2022. február 9., szerda

Az eredeti állapot és a melegek

A homoszexualitásról zajló beszélgetésben (melyet az olvasó az előző két bejegyzésben itt nyomon követhetett) csaknem újra és újra előkerült az "eredeti állapot" kifejezés. Ez a szóhasználat a tereremtésteológiából érkezik, és a teremtett valóságnak arra az idilli helyzetére utal, amikor a világot még romlatlanság - bűnnélküliség - jellemezte. De mi köze ennek a homoszexualitáshoz?

Nagyon restellem magam, hogy idő hiányában nem tudtam mindig mindenre reagálni a blogban zajló érdekes diskurzus kapcsán, de ha összegeznem kellene az eddig összesepert gondolatokat, azok között én nem találtam meg egyelőre azt, amely perdöntő érv lehetne a homoszexuális kapcsolat elítélése mellett. Ugyanakkor mintha a válaszkeresés ösvényének iránya egyre kontrasztosabbá vált volna: a kérdés gyújtópontját a teremtésteológiában, a teremtéssel kapcsolatos bibliai nézetek mentén kell keresni.

A téma kapcsán újra előszedtem Szilvay Gergely melegházasságról szóló könyvét, amelyet még évekkel ezelőtt olvastam. Átböngészve a biblikus fejezetet, ebben sem találtam persze konkrétan megjelölt, átütő érvet arra, mi a baj végső soron a homoszexualitással, de a szerző ugyancsak leginkább a kezdetekre, a teremtésteológiára hivatkozik. A házasság kapcsán a következő módon fogalmaz:
"...Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, a kettő egymás nélkül nem egész, így a házasság nem pusztán két ember szövetsége, hanem tulajdonképp újraegyesülés és egésszé válás."
Szilvay ezután azt írja, hogy a homoszexuális kapcsolatok nem pusztán a terméketlenség miatt számítottak elítéltnek, hanem mert attól függetlenül is áthágják (sic!) a teremtés rendjét. A konklúzió tehát valami olyasmi, hogy a melegkapcsolat eltér a fentebb említett eredeti állapottól, vagyis a teremtés során megállapított rendtől.

Teológiai szemmel nézve ez a válasz persze tényleg hordoz plauzibilitást. Bárhogyan is gondolunk az eredeti állapotra, ha a kijelentett isteni cél az volt, hogy az ember sokasodjon és szaporodjon nőként és férfiként, és hogy a házasságban megtalálja "önmaga másik felét", így valamilyen értelemben egésszé váljon, ezt tényleg nehéz két férfival (vagy két nővel) elképzelni. Ugyanakkor mégis marad az emberben egy csomó megválaszolatlan kérdés, feszültség, töprengés - ami véleményem szerint nem annak a szimptómája, hogy "csakazértis" alapon ellenkezni akar, hanem az eredeti állapotra történő hivatkozásból következik. Most tekintsünk el attól a forgatókönyvtől, hogy egyáltalán létezett-e a történelem során olyasféle ideális kezdőpont, amiről a Szentírás beszél az első lapokon (sokan ugyanis keresztényként sem biztosak ebben, hanem valamiféle visszavetített vágy leírásának tartják a szöveget, ami analóg a mítoszokkal) - ez egy állandó és szinte unalomig rágott csont a viták során. Én most a maga jelentésében olvasom, ami a Bibliában olvasható, vagyis nem kívánok nekiállni a történetiség vitatásának. A szöveg így sok kérdést vet fel.

Egyrészt: az eredeti állapotra csaknem automatikusan úgy gondolunk, mint valamiféle abszolút tökéletességre, egy olyan rendszerre, amiben minden idilli módon működött. Kérdés azonban, mennyire nevezhető idillinek egy rendszer, ahol jelen van egy olyan változó (a kígyó képében), ami képes az egészet felborítani? Egy korábbi írásomban már foglalkoztam azzal, hogy az Édenkertről szóló textusból simán következhet, hogy (1) jelen voltak a káosz bizonyos elemei (a visszaszorított vizek és a kígyó formájában), (2) a halál is jelenvalóság az állatok és növények esetében, de még az embernél sem tűnik inherens tulajdonságnak a halhatatlanság, és (3) nehezen érthető milyen értelemben kell felfogni Ádám halhatatlanságát: nem tudott, vagy nem kellett meghalnia? Utóbbi látszik valószínűnek. Egyszóval és röviden, az "eredeti állapot" a Szentírás szerint sem egy abszolút zárt és idilli rendszer, amennyiben a káoszelemet, a halál és sebezhetőség jelenlétét így tekintjük. A kezdet még nem maga a mennyország volt a Földön!

