2013. február 21., csütörtök

Kitért, majd betért - ki a hibás?


A közelmúltban olvastam egy őszinte cikket arról, hogyan járt pórul egy német hölgy, aki teológiát kezdett tanulni. Saját bevallása szerint a bibliakritikával, illetve a történetkritikai szemlélettel való találkozása vezetett el addig, hogy végül az egész Szentírás hitelességét elvetette. A Biblia hitelessége mellett gyakorlatilag a hite is megszűnt számára létezni, bulizni és részegeskedni kezdett, végül egy lelki kanyar után mégiscsak - bűnbánattal telve - visszatért a kereszténységhez.

A történet szomorú, sajnos nem nevezhető példa nélkülinek sem, és minden jobb érzésű olvasójából empátiát vált ki, megértve a főszereplő fájdalmas életútját. Az a teológia, ahol deklarált cél, hogy a tanulókat egyfajta módon „lebeszéljék” a Szentírás hitelességéről, betegnek és nem utolsó sorban tudománytalannak is nevezhető. Az említett hölgy sztoriját végiggondolva azonban mégiscsak felmerült bennem, hogy túl egyszerű ilyen esetekben a fürdővízzel kiönteni a gyereket is. Adja magát a dolog, hogy „a teológiát” hibáztassuk, mint ami hitetlenné teszi az embert, pedig nem biztos, hogy a dolog neuralgikus pontját itt találjuk. Amennyire primitív hozzáállás a történetkritika eszközével szétverni a Bibliát, olyannyira hibás átlendülni a ló másik oldalára, és elhallgatni azokat a kérdéseket, melyek a Szentírás hitelességéről, ihletettségéről, történetiségéről szólnak – akár történetkritikai szemszögből is.

A teológiának ugyanis a közkeletű elképzeléssel szemben nem az a célja, hogy bátorítsa a hívő társadalmat és bármi áron növelje a hitet. Sajnos magam is láttam egyébként kedves és lelkes embereket teológiai képzésre jelentkezni, akik arra számítottak, a különféle stúdiumok során majd „végigmagyarázzák” nekik az egész Bibliát, azt alaposan megértik és ezután rettenthetetlen hitharcosként mennek majd vissza a gyülekezetükbe. Ezek az emberek nem tudták mire jelentkeztek, a nagyon fundamentalisták pedig ki is hullottak pár éven belül közülük. Ismétlem, noha nincs mentség a parttalan történetkritika mindent szétcincáló használatára sem, egyszerűen végtelen naivitás azt elvárni, hogy a teológia egyfajta lelki kommandós kiképzés, aminek az a dolga, hogy megerősítse „a gyüliben” korábban hallottakat.

Ahogy a tudományok általában, úgy a teológia sem ezért létezik, és nem is így működik. A magam részéről szerencsétlen hiányosságnak tartom, hogy ezt nem teszik egyértelművé a jelentkezők számára, nem adnak egy közelítő áttekintést a tudomány működéséről, módszertanáról, felépítéséről és céljairól, hanem arra számítanak, a teológiára jelentkezők majd maguktól ráébrednek, hogy a teológia problémákat vet fel, kritikusan közelít, elemez, vitatkozik és olyan kérdésekkel is mer foglalkozni, amik az „átlaghívő” fejében és a gyüliben talán soha fel sem merültek. Nem akarok bunkó lenni, de aki ezt nem képes megemészteni, egyszerűen ne menjen teológiára. Neki is jobb lesz: láttam már keresztény testvéreket szenvedni ettől. Jelentkeztek, felvételiztek, lelkesen eljártak a konzultációkra – aztán begyűjtöttek két-három nagy pofont. Az egyik az volt, hogy nem kaptak válaszokat, hanem leginkább csak kérdéseket, meg melléjük egy kis iránymutatást. Ha választ akartak, akkor bizony nekik kellett keresgélniük, könyvtárazniuk, gondolkozniuk, esetleg másokat faggatniuk. A másik, ennél talán nagyobbat csattanó pofon amikor kiderül, nem minden úgy van, ahogy a gyülekezet védett közegében azt addig elmondták. Lehet a Biblia különféle részeit máshogyan is érteni, mint a pásztor vagy a tanító érti, lehet a Szentírás ihletettségét a saját felekezettől eltérő módon megközelíteni, és bizony szabad kritikus kérdéseket feltenni a szöveg megbízhatóságát illetően. Mitöbb, így tenni nemhogy nem bűn, de még erény is! Ahogy én láttam, egyeseknél ez a pofon szólt a legnagyobbat és inkább visszamenekültek a gyülekezet akolmelegébe, attól félve, hogy mindent elveszítenek, amit addig biztosnak hittek. Végül a harmadik arculcsapás akkor érheti az embert, ha arra számít, mert a tanárok is testvérek, szinte kötelességük jó jegyeket osztogatni – csak úgy szeretetből. Ezen is fennakadtak néhányan – az utóvizsga időszakot nekik találták ki.

