Egy óra alatt három cikk jött velem szembe, melyek igyekeztek minden erővel megóvni a keresztényeket a töklámpásbuliban való részvételtől - merthogy akkor Sátánimádók, okkultak és pogányok lesznek. Persze ezek a cikkek annyira fontosak, amennyire maga Halloween lesz a hívők számára november elseje után.
Az EzAzANap keresztény fesztivál weboldala egészen komoly cikket hozott le arról, honnan ered a Halloween: ősi kelta szokásról van szó, melynek keretében eleven gyerekeket égettek el, állatbőrökbe bebújt kelta harcosokról, akik a szellemeket próbálták elijeszteni, sőt olyan boszorkányhitről, hogy az emberek még imádkoztak is az elhunytakhoz. A cikk végül a keresztények bulizása kapcsán megjegyzi: "A legkevesebb, amit a Halloweenről elmondhatunk, hogy megünneplése támogatja a pogány praktikákat és filozófiát, az animizmust (szellemhitet), a sámánizmust és a druida tanokat." Vagyis tessék ezt holt komolyan venni: ha ünnepelsz, akkor támogatsz!
Értsük igazán! Ha akad olyan istentelenül gondolkodó keresztény, aki csontváznak vagy töklámpásnak öltözik október utolsó napján, és kocsányon lógó szemekkel rohangál az utcán, az nyilvánvalóan azért teszi ezt, mert támogatni kívánja a pogány filozófiát, a szellemhitet, a sámánizmust és a druida tanokat. Világos ez, mint az atomvillanás. A filozófiai tanok tipikusan így nyerik meg maguknak az embereket, vallási hagyományokat úgy szoktak életben tartani, hogy lilahajú zombik szaladgálnak évente egyszer az utcán. Egyébként is, a tíz éves kölykök nem a móka kedvéért csinálnak szörnyet magukból és ragasztanak kilógó kisagyat karontpapírból a fejükre, mert az szimplán izgi dolog, nem a buli kedvéért ijesztgetik a felnőtteket, és nem a cukorkákat gyűjtik közben. Ez csupán a látszat, de egy komoly szellemi ember átlát ezen a szitán! Nekik és szüleiknek is a pogány boszorkányfilozófia szekerének tolása a valódi céljuk, és főként a manapság amúgy is hihetetlenül meghatározó druida tanokat kívánják terjeszteni.
Az is logikus, ha felnőnek, gyerekeket áldoznak majd és maguk is boszorkányok, varázslók, druidák lesznek. A világban hemzsegnek az olyan felnőttek, akik túlságosan liberális családokban nőttek fel, és túl sokat megengedtek nekik annak idején. Amikor ők voltak gyerekek, addig szórakoztak ezzel a Halloween-izével, hogy most felnőtt fejjel, ahogy leteszik a műszakot, máris rohannak rőzsét szedni a máglyák tetejére az esti gyerekáldozathoz. Vagy ha nem, biztosan patronálnak adóforintjaikból olyan szervezeteket, melyek szellemhitre akarják nevelni az embereket és a sámánizmus térnyeréséért lobbiznak. Mindez természetesen annak köszönhető, hogy gyermekkorukban elkomolytalankodták ezt az egészet és évente egyszer beöltöztek agyhalottnak.
No és eltöprengtem azon is, a mai átlagos magyar vallási viszonyokat szem előtt tartva hogyan zajlik ez a hosszú hétvége - például egy jó katolikus családban. A keresztény családapa és családanya szépen elmagyarázza a gyerekének, milyen undorító szokás a Halloween, miért kell félnie egy hívőnek a halottkultusztól, a halottak megszólításától, az emberáldozatok bemutatásától - aztán szépen felöltöznek, és együtt elmennek a katolikus templomba, ahol egy olyan rítusban vesznek részt, mely teljes egészében egy emberáldozat köré épül, végül pedig imádkoznak a halottakhoz, a szentekhez, Szűzmáriához és Szentjózsefhez. Megnyugodva mennek haza és boldogan abban a tudatban, hogy mi azért messze estünk a pogányság fájától, mi másban hiszünk, nekünk nincsenek a hitünk ószövetségi-történelmi alapjainál véres jelenetek sem, a kereszténység történelmi múltját nem fémjelzik az emberáldozatok, adott esetben emberek, férfiak, nők és gyerekek tömeges megégetése. A világ pogány, mi azonban keresztények vagyunk, akiknek minden pogányságra emlékeztető szokás és befolyás nélkül formálódott a hitviláguk. A lényeg, hogy ezt az évi egy Halloweent valahogy túléljük.
