Az iszlám erőszakos jelenléte a nyugati típusú társadalmakban alapvető kérdések elé állít bennünket. Vademberek ezek vagy a felebarátaink? Harcolnunk kell ellenük, vagy szeretni őket? Ki kell szorítani a muszlimokat és izolálni a saját országaikban vagy elvinni nekik az evangéliumot és keresni a társaságukat? A legtöbben ezekre a kérdésekre - persze én is - a saját műveltségünkből, a médiaforrásaink által kapott képek alapján és gyakran az előítéleteink mentén válaszolunk.
Tudom, hogy ez sértőnek tűnhet egy hívő ember számára, mégis hadd kérjem az olvasó türelmét és legalább azt, hogy próbáljon velem elsétálni egy darabig!
A muzulmánokról a fejünkben olyan képek peregnek, miszerint erőszakos, gátlástalan, embereket meggyilkoló, barbár tömegek, akik az ellenségeik halálát kívánják az istenük nevében. Tegyük a szívünkre a kezünket! Nem valami hasonlót fedezünk fel, amikor az Ószövetség bizonyos passzusait szemléljük? Végső soron teoretikus szinten mi a különbség a muzulmán dzsihád és az ószövetségi herem között? Természetesen erre hívőként azt válaszoljuk, hogy mivel Allah nem létezik, a dzsihád ördögi, s mivel Jahve létezik, a herem (a "szent háborúra" használt ószövetségi kifejezés) teljesen jogos és legitim. De vegyük észre, hogy ezt a hitünk mondatja velünk - éppen úgy, ahogy a muzulmánt a hite ennek a szöges ellentétére ösztönzi.
A mai iszlám országok jó része maga az időutazás nekünk, nyugati embereknek. Amit ott látunk, az az ókor vagy jobb esetben a középkor valósága - múlt a jelenben. Igen, persze vannak modernizációs törekvések, komolyabb erőfeszítések hogy az iszlám típusú országok "felzárkózzanak" a nyugathoz. Fontos azonban kimondani, hogy pont ezek a modernizációs próbálkozások jelentik az egyik okát annak, hogy számos radikális-fanatikus terrorszervezet megszületik, akik "vissza akarják vezetni" az iszlámot az ősök eredeti hitéhez, azaz tiltakoznak minden modernizációval szemben.
Maradjunk tehát abban, hogy az iszlám országokban sosem volt igazi felvilágosodás, igazi modernizáció, igazi kihívás az iszlám számára. A Korán sosem esett át szöveg és formakritikán, sosem számított jelentősnek az olyan vallási szemlélet, ami tudománykritikai módon értelmezte a szöveget. Ezért ha szeretnénk megérteni ezeknek az embereknek a gondolkodását, lapozzunk bele az Ószövetségbe. Ismétlem, nem könnyű ezt hívőként megemészteni, de formáikban nagyon hasonlót fogunk találni, mint amit ma látunk az arab világban!
Lerajzolod Mohamedet? Meghalsz! Loptál? Levágjuk a kezed! Felrobbantottad magad és megöltél sok zsidót? Dicsőség Allahnak, mész a Paradicsomba! A Korán nyelvezete, stílusa és az általa mutatott kép nagyon paralel egy kemény ószövetségi prófétai szöveggel. És a nyers büntetések is rokoníthatók. Más isteneket imádsz Jahve-n kívül? Meghalsz! Lefeküdtél más feleségével? Megkövezni! Legyőztük az ellenséget, kibeleztük és megöltük őket? Dicsőség az Úrnak, aki elpusztítja az ellenségeit! Azt hiszem csak az nem látja a hasonlóságot, aki nem akarja.
Bármennyire fájdalmas kimondani, de mégis tapasztalat, hogy egy átlagos mai keresztény számára az ószövetségi passzusok egy része ugyanúgy megemészthetetlen, mint a muzulmánok viselkedése. Az óriási különbség - és ez a jó hír a keresztények számára -, hogy nekünk viszont van egy Krisztusunk! Aki persze nem fordult szembe az Ószövetséggel, de mégis képez valamiféle töréspontot, választóvonalat ahhoz képest. Egyszerűen szólva mi legalább tudunk kire "hivatkozni" és Jézuson keresztül próbáljuk megmagyarázni az ószövetségi textusokat, allegorizálva, enyhítve, puhítva azokat. (Sokszor ebben is követünk el hibákat.)
