2013. február 3., vasárnap

A hit, a bizonyíték és a bebizonyítás

Akár hívő, akár hitetlen, az átlagember fejében több szempontból is hasonló kép jelenik meg, amikor a hit szót hallja. A hitetlenek közül sokan szeretik kiemelni, hogy Isten létét nem lehet bebizonyítani, ezért az egész keresztény hit a tudással ellentétes és teljes bizonytalanságon alapszik. Ehhez hasonlóan a hívők jó része valahogy úgy képzeli a hitet, mint valami ismeretlen homályzónát, ami túlmutat a valóságon, ám mégis bízni kell annak tartalmában.

Ritka pillanat ebben a blogban, hogy én Kampis György tudományfilozófustól bármit is idézzek, de egyik írásában a tudomány működése kapcsán tett egy olyan megállapítást, ami szerintem szélesebb körben is helytálló lehet. Kampis azt írja, hogy "a tudományban semmi sem bizonyított, és nem is lehet az, a tudomány egyszerűen nem a bizonyításon keresztül működik - hanem a bizonyítékokon keresztül." Megragadott ez a fontos különbségtétel, mert azt hiszem a hit kapcsán sem teljesen indokolatlan felvetni, főleg annak fényében, amit a bevezetőben írtam.

Szóval azt tapasztalom, hogy a bibliai hit tartalmát illetően az emberek valahogy két szélsőérték mentén okoskodnak. A hívők arra hívják fel a figyelmet, hogy amiben hiszünk, azt nem lehet bebizonyítani, tehát egyfajta módon "csak" hinni kell, a hitetlenek pedig egyszerűen szembeállítják a kettőt: az ember vagy hisz, vagy tud bizonyos dolgokat. De miért is kellene ezt a kérdést ennek a láthatatlan skálának a két végletére kalibrálni?

A klasszikus "hitdefiníció", ami a Zsidókhoz írt levélben olvasható, így szól:
"A hit a reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés." (Zsid 11:1)
Most csupán a meggyőződés szóra szeretném felhívni a figyelmet, mely az eredeti görögben az  ἔλεγχος (elenkhosz) kifejezés. Ez pontosabb fordítás szerint bizonyítást, vizsgálatot, bizonyítékot jelent. A Szentírás azt írja, hogy az ember hite nem egy ugrás a sötétbe, nem valami olyan bizalom megszavazása, ami semmiféle módon nem megalapozott, hanem nem látott dolgokra irányul, mégis vizsgálat és bizonyítékok állnak mögötte.

Noha bebizonyítani - ahogy Kampis írta a tudományról - a szó száz százalékos értelmében a hitet sem lehet, de miért jelentené ez azt, hogy nincsenek bizonyítékok, melyek mellette szólnak? Krisztus feltámadását a tanítványok nem azért hitték el, mert valaki azt mondta nekik, hogy higgyenek, és egyszerűen bizalmat szavaztak ennek a kérésnek, de nem is azért, mert végignézték a feltámadást és pontról-pontra elvégzett kísérletsorozat állt a hátuk mögött. Meggyőződtek róla, bizonyítékokat szereztek, ezek pedig azt erősítették meg, hogy érdemes Krisztusban bízniuk, vagyis hinniük Benne.

Sajnos még mindig sokszor hallani teista és ateista oldalról egyaránt, amint az előbb felvázolt módon kezelik a hit kérdését, egyfajta ugrásként az ismeretlenbe, mely nélkülöz minden bizonyítékot. Abban látom ennek veszélyét, hogy az ilyen hit nagyon könnyen csap át fanatizmusba, esetleg vakhitbe, amit szerintem maga Isten sem vár el tőlünk.

12 megjegyzés :

  1. "...mégis vizsgálat és bizonyítékok állnak mögötte...Meggyőződtek róla, bizonyítékokat szereztek, ezek pedig azt erősítették meg, hogy érdemes Krisztusban bízniuk, vagyis hinniük Benne."

    En ugy gondolom, a Zsid 11:1 nem azt allitja, hogy a hit koveti a meggyozodest (elenkhosz), ami mellett ervelsz (a megertesem szerint); hanem eppen azt, hogy a meggyozodes van hit altal (=hit nelkul nem lehet meggyzozodes). A hit pedig Isten ajandeka.
    Szerintem a Zsid 11-ben felsorol peldak is ezt erositik meg.