ja, és mindeközben a "keresztények" ezerrel lájkolják az olyan híreket, hogy pl. egy homoszexuálist megöltek valahol, vagy hogy putyin épp hány ukránt mészárolt le... a hetek nevű hitgyülekezetes újság FB oldalán rendszeresek az ilyenek, de a mandiner "keresztényei" is hasonlókat kommentelnek...
VálaszTörlésKedves Tibor!
VálaszTörlésÚgy tűnik nekem, hogy te nem a bibliai "bűn" kategóriába sorolod a Halloweent, hanem inkább a bibliai "bolondság" kategóriájába.
Egyrészt értem, hogy mire gondolsz, másrészt viszont úgy érzem, hogy a témának van egy olyan lelkiségi (pneumatológiai?) oldala, ami nem elhanyagolható. Arra gondolok, csak röviden, hogy a Biblia és a keresztény hit alapvetően nem nevet a halálon, hanem végső ellenségként tekint rá. Jézus sír Lázár halálán, pedig Ő maga támasztja fel percekkel később. Súlya van, a jelenségnek is, és a felette való győzelemnek is. Velem is pont az imént jött szembe előadás arról, hogy miért okkultizmus a halottaknak gyertyát gyújtani, és gondolhatunk sok mindent (szvsz jogosan) a katolikus teológiáról mondjuk az ecclesia patiens ügyében, de a mindenszentek, mint a győzedelmes Egyházról való emlékezés, és a halottak napja is, mint a tisztító tűzben küzdő Egyházról való emlékezés valahol Isten halál feletti győzelmére mutat, a halál feletti dicsőséges végső győzelemre. Ha a katolikus teológiát valamennyire lehántjuk, akkor is megmaradhat a hálaadással való emlékezés ideje, vagy éppen a gyásznak való helyet engedés, az elengedésről való tanítás gyerekeknek stb. Ha úgy tetszik, szellemi és lélektani jelentősége is van, és a reménység, a "van tovább" felé mutat.
A halloween nem a győzelem felé mutat, nem is a halál súlyosságára mutat, hanem épp annak valamiféle kinevetése, afféle danse macabre, csak az iszonyat nélkül, mert a „halál uralma alatt lévőkből” (zombik, vámpírok, szellemek stb.) csinál egyfajta játékot. A bűn legnyilvánvalóbb és legsúlyosabb következményéből bált. Nem gondolom feltétlenül, hogy az okkult gyökerek miatt manapság épp ugyanolyan súlyú istentelenséget jelentene a halloween, mint a keltáknál, ahogy nem tartom a rockzenét sem magában okkultnak, de van, aki jobban érzékeny a felhígult tartalmakra is, szerintem ez kb. ilyen bálványáldozati hús kérdése. Mint a jóga – van, akinek testmozgás, elvégre Isten minden „teremtett állatot” tisztává tehet, de van, akinek kapu a Gonosznak. Egy részről. Más részről, de ez lehet, hogy az én személyes érzékenységem, nem is tudom tartalom nélküli bolondságnak, hülyeségnek tekinteni. Persze sántít a példa, de nem mondanám a pornóra sem, hogy csak azért van vele gond, mert nem az egészséges szexualitást ábrázolja ki, de amúgy nincs igazán szellemi jelentősége – mondhatjuk tehát a gyerekeinknek, hogy nézzék nyugodtan, csak ne vegyék komolyan. Persze a függőség miatt ez más tészta… De akkor így: egyszerűen szívesebben látunk csendéletet egészséges gyümölcsökről, mint rothadókról. Rohadásról csendéletet festeni nem bűn, de talán érzékelhető lenne a változás két ember között, akik minden nap ugyanazt a csendéletet nézegetik, az egyik egészséges, a másik rohadt gyümölcsökről. Talán behozható az is, amit Pál mond, hogy ami tisztességes, ami tiszta stb., ezekről gondolkodjunk. A kocsányon lógó szemek, koponyák, szellemek nekem nem efelé mutatnak, de beismerem, hogy más témákban én is megengedőbb vagyok, és nem mindent vetek ilyen szigorúan alá (mondjuk szórakoztató média tartalmakat) ennek az elvnek.
