Katar kavar, avagy mit jelent az értékválasztás?

Igazán törekszem a sokszínűségre és a témák diverzitására itt a blogban - de most mit csináljak, ha egyfolytában olyan dolgok történnek velem és körülöttem, melyek a kereszténység és a kultúra szerepére szűkítik a figyelmem? A jelenleg Katarban zajló foci VB sem mentes a vallási szálaktól, ami persze nem meglepő, ha egy muszlim ország áll szervezőként az események mögött. Amit ott látunk, az viszont messzebbre mutat az iszlámnál...

Egész pontosan, a katari VB látványa hatékonyan ábrázolja számunkra milyen is az, ha egy országban állami hatalommal támogatva érvényesülnek egy világvallás életvezetési és erkölcsi elvei. Persze nincs ebben semmi újdonság: eddig is tudtuk, hogy a muszlim országok törvénykezése a saria alapján történik - tegye fel a kezét, aki most hall erről először! -, ahogy azt is, hogy ilyen országokban nincs "iszlám vallás" meg "iszlám állam" egymástól szétválasztva, hanem maga a kultúra és az ország muzulmán.

Így aztán ahogy a hírekben hallottuk is, az ország törvényei végső soron vallási okok alapján tiltják az alkoholfogyasztást - és például a külföldről érkező szurkolók se vehetnek egyszerűen egy pohár sört sem, ami pedig tetszik vagy sem, bizonyos kulturális kelléke egy jó meccs élvezetének. :-) (Más kérdés, hogy akárcsak az amerikai szesztilalom idején, a tiltás inkább gerjeszti az igényeket és nem teljesen törvényes úton még kelendőbbé teszi az alkoholt.) Megismétlem a gondolatot, hogy ebben semmi meglepő és botrányos nem kellene legyen, hiszen eddig is tudtuk, hogy ezek az országok így működnek - más azonban erről valahol a tudatunk mélyén gondolatokat őrizni, vagy éppen közvetlenebbül találkozni vele egy világesemény kapcsán, pláne egy szurkolónak a helyszínen.

A témát azért is vetem fel, mert olyan világban élünk, ahol maga az értékválasztás aktusa is faramuci módon működik. Katar kapcsán fel sem merülhet, hogy az ottani emberek ne tudnának értéket választani, sőt nagyon is határozottan kiállnak bizonyos értékek mellett - annyira határozottan, hogy az értékválasztásukat rákényszerítik olyanokra is, akik nem muzulmánok. A nyugati társadalmakban pedig lassan egyre nehezebben látjuk már azt is, egyáltalán milyen értékeink vannak, illetve egyetlen, szinte mindenek feletti értékünk biztosan van, ez pedig a pluralitás. Ott tehát kiállnak az értékeik mellett, de lesöpörnek minden más értéket, itt meg leegyszerűsítve a végtelen pluralitásban minden érték értéktelen lesz és ha valaki mégis kiáll valami mellett, az kapásból fundamentalistává válik. 

Hogyan lehet ezt jól csinálni?

Szerintem nem bonyolult annyira: az értékválasztásban lehet valaki határozott - miközben meghagyja a másik ember szabadságát, hogy más értékeket válasszon. Tehát, mondhatom én azt, hogy én határozottan kiállok a hitem igazsága és a jézusi értékek mellett (szerintem például igenis fontos szeretni az ellenségeimet), de tolerálom, ha valaki ezt nem így gondolja (egy muszlim szerint például nem kell annyira szeretni az ellenségeinket). Egy ilyen állásfoglalás nem nélkülözi a határozottságot, de nélkülözi a kényszerítő erőt, amivel másokat is erőnek erejével, törvényi eszközökkel vagy más úton rábírok arra, hogy az én értékeimet kövesse.

Nos, pont ez utóbbi nincs Katarban, ahol a nem muszlimok kénytelenek a muszlim vallás miatt nélkülözni egy finom habos sört egy jó meccs közben - mert az ország határozott értékválasztásával együtt jár az értékek kényszerítése is. Arra azonban mi kényszerítjük rá saját magunkat itt Európában, hogy egyáltalán értéket választani is tapintatlanság, amit a kultúránk lassan már büntetni fog és azonnal intoleranciának minősít.