Másrészt: ha mindazt bűnnek tartjuk, ami az eredeti állapottól való eltérésnek számít, akkor szinte csaknem bármire úgy tekinthetünk, mint ami a romlás biztos jele a mi valóságunkban. Ez valahol teológiai szempontból így is van - hiszen szinte alaptézise a Szentírásnak, hogy az egész romlott valóság magán hordja a bűn lenyomatát és az enyészetnek van fenntartva. Két érdekesség azonban mégis megemlítendő ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy bár valóban egy romlott világban élünk, ebből hajlamosak vagyunk bizonyos tendenciákat kiemelni, míg másokkal egyáltalán nem foglalkozunk. Tehát ha a homoszexualitás attól lesz rossz, mert messze van az eredeti elképzelésektől ami a nemiséget illeti, akkor ugyanígy rossz a húsevéssel együtt járó öldöklés és az állatok tömeges pusztítása (mint ami messze van a békés egymás mellett éléstől), nehezen elfogadható gyakorlat a nemzetek, törzsek, csoportok háborúskodása és öldöklése (mint ami messze van az egymás iránti szeretettől), vagy éppen az a szokás, hogy egy ember tulajdonaként bánik egy másik emberrel. Nem a botrány kedvéért említem, de mégis azt látjuk, mintha Istent a húsevés maga nem zavarná, kifejezetten megáldja a hódító háborúkat és népek lemészárlását, valamint a rabszolgaság intézményét sem változtatja meg a Szentírás: még Izraelen belül is inkább törvényi rendeletek segítségével szabályozza. Ezekre természetesen mind "lehet valamit mondani", mégis az a helyzet, hogy ettől még a tények tények maradnak. A másik gondolat ebből következik. Ez tulajdonképpen néhány érdekes kérdésben is összegezhető, valahogy így: "mennyire alkalmazkodik Isten a romlott világ sztenderjeihez? Vajon képes megáldani olyan gyakorlatot is, amely egyébként az eredeti állapothoz képest eltérőnek mutatkozik?"

Mivel nem szeretném ezt a bejegyzést végtelenre nyújtani, talán az olvasó is érzi milyen szálon futtatom tovább a megkezdett beszélgetés menetét. Mennyire jó érv az "eredeti állapotra" történő hivatkozás? Mit tudunk felelni a felmerülő kérdésekre? Ha a teremtésteológia környékén gondoljuk végig a "melegkérdést", milyen konklúziókra juthatunk? Kíváncsi vagyok mindenki válaszára - és nagyon köszönöm a konstruktív, emberi hangvételt mindenkinek az eddig beszélgetések kapcsán! Egyben szeretném eloszlatni a velem kapcsolatos kétségeket is: nem kívánok "megágyazni" semmilyen melegteológiának - én csak a miértekre keresem őszintén a feleletet. Kérek mindenkit, hogy ne velem és a motivációimmal, a felekezeti hátteremmel, az életem dolgaival foglalkozzon, hanem a kérdésekről beszélgessük tovább! Ez ugyanis fontos és szerintem élvezetes is.