A helyzet az, bizony úgy láttam, sokan maguk sem tudják miért tanulnak. Nem értik meg, nem látják át mire való a történetkritika és mire nem, mit jelent ütköztetni az álláspontokat és hogyan kell megragadni egy-egy kritikus kérdést. És persze egyáltalán miért jó ezzel foglalkozni, miért jobb bizonyos problémákat inkább a levegőben tartani, mintsem lecsapni azokat egy-egy gyors, instant válasszal. Sajnos elég sokan vannak, akik képtelenek lelkileg feldolgozni, amikor szembesülnek  vitás kérdésekkel, mert abban a közösségben, ahova tartoznak, nem arra nevelték őket, hogy a világ bonyolult, a hitük komplex és számos értelmezést tesz lehetővé. Megijedve a valóságtól, egyszerűen hitetlenségnek bélyegzik a teológia által felhozott problémákat, és meghátrálva előlük visszahúzódnak a gyülekezetükbe. Bár valahol megértem ezt a félelmet, én is kaptam belőle kisebb dózisokat, ám úgy vélem, a meghátrálás nem biztos, hogy jó megoldás. Ha a történetkritika felvetései bosszantanak, kikezdik a hitedet, akkor hagyd figyelmen kívül vagy cáfold őket és építs fel jobb magyarázatokat! Ez már teológushoz való feladat - sokkal inkább, mint szemlesütve elfutni.

33 megjegyzés :

  1. Pedig a tejológián megtudhassuk az igasságot! Salynos sok ember fél az igasságtól. De a telyológilya azért jó, mert ott az igasságot tudhassuk meg. Aki vakon hitt a Biblilyában, az szembesül az igazssággal a telyológilyánn!
    XD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen(ségbe burkolózó Endi brada)!

      Most kaptam meg a Szent István Könyvklub katalógusát. Mint klubtag, vendégem vagy egy "A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumá"-ra.

      http://szitkonyvek.hu/termek/779

      Ez rövid kis könyvecske, diploma nélkül is menni fog. Segítségével sokkal pontosabban meg tudod fogalmazni azt, hogy mit is utálsz a KE-ban.

      A postai címedet - ha élsz a lehetőséggel - írd meg a bratan pont janos kukac gmail pont com e-mail címre március 1-ig.

      Neked sör még nem jár. (! :-)))

      Törlés
  2. Szerintem ez sok más tudományterületet is érint: készületlenül éri az embert 18-19 évesen, hogy mi vár rá az egyetemen.

    Ezek közül a teológia azért különbözik, mert valahol a legmélyebb személyes dolgainkat is "birizgálja". Mert az nem biztos, hogy lelki törést okoz, ha megtudom, hogy egy kémiai reakció nem teljesen úgy megy végbe, mint ahogy azt középiskolában tanultam.

    De hogy a Bibliának több olvasata lehetséges? Hogy esetleg utána kell járni a dolgoknak? Mégsem történet, csak történeti narratíva? stb...