    Megertesem szerint a hit Istentol van, termeszetfeletti dolog, es ez hoz letre termeszetfeletti bizonyossagot bennunk.

    Hebrews 11:1 (AB)
    Now faith is the assurance (the confirmation, [a]the title deed) of the things [we] hope for, being the proof of things [we] do not see and the conviction of their reality [faith perceiving as real fact what is not revealed to the senses].

    VálaszTörlés
  2. Kedves Niemand!
    Nekem nem egyértelmű a sorrend, szerintem mindkét eset lehetséges. Jézus feltámadásánál a tanítványok (szerintem) nem igazán hittek, hanem szembesültek a tényekkel (először az üres sírral), és azután szavaztak bizalmat. A hithősök felsorolásában ha pl. Ábrahámot nézed, neki Isten megjelent, megszólította, utat mutatott, majd hamarosan ismét megjelent és megerősítette abban, hogy neki adja a megígért földet. Nem tudjuk konkrétan, mert a szöveg nem részletezi, hogy milyen formában jelent meg Isten - de elég markáns lehetett, mert Ábrahám egész rokonságát és korábbi életét hátrahagyta. A hithősök sztorija a látható és a láthatatlan ellentétpárban mutatja be a dolgokat, de nem nélkülözi a meggyőződést.

    Nem állítom, hogy nincs igazad, és szerintem nem is a sorrend az, ami elsősorban fontos: hanem az, hogy a hit és a bizonyítékok nem egymást kizáró tényezők, ahogy azt sokan gondolják.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. En azt akartam kiemelni, hogy szamomra a "bizonyitek" az Istentol valo bizonyitekot (bizonysagot) jelenti, ezt pedig jellegenel fogva csak Isten adhatja.
      Peldaul mas ertelemmel felfogni es elfogadni, hogy ki Jezus (bizonyitekok hatasara), es teljesen mas, ha errol Isten tesz bizonysagot valakiben - ugy gondolom, ujjaszuletesrol, valodi hitrol csak az utobbi esetben beszelhetunk, es ezt racionalis megertes - megha bizonyitekokra epul is - onmagaban keptelen helyettesiteni.

      Abban termeszetesen egyetertek veled, hogy fontos gondolkodni es utanajarni a dolgoknak. alaposan megvizsgalni/elemezni a hit dolgait, stb. . De vegso soron (szerintem) ez csak akkor lesz gyumolcsozo, ha Istentol van es nem puszta emberi erofeszites.

      Törlés
    2. "...valodi hitrol csak az utobbi esetben beszelhetunk, es ezt racionalis megertes - megha bizonyitekokra epul is - onmagaban keptelen helyettesiteni."

      Szerintem nem is akarja helyettesíteni. A racionális megértés sosem lehet teljes és abszolút és a rendelkezésünkre álló bizonyítékoknak is bizalmat kell szavazni.

      Törlés
  3. A hit Isten ajándéka, de az embernek is tennie kell érte. A kettő együtt igaz. Amúgy is minden jó Istentől van. Jézus számonkérte a hitetlenségét az embereknek, tehát igenis az ember felelőssége és feladata is.

    Egyébként is a sok rizsa helyett sokkal hasznosabb úgy feltenni a kérdést hogy "miért hiszel?". Nyugodtan elkerülhetjük a nagy vitákat arról, hogy mi a hit. :) Persze itt is lehet olyan válaszokat adni hogy "hinni szívvel kell" meg "Jézus megmondta hogy jól csak a szívével lát az ember" (vagy ezt a Kisherceg mondta???), meg "ezt nem lehet megérteni, ebben hinni kell" és hasonlók, és ezek évtizedekre meg tudják egy keresztény ember gondolkodását bénítani. :(

    Amúgy én is írtam a témáról, illetve érintettem itt:
    http://barathendre.wordpress.com/2012/10/22/test-lelek-szellem-agymukodes-1-resz/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "A hit Isten ajándéka, de az embernek is tennie kell érte."

      Szerintem is.