Az iszlám viszont megragadt a múltban és nincs számára semmiféle teológiai kiút belőle. Vegyük azonban észre, hogy a középkori állapotok ellenére az átlagos muzulmán ember nem patakokban folyó vérben gondolkodik. Kairóban vagy Isztambulban az emberek többsége csak épp úgy élni akar, mint Berlinben vagy Budapesten. Nehéz elképzelni, hogy a török vendéglátós Ahmed hazamegy este, leül a konyhaasztalhoz és bombát eszkábál magának - hiszen ő egy erőszakos merénylő, aki feni a fogát egy jó kis pokolgépes robbantásra... Ezt gondolni szerintem őrültség. Igen, Ahmed valószínűleg ápol magában antiszemita érzéseket, az is lehet, hogy a pokolba kívánja a nyugati embereket. De ha ez is a helyzet, nincs rajta semmi csodálkoznivaló. Ahmed agyát ugyanis rendszeresen átmossa az iszlám világ médiája. A nyugatellenes propaganda akadály nélkül hatol a tudatába, s mivel egyszerű ember, nem fogja mélyen analizálni a hozzá eljutó politikai-társadalmi szólamokat, hanem szimplán elfogadja őket.
Ám bocsánatot kérek, de én pont ezt látom Magyarországon is. Magyar emberek tömegei a magyar média agymosó hatására hibátlanul szajkózzák, amit az állami propaganda tölt a fejükbe. Sorosoznak, migránsoznak, brüsszeleznek, buziznak - nehéz még felsorolni is. A helyzet az, hogy ez a jelenség is pontosan azt bizonyítja, ami egyébként magától értetődő: hogy ugyanolyan emberek vagyunk, akik hasonló jelenségekre hasonlóan reagálunk.
A hatalmas különbség a kereszténység és az iszlám között Krisztus és a felvilágosodás. Nekünk van egy Jézusunk, aki azt tanította, tartsd oda a másik orcádat is, aztán felment a keresztre és meghalt. Rajta keresztül érthetjük meg jobban az Ószövetséget annak minden nehezen emészthető szakaszával együtt. És van egy felvilágosodásunk, egy modernizációnk, amit bár jogosan ér számtalan kritika (éljük és tapasztaljuk a vadhajtásait), de igenis van csomó jó hozadéka ami a békésebb együttélést illeti. Ezekkel az iszlám nem rendelkezik. Mohamed nem Jézus, az orcát nem kell odatartani, és nincs felvilágosodás sem. Ők a múlt képviselői a jelenben. A nagy kérdés, mi a helyes reakció tőlünk velük kapcsolatban - ami nem méltatlan sem hozzánk, sem hozzájuk?
Jó poszt, izgalmas felvetésekkel.
VálaszTörlésMinden ártatlan kinézetű szelíd ember csecsemő korától benne van a maga civilizációjának túlkapásaiban, mert azokkal nem fog/tud eredményesen szembehelyezkedni. Ez ránk is érvényes (lenne, ha tömegesen települnénk Tunéziába, és nem fordítva történne). Nagyon más kultúrájú embereket nagy tömegben egymással összevegyíteni nem jó ötlet, balhé lesz belőle.
A muszlimok ószövetségi kultúrszinten fagytak le, míg a nyugati világ újszövetségi alapokra épül, ezért ilyen őrületes a kontraszt. Ha belegondolunk, Mohamed egy önjelölt alternatív Mózes, csipkebokor helyett karddal.
-
Aki a "propagandasajtón" háborog, azért van feldúlva, mert ellenirányú propagandában szocializálódott.
"Magyar emberek tömegei a magyar média agymosó hatására hibátlanul szajkózzák, amit az állami propaganda tölt a fejükbe."
