Jól tudjuk azt a dogmatörténet révén, hogy a kereszténységen belül akár egyetlen szó is képes felfordulást kiváltani (gondoljunk csak a klasszikus filique-vitára) - vagy azt is mondhatnám, kevés népség tud annyit veszekedni a szavakról és azok pontos jelentéséről, mint a teológusok. A teológia részben a szavak művészete, hiszen többnyire a hitünket érintő diskurzusokról, akár filozófiai megfontolásokról, kifejezések körbejárásáról is szól. Nem mindegy az ugye, hogy "meleget" vagy "magyart" mondok, amivel most éppen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hívta fel magára a figyelmet. Tök feleslegesen.
„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”
És ez lett belőle:
„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”
Mondani sem kell a szerzőt nem kérdezték meg az egészről, nem értesítették, még azt sem tudta, hogy iskolai tankönyv része lett a saját költeménye. A Katolikus Pedagógiai Intézet azzal védekezett, hogy a kortárs versek az interneten sokféle verzióban keringenek. Ami nyilván nevetséges válasz, hiszen - ha már kortárs a szerző - a leglogikusabb és magától értetődően illendő is az a megoldás lett volna, ha a költőt felkeresik és tájékoztatják. Hogy nem ez történt, az nyilvánvalóan nem szimpla hanyagság (bár ismerve néhány tankönyv színvonalát ezt is el tudja képzelni az ember), hanem nagy eséllyel szándékos tett.
Lehet, hogy most többen elmosolyodnak és azt mondják, csupán egyetlen szóról beszélünk, nem kell itt szőrszálat hasogatni és bolhából elefántot csinálni. Pedig én nem egy szóról beszélek - a kérdéses meleg és magyar kifejezések csak illusztrációk. Nem az számít, hogy csak egyetlen szóról van szó, hanem a szándék az, ami itt és most jelentős.
Jól tudja, aki engem olvas, hogy nem szeretek semmilyen biciklit semmilyen irányban túltolni. És ha más túltolja, az bizony engem zavar. Az elmúlt időszakban többször is bírálat alá vontam azokat a teológusokat és szerzőket, akik próbálták bizonygatni, hogy a Biblia látásmódjába beleférhet a homoszexualitás támogatása vagy éppen ehhez az egész kérdéskörhöz a szeretet felkiáltásával teljesen elfogadónak mutatkoztak. (Példák erre itt és itt.) A helyzet az, hogy nem férhet bele és ezt becsületesen ki kell mondanunk. A Szentírás alapvetően elutasító a melegséggel szemben, ezt nincs hova ragozni.
De olyat ne csináljunk, amit már nem kell, főleg a kultúrharc hevében. Verset hamisítani, elsumákolni az eredeti szerző megkeresését, aztán magyarázkodni nem fair dolog. Félő, ha nem tisztességesen képviseljük a véleményünket, magát a képviselt véleményt sem lehet majd komolyan venni. Azt hiszem ez eddig olyan világos, mint az egyszeregy. Az igazi kérdőjel azonban akkor kerül a táblára, ha az ember végigolvassa Kiss Judit Ágnes egész versét. Ebben az esetben fog igazán csodálkozni a hamisításon. Mert ez bizony egy jó kis vers, szólal meg bennem a laikus, versekhez nem értő, de átlagos emberi érzékenységgel bíró műkedvelő. Ráadásul olyan, amiben baloldali és jobboldali, hazafias érzelmű és a hazájával küszködő egyaránt találhat gondolatot magának. Összességében azonban mégis van egy félreérthetetlen üzenete az egész műnek: mégpedig az, hogy maradjunk itt és minden bonyodalom, kihívás, krízis ellenére és építsük tovább ezt az országot.