16 megjegyzés :

  1. Azt, hogy a heteroszexuális kapcsolat minden nemi viszony prototípusa, azt éppen a homoszexuális kapcsolat mutatja: az egyik fél mindig kénytelen felvenni a női szerepet, míg a másik a férfi szerepet, egyúttal a nemi dominanciák is megjelennek: a férfit játszó nő a domináns, vagy a nőt játszó férfi a passzív. A homoszexuálisok mindig kénytelenek úgy csinálni, mintha heteroszexuálisok lennének, ugyanis minden nemi kapcsolat és vonzás alapja a nemi sarkítottság, ami viszont szükségképpen a férfias és nőies jelleg feszültségében fejeződik ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, szerintem is az alap a heteroszexualitás - nem véletlen az sem, hogy a társadalmakban maximum 5% körül tetőzik a melegek száma. De ez nem mond el semmit a homoszexualitás "rosszaságáról" vagy "jóságáról" - pusztán arra mutat, hogy mi a domináns.

      Törlés
    2. De az tán mond valamit, hogy "ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek." Ha valaki a megszentelt dolgokat -amiket nemcsak a hívők, hanem sok nem hívő is valamilyen tekintetben vagy formában annak tart- egy lapon tudja kezelni és ugyanolyan értéknek tekinteni a "nem megszentelt" dolgokkal, az szerintem elég problémás.

      Törlés
  2. Már az előző posztoknál is világos volt, hogy a homo- (pontosabban: nemheteró-monogám) szexualitás ellen nincs egyetlen konkrét "döntő" érv, ezért talán némi magyarázatra szorul a firtató projekted: 1. abban bízol, hogy egyszer csak előugrik váratlanul a csodaérv; 2. szeretnél hosszan fókuszálni arra, hogy nincs ilyen, és hogy következésképp...?
    Nota bene: mi a döntő érv a béka számára, hogy bármely konkrét pillanatban kiugorjon a langyosodó fazékból? (0,1 fok melegedés sosem tűnik kellően konkrét érvnek. Van azonban egy részérvekből felépülő összkép is, ami a békában nem szokott összeállni.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez jó kérdés. Nem hiszem én sem, hogy létezik "csodaérv", úgy tűnik ilyen nincs. Szerintem a Szentírás alapján a következők tűnnek igaznak:

      (1) világos a homoszexualitáshoz való negatív hozzáállás
      (2) csak némiképp körvonalazható és végső soron rejtélyes marad miért problémás a homoszexualitás

      A kérdés mármost az, hogy mihez kezdjünk ezzel a két dologgal így együtt? Én úgy látom, akik melegpárokat adnak össze a templomokban, meleg lelkészeket szentelnek fel, és egész "melegteológiát", sajátos exegézist konstruálnak a bibliamagyarázatuk során, azok csakis a (2) pontot szeretik hangsúlyozni. Azok a keresztények pedig, akik eleve undorral fordulnak a melegek felé és legszívesebben a galaxis pereméig kitolnák őket, csak az (1) pontot emlegetik.

      A nagy kérdés, ha szeretnénk mind a két konklúziót egyszerre felhasználni egy vállalható hozzáállás körvonalazásához, akkor ezt hogyan tegyük? No, valahol erre sétálok most. :-)

      Törlés
    2. Ha helyesnek találod, hogy a békaugrás lehet megfontolásaink egyik pólusa (nem kell döntő érvre várni, elég a részérvekből felépülő összkép a határozott kiugráshoz), akkor talán a kútugrás ellenpólust is használhatónak találod: yx kútba akar ugrani, amivel nyilvánvalóan kárt fog tenni magában és a szerettei lelkében; jó szándékkal meg szeretnéd óvni őt és szeretteit; mekkora kárt tehetsz ennek során yx-ben (testében-lelkében és a szerettei lelkében)? Észszerű határnak tűnik, hogy az óvás közben okozott kár nem lehet összemérhető a kútbaugrás kárával, hiszen akkor értelmetlen volt beavatkozni. Közbeszólni mégis alapvető emberi ösztön és nemes szándék (továbbá bibliai kötelesség, felelősek vagyunk embertársainkért), hogyan tudunk a gyakorlatban minimálinvazívan, maximális eredménnyel segíteni? Pl. megvilágítva a biológiai adottságokkal összhangban elért kiteljesedés és a boldogság közötti szoros összefüggést.