- A nyugatabbra élő ember véleménye sem a sajátja, hanem a maga propagandasajtóját szajkózza. Szerencsések vagyunk, gyönyörködhetünk a kontrasztban, mert nálunk jelen van mindkét irányú narratíva, lehet választani. Amerikai tapasztalat: ahol a CNN mellett megjelent a Fox News, ott 1 hónap leforgása alatt 15-20%-ot tolódott a közvélemény a Fox News narratívája felé. És 'sorry', ebből nem az következik, hogy a Fox News a propaganda.
"Nagyon más kultúrájú embereket nagy tömegben egymással összevegyíteni nem jó ötlet, balhé lesz belőle."
TörlésPontosan így van, ez okozza azt a feszültséget, amit sokszor Európában tapasztalunk. Nekik a mi kultúránk túl liberális, szabadelvű, megengedő, nekünk az ő kultúrájuk túl szigorú, rigorózus, maradi. Nyilván egy idő után mindkét kultúra - kénytelen, kelletlen, mivel egymást formálják - valamennyire közeledni kényszerül a másikéhoz. Mert az is tapasztalat, hogy a többedik generációs muzulmán fiatalok már európaizálódnak, szekularizálódnak - akárhogy nevelik őket a szüleik.
"A nyugatabbra élő ember véleménye sem a sajátja, hanem a maga propagandasajtóját szajkózza."
Így van.
"Nyilván egy idő után mindkét kultúra - kénytelen, kelletlen, mivel egymást formálják - valamennyire közeledni kényszerül a másikéhoz."
Törlés- Ha a kalocsai hímzés és a csallóközi hosszan együtt él, abból lesz valami ötvözet a motívumaik terén, ez így van. Ám eleve nem is különböztek túlzottan, hasonló a hasonlóval jól együtt tud élni.
Ha egy szaporább ószövetségi kultúra kerül tartósan az újszövetségi mellé... abból meg az egyiptomi koptok helyzete lesz. Nem szeretnénk.
"Ha egy szaporább ószövetségi kultúra kerül tartósan az újszövetségi mellé... abból meg az egyiptomi koptok helyzete lesz. Nem szeretnénk."
TörlésValóban nem. De ez nem feltétlenül a vallás hibája, ez emberi sajátosság - nyilvánvaló pszichológiai és szociális haszna van, ha az egyén a saját csoportját jónak tartja, akár azon az áron is, hogy nyilvánvaló vakfoltokat nem vesz észre, míg más csoportokról rosszat feltételez. Ha a szociális közeg zárt jellegű, ebből konfliktusok lesznek. Olyan ez, mint amikor az egyszeri katolikus (vagy bármilyen felekezetű...) hívő szkeptikus a pedofil esetekkel szemben - a csoportidentitás bemocskolása egyenlő az egyéni identitás megkérdőjelezésével.
A gond akkor van, amikor
A) ezt a természetes védekező mechanizmust bántalmazásnak tituláljuk (nem, nem az, nem tudatosan akar kárt okozni, tudattalanul akar védekezni) és
B) amikor ezt a tudattalan, emberi viselkedést radikalizálódásra tudatosan kihasználják.
Tehát A) nem, az átlag muszlim nem terrorista és B) igen, a radikális, fundamentalista hit viszont remekül ki tudja használni a szociális identitás adottságait.
Attól pikánsabb a helyzet, hogy a zárt vallási rendszer és a zárt társadalom nagyon jó szimbiózisban élnek (és itt megjelenik a tyúk-tojás probléma is), míg a nyíltabb vallási rendszer (vagy csak a nyíltabb értelmezés) a társadalmi berendezkedést is nyitogatja - egészen addig, amíg nem válik el annyira a hétköznapoktól, hogy irreleváns legyen. És itt jön be az a fránya felvilágosodás: ha megkérdezel egy muszlimot, hogy miért muszlim, azt fogja jó eséllyel mondani, hogy azért, mert muszlimként él. Ha szeretnéd megismerni egy muszlim ember átlagos napját, élj egy napot átlagos muszlimként! Ha megkérdezed az átlagos evangelikál keresztényt, hogy miért keresztény, azt fogja mondani, hogy azért, mert hisz Jézus Krisztus kereszthalálában és feltámadásában, és még egy csomó ezzel társuló dologban. Ha megnéznéd, hogy hogyan él - hát valószínűleg úgy, mint bármelyik másik nyugati ember.