Na, túlragoztam megint, de arra akarok kilyukadni, hogy nem veszélytelen elvenni az élét az emberiség legnagyobb tragédiájának mumus a szekrényben stratégiával (á la Harry Potter), mert a Biblia sem nevet a halálon.
Három gondolat: 1. az emberiség minimum 90%-a nem gondolja filozófiailag végig mindennek az összefüggéseit, legyen az Halloween, kereszténység, ateizmus, kommunizmus, fasizmus, akármi, hanem némileg önfeledt eklektikában éli az életét. Ha a maradék, aki kb. végiggondolja, lelkesen ünnepli a Halloweent, majd akkor gond lesz vele...
Törlés2. Úgy tűnik, óriási spontán igény van a trendi kommerszre, ami leköti a szabad energiákat és szórakoztat.
3. Pozitív következtetés lehet, hogy ezek szerint a hagyomány ápolására megvan a nyitottság, csak legyen "szexi" az a hagyomány. Van nekünk elég saját hagyományunk, ami újra vonzóvá tehető.
Attila, túlbonyolítod. Közben olyan összekapcsolásokat is végzel, amelyek merő túlzásnak számítanak (pl. idekevered az erősen addiktív pornográfiát). Azt írod, a Biblia nem nevet a halálon, ami igaz. De a Biblia soha, semmin nem nevet igazán. A Bibliában nincs igazi humor, teljesen hiányzik belőle, ahogy a világvallások szent irataiból úgy általában is. Erőlködve egyesek próbálják pl. Jónás könyvét irtó humorosnak beállítani - de legyünk őszinték, sehol nem úgy olvassuk a Bibliát, hogy a hasunkat fogjuk közben a nevetéstől.
TörlésA vallások szentiratai tipikusan mellőzik a dolgok kinevetését és a humort, amiről érdemes lenne egyszer egy diskurzust folytatni. Most csak azért említem meg, mert az a tény, hogy a Biblia nem neveti ki a halát, nem jelent semmit - mivel a Biblia igazán nem csinál humor semmi másból sem.
"A halloween nem a győzelem felé mutat, nem is a halál súlyosságára mutat, hanem épp annak valamiféle kinevetése, afféle danse macabre, csak az iszonyat nélkül, mert a „halál uralma alatt lévőkből” (zombik, vámpírok, szellemek stb.) csinál egyfajta játékot"
Egyrészt: szerintem amikor egy gyerek beöltözik csontváznak, eszébe nem jut semmiféle filozófia, druida vallás, kelta hagyomány - semmi hasonló, azt se tudja, hogy ezek léteznek. Valószínű a szüleinek sem. Csak kb. annyi jár a fejében, hogy "milyen menő már ez a cucc" meg "biztos milyen félelmetes vagyok, jól megijesztek mindenkit, mert az buli". Elárulom neked, hogy amikor én gyerek voltam, egy farsangra beöltöztem néger lánynak. :-) Inkább ne képzeld el hogy néztem ki: fűszoknya volt rajta, nagy fülbevalók, hosszú göndör haj, és bekentek csokival. Második helyezést értem el a versenyben vele. :-) De nem lett nemi identitászavarom, nem lettem tőle meleg, biszexuális, az LMBTQ jogok szekértolója, stb... Nem ünnepeltem a szexuális forradalmat emiatt... Ezekről a marhaságokról semmit nem is tudtam, szimplán jó buli volt, vicces, felszabadultan nevettünk a kinézetemen. Amikor keresztények nagy komolyan feltűrik az ingujjukat és elemezgetik, hogy micsoda pogány háttere van a Halloween-nek és a gyerekek ördögimádók lesznek, magukból csinálnak komplett idiótát. Ennek annyi lesz az üzenete egy kívülálló számára, hogy savanyú, humortalan, keserű szerencsétlenek a hívők, akik egy pillanatra se tudnak felszabadulni és kilépni a hétköznapokból.
Másrészt: kinevetni a halált - ha valaki ezt komolyan teszi - talán annak egy pszichés módja lehet, hogy az ember megküzdjön a halálfélelmével. Ezt az emberiség millió módon teszi, a fekete humor is ezt a célt szolgálja, a kultúra számos eleme erről szól, stb, stb...
