Mindenki, aki szereti olvasni és tanulmányozni a Bibliát, hallott már arról, hogy a protestáns és a katolikus verziók között eltérések vannak. Közismert tény, hogy a katolikus Bibliában olyan könyvek is megtalálhatók, amik nem kerültek bele a zsidó Szentírásba. Ebben a most induló rovatban kifejezetten ezekkel az írásokkal szeretnék foglalkozni - szerintem nagyon érdekesek.
A katolikus Biblia "plusz könyveit" a deuterokanonikus jelzővel illetik, ami magyarul "másodsorban kanonikusat" jelent. Már maga a név is mutatja, hogy ezek az írások kimaradtak az eredeti ószövetségi kánonból, illetve annak 24 könyvben megállapított sorozatából. Többségük i.e. 300 és i.u. 70 között keletkezett, elbeszéléseket, történelmi adalékokat, bölcsességi könyveket tartalmaznak. A következő könyvekről van szó:
Vannak keresztények, akik egyenesen irtóznak ezektől a könyvektől és szerintem szélsőséges magatartást tanúsítanak: mivel nem kanonikusak, ezért egy az egyben elvetik őket és úgy gondolják, elfogadásuk jól illusztrálja a katolikus egyház szellemi színvonalát. Nem kívánok késhegyre menő, katolikusgyűlölő vitát gerjeszteni: ennek a rovatnak nem a katolikus egyház bírálata lesz a célja. A magam részéről sok értéket és maradandó elemet találok ezekben a könyvekben. Azért, mert tartalmukban és keletkezéstörténetükben hibák vagy dogmatikailag elmarasztalható részek vannak, nem szükséges teljes egészében kidobni őket az ablakon. Már csak azért sem, mert szerzőik hozzánk képest időben közelebb éltek és ennél fogva talán jobban meg is értették azt a világot, amelyben a Biblia keletkezett (inkább, mint számos mai sikerkönyv szerzői, akiknek viszont kritikátlanul olvassák a műveit). Vagyis a deuterokanonikus könyvek ismerete hozzájárulhat a kanonikus Biblia és világa feltárásához. Nyilván nem véletlen, hogy az első keresztények - akik számára a legelérhetőbb Szentírás a görög Septuaginta volt - mélyen ismerték ezeket a könyveket.
A mai felekezetek megítélése abszolút nem egységes. Tudni kell, hogy a IV. században Jeromos fordította latinra a Bibliát (ami Vulgata néven máig a katolikus egyház alapműve), ő pedig meggyőződéssel hitt abban, hogy csak a héber szöveg lehet hiteles. Ezért kihagyta a deuterokanonikus könyveket a fordításából, döntését a katolikus egyház viszont nem fogadta el és beemelte a kimaradt írásokat a Vulgatába. A protestáns reformátorok az elvetés mellett döntöttek (meglepő módon azonban Luther fordításában az Ószövetség után csatolva az összes deuterokanonikus könyv szerepel), míg a keleti ortodoxok mindig is Szentírásnak tekintették őket.
Kíváncsi lennék, hogy nektek milyen a viszonyotok ezekhez a művekhez. Szeretitek őket vagy kerülitek? Néhanapján levesztek a polcról egy katolikus Bibliát, rendszeresen olvassátok (esetleg használjátok) vagy elutasítjátok? Van esetleg valaki, aki istentiszteleten, igehirdetésben vagy bármilyen szolgálatban használta őket?