    Hát igen, macerás és sokszor hitet próbáló elfoglaltság.

    De szeretjük a kihívásokat! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a baj János, hogy ehhez nem kell 18-19 évesnek lenni. Persze az érettebb kor magával hoz valamennyi élettapasztalatot, de ahogy elnéztem, idősebb jelentkezők sem álltak sokkal jobban ezen a téren. Ez pedig azért van, mert olyan módon szocializálódtak, hogy nem akartak, vagy nem mertek belegondolni ezekbe a kérdésekbe. Az általad írt alternatíva a történet és történeti narratív lehetséges különbségétől néhol már az istenkáromlás fogalmát súrolja.

      A postban leírt sztoriban a hölgyet sem csak azért sajnáltam, mert így kifordult a hitéből a történetkritikával való ismerkedés miatt - hanem, mert ahelyett hogy felvette volna a kesztyűt, inkább kihátrált.

      Törlés
    2. Nem mindenki alkalmas a tudományos pályára.

      Törlés
    3. Szerintem nagy bátorság és hit kell a bizonytalanság elhordozására. Az addigi falak, amik biztonságot adtak, leomlanak, és ott a határtalan... rémisztő is lehet, pláne, hogy nem tudjuk, meddig kell szárnyalni, míg pihenőt találunk. Ide kell a bizalom: Mennyei Atyánk majd küld szelet, amire kitárt szárnyakkal támaszkodhatunk.

      Törlés
  3. mondjuk én eddig 2 helyen találtam jó teológiát ami a bibliához mérhető és nem alapszintű tanítás:

    1. néhány (nagyon kevés) kisebb gyülekezetben
    2. tök ismeretlen "senkiktől", sima mezei hívőktől

    ezen kívül én sehol nem találtam olyan szintű tanítást mint amit a bibliában olvastam

    az alapszintű keresztény tanításokat pedig ott rontják el a legjobban ahol a legnagyobb, leghíresebb teológiai oktatás folyik...

    VálaszTörlés
  4. Talán nem is kell teológiára kerülni, hogy az embert összezavaró kérdések lepjék meg a Biblia olvasása során. És itt is ugyanúgy ki lehet hátrálni (több keresőt v visszaesett hívőt hallottam erről beszélni), vagy válaszokat lehet keresni. Vagy függőben hagyni dolgokat mert nem sikerült (még?) válaszokat kapni. (én nem jártam teológiára:P, csak ami "előtte" van, tapasztaltam:P)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye milyen érdekes?

      Mintha valahol ott állna/bukna el a dolog, ahol a Jn 6. fejezetében: egy csomóan otthagyták Jézust, mert nem kaptak azonnali választ/népszerű választ.

      A tanítványok viszont visszakérdeztek: hogy is gondoltad, Uram? Szerintem valahol ez lehet a kulcs ebben a kérdésben (is).

      Törlés
  5. Én általában rossz szemmel nézek a teológiát végzettekre. Ahogy ők lenézik teológiai tudás szempontjából azokat akik nem végeztek teológiát, úgy én meg azokat nézem le (általában) akik végeztek. Ugyanis szerintem akik teológiát végeztek, pontosan azok menekülnek a keresés elől. Ezt az végeredmény is igazolja: ezek az emberek jóval kevésbé érti a Bibliát, Jézust, Istent, sőt, úgy általában a világot is. Nem lehet velük normálisan beszélgetni a teológiáról, mert minden válaszukban látszik hogy csak elismételgetik amit betanultak, olvastak. Olyasmik, mint a Jehova Tanúi.
    Tisztelet a kivételnek.
    :)

    VálaszTörlés
  6. Ez a névtelen komment végtelenül le egyszerűsít dolgokat, mondhatni butaságokat állít a kedves nevét nem vállaló hozzászóló.
    Több millió keresztényt egy az egybe besorolt a maga alkotta kétpólusú világába. Ez nagyon-nagyon nem fedi a valóságot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert a poszt nem leegyszerűsít? Aki nem tanult teológiát az nem érthet hozzá. A legtöbb hívő nem tanult, tehát nem ért hozzá. Majd a papok megmondják.
      Végül minden gyülekezetből katolikus egyház lesz...