Nem hiszem, hogy tévedek ha azt mondom, ez egy olyan konklúzió, amit főleg a kormánypárti és nemzeti oldalon nagyon is osztanak. Kiss Judit Ágnesről nem szeretnék konformizmust feltételezni, szerintem nem az, hanem csak leírta és rímekbe öntötte az érzéseit. Nem hiszem, hogy direkt politikai szándékok motiválták ebben. De ettől még eltalálta a hazafias érzelmű emberek érzékenységét. S bizony ez jó eséllyel igaz lehet a kormányhoz húzó katolikus egyházra is.
Ám ha ez a helyzet, akkor pláne visszhangos a kérdés: megérte akkor hamisítani, de most őszintén?
Szerintem a kérdés túl van gondolva. Google-n rákeresve, a szozat.org nevű oldalon a "magyar"-os verzió szerepelt évek óta... (a verset most gyorsan eltávolították):
VálaszTörléshttp://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:JE2bUfre2vYJ:www.szozat.org/index.php/eszmek-es-tenyek/tartalommutato/7143-kiss-judit-agnes-szo&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=hu&client=safari
Nagy valószínűséggel azért ezt másolták a könyvbe, mert ez olyan oldal, amit a könyv szerzője (a szellemiségét figyelembe véve) amúgy olvasott (bár nekem ez volt a második találat a Google-on, tehát lehet, hogy simán rákeresett) és - életszerű módon - nem jutott eszébe, hogy esetleg ez nem az eredeti változat és ezért szükséges egyeztetnie a vers szövegét a szerzővel - hiszen ha "magyar" szerepelne ott, az sem lógna ki a versből. Szerintem ha a könyv szerzői tudták volna, hogy eredetileg "meleg" szerepel és ez zavarja őket, akkor _lényegesen_ egyszerűbb lett volna egy másik kortárs verset választani a tankönyvbe, mintsem szándékosan átírni a verset abban bízva, hogy senki nem veszi észre a turpisságot... egy ilyen kényes ügyben...
"életszerű módon - nem jutott eszébe, hogy esetleg ez nem az eredeti változat és ezért szükséges egyeztetnie a vers szövegét a szerzővel"
TörlésNem az az életszerű, hogy bármi is áll bármilyen honlapon, ha egy tankönyvben fog egy vers szerepelni, akkor egyeztetek a szerzővel? Főleg, ha kortárs, magyar, ma is élő személyről van szó - igazán nem lehetett nehéz feladat felkeresni és megkérdezni!
"egy ilyen kényes ügyben..."
Azért én feltételezem, hogy legalább annyit tudtak a tankönyv összeállítói, hogy van "melegverzió" is a versből - tehát sejteniük kellett, hogy az kényes lehet, ha nem járnak utána... Mégis emellett döntöttek. Sehogyan sem tudom logikusan kizárni a szándékosság lehetőségét.
Ezt végső soron a tankönyv szerzője tudja, de neki már úgysem hisz senki és nem is érdekes mit mond, mert mint manapság minden, a valóság ezen szelete is szekértábor függ és ha nem is igaz, akkor is "alternative fact" lett...
TörlésValaki biztosan átírta a szöveget valamikor (a tippem inkább az, aki eredetileg arra a konzervatív folyóiratban látni akarta), tehát nem azt mondom, hogy nincs miről beszélni.
" mint manapság minden, a valóság ezen szelete is szekértábor függ"
TörlésIgen, és ezzel a ténnyel is számolniuk kellett a tankönyv szerkesztőinek...
Felgöngyölítették az esetet:
Törléshttps://index.hu/kultur/2023/05/12/tankonyv-irodalom-meleg-kiss-judit-agnes-magyar-cenzura-katolikus-pedagogiai-intezet/
:)
Igen, meg kell követnem a katolikus püspöki kart - tehát kiderült, hogy nem rosszindulatból, hanem (a bejegyzésemben csak pedzegetett) trehányságból csinálták, amit csináltak. Nagyszerű! Gratulálok nekik! Remélem a tankönyv más részei is hasonló színvonalon készültek! Hiszen az a korrekt, hogy egy kortárs, élő, elérhető költőt nem is tájékoztatunk róla, hogy a verse egy tankönyv része lett, és persze nem is egyeztetünk vele erről...
