Valószínűleg egyetlen olvasóm sem forog éjjelente az ágyában, mert nem hagyja nyugodni a gondolat, vajon a pápaság történetében pozitív vagy negatív szereplőnek számít-e XII. Piusz, aki Hitler rémuralma alatt diplomatikus úton mentette meg számos zsidó életét? Nos, nekem sem kenyerem ilyen kérdéseken sokat tipródni, de egy most napvilágra került friss dokumentum meglehetősen erős árnyékot vetett az egykorvolt pápára - illetve megint rámutatott arra, hogyan tudunk viszonyulni az ilyen fordulatokhoz...
A vatikáni levéltárból előkerült ugyanis egy eddig nem ismert és titkosított levelezés XII. Piusz pápa és egy német jezsuita pap, egy bizonyos Lothar Koenig között. Úgy tűnik az egykori pápa igenis tudott arról, hogy Lengyelországban naponta akár 6000 zsidó embert kivégeznek, mitöbb a levelezés részletesen tárgyalja még azt is, hogy a zsidókat elgázosítják, majd kemencében elhamvasztják. Mindezt egy katolikus ellenálló tollából olvashatta a pápa, aki ráadásul korábban személyes jó barátja volt - ám ő éppen a megbízható információk hiányára való hivatkozás miatt nem ítélte el nyilvánosan a nácik rémtetteit...
Vagyis úgy tűnik, XII. Piusz mégsem volt olyan jó fej, ahogy többen eddig gondolták, és egyfajta romantikus érzülettel ábrázolták a titokban csendes diplomáciai megoldásokkal zsidó életeket megmentő pápát. Hát, a romantikának itt a vége, megérkezett a valóság! Vagy talán mégsem.
Lehet, hogy nem is olyan forró az a bizonyos kása.
Mondjunk ki néhány tényt. Először is azt, hogy XII. Piusz pápa (1876-1958) egy borzasztó időszakban volt pápa egy nem kevésbé borzasztó földrajzi helyen - a második világháború náci-fasiszta uralmának egyik epicentrumában, Olaszországban. Ezt persze nem a mentegetőzés miatt írom, csupán tényként, mint ami hozzátartozik a teljes képhez, és egyáltalán nem mellékes körülmény. Másodszor, mielőtt teret engedünk az ilyenkor tipikus reakcióknak a katolikus egyház istentelen és mocskos viselkedéséről, érdemes észrevenni, hogy a most kiderült tényeket maga a Vatikán publikálta, sőt Ferenc pápa kérésére kutatták és tették elérhetővé. Ez a tény ugyancsak nem elhanyagolható szempont az egész jelenség megítélésében. Harmadszor az is a fent említett levelezéshez tartozik, hogy Lothar Koenig (a pápával levelező jezsuita pap) maga kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra amit feltárt, mivel féltette a saját és ellenálló informátorai életét. Ezt szeretném még egyszer kihangsúlyozni: itt olyasvalaki írt az egykori pápának, aki katolikus ellenállóként egy csoporttal együtt szembement a Führerrel. Erősen valószínűtlennek tartom, ha a pápa keményen felszólalt volna Hitler ellen, annak bármi mentő hatása lett volna a zsidók megmenekülésére - viszont jó eséllyel veszélybe sodorta volna az ellenállókat, akiktől az információk érkeztek. Számomra plauzibilis azt gondolni, hogy miközben XII. Pius egyre világosabban látta mi folyik, bár érces hangon nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, de a maga eszközeivel támogatta a zsidók kimentését.
A téma kapcsán érdemes beleolvasgatni a közelmúltban elhunyt vallásszociológus Rodney Stark könyvébe, melyben fontos adalékokat közöl XII. Pius-ról. Még pápává választása előtt többször is nyíltan kifejezte nemtetszését a nácik kapcsán, 1935-ben például nyílt levelet küldött a kölni püspöknek, amiben "Lucifer büszkeségével teli hamis prófétáknak" nevezte a nácikat, 1937-ben pedig egy prédikációjában azt mondta, hogy Németországot rossz pásztorok vezetik félre "a rasszista ideológia nevében". Egyébként az sem igaz, hogy Pius soha nem szólalt meg pápaként Hitler ellen - erre megint csak egy ellenpélda a The New York Times 1941. december 26-i szerkesztői cikke, melyben a következőket írják: "XII. Piusz hangja töri meg idén karácsonykor a némaságba burkolózó Európa csendjét... a pápa nyíltan kiállt a hitlerizmus ellen." Azt is tudjuk, hogy Hitlert annyira dühítette Pius közbelépése a holokauszt feltartóztatása miatt, hogy a német propagandaminisztérium tízmillió röpiratot nyomtatott, amelyben XII. Piuszt a "zsidópárti pápának" nevezték, 1943-ban pedig Hitler egyszer meg is kíséreltette elraboltatni a pápát. Nem folytatom tovább - pedig egyébként lenne mivel.