Egyszerűen sokkal nagyobb a potenciál az Iszlámban arra, hogy társadalmi hatása legyen, mint a jelenlegi kereszténységben, ettől veszélyesebb a radikális Iszlám. De ezzel együtt, sokkal nagyobb lenne egy afféle reformáció jelentősége is az átlagos muszlim életére. És tyúk-tojás: a szigorúan zárt társadalmi rendszer visszafelé megerősíti a radikális vallási értelmezéseket.
Míg a kereszténység azzal küzd, hogy valamiféle társadalmi relevanciát visszaszerezzen, vagy úgy, hogy alkalmazkodik a társadalmi áramlatokhoz (még jobban liberalizálódik), vagy úgy, hogy próbál újra zártabb lenni (fundamentalizmus), és közben elefántcsont-tornyokban elmélkedik arról, hogyan is kéne jobban hatni az átlagember életében, addig a muszlim attól muszlim, hogy muszlimként él.
Jó vicc, hogy majd az identitását vesztett nyugati kultúra mondja meg az önmagát ezerszer jobban ismerő és komolyan vevő muszlim kultúrának, hogy merre az arra. Akkor már inkább hajtana fejet a nagyobb erőfölénnyel rendelkező leigázó hatalomnak, és arra tudná azt mondani, hogy legyen Allah akarata szerint.
TörlésA hiányzó láncszem az erős identitású, ám mégis nyílt társadalmi rendszer. Ilyen lenne a keresztény kultúra, ha nem emésztette volna meg (jóllehet soha nem is volt igazán) a rendszer nyíltsága a rendszer kereszténységét. Ha viszont zárt, akkor máris nem tud valóban keresztényi lenni.
No, hát nem véletlen, hogy Jézus azt mondja, hogy nem evilági ez az ország. A radikális, önmagát megalázó, önmagát feladó, az ellenségét szerető, a gonoszt jóval legyőző, az életét elvesztő, közben pedig megnyerő emberek kirajzolják Krisztust, és minden bizonnyal jelentős hatást fejtenek ki még a muszlim világban is, de ilyen emberekből józan társadalmat aligha lehet építeni, hiszen minden emberi logika szerint az ilyen társadalom felemészti saját magát. Minden egyéni és szociális énvédő programunknak ellentmond. Ezért nem is lehet valóban keresztyén társadalom egészen addig, amíg maga Krisztus nem országol teljhatalommal - ami az embernek lehetetlen, az Istennek lehetséges.
Addig pedig maradnak itt a világon az Isten bolondjai, akik imádkoznak még a muszlim terroristáért is, a gyilkosért, az ellenségért, hiszen nem tudják, mit cselekszenek.
Így jobban belegondolva, hú de messze vagyunk ettől még mi is, akik hithű kereszténynek gondoljuk magunkat. Én egész biztosan...
"A hiányzó láncszem az erős identitású, ám mégis nyílt társadalmi rendszer."
Törlés- Vegyük észre, hogy a probléma pont a "nyílt" társadalmakban alakult ki. A határozott értékrendű és ennek ellenére nyitott társadalom szép elgondolás, ám kicsit olyan, mint fán lakó hal. :)
Van a hülyeségre nyitott, bizonytalan értékrendű társadalom. És van a hülyeségre zárt, határozott értékrendű társadalom - ami, ha belegondolunk, az okosságra még nyitott lehet. Hogy is írja Szt. Pál? (Mai nyelven.) Mindent vizsgáljatok be, és ami jó, azt tartsátok meg.
A nyitottságot úgy definiálni, hogy csak a hülyeségre nyitott számít elég "nyitottnak", manipulatív dolog, ha belegondolunk.