A katolikus Biblia "plusz könyveit" a deuterokanonikus jelzővel illetik, ami magyarul "másodsorban kanonikusat" jelent. Már maga a név is mutatja, hogy ezek az írások kimaradtak az eredeti ószövetségi kánonból, illetve annak 24 könyvben megállapított sorozatából. Többségük i.e. 300 és i.u. 70 között keletkezett, elbeszéléseket, történelmi adalékokat, bölcsességi könyveket tartalmaznak. A következő könyvekről van szó:
- Tóbiás könyve
- Judit könyve
- Eszter könyve kiegészítései
- Bölcsesség könyve
- Sírák fiának könyve
- Báruk könyve
- Dániel könyve kiegészítései
- Makkabeusok 1. és 2. könyve
Vannak keresztények, akik egyenesen irtóznak ezektől a könyvektől és szerintem szélsőséges magatartást tanúsítanak: mivel nem kanonikusak, ezért egy az egyben elvetik őket és úgy gondolják, elfogadásuk jól illusztrálja a katolikus egyház szellemi színvonalát. Nem kívánok késhegyre menő, katolikusgyűlölő vitát gerjeszteni: ennek a rovatnak nem a katolikus egyház bírálata lesz a célja. A magam részéről sok értéket és maradandó elemet találok ezekben a könyvekben. Azért, mert tartalmukban és keletkezéstörténetükben hibák vagy dogmatikailag elmarasztalható részek vannak, nem szükséges teljes egészében kidobni őket az ablakon. Már csak azért sem, mert szerzőik hozzánk képest időben közelebb éltek és ennél fogva talán jobban meg is értették azt a világot, amelyben a Biblia keletkezett (inkább, mint számos mai sikerkönyv szerzői, akiknek viszont kritikátlanul olvassák a műveit). Vagyis a deuterokanonikus könyvek ismerete hozzájárulhat a kanonikus Biblia és világa feltárásához. Nyilván nem véletlen, hogy az első keresztények - akik számára a legelérhetőbb Szentírás a görög Septuaginta volt - mélyen ismerték ezeket a könyveket.
A mai felekezetek megítélése abszolút nem egységes. Tudni kell, hogy a IV. században Jeromos fordította latinra a Bibliát (ami Vulgata néven máig a katolikus egyház alapműve), ő pedig meggyőződéssel hitt abban, hogy csak a héber szöveg lehet hiteles. Ezért kihagyta a deuterokanonikus könyveket a fordításából, döntését a katolikus egyház viszont nem fogadta el és beemelte a kimaradt írásokat a Vulgatába. A protestáns reformátorok az elvetés mellett döntöttek (meglepő módon azonban Luther fordításában az Ószövetség után csatolva az összes deuterokanonikus könyv szerepel), míg a keleti ortodoxok mindig is Szentírásnak tekintették őket.
Kíváncsi lennék, hogy nektek milyen a viszonyotok ezekhez a művekhez. Szeretitek őket vagy kerülitek? Néhanapján levesztek a polcról egy katolikus Bibliát, rendszeresen olvassátok (esetleg használjátok) vagy elutasítjátok? Van esetleg valaki, aki istentiszteleten, igehirdetésben vagy bármilyen szolgálatban használta őket?
Nekem nincs sok problémám velük (szerintem a többség tudja, hogy egyetlen protestáns szempontból eretnek tanítást tartalmaz a deuterokanonikus irodalom: a Makkabeusok könyvében, a halottakért imádkozásról), viszont nem nagyon ismerem őket. Kíváncsian várom az írásaidat :)
VálaszTörlésMellesleg: miért pont a katolikus kánont választottad? Miért nem a görögkeletit, vagy az etióp ortodoxot? Kíváncsi vagyok, mint mondanál Énók könyvéről...
Halottakért miért eretnek imádkozni? Ezt egyébként már hallottam mástól is, de értelmes indoklást eddig nem nagyon.
TörlésMax annyit, hogy szerintük hasztalan. Oké, de ettől még nem lesz valami eretnek. (+ nem is biztos hogy hasztalan)
Énók könyve... Már sokan nyaggattak, hogy olvassam el, de mindig elnapoltam. :-) Mindösszesen ezért nem tudok róla véleményt mondani, szerintem Infaustus a te embered. :-)
TörlésA katolikus kánon és az ortodox között valóban vannak eltérések. Azért választottam előbbit, mert szerintem az a közismertebb. Próbálok beszerezni egy Neovulgatát (Jeromos féle), úgy tudom a katolikusok körében inkább az a népszerűbb, mint a Szent István fordítás.