      Egyébként ha valaki azt mondja, hinni szívvel kell, az is csak azt jelenti: az ember egész személyiség résztvesz ebben. Persze akik ezt mondják, nem erre gondolnak általában, hanem valami érzelmi töltetű izére, de nekem még nem sikerült rájönnöm pontosan mi lehet az. :-)

      Ez a "miért hiszel?" kérdés nagyon sokakat megakaszt - beleértve olyanokat is, akik régóta keresztények. Ez persze nem baj - lehet, hogy először kénytelenek tényleg végiggondolni miért is hisznek. :-)

      Törlés
  4. Sytka, ez egy elgondolkodtató poszt volt. A hit és a tudás kapcsolatáról érdekes könyvek születtek az elmúlt évtizedekben olyan szerzőktől, mint Marjorie Grene, Thomas Khun, Alasdair MacIntyre, Esther Meek, Trevor Hart, Lesslie Newbegin vagy Steven Garber. Polányi (Einstein tanítványa) a Személyes tudás (Personal Knowledge) c. tudományfilozófiai munkájában egyenesen azt állítja, hogy a tudományt is a hit viszi előre. Polányi ugyanakkor realista volt, tehát a valósággal való kapcsolatot ellenőrizhetőnek gondolta.

    A keresztények arra figyelmeztetnek, hogy egyrészt a tudós hitét, mely irányt és jelentést ad a vizsgálódásának, nem csak a valóság (ἀλήθεια) befolyásolja, hanem időnként a valótlanság (ψεῦδος) is, másrészt a valóság sokkal nagyobb, mint amivel a tudomány valaha is foglalkozni képes. Van a valóságnak olyan része, melyet csak kinyilatkoztatás útján ismerhetünk meg (1Kor 2,6-16), és ez a kinyilatkoztatás magasabb rendű tudás, mint a "földi" vizsgálódás (Jn 3,31). Ez persze rengeteg további kérdést vet fel, és feltétlenül alázatra kötelez.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ádám, egyetértek! Asszem elkerülhetetlen lesz, hogy valamiféle tudományfilozófiai művet úgy igazán odafigyelve végigolvassak. :-)

      Törlés
  5. Nem értem,hogy miért akarunk mindent bebizonyítani,mindent
    megmagyarázni,gyakran a megmagyarázhatatlant is?Ha minden
    megmagyarázható és bizonyítható lenne akkor nem lenne
    szükség hitre.Kell az értelmünket használni és kéréseket
    feltenni de azért éreznünk kell a határt:most már teljesen
    a hit területén vagyok.Ez már az alázat területe...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy a bejegyzést rosszul írtam meg, de szerintem nem volt szó arról, hogy mindent bizonyítani akarnánk. Épp azt írtam, hogy ez az egyik véglet: a bebizonyítás, a másik pedig, hogy semmit nem lehet bizonyítani. A kereszténységet pedig sokan ebben a két végletben szemlélik, noha ennek nem kellene így lennie.

      Törlés
    2. Nem írtad rosszul a bejegyzést,a kérdést általánosság-
      ban tettem fel.Csak azt akartam érzékeltetni,hogy egy
      olyan törekvést látok,hogy mindent mindenáron meg aka-
      runk magyarázni,bizonyítani.Igazad van:létezik ez a
      másik véglet is.A lényeg az,hogy érezzük hol van a
      határ ameddig elmehetünk.Csak úgy zárójelben jegyzem
      meg,hogy gyakran ez a bizonyítás igencsak áltudomány-
      os öltözékben "tündököl".A hitet nem szükséges sem
      magyarázni vagy bizonyítani:az vagy van vagy nincs...

      Törlés
    3. Az rendben van, hogy ne akarjunk mindent bizonyítani, hisz ezzel a görcsöléssel előfordulhat, hogy azt is bizonyítani akarjuk, ami egyébként valótlan.

      Ám de permanens keresés még sem lehet meg bizonyítékok nélkül. Ami pedig nem nyugszik bizonyítékokon az nem hit. Azaz hit nincs bizonyítékok nélkül. Az persze más kérdés, hogy a bibliai hit nem tudományos premisszák és módszerek szerint gyűjt bizonyítékokat. De az biztos, hogy Isten nem légüres térbe hív el.
      Én csak azt nevezem hitnek, melyre a bizonyítékok terhe nyomán jut el az ember. Meg lettem győzve a bizonyítékoktól. Ez persze adott esetben lehet Istennek egy konkrét személyre szabott ígérete is. Lásd Ábrahám! Nem a semmibe lépett ki, hanem egy ígéretre, ami felől biztos volt, hogy az Ígérettevő végrehajtja, mert szándéka és hatalma is van rá.

      Törlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)