"A határozott értékrendű és ennek ellenére nyitott társadalom szép elgondolás, ám kicsit olyan, mint fán lakó hal. :)"
TörlésIgen, épp erre gondolok.
Van-e olyan, aki azt mondhatja, hogy "nem eltörölni jöttem a törvényt", miközben azt is mondja, "nem az ember van a szombatért", vagy "az vesse rá az első követ"?
Egyébként ez társadalmilag szerintem "használhatatlan", de szvsz nem határozott értékrendű társadalomra van szükség, hanem Istennel kapcsolatban lévő társadalomra. Ld. a két legnagyobb parancsolat. Egyik nélkül nincs a másik. Istennel kapcsolatban, az Ő szíve szerint válik az értékrend felszabadítóvá, tágas térré merevség és zártság helyett. "Törvényemet szívükbe írom". Tudom, hogy mi Isten szándéka, ezért nem kell a Törvény. Ennek kényszerű hiányában egyébként második opcióként hajlok arra, hogy legyünk "hülyeségre zártak, de határozottak". Aztán időközönként gondoljuk át, hogy elhülyülünk-e a nagy határozottságban!
"A nagy kérdés, mi a helyes reakció tőlünk velük kapcsolatban - ami nem méltatlan sem hozzánk, sem hozzájuk?"
VálaszTörlésSytka, engedelmeddel átemelem ide az alábbiakat az előző cikk alól:
"Én: Szia Sytka! Ha szembekerülsz egy olyan emberrel, aki nem fél a haláltól és feltett szándéka, hogy megöl téged, hogy reagálsz?
Sytka: Szia, nem tudom, erre akkor válaszolnék, ha átéltem ilyet. Szerencsére erre még nem került sor. Ne is legyen rá szükség.
Én: Egyetértek, és talán nem tévedek, hogy valószínűleg nem közreműködnél a saját megölésedben. Ezek a terroristák pont ilyenek, ezért jobb, ha ők halnak meg, mint te. Ebből a józan ész szerint az is következik, hogy jobb megelőzni a velük való találkozást, és azt, hogy akcióba lendülhessenek, vagyis kívánatos a mielőbbi likvidálásuk, még ha nem tűnik is keresztyéninek, különben oda a keresztyénség. E tekintetben köszönjük meg Izraelnek, hogy elvégzi a piszkos munka legalább ráeső részét. És jobb eleve távol tartani azt a kultúrát, amely ezeket a halálosztó figurákat kitermeli. A nyugat-európai döntéshozók az európai lakosokra rántották ezt a halálos veszélyt, több mint vélhetően olyan érdekek miatt, amelyekért semmi sem túl drága."
Ez tehát a kommentem ide.
Kedves Kövi György!
TörlésSytka muzulmán országokról ír, nem a Hamasz terrorszervezetről. A kérdés nem a terroristákra vonatkozik, hanem a nyugati fejjel nehezen megérthető muszlim társadalmi és kulturális berendezkedésre. Épp az a káros összecsúszás jelentkezik itt a kommentben, aminek az elkerülésére az egész cikksorozat születik.
A nyugatabbra lévő országok nem mostak semmit össze. És mire mentek vele?
TörlésJaj ne már! Mire ment Jézus emberileg nézve azzal, hogy Isten igazságát hirdette? Mire megy bárki azzal, ha bármiben igaza van, és közben meglincselik érte? A pc-vel nem az a baj, ha nem jön ki nyertesnek a szociáldarwinista versenyben, hanem ha átgondolatlan. A kereszténység szerintem tud jó értelemben "pc" lenni. Pl. azzal, hogy kimondja, hogy nem minden muszlim terrorista, és ezt gondolni helytelen.
TörlésAttila: "A kérdés nem a terroristákra vonatkozik, hanem a nyugati fejjel nehezen megérthető muszlim társadalmi és kulturális berendezkedésre."
TörlésAzt kell megértenünk, hogy ez a nekünk "nehezen megérthető" berendezkedés gyilkosokat termel, ráadásul jelentős számban és nagyon hatékonyan. Nemcsak a Hamasz köreiben vannak a terroristái ennek a kultúrának.