Én nem vagyok katolikus, nem akarom "kimosdatni" az egykori pápát és valami fenegyerek hősnek beállítani. Meglehet viselkedhetett volna erélyesebben a hitleri rezsim és a holokauszt ellenlábasaként. Nekem úgy tűnik, egy tényleges (katonai) hatalom nélküli miniállam szellemi figurájaként nem volt túl sok használható ütőkártya a kezében, nem volt potenciális ereje, hogy egy katonai birodalommal szembeszálljon. Ugyanakkor mégis résztvevője volt számos zsidó bújtatásának, megmentésének, kimenekítésének. Feleslegesnek tartom a szentségelést és a katolikus egyház gyalázását miatta, ennél sokkal szimpatikusabb számomra amit Ferenc pápa jelen ügy kapcsán mondott: "az egyház nem fél a történelemtől." Így legyen, de nem elég nem félni, értelmezni is kell azt, ami történt.
A XII. Pius körüli viták tulajdonképpen ezt az értelmezést próbálják megoldani, ám sokszor eleve olyan képet festenek róla, ami eleve a katolikus egyházzal szembeni prekoncepciók miatt meglehetősen torznak tűnik. Befejezésül ajánlom a kedves olvasónak a fent látható fekete-fehér képet, ami úgy terjed az interneten, miszerint itt XII. Pius pápa barátságos látogatást tesz Adolf Hitlernél. A képen valójában Hitlerrel szemben Cesare Orsenigo bíboros látható, aki a Vatikán akkori nagykövete volt Németországban. Nem a kép tehát csak a lényeg amit látunk, hanem az is, miről szól valójában és mit akarunk benne látni... Hiába, a múlt képlékeny dolog.
Egyrészt tök jó, hogy kiderül, ami ki tud derülni. Másrészt ez egy hatalmas és hosszan vitatott téma lesz. Nekem négy összefüggés emelkedik ki: 1. Hitler (aki, tisztázzuk, soha nem kapott demokratikus többséget semmilyen választáson) a maga korában annyira egyértelműen pogány és ókori Róma-rajongó volt, hogy ezt érdemes tudatosítanunk.
VálaszTörlés2. A náci diktatúra először a belső keresztény ellenállással számolt le, csak utána jöttek a többiek.
3. Európa anno a nemzetiszocialista és a nemzetköziszocialista diktatúra réme közül "választhatott", két tűz közé került. Abban pedig egyetértés volt mindkét oldalon, hogy a keresztényeket (is) ki kell iktatni.
4. A szociáldemokraták máig nem tudják megmagyarázni, miért váltak tehetetlenné ebben a korszakban - ők sem voltak abban a helyzetben, hogy bárkinek segítsenek.
5. A fokozódó diktatúra trükkösen csalta lépre az embereket: pl. írd össze a hitközséget, vagy holnap mindenkit kivégzünk; minden döntésnél lehetett látszólag a kisebbik rosszat választani úgy, hogy végül ilyen döntések sorából jöjjön ki a legrosszabb.
Nagyon nem volt romantikus kor, míg az emberek többsége minden korban inkább romantikus, mint profi realista.
Aki ezeket figyelembe veszi, esélyt ad magának a korszak és a szinte nem létező mozgástér kissé árnyaltabb megértésére.
Még annyit esetleg érdemes hozzátenni, hogy az egykori Szovjetunió gerjesztette a feszültséget XII. Pius pápával szemben: minden intrika és kritika elsősorban onnan érkezett, aztán ehhez később csatlakozott az USA és mások is. Érdemes elolvasni a bejegyzésben említett Rodney Stark könyvet nemcsak ezügyben, hanem a katolikus egyházzal kapcsolatos más kritikus kérdések miatt is, amivel rendszeresen vádolják őket.