      Törlés
  3. Kedves Sytka!
    Bevallom őszintén, nem igazán értem ezt a blog sorozatot, mert már az első posztnál az volt az érzésem, hogy az álláspontod - noha nyitva hagyod az ellenlkezőjéről való meggyőzés lehetőségét, de - ez már készen van és szépen fel fogod építeni ezt nemtomhány' bejegyzésen keresztül. Bizonyára cáfolod majd ezt, de én egy (meg)érzésről beszélek itt.
    Azért sem értem ennek az egésznek az értelmét, mert a "mit gondol az Isten" kérdésre szerintem tök egyértelműen (ez a tök, nem az a tök :) le van írva a 8Móz18-ban:
    "22 Férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az."
    Utálatosságként gondol rá. Az ott következő igeversekben pedig még azt is elmondja, hogy amit utálatosságnak tart, azok miatt űzte ki a kánaánita népeket a zsidók előtt a Szentföldről.
    Szerintem ezt nem lehet csűrni, csavarni, bármilyen kulturális, antropológiai, (nem igazolt) genetikai stb. összefüggések között csócsálni. Utálatosság, tisztátalanná tesz és ne tegyétek ezt. Ennyi.
    Miről kell még vitatkozni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tschaba!


      Csak röviden: a te szóhasználatodat átvéve, nem az volt a kérdésem "mit gondol az Isten", hanem az miért gondolja így? Eszemben sincs semmit csűrni-csavarni, nem akarom a Biblia elmarasztaló szavait valamilyen "exegetikai varázspálcával" dicséretté konvertálni. Én a mögöttes okra kérdeztem rá, nem többre.

      Törlés
  4. Sytka, véleményem szerint az "eredeti állapotra" történő hivatkozás nem visz közelebb a kérdéseid megválaszolásához, mivel a Biblia nem elég informatív ebben a részben. A teremtés férfi és a női nem teremtésével kezdődik. Mivel a melegek is férfiak, a leszbikusok pedig nők, így a teremtési rend velük még nem sérül.

    Teljesen nyilvánvaló, hogy sem a bibliai szerzőkben, sem pedig az első századi zsidó és keresztény emberekben nem tudatosulhattak olyan fogalmak, mint gender, szexuális orientáció, homoszexuális, vagy heteroszexuális. A homoszexuális és heteroszexuális fogalmakat csak a 19. század végén alkották meg, a gender és szexuális orientáció fogalmaknak pedig csak alig néhány évtizedes múltja van. Ezek a fogalmak tehát csak jóval később kerülhettek a bibliai szövegekbe, nyilván kulturális előítéletektől hajtva.

    Rengeteg történelmi, kulturális és nyelvészeti ismeret áll rendelkezésünkre arról, hogy milyen volt a szexualitás abban a korban, amelyben a bibliai szerzők éltek. Ezek azt támasztják alá, hogy amit a Biblia elítél (abban a bizonyos 6 versben), az nagyon különböző attól, amit ma homoszexuális társkapcsolatnak nevezünk. Mindez pedig arra utal, hogy Istent semmi sem zavarja a homoszexualitásban, vagy még pontosabban: nem Istent zavarja a homoszexualitás .

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel Istenről mindent emberi szűrőn/intuíción/szerkesztésen keresztül olvashatunk, annyi garantált, hogy az ókori kánonszerkesztőket zavarta. A mai többséget is zavarja, a többieket meg az zavarja, hogy a többséget miért zavarja... Aquinoi Tamás figyelte meg, hogy az ember ösztönösen univerzális erkölcsi szabályokat akar maga körül, nem bírja a patchwork btk-k egymásmellettiségét.
      A mai kötélharc arról szól, hogy a melegség akár enyhe rosszallás mellett tolerált legyen-e (univerzális szabály) VAGY a melegség rosszallása legyen bűncselekmény (univerzális szabály). Vagy az egyik lesz, vagy a másik. Nincs win-win, ez egy zéró összegű játszma.