      Törlés
    2. Szívemből szóltál, Nazo, csak kérdés: érdemes-e?

      Talán Névtelen testvérünk hallott róla, hogy Rómában épp üresedés van... Bár akkor ex catedra kijelentéseit csak bizonyos keretek között tehetné.

      Így viszont bármikor. S így valóban, bármelyik gyülekezetből "katolikus egyház" lesz - ahogy ő értette.

      Törlés
    3. Azt mondani, hogy a teológusok általában menekülnek a keresés elől (és ugyancsak általában lenézni őket) egyaránt árulkodik súlyos ismerethiányról és még súlyosabb lelki defektről. Zolinál a pont!

      Törlés
  7. A lényeg az,hogy sikerült visszatérnie a keskeny útra,ez nem
    kis teljesítmény.Mindnyájunknak vannak "lelki kanyar"-jai és
    meghátrálunk is...Nem mindenki olyan erős,hogy "felvegye a
    kesztyűt"főleg egy olyan helyen ahol egy mérgezett"teológiát"
    kínáltak fel.Ez a liberális teológia nem tudomány és erre
    nem is kell alkalmasnak lenni.Az asszony a kisebb ellenállás
    elve alapján lépett:menekült.Ahogy József is Potifárné elől,
    a hívőnek gyakran a menekülés a legfőbb fegyvere.Értékelni
    kell,hogy harcok árán visszatért,sokaknak ez nem sikerül.
    Hány és hány áldozata van ennek a "történetkritikai szemlé-
    letnek"?...?Névtelennek abban igaza van,hogy sok az okoskod-
    ás és az önmagától elájuló "okostojás" akik mindenkit
    szeretnek felülről kezelni.Viszont nem érti,hogy van igazi,
    bibliai teológia.Valószínűleg a sok negatív tapasztalat
    váltotta ki belőle a véleményét.Viszont általánosít és ez-
    ért hibás az érvelése.Két gondolat végül a tudásról:
    "Istennek nincs szüksége a mi tudásunkra,de még kevésbé a
    tudatlanságunkra."-Spurgeon
    "A kevés tudás veszélyes.A sok is az."-Einstein
    Létezik LELKI TUDÁS amely nem iskolázottság függvénye.
    Ismertem nagyon egyszerű hívő embereket akik rendelkeztek
    ezzel a lelki tudással.Ne nézzük le az egy tálentumú és
    "egy könyvű"hívőket.Persze nézzünk fel az a nagy tudású de
    alázatos teológusokra mert vannak...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem ott tévedsz, hogy bedőlsz a harcos ateizmus szóhasználati csűr-csavarásának. A tudásnak nem a hit az ellentéte. Lehetünk "tudósok" és hívők. A hit hallásból van, nem diplomából!

      Az általad említett történetkritikai módszer, ahogy a neve is mondja: egy módszer. Nem mindenható, csak bizonyos dolgokat megmagyaráz(hat).

      Ha levizsgáztál belőle, nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni.

      És újra előjön amit mondtam: attól, hogy valakinek van filozófus diplomája, nem jelenti, hogy bölcs. Ahogyan a teológus diploma sem jelent automatikusan hívő életet. (Az ellenkezőjét sem.)

      A liberális teológiával nagyon könnyű felvenni a harcot, ha azt állítja tudomány. Meg kell mutatni, hogy miben nem az. Viszont biztosan nem érv, hogy egyesek emiatt hagyták el hitüket.

      Törlés
    2. Kedves Spectator! Alapvetően egyetértek a véleményeddel. Csak ezzel nem:

      "Valószínűleg a sok negatív tapasztalat váltotta ki belőle a véleményét."