Az amerikai fegyverviselési szabályozás és a mentális egészség hiánya is gyilkosokat termel. A Nyugaton is jelenlévő társadalmi nyomor bűnözést gerjeszt és gyilkosokat termel. A merev és zárt gondolkodás teret ad a radikalizációnak - Nyugaton is. Az erőforrások egyenlőtlen elosztása igazságtalanságokat szül, az igazságérzet pedig bosszúért kiált. A felvilágosodás, a racionalizmus hiánya egy társadalomban növeli a merevséget, a könyörtelenséget, való igaz. De nem a probléma gyökere. Különben elég lenne felvilágosult nyugatinak lenni, hogy ne legyenek tragédiák.
TörlésA probléma gyökere, ha nincs Isten, aki harcol értünk. Ha nincs Isten, aki bosszút áll értünk. Lehet, hogy a gyilkolás narratívája az, hogy Allahért kell küzdeni. Pedig a Koránban számos helyen van szó a békességre törekvésről. Lehet, hogy Isten igazságosságáért kell küzdeni, zélóta módjára, az elnyomó rómaiakkal szemben. Mert Isten hallgat. Lehet, hogy a társadalmi igazságosságért kell küzdeni, a mentális egészségért, a jóllétért - mert Istent úgy tűnik, ezek nem érdeklik.
Ha eléggé beszorulunk a saját rendszereinkbe, ha elég jól megy az ellenségkép gyártás, bármilyen rendszer ki tudja termelni a gyilkosait. És minden rendszer közben önfenntartásra törekszik - vannak, akik manipulálják, és vannak, akik hagyják, hogy így manipulálják őket, mások csak akarva-akaratlanul szemet hunynak a hiányosságai és a káros hatásai felett. Egészen addig, amíg nem éljük át, hogy Isten harcol értünk. Mert az kiemel a rendszereinkből - már ha hagyjuk.
Társadalmi szinten persze, van értelme annak, hogy tartsuk távol a középkort. De a missziói parancs nem arra szólt, hogy menjetek el minden néphez - kivéve azokat, tudjátok, akik ilyen barbárok. Szeressétek ellenségeiteket - majd szólok, hogy milyen határvonalig, mert van, akit azért már nem lehet szeretni. Áldjátok a titeket átkozókat, kivéve, ha arabul átkoznak.
De arra a kérdésre, hogy mi méltó hozzánk, keresztényekhez és hozzájuk, akik a középkorban élnek? Méltó számukra az evangélium, ahogyan méltó számunkra is, pedig méltatlanok vagyunk rá. Méltók Isten szeretetére, mert Isten képmásai - akkor is, ha végtelenül eltorzultnak látszik.
Társadalmi tekintetben nem tudom, hogy lehet-e méltóságról beszélni igazán. Józanságról igen. De engem a fenti inkább megszólít. Ezzel együtt van értelme az utóbbinak is.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésTehát, Attila, a fenti okfejtésed szerint egy hívő keresztyén nem követ el emberölést jogos önvédelemből és, adott esetben, a szerettei védelmében sem. A törvény az ilyen személyt felmenti, ám egy keresztyén hívőtől elvárható lenne, hogy a halálával "fejtsen ki jelentős hatást" a muszlimokra.
Törlés"Ezért nem is lehet valóban keresztyén társadalom egészen addig, amíg maga Krisztus nem országol teljhatalommal - ami az embernek lehetetlen, az Istennek lehetséges" írod. Valóban a szelíd krisztusi halál vállalására tanítanád a gyermekedet, amíg ez be nem következik?
Attila
TörlésKedves György, én továbbra sem a fiktív esetről beszélek, hogy mit tennék, ha fegyvert fognának a fejemhez. Arról beszélek, hogy mi a dolgunk az idegen, esetleg ellenséges kultúrákkal. A keresztény misszió nem a nyugati társadalom építéséről, fenntartásáról, megvédéséről szól elsősorban. A társadalom vigyázzon magára, mi keresztények pedig az evangéliumra, és közben imádkozzunk békéért.