Harmadrészt. Felülhetünk arra a vonatra, hogy elkezdjük kielemezni az egyes kulturális szokások eredeti hátterét és szépen felmarhatjuk az ünnepeink, tevékenységeink jó részét. A rockzene sátáni lesz, a születésnap megünneplése és a karácsony pogány szokás (ld. Jehova Tanúi), stb, stb... Biztosan ezt akarjuk? Vajon hova vezet mindez?
Negyedrészt. Van abban keresztényként is valami furcsa számomra, hogy évente egy napig féltjük a gyerekeket a Halloween-től, hiszen sátánisták lesznek tőle, meg a halált teszi elfogadhatóvá és bulivá számukra. Aztán a vasárnapi iskolában arról tanítjuk őket, hogy "a derék jó Józsué" hogyan kaszabolt le mindenkit a Bibliában fegyvernek élével, mert ő ügyes hadvezér volt, aztán Dávid is levágta Góliát fejét, mert vele volt Isten, illetve Noé történetében az egész emberiség vízbe fulladt. Bocsánat, nem akarok blaszfémiát írni, de ha ennyire beleássuk magunkat abba, hogy a csontvázjelmezben parádézás mögött micsoda súlyos szellemi gyökerek vannak, akkor ilyen erővel most mondjuk azt, hogy a mi hitünk ószövetségi hátterében patakokban folyt a vér? Mert ez az igazság. Hódításokat, komplett etnikumok kiirtását, nők és csecsemők legyilkolását látjuk a történelem mély kútjában. És persze hozzátehetnénk a kereszténység nem túl dicső történelmét is ehhez az elmúlt kétezer évből. De ugye mégsem mondjuk azt, hogy lám-lám a kereszténység milyen veszélyes, pedig a múlja tele van erőszakkal, gyilkosságokkal, hódításokkal, inkvizícióval és kereszteshadjáratokkal? Ha egy gyerek beöltözne farsangkor papnak, akkor senki nem kiabálna rá, hogy "veszed le azonnal, tudod te egyáltalán milyen az a vallás, aminek ez az öltözete?" Pedig bizony ha a gyökereket és az eredetet keressük a dolgok mögött, akkor saját házunk táján is találnánk indokokat, csak ezt persze nem szívesen ismerjük be.
TörlésAttól, hogy valamit bonyolítunk, nem lesz igaz, de nyilván attól sem, ha leegyszerűsítünk dolgokat :) Hol az a fránya origó? A pornóra írtam is, hogy nyilván sántít, költői túlzás pont az addikció miatt, de aztán igyekeztem is finomítani.
TörlésEgyébként gyerekkoromban halloweenen öltöztem én is Sikoly maszkba, aminek az arcába egy műanyag szív nyomkodásával szintetikus vér folyt, nem lettem tőle a hátsókertben kecskéket áldozó sátánista, de a saját gyerekemnél óvatosabb lennék vszeg.
Persze, a Szentírás nem humor, de Isten öröméről, Jézus öröméről, a tanítványok öröméről olvasunk, én ilyen értelemben gondoltam a dologra. Ez az öröm viszont jellemzően nem a gonosz kinevetéséből fakad, hanem a felette való győzelemből. Persze van gúnyolódásra is példa, ami egyfajta káröröm, de azért nem ez a jellemző.
Az egyrészt másrészt egyébként nekem összefügg: talán leginkább azért nem szállnék bele egy olyan megküzdésbe, aminek egyébként tényleg van relevanciája, mert a halállal szemben van jobb megküzdésünk, ami az örömhír. Ezt lecserélni egy kevésbé jobbra, csak egy estére is, nekem keresztény háztartásban furi, de ez ilyen formában persze tényleg vakvágány, mert ahogy írod is, ez elsősorban a gyerekek bulija, és nekik eszük ágában sincs egzisztenciális szorongásokat oldani fekete humorral, vagy épp az evangéliummal, amikor lehet játszani. Vszeg a szabadítás irányában lehetne keresni a keresztények reakciójának a gyökerét, a fantáziák megtisztításánál, a rémképek jelentőségénél, a szimbólumok hatásánál. Azért talán abban egyetértünk, hogy nem csak akkor érhet valakit okkult hatás, ha éppen rituális áldozatot végez egy pentagram közepén. És a gond az, hogy nincs előírás arra nézve, hogy kit mi és hogyan érint.