      Törlés
    2. Laci, már megint sikerült egy olyan hozzászólást idebiggyeszteni, aminek egyetlen kijelentését sem gondoltad át. Nézzük sorban:
      1. Szerinted mi zavarta az "ókori kánonszerzőket", és honnan veszed, hogy éppen az általad gondolt valami zavarta őket?
      2. A mai többséget is zavarja Könnyen utána tudtál volna nézni, hogy a világ legtöbb országában többségben vannak azok, akiket nem zavar a homoszexualitás. Magyarországon is ez a helyzet.
      3. A mai harc a homoszexuálisok egyenjogúságáért, alapvető emberi jogaik biztosításáért folyik. Ez lesz a win helyzet, mert ha teljesül, igazságosabb és boldogabb hely lesz a Föld.

      Törlés
    3. "Peti", röviden: 1. ha az ókori kánonszerkesztők nem értettek volna min. nagyrészt egyet Isten melegügyi álláspontjával, akkor "apokrif" minősítéssel kihúzták volna a szent iratokból; 2. gondolj bele, mennyire zavarja a többséget: ha deklarálná az állam, hogy mindenki törekedjék heteró párkapcsolatra, tiltakozna 5-10-15%? Ha azt deklarálná, hogy mindenki törekedjék azonos nemű párkapcsolatra, hány % tiltakozna? Ha szerinted nem a döntő többség, és ezt komolyan gondolod, akkor ezek szerint ebből a "többségből" nyilván nem is lehet politikai tőkét kovácsolni, felesleges e miatt aggódni... Ugye?
      3. Emberjogilag máris rendben vagyunk. Alapvető emberi jog az élet, szabadság, biztonság, magántulajdon, boldogságra törekvés. Második generációs jog a jó ivóvíz, csatornázás, oktatás, egészségügyi ellátás, stb. Nézzük meg (ki-ki háziként, hogy képbe hozza magát), mit ír a házasságkötés jogáról a kontinensünkön jelenleg hatályos Európai Unió alapjogi chartájának 9. cikke: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN-HU/TXT/?from=HU&uri=CELEX%3A12012P%2FTXT
      Emberi jogilag tehát rendben vagyunk, nincs teljesületlen emberi jog. Az, hogy egyesek szerint egy vagy több tetszőleges féllel is lehessen hivatalos házasságot kötni, az legitim politikai álláspont/követelés. Az átláthatóság kedvéért célszerű úgy előadni, hogy "szerintem/-tünk legyen az is emberi jog, hogy..." Aztán a többség eldönti, hogy legyen-e ilyen jog az ő adója terhére, vagy kevésbé.
      Lényeg: sajnos nincs átmenet a között, hogy a melegség akár enyhe rosszallás mellett tolerált, és a között, hogy a melegséget rosszallni bűncselekmény. Az egyik pozícióból úgy váltunk át a másikba, mint a villanykapcsoló, nincs köztes állás. (Ha ezt vitatod, és miért ne, egy következő kommentben elmagyarázom, miből következik, hogy így van.)

      Törlés
    4. Laci, a vitatott témával kapcsolatban a következőket kellene tudatosítanod magadban:

      1. Arról, hogy a bibliaírók mivel értettek egyet, és mivel nem, nem tudhatod. Azért nem, mert azt a Bibliát, amit ma olvasol, azt nem ők írták. Fogalmunk sincs, hogy hányszor lettek lefordítva az egyes másolatok, vagy a másolatok másolatai. Minden egyes másolás és fordítás egy egészen más korban, az eredetitől gyökeresen különböző kulturális környezetben történt. Ajánlok neked egy kísérletet: írj egy magyar szöveget. Küldd el ezt lefordítani mondjuk görög nyelvre, majd a görögöt fordíttasd le angolra, és az angolt ismét magyarra. Fogadjunk, hogy jelentős változások lesznek a két magyar szövegben. No, mindez semmi ahhoz képest, amin a bibliai szövegek estek át az idők folyamán. Pl. bizonyos részek hozzáadása az eredeti szöveghez, akár évszázadokkal később. Egyik ilyen késői hozzáadás (amiben a Bibliát tanulmányozók egyetértenek), éppen a Leviták könyvének azt a részét érinti, ami "Isten melegügyi álláspontját" tartalmazza. Give me a break!