De ha belemegyek a játékba: nem tartom bűnnek az önvédelmet, és még a mózesi törvénynek is van kitétele arra, hogy bizonyos esetekben a halálos kimenetelű önvédelem nem számít vérontásnak (ld. 2 Mózes 22 eleje).
Ezzel együtt, nehéz lenne elallegorizálni a hegyi beszédet úgy, hogy ne jöjjön ki belőle valami ennél radikálisabb őrültség az ellenünk fellépőkkel szemben. Vagy nehéz lenne kimagyarázni, hogy a te győzd le a rosszat jóval miért is nem előíró ilyen esetekben.
Nem tudom, hogy mit tennék ilyen helyzetben. De bíznék abban, hogy ahogyan Jézus a tanítványoknak megígérte, hogy a Lélek megadja, mit mondjanak ilyen helyzetben, úgy nekem is megadná. Jó ez nekem emberileg nézve? Talán igen, talán nem. De itt jön be a képbe, hogy több áll rendelkezésre annál, mint hogy tudjuk, mi morális és mi nem.
"én továbbra sem a fiktív esetről beszélek, hogy mit tennék, ha fegyvert fognának a fejemhez. Arról beszélek, hogy mi a dolgunk az idegen, esetleg ellenséges kultúrákkal." Mi dolgunk velük, ha késsel rontanak ránk, vagy detonálnak mellettünk egy bombát, vagy a tömegbe hajtanak egy kamionnal a mi nyugati életterünkben (mondjuk, nem fiktíven)?
Törlés"Mire ment Jézus emberileg nézve azzal, hogy Isten igazságát hirdette? Mire megy bárki azzal, ha bármiben igaza van, és közben meglincselik érte?"
Törlés- Jézus idején még nem volt olyan ellenkultúra, amit Jézus követőinek szisztematikus leigázására találtak ki. Ez végiggondolandó kihívás, nem célszerű rá legyinteni.
Attila
TörlésÚgy érzem, hogy már nem mi vitázunk, hanem az Újszövetség vitázik velünk. Jézus azt mondja, hogy e világon nyomorúságunk lesz, azt mondja, hogy ha a mestert üldözik, a tanítványokat is fogják, azt mondja, hogy ne féljetek attól, akik a testet megölik, azt mondja, hogy áldjuk ellenségeinket.
De az nem lehet, hogy a mi családjaink üldözéséről, a mi nyomorúságunkról, a mi ellenségeinkről, a mi halálunkról beszélt! Jézus nem érti, hogy ez az ellenség nem az az ellenség, ez a veszély nem az a veszély! Ő maga is mondhatta volna, csak nincs lejegyezve, hogy figyelj Péter, meggyógyítom Málkus fülét, mert most ennek van itt az ideje, de adj pár évtizedet a struktúrák megszilárdulásának, és onnantól kezdve vissza az egész: én magam vágnám le a másik fülét is önvédelemből!
Jézus üzenete akkor sem, ma sem könnyen fogadható. Csak nem gondolhatja komolyan! Biztos nem úgy érti, ahogy nyilvánvaló! Hát, nem tudom. Szerintem úgy érti. És ez nem hiszem, hogy azt jelenti, hogy ne húzzunk határokat. De azt hiszem, hogy valami sokkal kellemetlenebbet és személyesebbet jelenthet, mint amit hajlandóak vagyunk elfogadni.
Pl. mint az I choose to forgive könyv története. Megbocsátani a gyermekem gyilkosának, sőt, a megtérése után közösséget vállalni vele. Vagy a Wurmbrand jelenet, amikor a volt SS tisztet, aki valószínűleg személyesen felelős családtagok haláláért Krisztusban megölelik. Vagy akik a tuszik és a hutuk kiengesztelődésén dolgoznak keresztény szolgálóként.
De Jézus nyilván csak nem érti, hogy itt rendszerszintű dolgokról van szó, amik egyszerűen túlnőttek az idealizmusán.