      A leghalványabb mértékben sincs szó semmi ilyesmiről kedves Névtelen testvérünk esetében. :-)

      Törlés
    3. Kedves János!
      Amit leírtál azzal alapvetően egyet értek,kivéve amit
      a történetkritikai módszerről írtál.Szerintem ez több
      mint egy módszer,erre egy teológia épült.Ez a teológ-
      ia megkérdőjelezi a Biblia hitelességét és tekintély-
      ét és ezáltal rombolja a hitet mint a posztban említ-
      ett példában.És éppen a hitromboló hatása miatt vesz-
      ályes,ezért beszéltem áldozatokról...
      Kedves Sytka!
      Köszönöm a kiegészítést :)Én abból tájékozódom amit
      a blogon olvasok,más információm nincs ezért valószí-
      nű,hogy a következtetésem hibás.Próbáltam a sorok
      között olvasni,de úgy látszik nem olvastam jól :)

      Törlés
    4. Spectator, jól értem, hogy azt mondod, a hit olyan dolog, amit nem szabad rombolni, csak építeni? Ha igen, miért?

      Törlés
    5. Norbert,a kérdésed jogos.A hit ajándék és kincs
      amit őrizni kell(Júd.3.;2Pt.1,1).Ez a hit elvesz-
      íthető(Lk.18,8b),elveszíthető más emberek romboló
      tevékenységének hatására(2Tim.2,18).A hitet is épít-
      ésre és nem romblásra kaptuk(vö.2Kor.13,10).
      Pál apostol különösen az erőtlen és hitben gyenge
      atyafiak miatt kéri az erőseket,hogy ne tegyék
      tönkre az ilyenek hitét.Voltak akkor és sajnos ma
      is akik FELDÚLJÁK mások hitét és nagy lelki károkat
      okoznak.Tévtanítók mindenkori aknamunkája ez.
      Visszautalva a poszt címében a kérésre:"Kitért,majd
      betért-ki a hibás?"Valóban ki a hibás,hogy ennek
      az asszonynak feldúlták a hitét,nem segítettek neki
      a hite megőrzésében hanem inkább...Az asszony is
      felelős mert nem tájékozódott előre az egyetem
      profiljáról és annak szellemiségéről.Ha ezt megteszi
      akkor sok nyomorúságtól megóvta volna magát.
      A hit egy olyan dolog amiért a Biblia szerint harcol-
      ni kell,meg kell őrizni-ÉRTÉKET képvisel.Az én élet-
      emben is voltak és vannak periódusok amikor a hitem
      szinte csak pislákol,ennek vannak személyes okai,de
      vannak olyanok akik "segítenek"hogy a hitem minél
      kisebb legyen.Végül:valaki felelős ennek az asszony-
      nak a kálváriájáért.Felelősek vagyunk egymás hite
      szempontjából:az egymás építésére van adva...

      Törlés
  8. Sőt, még súlyosabb dolog jutott eszembe. Többször láttam olyat hogy valaki, aki nagyon jól értette a Bibliát, Jézust, az apostolokat, teológia tanulás után egyre kevésbé kezdte érteni őket, sőt, súlyos tévtanításokat kezdett vallani, tanítani...

    VálaszTörlés
  9. A hit és a tudomány valóban rokon dolgok. Sőt talán a hit a legbecsületesebb tudomány, a hipotéziseket hipotézisként kezeli és nem próbálja ténykényt beállítani. Egyébként talán a leglényegesebb kérdés a cél tisztázása. Mi a kémia célja: pl. olyan anyagok előállításának lehetővé tétele, amitől jobb lesz az életünk... a fizikának: pl. olyan energiaforrások feltárása amitől jobb lehet az életünk...
    Mi a hit tudományának a célja... közelebb visz Istenhez? Szilárdabb lesz a hitünk? Vagy valami más?...
    Pontosabban megismerjük-e Istent, aki egy napon megérintett, megadja-e a választ arra, hogy: "Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?"?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Mi a hit tudományának a célja... közelebb visz Istenhez? Szilárdabb lesz a hitünk? Vagy valami más?..."

