Egyensúly, fejlődés, perfekcionizmus - karácsonyi válasz Pocsaji Miklósnak

Pocsaji Miklós értékes választ adott az előző bejegyzésemben megfogalmazott felvetésekre, úgyhogy még karácsony előtt kifejtem neki a gondolataimat az általa szóba hozott témák egy részéről. Azt hiszem, most már nem is...

Tovább

Hogyan kerül elő a politika? - karácsonyközeli válasz Pocsaji Miklósnak

Nem először akasztjuk össze a bajszunkat Pocsaji Miklós, református lelkész és jobboldali blogger meg én: találkoztunk már máskor is. Miklós kissé feldúltan vette tudomásul a nem neki szóló írásomat, melyet az istentelen...

Tovább

Állandó mozgásban - a kultúra és a kereszténység (8)

Intellektuális közhellyé vált a mondat, és mint tudjuk, a közhelyekben sok az igazság: a világ egyetlen állandó pontja a szakadatlan változás. Ez a kultúrára is igaz, mert a kereszténység körül a kultúra is szakadatlanul...

Tovább

Nagyon sötét dolog

Sötétben lenni nem jó, mert sötétben az ember nem lát, még azt se látja amit csinál, és mivel sötétben van, hát valószínű sötét dolgokat is művel. Ezt most Németh Sándor világosan megmondta, mégpedig a tanártüntetések és...

Tovább

Világformálók - a kultúra és a kereszténység (7)

Ha már belefáradtál a kultúrharcba, ha már eleged van abból, hogy egyszerre két világban élj, ha már rossznak tartod, hogy a kultúra szabadon beáramlik az egyházba és fárasztó a szintetizálás, akkor talán van még egy lehetőséged....

Tovább

Két holttest, két oltár

Sem kiigazítani, sem bírálni nem szeretném Szabados Ádám egyik friss írását, amelyben két holttestet tesz egymás mellé, hogy megállapítsa, melyik a taszítóbb és melyik a fertőzőbb: az istentelen erkölcsiség vagy az erkölcstelen...

Tovább

Nem tehetnek róla: Ádám, Éva, a kígyó és a "keresztény" kormány

Pont tegnap este tankoltam. Ma kiderült, hőstettet hajtottam végre: a benzinár az egekben, miközben mi átlagemberek csak a földön élünk. Persze az örökké elégedetlenkedő állampolgárok, akik egy "keresztény" országban számlálják...

Tovább

Egyszerre kétfelé - a kultúra és a kereszténység (6)

Vannak olyan emberek a hívők között, akik számára a kultúra nem ellenség, és nem is barát - ugyanakkor mégsem az "arany középutat" keresik a szintetizálókhoz hasonlóan, hanem valamiféle beletörődött állapotban léteznek...

Tovább

Nietzsche, a próféta

Van abban valami ijesztő, amikor nagyformátumú gondolkodókról leginkább egy egymondatos graffiti jut eszébe az embereknek. Az egyébként igencsak vitatott költő-filozófus Friedrich Nietzsche pontosan így járt, és főként...

Tovább

Nyomokban Istent tartalmaz - a kultúra és a kereszténység (5)

Biztos vagyok benne, hogy számos keresztény van, aki a természetben járva csodálattal teli módon nyugtázza: milyen szép a világ, Isten milyen csodálatos valóságot teremtett. Könnyen felismerjük Isten ujjlenyomatait a természetben...

Tovább

Katar kavar, avagy mit jelent az értékválasztás?

Igazán törekszem a sokszínűségre és a témák diverzitására itt a blogban - de most mit csináljak, ha egyfolytában olyan dolgok történnek velem és körülöttem, melyek a kereszténység és a kultúra szerepére szűkítik a figyelmem?...

Tovább

Nyakig a kultúrában - a kultúra és a kereszténység (4)

Szélsőségből szélsőségbe csapódok most a sorozatomban: az előző részben azzal foglalkoztam mit jelent, amikor a kereszténység elhatárolódik a kultúrától és harcol a kultúrával szemben, most pedig arról fogok röviden írni,...

Tovább