TörlésA szozat.org weboldal szerkesztője viszont elismerte, hogy a "meleg" szóval együtt már nincs helye a versnek az oldalon... Hozzáteszem, hogy ez egy "keresztény, konzervatív" folyóirat, tehát azért nem jutottunk sokkal előbbre.
Ehh, mindenhogyan rossz ez...
"Jót s jól! Ebben áll a nagy titok." - írta a bölcs Rejtő Jenő.
TörlésMost komolyan: miért lenne baj, hogy egy konzi oldal nem akar hócipőbe való aktivista verset?
Továbbá, az miért baj, hogy a melegek csak tolerálva vannak, és nem tolva?
Hogy a romák kezdenek dolgozni, boldogulni?
Hogy a zsidók nem mennek, hanem jönnek, a nyugatabbra növekvő ellenszenv elől, hozzánk?
Két tényleges baj van: hogy egy tankönyvszerkesztő nem akar egyeztetni a szerzőkkel; meg hogy az elgurult gyógyszerűek egész jól rímelnek, és azt hiszik, hogy ettől az elgurulásuk is rendben van.
Tibor, nem tudom, életszerűnek tartod-e avagy sem, de a magyar szerzői jog a mű tankönyvben való felhasználását kategorikusan a szabad felhasználás közé sorolja (ld. Szjt. 34. § (3) bekezdés).
TörlésHelyesen másolt szöveg mellett nem lett vola szükség sem engedélyre, de még értesítésre sem (jogilag), a vagyoni jogok ebben az esetben egyáltalán nem játszanak.
A személyhez fűződő jogok viszont ilyenkor is játszanak. A név feltüntetésén túl, amit nehéz ebben az esetben értékelni: "A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés."
Ugyanakkor a trehányság a forrás ellenőrzésének hiánya kapcsán találó megfogalmazás.
"Összességében azonban mégis van egy félreérthetetlen üzenete az egész műnek: mégpedig az, hogy maradjunk itt és minden bonyodalom, kihívás, krízis ellenére és építsük tovább ezt az országot."
VálaszTörlésMi itt kérem heteroszexuális Magyarországot építünk, a meleg az csak ne magyarjon, és pláne ne maradjon.
Igen, nemcsak a versnek van üzenete, hanem a vers kezelésének is: "ha itt akarsz maradni, ne legyél meleg. Ha meleg akarsz lenni, ne akarj maradni."
TörlésNekem ugyan sok kritikám van a homoszexualitás felé, de egy ilyen üzenetet sehogyan sem tartok elfogadhatónak sem magyarként, sem keresztényként.
Szerintem abban konszenzus van (vagy a tények alapján annak kellene lennie), hogy a melegek ténylegesen tolerálva vannak, ahogy bárki más is.
TörlésNincsenek tolva, ami sok aktivistának fáj, de ez nem egy jogos panasz, nem is menekülési ok, hogy "csak" tolerálva vagyok.
Szerintem sem szabadna tankönyvbe tenni bárki versét a megkérdezése nélkül. Pláne nem úgy, hogy az átírt szó nyilvánvalóan kilóg belőle, értelmetlenné teszi azt a sort.
VálaszTörlésÉs egyébként egész jó vers lenne, megérdemelné az ingyen hírverést is, ha a szerző nem aktivista üzenetet akarna benne eladni egy feketére festett álvilágról. Még hogy a színházcsinálók hozzák a fényt a sötétségbe... (Az övébe.) Meg hogy zsidóknak, melegeknek, romáknak menekülniük kell... (Pl. egy követségi Széder vacsorára.) A rímes valósághamisításnak is kellene, hogy legyen észszerű határa.
Két apró észszerű üzenet azért megszívlelendő vele kapcsolatban: 1. ha másik hajóra szállsz a szerinted süllyedőről, ám az nem süllyed el, a jövőben nehezen leszel rajta kapitány; 2. ne furkáld a hajódat csak azért, hogy süllyedőnek kiálthasd ki, nem lesz az jó neked.