Névtelen:
Törlés2Makkabeusok 12:46: "Azért szent és üdvösséges gondolat a halottakért imádkozni, hogy bűneiktől feloldoztassanak."
Szerintem ez eléggé egyértelműen eretnek.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nehezen találtam meg ezt a verset - az online Szent István Társulatos Bibliából hiányzik a 46. vers, a Neovulgátában pedig van 46., de csak kettévágták a 45-öt. Lehet, hogy szövegkritikai alapon hiteltelennek ítélték ezt a szöveget, a 17. század eleji Káldi-féle fordításban találtam csak meg.
Annyira eretnek mint szellemet idezni (Samuel) vagy embert aldozni (Jefte lanya)? :)
TörlésHa esetleg valamit nem ertunk azt miert kell egybol eretneksegnek kikialtani.
Az eretnekség definíció szerint olyan tanítás, amely ellentétes az Egyház egyetemes hitével. Ennek az egyetemes hitnek része az, hogy az ember örökkévaló sorsa megváltoztatásának lehetősége (háromszoros birtokos szerkezet, te jó ég...) lezárul, és ezzel végleges sorsa eldől. Ezzel ellentétes az, amit a 2Mak 12 tanít, miszerint áldozatokkal, imával bűnbocsánatot lehet szerezni egy halottnal, és ez az eljárás helyes.
TörlésÉs igen, a halottidézés és az emberáldozat is eretnekség (vagy inkább pogányság), és Isten mind a tant, mind az azt cselekvőket határozottan elítéli a Bibliában.
"az azt cselekvőket határozottan elítéli a Bibliában"
TörlésJefte jol el lett itelve :D
És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. (Zsidokhoz irt level 11,32)
Igazad van. Jefte tettéről nem hangzik el értékítélet, de szerintem a hithősök között azért szerepel, mert megtartotta a nehéz fogadalmát, nem pedig azért, mert milyen jó, hogy kinyírta a lányát.
TörlésMindenesetre Isten általánosságban kijelenti, hogy nem "kedveli" az emberek (konkrétan a gyermekek) feláldozását: 3Móz 18:21, 3Móz 20:2, 2Kir 17:17, 2Krón 33:6, Ezék 16:20, stb.
De mindenesetre szerintem ezzel a válasszal elterelted a témát.
Megjegyezendő, hogy Jefte története az elbeszélések műfajába tartozik. Ennek pedig műfaji sajátossága, hogy nem tanítás: vagyis sok esetben nincs kimondva, hogy ami történt, az jó vagy rossz. Az író feltételezi, hogy az olvasó képes ezt maga is eldönteni. Jefte (és az egész bírák kora) egy átmeneti, zavaros időszak volt Izrael történetében. A nép állandóan elfordult JHVH-tól, leigázták őket, ahogy maga a könyv írja: mindenki azt tette, amit jónak látott.
TörlésA bírák egyfajta törzsi vezetőként funkcionáltak, sokuk pedig nem példakép sok tekintetben. Jeftét senki nem kérte arra, hogy ilyen döntést hozzon, Isten pláne nem. Annak ellenére tett fogadalmat, hogy Isten már megígérte neki, vele lesz.
Sokáig lehetne elemezni ezt a sztorit - mindenesetre bármire hivatkozási alapként használni alaptalan.
Hagyjátok már Jeftét! Szerintem nincs bizonyíték arra, hogy ott emberáldozat történt volna.
Törléshttp://bpbibliaiskola.hu/Content/docs/Jefte%20fogadalma.pdf
Névtelen: A halottidézést egyértelműen elítéli a Biblia. 5Mózes 18,11. Az, hogy itt Sámuel visszajött (igen, ő jött vissza, nem valami más szellem vagy tudomisén), nem a halottidéző tevékenységének volt köszönhető, hanem Sámuel, a próféta - aki az Úr igéjéből semmit sem hagyott földre esni - Isten küldetését teljesítette. Ennyi történt. Ezzel nem legalizálta Isten a halottidézést.