      Valami más. A hittudománynak nem az a célja, hogy közelebb vigyen Istenhez. Istenhez közel kerülni ugyanis nem tudományos módon kell, ez teljesen személyes terep, illetve lelkiségi dolgokhoz köthető (pl. az igehirdetés), nem tudományos módszertanhoz.

      Törlés
    2. Egy komplex társadalomban, ahol munkamegosztás van, vannak közvetett, és közvetlen célok. Istenhez közel kerülni parancsolatainak megtartása által lehet (Jn 14:23), és ez valóban személyes. A hit alapja a Szentlélek ereje, ez is személyes, itt azonban nem állunk meg (2Pt 1:5), hanem pont ebből fakad a keresés. A keresés része pedig a teológia is, melyenek célja az igehirdetés, a keresztény élet minőségi megalapozása. A teológia egy olyan értéklánc része melynek végén a hívők üdvössége áll.

      Törlés
  10. Szerintem a történeti szövegkritika inkább hozzáad a Biblia hitelességéhez, mint elvesz. Amiknek a hitelességéből elvesz, azok a hagyományos katolikus, protestáns vagy fundamentalista bibliaÉRTELMEZÉSEK. Ezek pszichologizálók, néha szépelgők, néha társadalomkritikusak. Viszont mindenképpen anakronisztikusak. Belelátni az ószövetségbe Jézust, belelátni az evangéliumokba Pál gondolatait, belelátni Pál gondolataiba a későbbi korok zsinatainak agyalásait -- ezeket teszi hiteltelenné a történeti bibliakritika. Isten könyörületessége, irgalma, segítsége, szeretete, vígasztaló gondoskodása... ezek mind benne vannak a Bibliában mindenféle anakronisztikus teológiai okoskodás nélkül is. A szentlélek munkáját pedig bárki, aki odafigyel megtapasztalhatja a mindennapokban. A többi, hogy lehet-e jógázni, szabad-e az anális szex, lehetnek-e nők a papok, lesz-e testbeli feltámadás vagy nem ... Ezek nevetséges, kisszerű, primitív, földhözragadt ügyek, amik csak arra jók, hogy a másik elleni rosszindulat tomboljon és az epe bugyogjon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Yuki, mondandód első felével egyetértek: a sokszor mumusnak tartott szövegkritika - ha jól használják - sokkal inkább hozzáad a Biblia hitelességéhez. Éppen arra jó, hogy fékezze az eszetlen fundamentalista értelmezéseket, amik inkább eiszegézist (beleolvasást) alkalmaznak exegézis helyett.

      A többi, amit leírtál, például Jézus ószövetségi jelenlétéről, már nem ilyen. De ez egy másik vita tárgya lehetne - mindenesetre Jézusra utaló tipológiákat találni az Ószövetségben szinte magától értetődő feladat, és ehhez nem kell semmit képzelegni - sok helyen maga a szöveg kínálja magát ehhez.

      Törlés
    2. Örülök, hogy a történeti szövegkritikáról ilyen korrekt véleményed van. (Megjegyzem pl. Infaustus mostanában a vonalassága miatt számomra már teljesen olvashatatlan.) Az is természetes, hogy másban nem értünk egyet. A teológia alapfeltevése ugyanis, hogy a Biblia egységes egész, egyetlen könyv, egyetlen mondanivalóval. Az szerintem számodra is OK, hogy a Biblia könyvei másoknak, más korokban, mások által íródtak. Ami köztünk nyilván az eltérés, hogy kimutatható-e egyetlen mondanivaló. Szerintem az egyes könyvek között olyan gyökeresen más a fogalomrendszer, hogy legalább is az, hogy azonos a mondanivaló nem állítható. Legfeljebb annyi, hogy mindegyik a transzcendenciáról is szól. Persze pl. Lukács, az apcsel és Pál bizonyos levelei összetartoznak fogalmilag. Ilyen csomópontok vannak.