TörlésVan még egy kellemetlen párhuzam: az 1930-as évek második felére olyan hangulat alakult ki, hogy bár keleten néha "ellátási hiányok"-ba belehalnak páran, meg eltűnnek Szibériában, ám egy soha nem látott tökéletességű és jólétű új rend épül; amit nyugaton egy alkattökéletesítő projekt is kiegészít, "emberfelettien" nemes példányokat szolgáltatva a Szép Új Világ számára.
TörlésIsteni etika? Az evolúciósan alkalmatlanok baromsága. Biblia? Tudománytalan babona. Tudomány, erő, technika, eltökéltség vezérlik az istenhit alól felszabadult emberiséget (a férgese hulljon, nem is baj, belefér ez a járulékos veszteség).
Nézzétek csak vissza, miket írtak, hogyan gondolkodtak anno. Tele voltak optimizmussal az ember képességeit illetően. Hasonlít a mai hangulatra?
Laci, hozzászólásod a történelemhamisítás tipikus példája. Tájékozatlanság és izzadságszag árad belőle. Vegyük sorra a pontjaidat:
Törlés1/A Az a kijelentésed, hogy "Hitler aki, tisztázzuk, soha nem kapott demokratikus többséget semmilyen választáson" nem igaz! Kétszer is nyert választáson.
1/B Állítod továbbá, hogy Hitler "egyértelműen pogány és ókori Róma-rajongó volt".
Nos, hány pogányt ismersz, akit megkereszteltek, elsőáldozó és bérmálkozó volt a katolikus szertartások szerint?
Hány pogányt ismersz, aki írásaiban, beszédeiben, alkotásaiban rendszeresen emlegeti vallásos hitét (nyilván azért, hogy becsapja a gyanútlanokat)?
Ilyeneket mondott vagy írt (angol forrásokból idézek):
"My feeling as a Christian points me to my Lord and Savior as a fighter."
vagy
"As a Christian, I have no duty to allow myself to be cheated, but I have the duty to be a fighter for truth and justice."
2. Az állítólagos keresztény leszámolásról csak annyit, hogy a náci diktatúra 1933-ban kezdődött, amikorra a katolikus egyház (de a protestáns is) intézményi szinten támogatta Hitlert. Támogatásuk alapja közös anti-kommunista, anti-ateista, és anti-szekuláris nézeteik voltak.
Ismert, hogy szép számmal voltak olyan papok, akik elítélték a náci tetteket és ellenezték a náci ideológiát, ezért sokuk mártírokká vált, azonban általános volt az, hogy vallásos közösséget segítettek a náciknak a zsidók azonosításában.
Ismert, hogy a német protestáns egyházon belül létrehoztak egy mozgalmat, amelyben azon dolgoztak, hogy összedolgozzák a keresztény tanokat a náci ideológiával.
Még a háború után is voltak olyan német egyházi vezetők, akik segítettek nácik külföldre menekülésében.
3. Az, hogy „Európa anno a nemzetiszocialista és a nemzetköziszocialista diktatúra réme közül "választhatott"” szintén nem igaz. A tények azt mutatják, hogy európai országok túlnyomó többségében nem e két lehetőség közül választottak, sőt fel sem merült bennük ilyesmi. Még Németországban is, először a weimari köztársaság jött létre, ami egy polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi államforma volt.
"Nos, hány pogányt ismersz, akit megkereszteltek, elsőáldozó és bérmálkozó volt a katolikus szertartások szerint?"
TörlésPéter, én meglehetősen sokat ismerek ilyet. Egész pontosan rengeteget. Olyan embereket, akiket megkereszteltek gyerekkorukban, bérmálkoztak kb. 12 évesen - de soha, egy pillanatra sem vették komolyan a hitüket. Vallási értelemben tökéletesen pogányok. Még csak nem is vallásgyakorolók.
Hitler "hite" is kb. annyira volt keresztényi, amennyire ő maga krisztusi törekdett lenni. Azaz: semennyire. Hitler idealista volt, aki a vallásban valamiféle magasztosságot keresett, mindazonáltal az igazi, elkötelezett kereszténységet szívből gyűlölte - nem véletlen, hogy a Német Kereszténység az ő kreatúrája volt, ami az igazinak egyfajta torz paródiája.
Egyébként a "végső céljai" egyike épp a kereszténység teljes felszámolása volt, az egyház pedig (ahogy írtad is) kezdetben szövetségest látott a nácikban a bolsevikok ellen. Aztán amikor rájött kicsoda a Führer, már késő volt, nehéz lett volna kihátrálni.