Én a magam részéről küzdenék tovább azért, hogy komolyan vegyem Jézust.
Attila
TörlésBocs, nem SS tiszt lesz az, de a dinamika érthető...
Attila, az a gond, hogy formálisan teljesen igazad van, minden érved jól hangzik és méltányolható. Viszont te sem próbálnád ki a saját bőrödön Egyiptomban... Ugye?
TörlésHa az iszlámmal kapcsolatban bármi bevált volna, kiderült volna az utóbbi 1500 évben, nem? Nézzük a történelmet: Hispániából fegyverrel űzték ki. Európából szintén. Az Induson túl azért nem jutott, mert a békés! hinduk harci elefántokkal várták, és végül megalkudtak a Pakisztán-Hindusztán mogul birodalomban. Ami szét is esett a vallási határok mentén, és azóta halálos ellenségek.
Tehát ha valaki 1500 év tapasztalatát semmibe veszi, a történelemből nulla tanulságot von le, és muszlimmentes területen élve idealistán gondolkodik, akkor valószínűleg egyetért veled, hiszen formálisan minden érved jó.
Attila, értem, hogy mélyen hiszel meg minden, de valahogy próbáld figyelembe venni azt, hogy olyan embereket előállító kultúrával van dolgunk, akiken megtörik a te hited Jézusban, akiért simán meghalnál, mint sugallod. Nézzük, mivel állunk szemben: ezeket a terroristákat nagyon profin kiképezték arra, hogy amikor cselekszenek, kiállják, sőt semmibe vegyék a hittől ellágyult, szerető, megbocsátó tekinteted. Arra vannak kiképezve, hogy felbőszüljenek ettől a tekintettől, ettől a mentalitástól, és méginkább kedvük legyen legyilkolni téged. A mai haladó nyugati pszichológia, amelynek legalább részben Jézus tanítása az előképe, nem fog rajtuk. És ez gond, mert valójában amit ez a pszichológia tud, és ha azt mindenki alkalmazná, már rég a földi mennyországban élnénk. Azért emlegetek pszichológiát, mert a terroristákat kiképzők (valójában gyerekkoruktól felnevelők) szintén pszichológiai módszereket alkalmaznak, és tökéletesen átlátják és semlegesítik a mi pszichológiánkat. Nyugodtan hidd el nekem, hogy a nemes hitben lelt haláloddal nem "fejtesz ki jelentős hatást" rájuk. Egy féreggel kevesebb, ezt gondolják, amikor ölnek.
TörlésLesz egy posztom az iszlám szupermódszertanáról, előzetes:
Törlés1. jó zsaru - rossz zsaru a Koránban: béke és erőszak vegyesen szerepel, amelyik praktikus, arra lehet hivatkozni
2. imperialista világkép: amíg a kafir büntetőadót fizet és tűri, hogy másodrendű, addig békés idézet van; ha ez nem tetszik elég neki, akkor jönnek a barbár erőszakos idézetek
3. eredmény: vagy rabszolgatartó szóval hódoltatnak be, vagy terrorral, de be fogsz hódolni (pl. nem építhetsz magasabb templomot, mert jön a terror; időnként meg csak úgy magától jön, miheztartás végett...)
4. az iszlám világképben nincs olyan variáció, hogy a kafir bármilyen értelemben egyenjogúvá válhat, erre gondolni is szentségtörésnek számítana
5. a muszlimok oktatása ismeretszegény indoktrináció, a lányoknak tilos képzetté válni, különösen nyugati értelemben: így nem lehetnek a szelídség hangja, sem 1-2- gyermekes felvilágosult anyák
6. egy nyugati filozófiatörténet leírja, hogy az iszlám világban 1150 táján szűnt meg a Korántól független gondolkodás, azóta csak a Koránt lehet igazolni, vagy meghalsz, és nekik ez a "filozófia".
7. aki ezt közelről nem tapasztalja, nyilván nem hiszi, hogy ilyet lehet... pedig de, szemlátomást.
Részletesen ki lesz dolgozva.