA, büntetőjog, te erre gondolsz:
1) Aki 18 éven kor alatti személyről pornográf felvételt birtokol, 1-3 év szabadságvesztésre ítélhető. Nem nyúl senkihez, csak magához. Tulajdonképpen senkinek nem árt (de, persze, hogy igen...). Méltányos? Igazságos?
2) A szexuális visszaélés egyik alkategóriája, ha valaki 14 év feletti, de 18 év alatti személlyel felnőttként hatalmi viszonnyal való visszaélés útján szexuális cselekményt végez. 3 évig terjed. Méltányos? Igazságos?
3) Ugyanaz, mint a 2, csak elévül, nincs következmény. Méltányos? Igazságos?
B, lelki segítségnyújtás:
1) Tinédzser leányzó, annyi történt, hogy valaki a beleegyezése nélkül fogdosta a mellét. Segítő elmondja, amit ő még nem tud, hogy visszaélés történt vele szemben. Ha egyházi segítő, elmondja, hogy bűn történt, Isten ítélete van rajta. Méltányos? Igazságos?
2) Ugyanez a leányzó jön, és azt mondja, abúzálták. Segítő azt mondja, hogy álljon meg a menet, történt-e közösülés? Hát nem, az nem történt. Akkor kérem nem abúzálás történt, hanem csak visszaélés. Egyébként bűn, de na, azért lehetne rosszabb. Csak ne fújjuk már úgy fel a dolgokat! A lány mindkét esetben egész életében testkép problémákkal él. Az utóbbi esetben nagyobb mértékben. Méltányos? Igazságos?
C, Isten ítélőszéke előtt:
1) A hatalmával visszaélő pap áll Isten előtt, és ő azt mondja, hogy ítéletre méltó vagy, mert x kiskorúnak a nadrágjába nyúltál és a nyakukat csókolgattad. A pap elismeri a tettét, és beismeri a bűnösségét. Méltányos? Igazságos?
2) Ugyanez a szitu, csak a pap azt mondja, hogy nem tudtam én, hogy ennek ilyen komoly az ítélete, elvégre a földi törvények alapján csak visszaélés történt, nem szexuális erőszak, és amúgy is abbahagytam a szolgálatot, amikor annyira lebuktam, hogy azt nem bírta már el az egyházam. Isten azt mondja, hogy ja, az úgy más, honnan is tudhattad volna, hogy én ezt ilyen komolyan veszem, ha a földi törvénykezés nem életfogytiglanra, csak 1-3 évre ítélt volna, ha épp nem évül el a dolog? Igazad van, fátylat rá. Méltányos? Igazságos?
Az utóbbi kettő esetében cseréljük ki a papot az őt védelmező egyházi képviselőkre. Nem vagyok otthon a katolikus jogrendben, nem is akarok, de azért az elég visszás, hogy Balázs atyát azzal az indoklással rúgták ki, hogy "pro bono Ecclesiae". Nem a kiskorúak védelmében, az Egyház védelmében. Méltányos? Igazságos?
Egyébként az abúzus jelentésével segítek, nem jogi fogalom, sok mindent jelent, de leginkább bármiféle visszaélést: https://lexiq.hu/abuzus. Lehet intellektuális szemantikai vitákat folytatni, hogy meddig terjed a visszaélés, meg a jogrend igazságosságáról ötletelni, de engem ez az egyetemes Egyház tagjaként nem érdekel különösebben. Az A kategória nem meghatározó abból a szempontból, hogy mit gondol erről Isten. Ha nem büntetné a Btk a fajtalankodást, Jézus akkor is azt mondta volna, hogy aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele a szívében. Isten igazságossága érdekel a visszaélővel szemben, és az Ő méltányossága érdekel az áldozat kapcsán. Az egyházat is ennek kellene egyedül érdekelnie, nem annak, hogy mit hogyan lehet megúszni jogi simliskedéssel. Ha az Egyház nem ennek megfelelően cselekszik, elbukta a misszióját, a hitelességét, és bármiféle tekintélyét. Persze, tökéletlen emberek vannak az Egyházon belül is, kegyelemre szorulnak, csak ez így nem Isten kegyelmének a keresése, hanem a kegyelemre szorultság - mondjuk ki, a bűn - rejtegetése. Ha ez nem háborít fel, mert szavak jelentésének a megfejtése előbbre való a bűnbánatnál, elvégre ki kell mérni kiskanállal, hogy mekkora bűnbánat is méltányos a bűnnel szemben, azzal fogalmam sincs, mit kezdjek Isten igaz ítéletében és kegyelmében bízó keresztényként. Leginkább semmi többet.
http://biologiaievolucio.blogspot.com/
TörlésAttila, nagyon jó kérdéseket feszegetsz.
TörlésA magam részéről felvetném az egyházszervezeten belüli felelősség kérdéskörét. A konkrét ügyben ez a Római Katolikus Egyház reszortja, protestánsként csak kívülről ugatok bele.
A sajtóhírnek az a része külön érdekes, ami szerint a volt felettes eltagadott korábbi panaszokat. Persze ez sajtóhír ami valószínűleg az egyik fél által elmondottakat tükrözi, téves vaghy pontatlan állítás is lehet... de ezt -- még mindig kívülről beleugatásként -- érdemes nem annyival lesöpörni egyházon belül, hogy régi a történet. Ha az állítás igaz, akkor annak egyházszervezeten belül nem árt, ha van következménye az eltagadóra nézve.