      Törlés
    3. Kedves Yuki, az általad felvetett problémával (vagyis a Biblia mondanivalójának egységességével) külön diszciplína, nevezetesen a "bibliai teológia" nevű foglalkozik. Így például többen nekifutottak már annak, hogy az Ószövetségben megtalálják azt a rendező elvet, ami köré a szöveg felépül. Noha kétségtelen, hogy nincs 100%-os ószövetségi bibliai teológia, ami minden könyv minden részletét lefedné, azért ez nem jelenti azt, hogy meddő próbálkozások léteznének. Ha felkeltettem az érdeklődésed, ajánlom figyelmedbe Von Rad munkáját, vagy éppen Walter Brueggemann pár hónapja megjelent vaskos kötetét. Ezek azért közelebb jutnak annál, hogy pusztán a transzcendencia lenne a közös nevező...

      Másrészt ha elfogulatlanul végigolvasod a Bibliát, akkor észreveheted, hogy az egész két nagy pillér köré szerveződik: a bűn és annak megoldása köré, nem?

      Törlés
    4. yuki, bakker! :-) Az anális szex és, hogy nők lehetnek-e papok, igenis fontos kérdés. Nekem. Meg házasodhatnak-e a homoszexuálisok. Vah! Tök jókat lehet vitázni felette. Bár az elsőt gyakorolni is - ha van kivel.

      Törlés
  11. Szerintem a teológiát a kereszténységet ért kritika és a világban születő új/régi felfogások egyre részletesebb ,tudományosabb meglátásai hívták életre..másfelől alapvetően a teológiát "kiképző",felkészítő helynek is tekintik sokan,mert tágabbra nyitja az emberi látást azáltal,hogy a felekezeti tanításon felül is betekintést nyújt a sokféle értelmezésbe,módszerbe,megközelítésbe.Viszont az gáz,hogy a teológia egy olyan közeg,ahol minden lehetséges és csak a hallgató hitétől ,szűrőjétől függ hova kanyarodik sodródik el mire végez.Úgy tűnik egy olyan vidékre téved az ember,ami nem biztonságos egy olyan hívő számára,akinek nincsennek erős alapjai.Nagy meggyőző erejű módszerek,beszédek hangozhatnak el,melyek sokakra bizonyára elementális erővel hatnak felkészületlenségükben,hasonlóan azokhoz az emberekhez,akik a tudományt nem ismerve áltudományos,vagy tudományosan téves adatokkal,kövezkeztetésekkel,bizonyítékokkal találják szembe magukat és beveszik...De mindezektől függetlenűl biztos érdekes,csak szűrőt kell használni és sokat kutakodni..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Úgy tűnik egy olyan vidékre téved az ember,ami nem biztonságos egy olyan hívő számára,akinek nincsennek erős alapjai.Nagy meggyőző erejű módszerek,beszédek hangozhatnak el,melyek sokakra bizonyára elementális erővel hatnak felkészületlenségükben..."

      Villám, szépen fogalmaztál meg egy valóban súlyos problémát. A teológiai képzéseket a magam részéről NEM ajánlom egy friss hívőnek sem! Több éves "megalapozódás" után célszerű csak belekezdeni ilyesmibe, amikor az embernek már megvannak a biztos pontjai.
      A másik pedig: a felkészületlenségen lehet segíteni. Egy jó képzés éppen ezt a célt szeretné többek között elérni, hogy a szűk látókört kitágítsa, a felkészületlenséget, ismerethiányt enyhítse és ösztönözzön arra, hogy állj a sarkadra, kérdezz, kutass, keresd a válaszokat. Van, aki közben rájön, ezt ő nem akarja, mások megijednek és eltűnnek, de azért akadnak, akik felveszik a kesztyűt.

      Törlés
  12. Ez számomra nagyon tanulságos beszélgetés volt. :) Jó olvasni a "nagyokat"

    VálaszTörlés
  13. Sytka, nem biztos, hogy olyan rossz az, visszafutni a gyüli akolmelegébe... nem mindenkinek való az önálló és persze kellően alázatos gondolkodás. A nagyobb szabadság nagyobb felelősség.

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)