Sytka, rendben, vegyük érvedet: nem veszik komolyan a hitüket, tehát pogányok. De miért nem nevezed ennek alapján pogánynak a mai hívők, pl. a politikai keresztények jelentés részét? Miért csak Hitlerre alkalmazod? Azért mert az ő személye kellemetlen a hívők számára? Hogy lehetett egy ilyen szörnyű ember hívő? Légy következetes, és akkor elfogadom érvedet.
TörlésTény, hogy hívő volt és hívőnek tartotta magát haláláig.
Az is tény, hogy a német emberek milliói (beleértve az egyházakat) lelkesen támogatták Hitlert és a náci pártot, mert a német és a keresztény ideálok megtestesítőjeként tekintettek rájuk.
Ez szerepelt a német katonák millióinak a csatján: Gott mit uns
Ha
Péter, bárki aki nem veszi komolyan Krisztus követését, nem hisz Benne, nem akar a Mester nyomában élni, az én értelmezésem szerint nem keresztény. Remélem, ez így elég következetes. Ha a mai politikai kereszténység is ilyen, akkor az sem kereszténység!
Törlés"Zászlainkon Isten neve leng!" - ez is egy jelmondat volt a náci Németországban. De hát miről is beszélünk itt: a felsőbbrendű fajt hirdető, zsidóirtó politikának van akár egyetlen idegszála is, ami bármilyen módon krisztusinak nevezhető lenne? Aligha.
Sytka, Hitler többször kifejtette, hogy két példaképe van, Luther és Jézus. Ő nagyon nagyra tartotta Jézust, olyannyira, hogy nem található tőle egyetlen olyan kijelentés sem, amivel Jézust támadná.
TörlésA zsidóellenesség természetesen nem krisztusi, de ez sok hívőt nem zavart, többek között Luthert sem. Ugye, nem kell idéznem, hogy miket írt a zsidókról elmenve egészen a kiirtásukig. Kár tagadni, hogy az anti-szemitizmus mélyen ült a hívőkben és még ma is megvan.
Péter, Adolf Hitlert a szó biblikus értelmében nem lehet kereszténynek nevezni. A szó politikai, vallásszociológiai terminus technicusában igen. De engem ez nem érdekel. Hitlert Krisztusinak nevezni kb. olyan, mintha engem Elvis Presley-nek tartanál, mert szeretek táncolni, klassznak tartom a rock'n'roll-t és sokat zselézem a hajam.
TörlésSemmit nem számít mit fejtett ki Hitler, ha milliókat ölt meg egy embergyűlölő, rasszista, gőgös diktatúra elmebeteg vezéreként. Semmi köze nem volt Krisztushoz. Ezt a témát én nem akarom tovább ragozni, bocs.
Sytka, rendben, én sem akarom tovább ragozni. Befejezésül csak annyit, hogy nem neveztem, vagy nem tartom Hitlert krisztusinak. Róla ugyanaz a véleményem, mint neked.
TörlésSytka, XII. Piuszt szinte lehetetlen felmenteni negatív szerepe alól, nem csak a most előkerült dokumentumok alapján. Az alábbi körülményeken érdemes elgondolkodni.
VálaszTörlés1. Ha összehasonlítod tevékenységét közvetlen elődjével, XI. Piusszal, szembetűnő a különbség. XI. Piusz nyíltan elítélte Hitlert és a náci pártot, míg XII. Piusz végig hallgatott, fenntartotta neutralitását.
2. XI. Piusz pápai enciklikát adott ki, elítélve benne a náci atrocitásokat. Szerencsére körlevelét eljuttatta Németországba még a hivatalos közzététele előtt, mert a tervezett közzétételi nap előtt meghalt. Utóda, XII. Piusz ahelyett, hogy hivatalosan közzétette volna elődje enciklikáját, eldugta fiókjába. Ő maga nem adott ki ilyen enciklikát.
3. Az exkommunikálást az egyház folyamatosan alkalmazta az évszázadok során. Olyan államfőket is exkommunikáltak, mint VIII. Henrik, I. Erzsébet, Napóleon, Peron, vagy Tito, az utóbbi kettőt XII. Piusz alatt. XII. Piuszban fel sem merült ez a lehetőség. Miért nem?
4. A háború után a XII. Piusz elítélte a nürnbergi igazságszolgáltatást, és a Vatikán évekig szervezte és részt vett náci háborús bűnösök kiszöktetésében az ún. patkány-ösvényeken (ratlines) keresztül.