TörlésA halottakért mondott ima szerintem nem bűn, csak teljesen felesleges. Most nem néztem utána, de talán érdemes lenne azt megnézni, hogy a megszentségtelenített templom megtisztítása után addig volt-e lehetőség az évenkénti áldozat bemutatására. Ha nem, lehet, hogy ez motiválta Júdást, hogy az egyébként bálványokat magukkal hordó, de mégis csak hősként elesettekért bemutassa az áldozatot. Egy ilyen magyarázatot el tudok képzelni. Azt viszont mindenképp érdemes megjegyezni, hogy akárhogy is van, ez mindenképpen szokatlan lépés volt. Miközben kijelentés sem volt abban az időben az Úrtól.
Nekem semmi bajom Jeftevel es igaz, hogy eltero forditasok miatt igy is lehet ertelmezni, meg ugy is.
TörlésA Samuel tortenetet is csak kiragadtam a szovegkornyezetbol es az mar egybol eretneksegnek tunt.
Ezzel az egesszel csak arra akartam ramutatni, ha kiragadunk egy konybol egy mondatot,amit raadasul nem is ertunk akkor miert kialtjuk ki azt egybol bunnek, vagy eretneksegnek.(en nem szoktam halottakert imadkozni, de sokat gondolok rajuk,hogy hol lehetnek de tudom nagy az Ur kegyelme....) Ha jol emlexem akkor Bratan Janos irt errol a temarol a blogjaban, csak az sajna mer nem elerheto. :( (itt meg is ragadom az alkalmat, hatha olvassa, hogy hianyzik... :))
Kedves Névtelen!
Törlés1. Olvasd el kontextusában, akkor is ugyanaz az üzenete szerintem.
2. Miért gondolod, hogy nem értem/értjük?
3. Brátán János blogjait én is szívesen olvasnám újra.
4. Szerintem lassan lezárhatjuk a vitánkat. Megértettem, hogy mit akarsz elmondani, ami általánosságban igaz is, de szerintem nincs igazad abban, hogy a jelenlegi egy ilyen helyzet lenne (kiragadott, meg nem értett vers).
U.i: sfi: szerintem se 100%, hogy Jefte feláldozta a lányát, talán valamiféle szüzességi fogadalom történhetett... A kommentárok sem egységesek ebben a kérdésben.
Látom senki se olvasta el amit sfi linkelt.
Törlés"Nekem semmi bajom Jeftevel es igaz, hogy eltero forditasok miatt igy is lehet ertelmezni, meg ugy is."
Semmi bajod azzal hogy vagy megölték a lányt vagy nem? Hajjaj.
"szerintem se 100%, hogy Jefte feláldozta a lányát, talán valamiféle szüzességi fogadalom történhetett..."
Igen, erről szól az sfi általd linkelt tanulmány...
Nekem tényleg semmi bajom vele. Istennel kell rendeznie és nem velem. Ha bajom lenne vele akkor itelkeznék felette.
TörlésÉrtem, tehát ha én megölök valakit, akkor neked nincs bajod velem. Kit érdekel, hogy megöltek valakit... Rendezze Istennel.
TörlésNo comment...
Jefte nem áldozta fel a lányát, a héberek sem így értik, hanem hogy nem ment férjhez, szűz maradt élete végéig, ez volt az az áldozat, amit meghozott.
TörlésÉn a magam részéről jobban kedvelem az általad említett könyveknél Énók könyvét, vagy a Jubileumok könyvét. Érdekes részleteket közölnek, és még az Újszövetség is idéz belőlük, utal rájuk. Prédikálás során én még nem idéztem soha belőlük, de egyéb beszélgetős, interaktív alkalmakon már szóba kerültek. Ami érdekes, hogy a Koránt viszont már idéztem tanítás során .. de annak nyilván oka volt. :]
VálaszTörlésMi vagy te, valami bérért prófétáló pasztőr? :)
TörlésI really like what you guys are usually up too.
VálaszTörlésThis sort of clever work and reporting! Keep up the amazing works guys I've incorporated you guys to blogroll.
Here is my homepage - online casino software