      2. Amit ebben a pontban produkáltál, azt csak a zavarodnak tulajdonítom, és nem minősítem tovább. Maradjunk annyiban, hogy a homoszexuálisokat a többség támogatja, még hazánkban is.

      3. A jogokkal is hadilábon állsz. Nem léteznek generációs jogok, alaposabban kellett volna tanulmányoznod az általad megadott linket, de tanulmányozhatod az ENSZ által kiadott emberi jogok dekrétumát is. Kiderült volna számodra, hogy minden ember alapvető emberi joga az egyenlőség. Ezt például az általad citált dokumentum így fejezi ki:
      "(1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. "

      Törlés
    5. "Peti", úgy látom, nem velem van vitád, hanem a hatályos emberi jogi jogszabállyal, azt szeretnéd átalakítani.
      Bemásolná ide valaki, hogy mit ír az EU alapjogi chartájának 9. cikke konkrétan a házasságkötéshez való jogról? Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN-HU/TXT/?from=HU&uri=CELEX%3A12012P%2FTXT

      Törlés
  5. Kedves Sytka,

    idézem két mondatodat: "Szilvay ezután azt írja, hogy a homoszexuális kapcsolatok nem pusztán a terméketlenség miatt számítottak elítéltnek, hanem mert attól függetlenül is áthágják (sic!) a teremtés rendjét."
    "Tehát ha a homoszexualitás attól lesz rossz, mert messze van az eredeti elképzelésektől ami a nemiséget illeti,"
    és hozzáteszem, a terméketlenségről több szót nem ejtesz.

    Kicsit az az érzésem, itt a piros, hol a pirost játszol, és épp eldugtad a piros golyót a hátad mögött összeszorított öklödbe. Ráadásul ismét összemosódik a teológiai érvelés a világi joggal és erkölccsel, amit a magam részéről elhatárolnék.

    Ami az egyházat illeti, illetve talán a kultúra azt a részét, akik a keresztyénségben túlnyomóan értékeket látnak, van értelme a teremtés rendjére hivatkozni. A többieket illetően nincs.
    Amennyire értem, a többiekkel kapcsolatban szeretnél választ kapni, és a velük kapcsolatos válasz leglényegesebb eleme épp az általad eldugott terméketlenség.

    A szabadságjogok eredetileg mind értékteremtésről szólnak: szabad a foglalkozást szabadon megválasztani, szabad férfinek és nőnek megházasodni és gyermeket nevelni családban, szabad véleményt nyilvánítani szabadon -- ld. a Római Egyezmény eredeti szövegét.
    Különösen a mai hazai demográfiai helyzetben a termékenység, , és az, hogy az adott pár neveli fel majd a gyermekeket lehetőleg hűséges szövetségben kitartva egymás mellett: érték, sőt, mindennek csupán a potenciálja, az ígérete is értékesként mérhető -- megint csak említhetek objektív alapokon álló közérdeket.

    VálaszTörlés
  6. Sytka, szerintem te már írtál régebben az Őstörténet műfajáról. Az eredet kérdésében ahhoz ragaszkodj, amit abban kikutattál. Bár nem tudom, te mire vagy meddig jutottál benne. A melegkérdésben én már átadtam az egészet a tudományos diskurzusnak; a keresztény vitázók töredék-annyit tudnak az egész kérdésről, mint a szakma. Talán könnyebb lenne, hogyha a Genezis értelmezésében próbálnánk inkább markánsabb álláspontot találni, ez legalább nem annyira külső szaktudományi, mint teológiai kérdés. Azt szerintem te sem vitatod, hogy az Őstörténet a mitológia műfajában íródott. Ezt szem előtt tartva viszont szerintem érdemes lenne nekifutnod, hogy mit is értesz te valójában az "eredeti állapot" és a "megromlott állapot" között.

    VálaszTörlés

Megmondhatod te is... de kérlek, NE tedd névtelenül!
(A szerző a beírt kommentek közül bármelyiket előzetes figyelmeztetés és minden magyarázat nélkül törölheti. Kommentedben ne használj túl sok hivatkozást, mert a rendszer automatikusan moderál!)