Deák Péter: Krausz Tamás ( ismert történész, nehéz lenne jobboldalinak nevezni) szerint ( Holokauszt című könyve,) a nemzetiszocialista Németországnak négy célja volt: expanzió, gernanizáció, dekrisztianizáció, (!) és a zsidók eltüntetése Európából.
VálaszTörlésAz hogy a nácik jóindulatú vagy semleges hozzáállást mutattak volna a kereszténység felé, egyszerűen nem igaz. Saját nagyszülőmet is zaklatta a Hitlerjugend az Anschluss után, hogy Mädchen, miért akarsz templomba járni!? A fiatalok ideológiai agymosást kaptak sok bulival és szabad szexuális élettel. Himmler nyíltan beszélt panteista és reinkarnációs nézeteiről.
A forradalom vörös zászlaja rajta a pogány indoeurópai istenek jelével már eleve baljós volt, enyhén szólva. Hitler újpogány volt, és forradalmár, nem valamiféle keresztény konzervatív. ( V.ö: John Lukács: Történelmi Hitler, Lukacs : Európai Világháború)
Cypriánus
miért ha kitagadják Hitlert, akkor mi van ?
VálaszTörlésDe most komolyan.
Nürnbergi perek: hallottam már liberális jogásztól is kritikát, hogy jogi precedensnek veszélyes, de nem értek a joghoz, csak megemlítem.
Jugoszláviába visszatoloncoltak rengeteg " náci kollaboráns gyanús embert" az angolszászok, és milliós tömegben Sztálinnak. Jó részüket vizsgálat nélkül ölték meg.
Örülök hogy Deák Péter utólag csalhatatlan módon tudja megítélni hogy ki volt náci háborús bűnös és ki nem, de ott és akkor ez nem volt oly szép és egyértelmű. A dicső jugoszláv partizánok éppen németek, olaszok és magyarok tízezres tömegét égették elevenen vagy húzták karóba, a hős csehek a háború után (!) már bátran ragadtak fegyvert a német gyerekek és öregek ellen stb.
Szóval teljesen elfogulatlan, független, objektív, a legkényelmesebb emberi jogi ízlés szerint vizsgálat folyt vajon ki a háborús bűnök elkövetője és ki nem.
pl Románia esetén a 13500 áldozattal járó Iasii. vasgárdista pogrom egyetlen elkövetője sem kapott halálbüntetést, míg az Újvidéki vérengzés miatt halált kapott Szombathelyi Ferenc tábornok, akinek semmi köze sem volt hozzá, legfeljebb annyi, hogy elindította a felelősök letartóztatását, és a német megszállás után azonnal le is tartóztatta a Gestapo.
Cypriánus
Olyanokkal, akik nem merik nevüket adni nem érdemes vitatkozni. Gyávák, akik csak kötözködni szeretnek.
VálaszTörlésKrausz Tamás történész kutatási területe nem a holokauszt volt, talán nincs is Holokauszt című könyve.
A nácizmus idejében Németország lakosságának 95%-a keresztény volt. Közülük kerültek ki a náci párt vezetői és tagjai is, tehát kijelenthető, hogy a nácik 95%-a is keresztény volt. A német emberek milliói (beleértve az egyházakat) lelkesen támogatták Hitlert és a náci pártot, mert a német és a keresztény ideálok megtestesítőjeként tekintettek rájuk. Ezt harsogják a korabeli híradók, filmek, könyvek. Jelszavuk: "Gott mit uns". Éppen ezért intézményes keresztényellenességet feltételezni meglehetősen alaptalan csúsztatás.
Az exkommunikációval egyszerre két dolgot is elérhetett volna a pápa. Egyrészt ország-világ előtt demonstrálhatta volna, hogy Hitler ellen van, tetteit és elveit nem tarja összeegyeztethetőnek a keresztény hittel. Másrészt attól a pillanattól kezdve tényleg, formálisan elhatárolta volna a Vatikánt Hitlertől.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumok tényszerűen igazolják, hogy az olasz patkány-ösvényeken (ratlines) számos német háborús bűnös szökött nyugatra a Vatikán hathatós segítségével. Olyanok, akik bűnei mindenki számára ismertek voltak, ezeket tehát nem kellett bizonyítani. Mint pl. Eichmann, vagy Lyon német helytartója, vagy a treblinkai tábor vezetője, stb. Ezek bűnei ismertek voltak mindenki számára, mégis, még saját nevükkel is sikerült vatikáni támogatást szerezniük szökésükhöz.