A harmadik ponttal nagyrészt egyetértek, neurotikus kereszténységet okozna. Nem is mindennel kapcsolatban tartok fenn én sem ilyen fenntartásokat, de a halál témája, a poénos ijesztgetés az elhunytakkal nekem nem szimpi. Arról nem is beszélve, hogy halloweenkor van arctalan zombi, de valójában minden halott egy személy is egyben, és ezt a személyességet elveszi a játék. De értem, nem megemlékezés, nem komoly, csak all in good fun. Persze megnézem majd, ha eljön az ideje, a Cocot a kisfiammal, és nem szaladok vele egyből szabadítószolgálatra utána családi programként, de arról azért fogunk beszélni, hogy nem egészen ez a keresztény perspektíva.
TörlésA negyedik pontot a részedről érzem túlzó párhuzamnak: nem szép sem a kereszténység, sem a zsidóság története, van szégyellni valónk, és bőven 18+-os tartalmunk, de valahol ezeknél is mindig megjelenik Isten terve, végső soron hűsége a népe iránt és az üdvterv iránt, vagy az ítélet a gonosz felett. A gonosz feletti győzelem nem szép, ahogy nem szép az sem, amikor épp az isteni "igazságosság" válik a gonosz eszközévé. De a vérfolyamok nem céltalanok, semleges pólusúak: vagy a bűn rettenetét ábrázolják ki, vagy az isteni igazság rettenetét, és a keresztény üzenet magva épp a kettő találkozása Krisztus keresztjében, a győzelem a halál felett. Ilyen szempontból nekem kevésbé ijesztő a halloweenkor keresztényekre átkot szóró sátánisták jelenléte, mint a jópofaságba bújtatott semlegessége a pusztulásnak és a halálnak, mintha az valami érdektelen hülyeség lenne. De nem akarok dogmatikus lenni, értem, hogy mire gondolsz, el is fogadom, csak az olyan általánosító, cinikus mondatok, mint hogy az igazán szellemi ember átlát a halloweeni szitán, nekem bosszantóak. Egy valóban leegyszerűsítő, sokszor következetlen általánosításra leegyszerűsítő, általánosító válasz. És ezért is emlegetem a bálványáldozati hús kérdését. Miért nem elég annyit mondani, hogy van, akinek kísértés, veszély, és van, akinek nem? És közben meg is válaszolom: épp azért, mert ennek eldöntéséhez kellene afféle "szellemi-lelki érettség", egyéni mérlegelés, gyerekeink és általánosságban mások lelkének és érzékenységének komoly ismerete, aminek viszont hiányában vagyunk jellemzően, mi keresztények, így könnyebb en bloc ráhúzni valamire a vizes lepedőt, vagy épp teljességgel semlegesnek tartani. Én a józanságot valahol a kettő között látom, de persze nem gondolom, hogy akár egy halálistenes témájú anime vagy manga, vagy egy halloweeni este minden esetben és feltétel nélkül visszafordíthatatlan károkat okozna. De a potenciált azért látom benne.
Na tessék! Eddig még soha egy évben se történt ilyen, de most becsöngetett 4 idegen srác hozzánk: "csokit vagy csalunk" :-) Úgyhogy megittunk közösen velük egy pohár bort (már nem voltak kisgyerekek) és tök jót beszélgettünk közben. No, ez a lényeg, ha nem hívőkkel lehet találkozni és beszélgetni, nekem már megéri.
Törlés"A Biblia és a keresztény hit alapvetően nem nevet a halálon"
VálaszTörlésJó volt " Attila" véleményét olvasni. Ez az ünnep az "elengedés" és a meg
emlékezés csendes ünnepe...a feltámadás reményével.
A mai gyerekek sok félelemmel küszködnek, és kipróbálnak többmindent: okkult dolgokat is...mert jó buli... aztán félnek, rémeket látnak: a függöny mögül néz vissza valaki..és ilyesmiket. Nekem is volt ilyen nagylánykám hittanon. Szóval nem veszélytelen, kell ezekről beszélni, helyre kell rakni; a szellemvilág nem játék.